Mitol függ a magzat súlya? – A születési súlyt befolyásoló tényezők és a makroszómia

A várandósság vége felé az ultrahangos vizsgálat során elég gyakran hangzik el a vizsgálatot végző orvos szájából, hogy a baba nagy, sőt akár hogy túl nagy! Ilyenkor a legtöbb édesanya megijed és óhatatlanul arra gondol, hogy „Te jó ég, hát hogy fogom én megszülni ezt a gyereket!”.

A magzati makroszómia olyan állapotra utal, amikor a magzat jelentősen nagyobb a terhességi korához képest átlagosnál. Ez az állapot nem csupán méret kérdése; jelentős következményekkel jár mind az anya, mind a baba számára. A magzati makroszómia megértése kulcsfontosságú a várandós szülők és az egészségügyi szolgáltatók számára egyaránt, mivel különféle szövődményekhez vezethet a terhesség, a vajúdás és a szülés során.

Mi is az a makroszómia?

A magzati makroszómiát olyan állapotként definiálják, amelyben a magzat súlya meghaladja a 4000 grammot (8 font 13 uncia) születéskor, a terhességi kortól függetlenül. Egyes kutatók makroszómiáról, vagyis nagy születési súlyú újszülöttről 4 kilós súly felett beszélnek, mások pedig 4,5 kg felett. Abban azonban egységes a szakmai álláspont, hogy hát bizony az öt kiló feletti babák már nagyon nagynak számítanak. A makroszómiát általában ultrahangos méréssel vagy a pocak körbetapogatásával jósolják előre és való igaz, hogy a XX. század közepe óta megnőtt a babák születési súlya és gyakoribb a makroszómia, mint a korábbi évszázadokban.

Magyar számokat ezzel kapcsolatban nem találtam, de 2017-ben az USA-ban a statisztikák szerint minden tizedik baba nagyobb volt a szokásosnál, és mivel nálunk egy icipicit jobb a helyzet az elhízással kapcsoltban, valószínűleg emiatt Magyarországon valamivel ritkább a nagy babák születése.

A magzat súlyát befolyásoló tényezők

A magzati makroszómia genetikai, környezeti és életmódbeli tényezők kombinációjából eredhet. A születési súly különösen fontos, mivel jelentős mértékben befolyásolhatja a gyermek későbbi fejlődését és egészségét.

Genetikai tényezők

• Öröklődés: A babák általában nagyobbak akkor, ha a családban „szokásos” a nagy születési súly, ugyanis ez egy örökletes jellemző. A becslések szerint a születési súly 40%-a az öröklődésnek, a fennmaradó 60%-a pedig a környezeti tényezőknek köszönhető. Ismertek olyan genetikai rendellenességek, melyek összefüggésben vannak az alacsony születési súllyal.
• Szülői születési súly: Ha az egyik vagy mindkét szülőnek volt már átlagosnál nagyobb születési súlya, akkor megnő a magzati makroszómia valószínűsége. Az anyai születési súly tehát nagymértékben befolyásolja gyermekeik születési súlyát. Az apa testméretének az újszülött születéskori súlyára nem volt befolyása.
• Etnikai hovatartozás: Az egyes emberfajtákban eltérő az átlagos születési súly. Az európai "fehér" emberek születési súlya 3000-3500 g között van. Az ázsiai embereknél ez jóval alacsonyabb, Kínában például 2900 gramm az átlagos születési súly. Az afrikai pigmeusoknál viszont az átlagos születési súly 2500 gramm.

Anyai tényezők

• Anyai életkor: Akkor is nagyobbak általában a babák, ha az édesanyák idősebbek. Számos epidemiológiai tanulmány megjegyezte, hogy a nők reproduktív életének szélsőségeiben (15-19 év között és 35-40 év között) az alacsony születési súly előfordulása nő.
• Anyai testalkat és testsúly: Akkor is nagyobbak általában a babák, ha az édesanyák elhízottak, és ha a szokásosnál jóval nagyobb volt a várandósság alatti súlygyarapodásuk. Érdekes, hogy a „kis méretű anyák” (45 kg-nál kisebbek) nagyobb valószínűséggel szülhetnek „kicsi babát”. Az anya életmódbeli döntései és étkezési szokásai jelentősen befolyásolhatják a magzati növekedést. Az olyan tényezők, mint az elhízás, a terhesség alatti túlzott súlygyarapodás és a rossz táplálkozás hozzájárulhatnak a magzati makroszómiához.
• Cukorbetegség: Meg kell említeni a cukorbetegséget is, mert ez is nagyon gyakran eredményezi azt, hogy az újszülöttek nagyobbak a szokásosnál. A terhességi cukorbetegség kapcsán viszont fontos azt tudni, hogy csak akkor nagyobbak az újszülöttek a szokásosnál, ha az édesanya vércukorszintjét nem sikerült kordában tartani diétával, mozgással vagy gyógyszerrel! A kezeletlen - vagy nem megfelelően kezelt - terhességi cukorbetegség az egyik leggyakoribb ok.
• Terhesség előtti egészségügyi kockázatok: Növeli az alacsony születési súly (LBW) rizikóját a krónikus magasvérnyomás-betegség, vesebetegségek, glükózanyagcsere-zavarok, krónikus szív- és légzőszervi betegségek, genitourináris anomáliák, autoimmun betegségek.
• Jelenlegi terhesség kockázatai: Növeli az LBW rizikóját a terhességi diabetes és terhességi magas vérnyomás, elhízás, anyai táplálkozás, ikerterhességek, vérzés, anémia, fertőzések.
• Környezeti és viselkedési kockázatok: Növeli az LBW rizikóját az anyai munka és pszichoszociális stressz, dohányzás, alkoholfogyasztás, koffeinfogyasztás, drogfogyasztás, környezeti ártalmak.

Magzati tényezők

• Magzat neme: Szintén nagyobbak általában a fiú babák. A fiúk általában súlyosabbak, mint a lányok, jóllehet rendszerint egy nappal korábban jönnek világra. Magyarországon a fiúk átlag 125 grammal súlyosabbak.
• Terhességi kor: Akkor is nagyobbak általában a babák, akik a 42. héten vagy azután látják meg a napvilágot.
• Többes terhesség: A kis súlyú újszülöttek tekintélyes részét az ikrek képezik, ugyan ők csak az összes születés 2 százalékát teszik ki, de átlagos súlyuk 2450 gramm körül van. A méhben azonos vérellátás, táplálás mellett fejlődő ikrek és hármasok egy-egy tagja természetesen kisebb lesz, mint az ugyanott egyedül fejlődő magzat. Emellett a többes szülöttek rendszerint korábban is születnek meg, az ikrek két héttel, a hármasok három-négy héttel korábban.

Alacsony születési súly (LBW)

Az alacsony születési súly (low birth weight, LBW) a csecsemőhalandóság egyik fő kockázati tényezője. Az alacsony születési súly kifejezés a 2500 grammos vagy annál kisebb súlyú csecsemőkre vonatkozik, tekintet nélkül a terhességi korra és az alacsony születési súly okára. Globális előfordulása 17% körüli, a fejlett országokban 5-7%, míg a fejlődő országokban 19%. Jelen cikkünkben szeretnénk felhívni a figyelmet az LBW rizikófaktoraira, illetve komplex egészségügyi következményeire, veszélyeire, hiszen ismert, hogy az LBW számos egészségügyi kihívást és kockázatot jelenthet a gyermek és a szülők életében egyaránt.

Az alacsony születési súly kategóriái

A szakirodalom három kategóriát különböztet meg:

• 2500 gramm születési súly alatt, a 37. gesztációs hét előtt született koraszülöttek
• 2500 gramm születési súly alatt, a 37. gesztációs hét után született újszülöttek
• A 37. gesztációs hét előtt született és méhen belül sorvadt koraszülöttek

Megemlítendő, hogy ismerünk nagyon alacsony (1000-1499 g) és rendkívül alacsony születési súlyú (500-999 g) kategóriákat is. Ezenkívül érdemes megemlíteni az úgynevezett méhen belüli növekedésvisszamaradás kifejezést (IUGR), melyről egyre gyakrabban olvashatunk. Méhen belül akkor beszélünk elégtelen fejlődésről, ha a magzat becsült súlya 10 percentilis érték alatt van, azaz gyengébben fejlett, mint az azonos korú magzatok 90%-a.

Az alacsony születési súly okai

A hátterében számos ok állhat, beleértve:

• Magával a magzattal összefüggő tényezők
• Anyai tényezők
• Placentával kapcsolatos faktorok
• Különböző társadalmi/gazdasági/szociális tényezők, ezek kölcsönhatásai.

Az alacsony születési súly következményei

Az alacsony születési súllyal született gyermekek az életük első napjaitól kezdve számos egészségügyi problémával szembesülhetnek.

Rövid távú egészségügyi hatások

• Hipotermia: A leggyakoribb problémák közé tartozik a hipotermia, vagyis a testhőmérséklet abnormális csökkenése. A probléma, hogy ezeknek a babáknak kevesebb testzsírjuk van, így nehezebben tudják szabályozni a testhőmérsékletüket.
• Hipoglikémia: Az alacsony vércukorszint is gyakori, ami agykárosodáshoz vezethet, ha nem kezelik időben.
• Légzési problémák: Szintén gyakoriak, mivel a tüdők nem mindig fejlődnek megfelelően (Respiratory Distress Syndrome, RDS). Ez légzéstámogatást és intenzív orvosi ellátást is igényelhet, amely különösen fontos az első hetekben!
• Gyenge immunrendszer: A legyengült immunrendszer miatt fogékonyabbak lesznek a különböző fertőzésekre, amelyeket nem mellesleg nehezebben is tudnak leküzdeni.

Hosszú távú egészségügyi hatások

• Fejlődési problémák: Az alacsony születési súlyú gyermekek nagyobb kockázatnak vannak kitéve bizonyos fejlődési problémákra/rendellenességekre is. Kutatások bizonyítják, hogy nagyobb valószínűséggel alakulnak ki náluk úgynevezett motoros, kognitív és tanulási nehézségek, beszéd- és nyelvi zavarok, valamint viselkedési problémák.
• Krónikus betegségek: Ezen gyermekeknél nagyobb a kockázata a különböző gyermekkori és felnőttkori krónikus betegségeknek, mint például a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és magas vérnyomás.

Az ultrahangos becslések pontatlansága

Amikor „nagy baba” kapcsán felmerül a szülésbeindítás vagy a műtéti szülés kérdése, az orvosok azt feltételezik, hogy a baba nagyobb a szokásosnál. Az ultrahangos mérés ugyanis nem diagnózis, csak becslés, ráadásul egy elég megbízhatatlan becslés!

Kutatások azt találták, hogy tíz olyan várandósság esetén, ahol nagy babát becsülnek, a valóságban csak öt baba lesz tényleg nagy! Amikor pedig extra nagy babát becsülnek, az eredmény még rosszabb: tíz XL-esnek becsült újszülöttből csak kettő vagy három lesz tényleg 5 kg feletti XL-es kisbaba!

Komplikációk és kockázatok

Nagy babák kapcsán a másik feltételezés, hogy születéskor elakadhat a baba válla akkor, ha nagyobb a baba és emiatt a kockázat miatt merülhet fel a műtéti szülés. A számok azt mutatják, hogy ha a baba 4 kg feletti, akkor valóban valamivel gyakrabban fordul elő ez az idegtépő komplikáció és a nagyobb babák 7-15%-ánál valóban problémás lehet a vállak megszületése. A jó hír ezzel kapcsolatban azonban az, hogy bár a vállelakadásnak valóban súlyos következményei lehetnek, az esetek többségét a szakemberek megfelelő trükkökkel orvosolni tudják és el tudják hárítani a bajt!

Ráadásul a vállelakadás kapcsán fontos tudni azt is, hogy a vállelakadásos esetek fele szokásos méretű babákkal történik, tehát nem lehet azt kijelenteni, hogy a vállelakadás csak a nagy babák kockázata!

Egyéb komplikációk

• Súlyos gátsérülés: Nagy méretű újszülöttek esetén a harmadik feltételezés az, hogy a baba méretei miatt egyéb kompliációk léphetnek fel hüvelyi születésnél, mint például a súlyos gátsérülés. Kutatások azt találták, hogy nagyobb babáknál a súlyos gátsérülések aránya valóban magasabb, mert gyakrabban válik szükségessé fogó vagy vákuum használata, ami gátmetszést tesz szükségessé és a vágás repedhet tovább a baba megszületésekor.
• Csonttörések: Nagy babák születésekor azonban a babákkal kapcsolatos komplikációk gyakorisága is emelkedik és gyakrabban fordul elő nagy babáknál, hogy valamilyen csonttörést szenvednek (pl kulcscsont, kar).
• Vércukorszint és légzési nehézségek: Nagy babáknál szintén gyakrabban fordul elő, hogy túl alacsony a vércukorszintjük vagy hogy a születésük után légzési nehézségeik vannak.

Megelőzési stratégiák

Az LBW kezelése ideális esetben a születés előtt kezdődik, olyan terhesgondozással, amely magában foglalja a megfelelő táplálkozást/életmódot és a káros anyagoknak, beleértve a dohánynak és az alkoholnak az elkerülését. Születés után gondos megfigyelésre lehet szükség egy újszülött/koraszülött intenzív osztályon, ahol a hőmérséklet-szabályozás, a táplálás támogatása és a fertőzések ellátása megfelelő.

Egészséges táplálkozás terhesség alatt

A várandósság alatt az egészséges súlygyarapodás kb. 10 kg, mivel azonban az anyukák testalkata között is nagy különbségek lehetnek, a 8-12 kg gyarapodás még elfogadható. Az energiaszükséglet a várandósság első harmadában kb. 6-7 százalékkal nő az egészséges táplálkozás alapjai szerint ajánlott 2000-2500 kalóriához képest. Később kb. napi 300 kalóriával nő a szükséglet.

Nagyon fontos azonban, hogy a napi energiamennyiséget változatosan, mindenféle élelmiszercsoportot tartalmazó élelmiszerekből, ételekből állítsuk össze, így nemcsak a szükséges energiamennyiség, hanem a megfelelő arányú fehérje, zsír, szénhidrát, vitaminok és ásványi anyagok mennyisége is biztosított.

• Fontos, hogy növényi és állati fehérjék egyaránt szerepeljenek az étrendben.
• A szénhidrátok közül az összetett szénhidrátok fogyasztására kell helyezni a hangsúlyt, amelyeket elsősorban gabonafélékkel és zöldségfélékkel tudunk biztosítani.
• Tejet, tejtermékeket ajánlott naponta fogyasztani.
• Ajánlott naponta fogyasztani alacsony zsírtartalmú húsfélét. A halak, különösen az értékes zsírsav-összetételű tengeri halak rendszeres fogyasztása (hetente 1-2-szer) ajánlott.
• Zöldségfélét és gyümölcsöt idénynek megfelelően frissen vagy mirelit, illetve savanyúság, befőtt formájában bőségesen ajánlott fogyasztani, összesen napi legalább 50 dkg mennyiségben.
• Rendszeresen, minden nap szerepeljen az étrendben valamilyen teljes értékű gabonaféle.
• Fontos a napi 2 liternyi folyadék fogyasztása (víz, ásványvíz, rostos gyümölcs- és zöldséglé, gyümölcstea, tej).
• Naponta négyszer-ötször, de legalább háromszor étkezzünk, ha lehet, mindig hasonló időpontban.

tags: #mitol #fugg #a #magzat #sulya