A helyes testtartás minden korban kiemelten fontos, hiszen a gerincünk a törzsünk tengelye, amelynek egyszerre kell stabilnak és mobilnak lennie. Már egész kicsi korban észrevehető a gyerekeken, ha rosszul tartják magukat, és ebből a későbbiek során állandósult tartásproblémák jelentkezhetnek. Egy fiatalkori hanyag tartásból gyakran alakul ki gerincferdülés, ami akár korai porckopáshoz vagy porckorongsérvhez is vezethet. Napjainkban megdöbbentő tény, hogy már az óvodások 60%-ánál és a középiskolások 80%-ánál áll fenn valamilyen testtartásbeli probléma. A probléma mielőbbi diagnosztizálása és kezelése minden esetben kulcsfontosságú.
A gerinc anatómiája és működése
Gerincünk, törzsünk tengelye, két fontos tulajdonsággal kell, hogy bírjon: egyszerre kell stabilnak és mobilnak lennie. Stabilitása kiemelten fontos, mert ez képezi alapját a felegyenesedett testhelyzetnek. Tartja a fejet, támasztja a belső szerveket, védi a gerincvelőt. Abban a pillanatban, ahogy a legcsekélyebb mozgást végezzük, gerincünknek harmonikusan, koordináltan, az egyes gerincszakaszoknak egymástól eltérő irányba kell elmozdulnia. E mozgássort összetett idegrendszeri működés kíséri.
A gerincet 33 csigolya és 23 csigolyaközti porckorong alkotja. Szakaszokra bontható, melyek: nyaki, háti, ágyéki, keresztcsonti, farkcsonti szakasz. A csigolyák felépítése szakaszonként változik, ez adja a különböző funkciókat. Gerincünk enyhe S alakot ír le oldalról nézve, míg szemből egyenes. Ezek a görbületek 10 éves korunkra nyerik el végleges formájukat. Gerincünk egésze három síkban tud elmozdulni: előre-hátrahajlás, oldalra hajlás és rotáció (saját tengelye körül forgás).
A gerinc mozgatását természetesen izmok végzik. Ezek az izmok a csigolyákon erednek vagy tapadnak. Egyesek részt vesznek a légzésben is. A törzs és nyak izmai, a mellkas izmai és a hasizmok is szerepet játszanak a mozgások kivitelezésében. A testtartásért felelős izmoknak egyensúlyban kell lenniük, mert az ízületek így kerülnek optimális középhelyzetbe. Ha az izmok egyensúlya felbomlik, az ízületek terhelése egyenetlenné válik, ami hanyagtartás kialakulásához vezet.
Csecsemőkori testtartási problémák: okok, tünetek és kezelés
A csecsemők fejlődése minden szülő számára kiemelten fontos, így érthető, hogy aggodalomra ad okot, ha eltérést tapasztalnak. A leggyakoribb neurológiai problémák közé tartozik a fejlődésbeli elmaradás, az izomtónus-zavar, valamint az alvási és táplálási nehézségek. A csecsemők fejlődése egyéni ütemben zajlik, de ha egy baba jelentősen késik bizonyos mérföldköveknél (például fej megtartása, forgás, kúszás, ülés), az intő jel lehet. Az izomtónus-zavarok esetén a baba izmai túl lazák vagy éppen túl feszesek lehetnek.
A stabil fejtartás kialakulása
A kisbaba érkezése utáni első hetek és hónapok az ismerkedésről, az egymásra hangolódásról és a fejlődés apró mérföldköveinek megfigyeléséről szólnak. A születés pillanatában a csecsemő nyakizmai még gyengék, nem képesek megtartani a viszonylag nagy súlyú fejet. Ezért tapasztaljuk azt, hogy az újszülöttek feje bizonytalanul dülöngél, ha nem támasztjuk alá megfelelően. Az első hetekben a baba reflexszerűen mozgatja a fejét, leginkább oldalra fordítva tartja, miközben háton fekszik. Ahogy elérkezünk a második és harmadik hónaphoz, a fejlődés látványos felgyorsulást mutat. A csecsemő hason fekve egyre magabiztosabban emeli meg a fejét, először csak rövid pillanatokra, majd egyre tartósabban. Ez a képesség nemcsak a látómező tágulása miatt lényeges, hanem azért is, mert a háti és nyaki izmok erősödése előfeltétele a későbbi gurulásnak, kúszásnak és ülésnek. A stabil fejtartás kialakulása általában a negyedik hónap végére fejeződik be teljesen. Ilyenkor a baba már nemcsak megemeli a fejét, hanem képes azt minden irányba szabadon forgatni, követve a vizuális ingereket. A kontrollált mozgás megjelenése jelzi, hogy az egyensúlyszerv és a vázizomzat harmonikusan kezd együttműködni.
Ferde nyaktartás (Torticollis) csecsemőknél
A leggyakoribb jelenség, amellyel a szülők találkozhatnak, az úgynevezett torticollis, magyarul ferde nyaktartás. Ennek kialakulása mögött több különböző tényező is állhat, amelyek közül az egyik legmeghatározóbb a méhen belüli elhelyezkedés. Ha a magzat a várandósság utolsó heteiben beszorult állapotban volt, vagy kevés magzatvíz állt rendelkezésre, a nyakizmok egyik oldala megrövidülhetett. A szülési folyamat során fellépő fizikai hatások szintén befolyásolhatják a nyaki szakasz állapotát. Egy elhúzódó kitolási szakasz, a vákuum alkalmazása vagy a baba méretéhez képest szűkebb szülőcsatorna olyan apró mikrosérüléseket okozhat a fejbiccentő izomban, amelyek később hegesedéshez vagy feszességhez vezetnek. Léteznek ritkább, de figyelmet érdemlő okok is, mint például a látászavarok vagy a hallásproblémák. Ha a csecsemő egyik szemével vagy fülével élesebben érzékeli a környezetét, ösztönösen abba az irányba fordítja a fejét, hogy jobban lásson vagy halljon.
A szakemberek alapvetően két nagy csoportra osztják a ferde nyaktartást: a veleszületett és a szerzett formára. A veleszületett torticollis (torticolis congenita) leggyakrabban a fejbiccentő izom kötőszövetes átalakulása miatt jön létre. Ebben az esetben egy kis csomó is tapintható lehet a nyak oldalán, amely az izom feszességét jelzi. A szerzett torticollis később, a csecsemőkor során alakul ki, és gyakran környezeti hatásokra vezethető vissza. Ilyen lehet például, ha a babaágyat úgy helyezik el, hogy a fény és az ingerek mindig csak az egyik oldalról érkeznek, így a csecsemő rögzül az adott pozícióban. Érdemes megemlíteni az úgynevezett KISS-szindrómát is (Kopfgelenk-Induzierte Symmetrie-Störung), amely a nyaki gerinc legfelső csigolyáinak blokkját jelenti. Ez a diagnózis hazánkban is egyre ismertebbé válik, és gyakran áll a krónikus nyugtalanság, az alvászavarok és a kényszeres fejtartás hátterében.
Az aszimmetria felismerése és megelőzése
Az aszimmetria felismerése otthoni körülmények között is lehetséges, ha tudjuk, mire kell fókuszálnunk. Az egyik legárulkodóbb jel, ha a baba szoptatás vagy táplálás közben csak az egyik oldalon hajlandó kényelmesen elhelyezkedni. Ha az egyik mellen nyugodtan eszik, a másikon viszont fészkelődik, sír vagy eltolja magát, az jelezheti, hogy a nyakának elfordítása fájdalmat vagy diszkomfortot okoz számára. A pihenés és az alvás közbeni testhelyzet szintén sokat árul el. Nézzük meg, hogy alvás közben merre néz a baba arca! Ha minden alkalommal ugyanazt az irányt választja, és hiába fordítjuk át óvatosan a fejét, ő azonnal visszatér az eredeti pozícióba, az izomfeszességre utalhat. A vizuális figyelem tesztelése is segíthet a gyanú megerősítésében. Vegyünk egy színes játékot vagy egy kontrasztos kártyát, és mozgassuk lassú ívben a baba szeme előtt! Figyeljük meg, hogy képes-e a tekintetével és a fejével egyaránt követni a tárgyat mindkét irányba, egészen a válláig elfordítva az arcát.
Amikor a csecsemő tartósan az egyik oldalra fordítva tartja a fejét, a koponyacsontokra nehezedő nyomás nem egyenletesen oszlik el. Mivel a csecsemők koponyája még nagyon képlékeny és puha, a folyamatos, egyoldalú terhelés hatására a fej hátsó vagy oldalsó része ellaposodhat. Ezt a jelenséget plagiocephaliának nevezzük. A megelőzés érdekében a szakértők javasolják a pozicionálás tudatosságát. Bár az éjszakai alvás során a bölcsőhalál kockázatának csökkentése érdekében a háton fekvés az ajánlott, a nappali ébrenlét alatt törekedni kell a változatosságra. A koponyaforma védelme érdekében érdemes speciális babapárnákat vagy átmeneti oldalfekvést alkalmazni, de kizárólag szülői felügyelet mellett. Fontos tudni, hogy a kezeletlen ferde fejtartás és az abból adódó aszimmetria később kihatással lehet az egész test vázszerkezetére. A szemtengely ferdülése, az állkapocs ízületi problémái vagy a gerincoszlop későbbi görbületei mind visszavezethetők a csecsemőkori hanyag tartásra.
A „tummy time” és a mozgásfejlődés
A modern gyermeknevelés egyik legfontosabb tanácsa a „tummy time”, azaz a nappali hason fektetés. Ez az egyszerű gyakorlat az egyik leghatékonyabb módja a nyak- és hátizmok erősítésének. Amikor a baba hason van, kénytelen megemelni a fejét, hogy lássa a környezetét, ami intenzíven dolgoztatja azokat az izomcsoportokat, amelyek a stabil fejtartásért felelősek. Sok baba kezdetben tiltakozik a hason fekvés ellen, mert ez komoly fizikai munkát igényel a részükről. Ilyenkor a fokozatosság elve a legfontosabb. Kezdjük napi néhányszor egy-két perccel, lehetőleg pelenkázás után vagy ébredéskor. A szülő közelsége, az arca vagy egy izgalmas, tükrös játék motivációt adhat a csecsemőnek a fejemeléshez. A hason fekvés során figyeljük meg az aszimmetriát! Ha a baba hason fekve is mindig csak az egyik irányba hajlandó nézni, vagy ha a karjaival nem egyformán támaszkodik, az megerősítheti a fejtartási probléma gyanúját. Ilyenkor érdemes a játékokat a kevésbé preferált oldalra helyezni, ösztönözve őt a fordulásra és a gyengébb izmok használatára.
Professzionális segítség és terápiás módszerek
Bár a szülői odafigyelés és az otthoni gyakorlatok sokat segítenek, bizonyos esetekben elengedhetetlen a professzionális támogatás. Ha a baba feje mereven fixálódott egy irányba, vagy ha a nyakában tapintható megkeményedés található, keressünk fel egy gyermekgyógyászt vagy egy tapasztalt gyógytornászt. Magyarországon több kiváló módszer is rendelkezésre áll a csecsemőkori mozgásproblémák kezelésére. Az egyik legismertebb a Dévény-módszer (Dévény Speciális manuális technika-Gimnasztika módszer), amely az izmokat borító hártya, a fascia kezelésén alapul. A terapeuta speciális fogásokkal lazítja fel a letapadásokat és feszességeket, helyreállítva az izomzat normál tónusát. Egy másik népszerű megközelítés a Bobath-módszer, amely inkább a funkcionális mozgásokra és a helyes testtartás tanítására fókuszál. A gyógytornász játékos formában, különböző eszközök (például nagy labdák vagy hengerek) segítségével vezeti rá a babát a helyes mozgásmintákra.
A terápiás foglalkozások mellett a mindennapi rutinba beépített apró változtatások is nagy hatással lehetnek a fejlődésre. A helyes hordozás például kulcsfontosságú. Ha kézben tartjuk a babát, igyekezzünk mindkét karunkat váltva használni. Ha mindig csak a bal karunkon tartjuk, a csecsemő feje természetes módon mindig ugyanabba az irányba fog fordulni felénk, ami tovább erősítheti az aszimmetriát. A pelenkázás és az öltöztetés is remek alkalom a fejlesztésre. Ahelyett, hogy csak gyorsan túl lennénk rajta, használjuk ki az időt egy kis játékos tornára! Simogassuk meg a baba nyakát, végezzünk lágy, körkörös mozdulatokat a vállak körül. Beszéljünk hozzá úgy, hogy kénytelen legyen a fejét a „rosszabb” oldal felé fordítani, hogy ránk nézzen. A környezet kialakítása során legyünk kreatívak! Ha a kiságy a fal mellett van, a baba valószínűleg mindig a szoba közepe felé fog nézni, ahol az események zajlanak. Időnként fordítsuk meg a fektetési irányt a kiságyban, így a fény és a hangok a másik oldalról fogják érni.
Amikor fejtartási problémákról beszélünk, nem mehetünk el az alvásbiztonság kérdése mellett sem. A csecsemőket az első évben javasolt háton altatni a bölcsőhalál (SIDS) megelőzése érdekében. Ez azonban kihívást jelenthet, ha a babának erős preferenciája van az egyik oldalra, és a koponyája ellaposodni kezd. A megoldást a „kontrollált pozicionálás” jelentheti az ébrenléti időszakban. Ha a baba alszik, hagyjuk a biztonságos háti helyzetben, de amint felébred, ösztönözzük az ellenkező irányba történő nézelődésre. Ne feledkezzünk meg a megfelelő matrac kiválasztásáról sem! Egy túl puha fekvőfelületbe a baba feje belesüllyedhet, ami megnehezíti a szabad mozgást és tovább rögzítheti a rossz tartást.
Titkaink - A Dévény-módszer
Gyakori kérdések a csecsemőkori fejtartással kapcsolatban
- Mennyi idősen kell a babának stabilan tartania a fejét? Bár minden csecsemő egyéni tempóban fejlődik, általánosságban elmondható, hogy a 3. hónap végére a babák többsége már képes hason fekve 45-90 fokos szögben megemelni és tartani a fejét. A 4. hónap végére a fejtartás stabilizálódik.
- Fájdalmas a babának, ha ferde a nyaka? Maga a ferde tartás nem feltétlenül fájdalmas, de az izmok feszessége okozhat diszkomfortérzetet, különösen akkor, ha a babát az ellenkező irányba próbálják fordítani.
- Okozhat-e a túl sok autósülésben töltött idő fejtartási gondot? Igen, az autós hordozókban vagy nem megfelelően kialakított pihenőszékekben töltött hosszú idő korlátozza a baba mozgásszabadságát és rögzítheti a rossz fejtartást.
- Mikor vigyem Dévény-tornára a gyermekemet? Minél előbb, annál jobb! Ha aszimmetriát, feszességet vagy a mozgásfejlődés elmaradását tapasztaljuk, érdemes már az első hetekben vagy hónapokban szakemberhez fordulni.
- Kinőheti a baba a ferde fejtartást kezelés nélkül? Nagyon enyhe esetekben, ha a szülő tudatosan figyel a pozicionálásra és a hason fektetésre, előfordulhat javulás, de a valódi izomrövidülés vagy ízületi blokk ritkán múlik el magától.
- Segíthet-e a masszázs otthon? A gyengéd, simogató babamasszázs remekül oldja az általános feszültséget és erősíti a kötődést, de a specifikus fejtartási problémákat önmagában nem oldja meg.
- Befolyásolja a fejtartás a későbbi beszédfjlődést? Közvetetten igen. A nyakizmok feszessége és a fejtartás aszimmetriája kihatással lehet az állkapocs és a száj körüli izmok tónusára is.
Gyermekkori tartáshibák és a hanyagtartás
A gerinc struktúrájának sérülése, gyengülése tartáshibákat vonz maga után. E tartáshibák hosszú távon rögzülhetnek és a későbbiekben egyéb mozgásszervi panaszokat is okozhatnak. Iskolás és serdülőkorban, de már a korábbi életszakaszokban is előfordul, a mozgásszegény életmód miatt az izomzat fejlődése elmarad a test gyors növekedése mögött. Így a megnövekedett fizikai terhelésnek az izomzat nem tud megfelelni. A fejletlen izomzatú gyerekeknél jellegzetes tartás alakul ki. A háti görbület fokozott, a vállak csapottak, előreesnek, a mellkas lapos. Az ízületek lazák, a láb hossz és harántboltozata lelapul. Ezek a gyerekek fáradékonyak, kevésbé bírják a terhelést, sport közben hamar kifáradnak.
A hanyagtartás a hibás testtartás és mozgáshiány következtében alakulhat ki. Magában a gerincoszlopban eleinte nem mutatható ki elváltozás, de később a nem egyenletes terhelés miatt gerincferdülés (scoliozis) jöhet létre. A hanyagtartásnál nincsenek rögzült deformitások, a fokozott gerincgörbület korrigálható. Rendszeres mozgással, sporttal elérhető az izomzat megerősödése és a tartás normalizálódása. Ez esetben aktív izomerővel javítható a testtartás. Erről az általában gyerekeket érintő problémáról akkor beszélünk, amikor még nem alakult ki a gerincferdülés, azonban a rossz testtartás már kezd beidegződni. Ebből idővel kényszertartás alakulhat ki, amely - főleg gyermekeknél - maradandó is lehet. A hanyagtartás kezelésének elmulasztásától és fontosságának lekicsinyítésétől sajnos egyenes út vezet a gerincferdüléshez, amely felnőttként komoly hát- és derékfájdalmakat okozhat.
A helytelen testtartás jelei gyermekkorban
Fontos tudni, hogy a helytelen testtartás és a gerincferdülés már gyermek- és fiatalkorban komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. A mai fiatalok egyre több időt töltenek ülve, kevesebbet mozognak, és sokszor észrevétlenül rögzülnek bennük a rossz testtartási szokások. Ez azonban nemcsak esztétikai probléma! Néhány figyelmeztető jel:
- Előreeső vállak, domború hát: Az egyik leggyakoribb gerincpanasz, amely már iskolás korban megjelenhet. A görnyedt testtartás és a hanyag tartás hosszú távon fokozza a gerinc terhelését, ami később komolyabb problémákhoz vezethet.
- Gyakori hát- és derékfájás: Fontos tudni, hogy a gyermekeknél a tartós hátfájás nem normális jelenség!
- Aszimmetrikus testtartás: Ha azt észleli, hogy gyermeke egyik válla magasabban van, mint a másik, vagy a medencéje elmozdult, az akár a gerincferdülés (scoliosis) első jele is lehet.
- Fáradékonyság, koncentrációs problémák: A helytelen testtartás miatt a hátizmok hamar elfáradnak, ami nemcsak fájdalmat okoz, hanem a figyelmet és a tanulási képességeket is csökkenti.
A Matthias-féle tartáspróba segítségével otthon is tesztelhető a gyermek izomereje és tartása: A gyermek álló helyzetben, behunyt szemmel előre emeli a karját, és fél percig ebben a helyzetben marad. Ha ez idő alatt a gyermek végig tudja tartani a testhelyzetet és nem dől ki, az azt jelzi, hogy a hát-, a has- és a nyak izmai kellően fejlettek. Ha a felsőtest hátrabillen, a vállak előreesnek és a medence is előrebillen, az a hanyagtartás jele (elsőfokú tartásgyengeség). Súlyos esetben a gyermek már a kiindulási pozíciót sem tudja felvenni (másodfokú tartásgyengeség).
Modern kori problémák: az SMS-nyak
Az SMS-nyak egy modern mozgásszervi probléma, amelyet a mobiltelefonok és egyéb okoseszközök túlzott használata okoz. Ez az állapot a hosszan tartó, előrehajolt fej- és nyaktartás következménye, amelyet például üzenetírás, közösségi média böngészése vagy videónézés közben veszünk fel. A rengeteg telefon nyomkodás következtében, mely egyre gyakoribb óvodás korban is, gyermekünk feje hosszas órákat előre helyezett tartásban rögzül, mely hatására a nyakizmok krónikusan megfeszülnek annak érdekében, hogy az előre helyezett súlyt = fejet a „helyén” megtartani még képesek legyenek. Ez azonban a későbbieken komoly nyaki és hozzá kapcsolódó egyéb strukturális vagy funkcionális panaszokhoz is vezethetnek.
Tartáshibák típusai és kezelésük
Hanyagtartás
A hanyagtartás a legenyhébb tartási rendellenesség. Az ágyéki lordózis és a háti kyphosis a normálisnál nagyobb. Ez a leggyakoribb típus, többnyire 6-10 éves kor között alakul ki. A vállak előreesnek, a fej lóg és a lapockák egymástól eltávolodnak. A kialakult hanyagtartást rendszeres személyre szabott gyógytornával kezelhetjük, javíthatjuk. Ilyenkor a gyermeknek nemcsak a hátizmait, hanem a hasizmokat, a nyak izmait és a medence körüli izmokat is erősíteni, illetve nyújtani kell. Minél komolyabb az elváltozás, annál tovább tart a terápia.
Lapos hát
A lapos hát esetében a háti görbület (kyphosis) eltűnik, a hát egyenessé, vagy előrefelé domborúvá válhat és az ágyéki gerinc élettani görbülete is csökken. Mindezek csökkentik a gerinc stabilitását és terhelhetőségét. Jellemző a hátizmok gyengesége, ezért azok erősítése a fő kezelési cél.
Gerincferdülés (Scoliosis)
A gerincferdülés (scoliosis) a gerincoszlop oldalirányú elfordulása. Többnyire 10-15 éves korban alakul ki a mozgásszegény életmód következményeként, oldalirányban, leggyakrabban a háti-ágyéki szakaszon. Okai a tartási rendellenességek és a gyenge hátizomzat. A deformáció tovább fokozódik a serdüléssel, mert az izmok fejlődése nem tart lépést a csontok és a csigolyák növekedésével. Napjainkban egyre gyakoribb, mert a gyerekek gyorsabban fejlődnek. A csigolyák egymáson elmozdulnak és csavarodnak. A görbület nem korrigálható, de a folyamat lassítható ortopédia segédeszközökkel. Lányoknál kétszer olyan gyakran fordul elő, mint a fiúknál, nők esetében gyakorisága eléri a 15 százalékot.
Scheuermann kór
A túl domború hátról felismerhető Scheuermann kór általában serdülőkorban alakul ki. Leginkább a háti csigolyák területén történik az elváltozás (csontosodási zavar). Sajnos az esetek nagy többségében csak későn diagnosztizálják, amikor már panaszokat okoz.
Prevenció és kezelési lehetőségek
A megelőzés fontossága
A tartáshibák megelőzését már csecsemőkorban el kell kezdeni! Először is megfelelő teret kell biztosítani a mozgásfejlődéshez. A normál testtartás kialakításában a hason fektetés és a kúszás, mászás döntő jelentőségű! Gyermekeinknek biztosítani kell a szabad játék lehetőségét: szaladgálást, ugra-bugrálást. Korlátozzuk a tv, számítógép előtti időt. A testnevelés, a testtudat kialakítása, a mindennapi mozgás és sport mind-mind hozzájárulnak a gyermek megfelelő mozgásszervi fejlődéséhez. A prevenció és az időben történő beavatkozás a legjobb módja a későbbi súlyosabb gerincpanaszok elkerülésének.
A gyermekek gerince különleges gondoskodást igényel, mivel porckorongjaik még magasak, így a tövisnyúlványok távolabb helyezkednek el egymástól, mint a felnőtteknél. Az ín és szalagrendszerük nekik még laza, ezért hajlékonyabbak, így korán hozzá is szokhatnak a helytelen testtartáshoz. Ebben a korban azok a gyakorlatok fontosak, melyek a váll/vállöv/törzs izomzatot erősítik, mert azok még nem olyan fejlettek, ezért is áll ki például a gyerekek lapockája, ez azonban megfelelő gyakorlatokkal korrigálható. A gyakorlatoknál ügyelni kell arra, hogy mindkét testfél egyenlően legyen terhelve, mert különben a törzsizomzat egyenlőtlenül fejlődik, amelynek következménye egy felvett kompenzáló testtartás lesz, melyből akár még funkcionális gerincferdülés is kialakulhat. A has és medence izomzat a medence egyenesen tartását (medence és törzs kontroll) szolgálja és ezzel a gerinc egész tartását befolyásolja. A gyenge izomtónus miatt a gyermekek gyakran előrebillentik a medencéjüket, ami miatt fokozódik ágyéki gerinc görbületük.
Gyógytorna és mozgásterápia
A gyógytorna az egyik legfontosabb kezelési forma mind a hanyagtartás, mind a gerincferdülés esetében. A tartásjavító eszközök és életmódbeli változtatások is fontosak a fiatalkori gerincpanaszok elkerülése érdekében. Az ergonomikus iskolatáskák, az optimális ülési pozíció és a rendszeres testmozgás mind hozzájárulnak az egészség megőrzéséhez. Mivel a gyermek gerince folyamatosan fejlődik, ezért kiemelten fontos a rendszeres ellenőrzés is. A mozgásterápia során elsődleges szempont a gerincet mobilizáló, tehermentesítő és stabilizáló gyakorlatok alkalmazása. A játékos állat és növényutánzó, kúszó-mászó- négykézláb helyzetben végzett gyakorlatok alkalmazása javítja a gyermekek testtartását, erősíti törzsizmaikat, valamint nyújtja a gerincüket (és szöveteiket).
Törekedni kell az izomegyensúly helyre állítására - kiemelten a mellizmok, csípő hajlítók, combhajlítók, törzs feszítők, hasizmok, lapockazárók, farizmok izomtónusára mivel, hogy ezen izmok határozzák meg a medence, végtagok és a fej megfelelő helyzetét is, melyek oda-vissza hatnak egymásra és befolyásolják a gerinc helyzetét, így a testtartást is. Fontos terápiás cél még a megfelelő törzs stabilitás - medence és lumbális motoros kontroll kialakítása. Az egyenlőtlen, instabil felületeken végzett gyakorlatok erősítik a talp, a lábszár, valamint törzsizmokat is, fejlesztik továbbá az egyensúlyt, a testhelyzet érzékelést és a koordinációt. Ezáltal fejlődik az ideg-izom kapcsolat, így gyakorolva jótékony hatást az idegrendszerre, melyre a gyermekeknek (is) hatalmas szükségük van!
Titkaink - A Dévény-módszer
Ortopéd szakorvosi vizsgálat
A gyermekek gerincpanaszainak nagy része időben felismerve megelőzhető vagy visszafordítható! A legfontosabb az ortopéd szakorvosi vizsgálat. Ne várjon addig, amíg a panaszok súlyosbodnak! Egy alapos állapotfelmérés segít időben felismerni a problémákat, és célzott megoldásokat nyújt. A szűrést a védőnő, gyerekorvos folyamatosan végzi az időszakos státusz vizsgálatok során. Ha a betegséget időben felismerik, rendszerint elkerülhető az operáció.
„Nagyon sokszor a szülő kétségbeesve fordul hozzánk, mert a gyermek tartásával, izomzatával gond van, akár tartós álló-, akár tartós ülőhelyzet után fájlalja a hátát, nem jól tartja magát. Természetesen, amikor a szülő azt észleli, hogy a gyermek fáradékony, rossz a tartása, nem tud tartósan ülni órán, nem tud figyelni, panaszkodik arról, hogy nem tud rendesen feküdni, vagy nem tud rendesen pihenni, mert hol itt fáj, hol ott fáj, érdemes szakorvoshoz fordulni.” - mondja Dr. Papp György.
Egy alapos fizikai vizsgálat során megnézzük, hogy milyen a fiatal testtartása, a gerinc, az összes nagyízületnek a mozgástartománya, egyáltalán milyen az izomzata, milyen a térben való izomkoordináció, tehát a mozgás készsége az illető fiatalnak.
Házi gyógytorna és online konzultáció
Gyógytornászaink segítségével lehetőséget biztosítunk a gyógyulásra akár otthonából is. Az online videóhívás során lehetőség nyílik az alapos vizsgálatra, mivel a gyógytornász a különböző mozgásszervi problémákat videón keresztül is megfigyelheti. A kezelésre ugyanígy van mód, kivéve azokat az eseteket, aminken a gyógyítása kizárólag manuálterápiás fogásokkal lehetséges (pl. gerincsérv). Abban az esetben, ha a páciens visszajelzése alapján az állapota javul, új, összetettebb, intenzívebb gyakorlatokra kerülhet sor. Sikeres terápia esetén hetente-kéthetente egy alkalom online gyógytorna kezelésre van szükség, otthon azonban minden nap gyakorolni kell.
tags: #csecsemo #rossz #testtartas