A hímivarsejt felépítése és szerepe a termékenységben

Az ondó, más néven sperma a hímek nemi mirigyei által termelt kolloidális folyadék, amely hímivarsejteket (spermiumokat) tartalmaz. Frissen fehéres-szürkés, olykor sárgás testnedv. Ejakulációkor 3-7 ml lövell ki, benne a férfiak 40-360 millió ivarsejtjével. A párosodás során a nemi szervbe az ondóval jutnak be a spermiumok. Íze és illata egyénenként más és más: egészségi állapottól, általános kondíciótól, sőt az elfogyasztott élelemtől is függ.

A hímivarsejt a szervezet legkisebb és egyben legmozgékonyabb sejtje. Hossza körülbelül 40 μm. A spermium a szervezet legkisebb és egyben legmozgékonyabb sejtje, amelynek feje, nyaka, középrésze és farka van. Az érett hímivarsejt három részre, fejre, nyakra és farokra tagolódik.

A hímivarsejt feje

A fej 4μm hosszú, 3μm széles, és ez a rész tartalmazza a maganyagot. A feji részben található a kromoszómákat tartalmazó sejtmag, amely a genetikai információt hordozza. Elülső, sapkaszerű részében található az akroszóma, amely olyan enzimeket tartalmaz, amelyek a megtermékenyítés során lehetővé teszik a feji rész átjutását a petesejtet határoló burkon, és megakadályozzák újabb hímivarsejtek belépését.

A feji részben található még a sejtközpont, amely a megtermékenyített petesejt osztódásához nélkülözhetetlen. Fontos tudni, hogy a petesejtbe való behatolásban kulcsszerepet játszik a spermium hialuronidáz nevű anyaga.

Az akroszóma reakció

Fiziológiás akroszóma reakcióról akkor beszélünk, amikor a spermium fej elülső részét borító sejtmembrán egybeolvad a petesejt külső sejtmembránjával. Az akroszóma reakció biztosítja, hogy a spermiumban lévő örökítő anyag a petesejtbe kerüljön és létrejöjjön a megtermékenyítés. Fiziológiás körülmények között az akroszóma reakciónak akkor kell bekövetkeznie, amikor a spermium áthalad a petesejtet körülvevő, úgynevezett zona pellucidán. Mind a korai (távol a petesejttől), mind az aktiválás hatására sem jelentkező, vagy csökkent akroszóma reakciót mutató ondó minta a termékenyülés elmaradásához vezet.

A hímivarsejt nyaka és középrésze

A nyak a mozgatóközpontot, a középrész pedig a protoplazmából származó hüvelyeket tartalmazza, amely a tengelyfonalat borítja. A nyakban találhatók az energiatermelésért felelős mitokondriumok, amelyek biztosítják a spermium mozgásához szükséges energiát.

A hímivarsejt farka

A tengelyfonál a nyakból indul ki és végigfutva a középrészen a spermium farkát alkotja. A farki rész a spermium mozgásszervecskéje, amelynek segítségével a petesejtet eléri. A spermiumok mozgásának irányát részben a környezet áramlási viszonyai, részben vegyi hatások szabják meg. Reotaxis az a mozgás, amikor a spermium az áramlással szemben mozog. A kemotaxis az a mozgás, ami valamilyen vegyi anyag hatására jön létre.

A here, mint citogén szerv

A here citogén szerv, ami azt jelenti, hogy a reprodukcióhoz szükséges sejtek termelése mellett még hormonokat is termel. A sejttermelő funkció a here csatornácskákhoz kötődik. A herecsatornácskák hámja a pubertásban szaporodni kezd. Az ősi sejteket spermatogoniumoknak nevezzük. A spermatogóniumok szaporodásából származó sejtek megnőnek, ezek a spermatocyták. Ezen sejtek osztódása számfelező jellegű, ilyen módon állnak elő a II. rendű spermatocyták. Ezekből keletkező sejtek a spermidák. A spermidák hosszú farkú, jól mozgó, nagy energiájú sejtekké alakulnak át, ezek a spermiumok, amelyek már alkalmasak a megtermékenyítés véghezvitelére.

A herecsatornácskák közötti kötőszövetben található Leydig-féle sejtcsoportok. Ezek a sejtszigetek termelik a here nemi hormonját, az androgént (kémiailag tesztoszteron).

Spermatogenezis és érési idő

A férfi test folyamatosan állít elő új hímivarsejteket, de ezek teljes kifejlődése hosszabb folyamat. A spermiumok újratermelődése során a sejtek több fejlődési szakaszon mennek át, mire teljesen éretté válnak. A teljes folyamat általában valamivel több mint két hónapot, átlagosan 64 napot vesz igénybe, amíg a sejtek megtermékenyítésre képes állapotba kerülnek. Az érés fő helyszíne a herecsatornácskák rendszere, ahol hormonális szabályozás mellett kialakul a spermiumok végleges szerkezete: a genetikai anyagot hordozó fej és a mozgáshoz szükséges farokrész.

Az éretlen spermiumok ezután a mellékherébe kerülnek, amely tárolóként is működik. Itt nyerik el mozgásképességüket, vagyis azt a tulajdonságot, amely lehetővé teszi számukra, hogy ejakuláció után a női reproduktív rendszerben a petesejt felé haladjanak. A spermiumtermelés tehát folyamatos, de a minőség megőrzése tudatos életmódot is igényel.

Az ondó összetétele

Az ondó sejtes állományát a spermiumok alkotják, ami az ondónak csupán 0,5 százaléka, míg a maradék 95 százalék a spermaplazma, melyet a nemi mirigyek termelnek. Pontos összetételét tekintve 3-5 százaléka keletkezik csupán a herében és a mellékherében, 45-80 százaléka az ondóhólyagban, 10-30 százaléka a prosztatában és 2-5 százaléka a Cowper-féle mirigyekben. Az ondóhólyagok termelik a spermiumok mozgásához szükséges tápanyagokat, például a fruktózt. A prosztata termeli azokat a vegyi anyagokat, amelyek az ondófolyadékot cseppfolyóssá teszik, amint bekerült a nő testébe. Egy magömlés (ejakuláció) alkalmával 100 millió spermium kerül ki a férfi szervezetéből. Az ondó sejtközötti állománya fontos anyagokat tartalmaz, mint például a hialuronidáz, ami lehetővé teszi a spermium behatolását a petesejtbe.

Spermiumok és termékenység

A termékenység lényegében a valószínűségről szól. A több millió spermiumból, ami ejakuláció után a hüvelybe kerül, mindössze pár száz az, amennyi egyáltalán a petesejt közelébe jut. Még ennek a néhány spermiumnak is elég egészségesnek kell lennie ahhoz, hogy elegendő ideig életben maradjanak a női testben, amíg egy petesejt megjelenik. Ezért ha a teherbeesés a cél, minél több az egészséges spermium, annál nagyobb a valószínűsége, hogy valamelyik épségben eljut a petesejtig. Fontos azonban tudni, hogy a sikeres fogantatáshoz mindössze egyetlen egészséges spermiumra van szükség, így még ha pl. a spermiumszám alacsony is, akkor is van esély arra, hogy természetes úton létrejöjjön a terhesség.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) normálértékei

A férfi meddőségről akkor beszélünk, ha egy férfi egy termékeny nőt, 1-1,5 év alatt, rendszeres nemi együttlétek eredményeként sem tud teherbe ejteni. A sperma vizsgálat olyan fontos paraméterek értékeit méri, amelyek hatással vannak arra, hogy a hímivarsejt képes-e elérni a petesejtig. Némely paraméter a spermiumtermelést és a spermiumok egészségét jelzi, míg mások az ondó minőségét és megtermékenyítő-képességét mutatják meg.

A WHO széleskörű adatgyűjtést végzett minden egyes paraméter tekintetében, azon férfiak körében, akiknél a próbálkozás kezdetét követően kevesebb mint 12 hónapon belül sikerült a gyermeknemzés. Minden paraméterhez odaírtuk a WHO által meghatározott „normál” tartományt, amibe az egészséges férfiak 90 százaléka tartozik.

Meddőségi kivizsgálás és kezelés

Hazánkban a meddő párok esetében kb. 33%-uknál a férfi, 33%-ban a nő, 33%-ban mindkét fél olyan elváltozásban szenved, mely nehezíti a fogamzást. A férfi meddőségi kivizsgálás anatómiai vizsgálattal, spermatogramm felvételével és andrológiai konzultációval indul. A spermatogramm az ondó összetételére, a spermiumok számára, életképességére, mozgékonyságára, alakjára ad felvilágosítást.

Meddőségi vizsgálatok paraméterei

Az orvosok számos paramétert megvizsgálnak, amikor a férfi termékenységet kiértékelik. A laborteszt során a férfi átadja a spermamintát az orvosnak vagy labortechnikusnak, aki mikroszkóp alá téve analizálja azt.

• Spermiumszám: Ez a szám mutatja meg, hogy mennyi spermiumsejt található az ondó mintában. Két különböző formában is fel lehet tüntetve: spermium koncentráció (millió sejt per 1 milliliter ondó) vagy teljes spermiumszám (millió sejt az ejakulátumban).
• Spermium motilitás (%): A spermium motilitás százalékos formában mutatja meg, hogy a spermiumok mekkora része motilis, azaz mozgékony.
• Sperma térfogat (mL): A sperma térfogatot elsősorban azért mérik, hogy meg tudják becsülni a teljes spermiumsejt-számot. Az abnormálisan alacsony sperma térfogat megakadályozhatja a spermiumokat abban, hogy sikeresen elérjék úti céljukat.
• Morfológia (%): A morfológia azt mutatja meg, hogy a spermiumok hány százalékának normális az alakja.
• pH-érték: Egy savas (alacsony pH-értékű) spermaminta elzáródásra utalhat az ondóhólyag területén. A lúgos (magas pH-értékű) spermaminta oka fertőzés lehet.
• Viszkozitás: A viszkozitás azt méri, hogy a spermaminta mennyire sűrű vagy folyékony állagú.
• Elfolyósodási idő (percek): Az elfolyósodási idő azt mutatja meg, hogy a gélszerű ondó mennyi idő múlva lesz folyékony.
• Fruktóz (μmol per ejakulátum): Az ondóban találhatók szénhidrátok, így fruktóz, inozitol és szorbitol. A spermium ezeket használja tápanyagként.
• Fehérvérsejtek (FVS, millió sejt per mL): A spermamintában nyomokban találhatók fehérvérsejtek (vagy leukociták). A túl nagy fehérvérsejt koncentráció fertőzésre utaló jel.
• Vitalitás (%): A vitalitás azt méri, hogy a spermiumsejtek mekkora része van életben.

A férfi meddőség okai

Az alacsony hímivarsejtszám mögött sokféle ok húzódhat. Okozhatja szervi-morfológiai jelleg, mint a sok férfit érintő herevisszér-tágulat, ondóvezeték problémák, állhat gyulladás és fertőzés mögötte vagy akár kezeletlen betegségek, mint a cukorbetegség és lisztérzékenység. Bizonyos esetekben akár nem megfelelő hormonszint vagy valamilyen kemikáliának, mérgező anyagoknak való kitettség áll a háttérben. Ide sorolhatjuk bizonyos gyógyszerek szedését is.

Olyan életmódbeli negatívumok sem kedveznek a spermiumok számának és egészségének, mint az elhízás, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás és a gyakori szaunázás, forró fürdők. A kóros spermakép és a férfi meddőség hátterében az ökológiai (pl. környezeti női hormon szennyezés, mezőgazdasági kemikáliák), illetve genetikai okok mellett legalább 50%-ban a modern életmód káros következményei állnak. A fokozódó oxidatív stressz (pl. dohányzás, sugárzások) mellett az átalakult étkezési szokások, az élelmiszerek minőségének romlása következtében fellépő mikrotápanyag hiány, az antioxidánsok és vitaminok alacsony bevitele közvetlen kapcsolatba hozhatók a megtermékenyítő képesség csökkenésével.

Hogyan javítható a spermiumok egészsége?

A spermiumok egészsége életmóddal is befolyásolható. A rendszeres mozgás több kutatás szerint kedvezően hathat a spermiumszámra és a termékenységre. Fontos a megfelelő vitaminbevitel is, különösen a C- és D-vitamin, valamint a likopin, amely több zöldségben és gyümölcsben megtalálható antioxidáns. A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás rontja az ondó minőségét, ezért ezek visszaszorítása szintén segíthet. Ugyancsak lényeges a megfelelő öltözködés: a túl szoros alsónemű és nadrág növelheti a herék hőmérsékletét, ami kedvezőtlenül hathat a spermiumok mozgékonyságára és életképességére. A spermiumtermelés tehát folyamatos, de a minőség megőrzése tudatos életmódot is igényel.

tags: #mit #tarltalmaz #a #himivarsejt #feje