A kisgyermeknevelő szerepe és feladatai a gyermekek fejlődésében

Ha szívesen foglalkozol kisgyermekekkel, és a három év alatti korosztály sem riaszt el, akkor a kisgyermeknevelői hivatás ideális lehet számodra. Türelemre, érdeklődésre és empátiára van szükséged ahhoz, hogy a gyermekek fejlődését a legjobban segíthesd.

A csecsemő- és kisgyermeknevelő szakember feladata a három év alatti gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, nevelése, fejlődésének segítése. Ezzel a végzettséggel a leggyakrabban betöltött munkakörök a csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus, a szociális segítő, a szociális gondozó, az általános irodai adminisztrátor és a gyermekfelügyelő, dajka.

A bölcsődei ellátás rendszere és a kisgyermeknevelők munkája

A gyermekek napközbeni ellátásaként a gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni. Bölcsődébe a gyermek 20 hetes korától a 3. életévének betöltéséig vehető fel. Egy bölcsődei csoportban 12 gyermek nevelhető, gondozható. Ha valamennyi gyermek betöltötte a 2. életévét, a csoport létszáma legfeljebb 14 fő lehet. Minibölcsődei csoportban legfeljebb 7 gyermek nevelhető, gondozható, ez a szám 8 főre emelkedhet, ha minden gyermek betöltötte a 2. életévét. Munkahelyi bölcsődei csoportban is legfeljebb 7 gyermek nevelhető, gondozható.

Felvételi eljárás a bölcsődébe

Általában minden év április közepétől május elejéig zajlik a beiratkozás. A szülők munkáltatói igazolást (vagy a munkáltatótól származó szándéknyilatkozatot) mutatnak be a gyermek beíratása során. Helyi fenntartói rendelet szabályozza a felvételi elutasításban részesülők fellebbezésének lehetőségeit. Ha a szülő vitatja a bölcsőde elutasító értesítését, a fenntartóhoz fordulhat.

Ha a gyermek betöltötte a 3. életévét, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, és óvodai jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja, bölcsődében maradhat a 4. életévének betöltéséig.

A bölcsődei élet és napirend

A bölcsőde jogszabályban előírt minimális nyitvatartási ideje napi 10 óra. A nyitvatartási rendet a fenntartó határozza meg, figyelembe véve a bölcsődébe járó gyermekek szüleinek munkaidejét. A jogszabályok szerint a bölcsődei ellátás esetén a gyermek napi gondozási ideje legalább 4 óra és legfeljebb 12 óra. Az intézmény nyári zárvatartási időtartamát a fenntartó legfeljebb 5 hétben határozhatja meg, de az intézmények jellemzően 2-3 hétre zárnak be nyaranta.

A bölcsődei napirend folyamatos és rugalmas, törekszik a gyermek igényeinek, szükségleteinek kielégítésére, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A napirenden belül az egyes kisgyermek igényeit úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, és ne legyen felesleges várakozási idő. A bölcsődék a fokozatosság elve alapján szülői beszoktatási lehetőséget kínálnak, ami átlagosan 2 hétig tart.

A kisgyermeknevelő feladatai a bölcsődében

A bölcsőde célja, hogy az ún. napközbeni ellátás keretében biztosítsa a 20 hetes-3 éves korosztály felügyeletét, gondozását, nevelését. A bölcsődében rendkívül fontos a szülővel való bizalmi, partneri kapcsolat kialakítása a gyermek harmonikus fejlődéséhez. A szülő ismeri a legjobban a gyermeket, ő tudja azokat az ismereteket a gyermekről átadni a kisgyermeknevelőnek, melyek az egyéni bánásmód kialakításához szükségesek.

A kisgyermeknevelő feladata, hogy olyan derűs, biztonságos légkört teremtsen, ahol a gyermekek jól érzik magukat, lehetőséget kapnak a társas kapcsolatok megtapasztalására, a közös élményekre. A gyermek a játékon keresztül ismerkedik a világgal, olyan környezetet kell köré teremteni, melyben tevékenykedhet, felfedezhet, hogy ismereteit gyarapítsa.

A bölcsődei nevelésben a korosztály életkori sajátosságaiból adódóan meghatározó a kisgyermeknevelő szerepe, aki személyiségén keresztül hat a kisgyermekre és a családra. A feladatok színvonalas megvalósítására megfelelő szakmai kompetenciával és identitással, kellő önismerettel, magas szintű társas készségekkel bíró szakember képes. A kisgyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a kisgyermeknevelő elfogadó, empatikus, hiteles nevelői magatartása.

A gondozási helyzetek megvalósulása során a nevelésnek és a gondozásnak elválaszthatatlan egységet kell alkotnia. A gondozás minden helyzetében nevelés folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei nem korlátozódhatnak a gondozási helyzetekre. A fiziológiás szükségletek kielégítése megteremti a magasabb rendű szükségletek kielégítésének feltételeit.

A korai életévekben alapozódnak meg a kognitív, érzelmi és társas kompetenciák, ezért támogatásuk kiemelt jelentőséggel bír a bölcsődei nevelésben. Biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy a kisgyermek a játékon, a gondozási helyzeteken és egyéb tevékenységeken keresztül ismeretekhez, élményekhez, tapasztalatokhoz jusson, átélhesse a spontán tanulás örömét, megerősödjön benne a világ megismerésének vágya. Kíváncsiságának fenntartásával, pozitív visszajelzések biztosításával segíteni kell önálló kezdeményezéseit, megteremtve ezáltal az egész életen át tartó tanulás igényének, folyamatának biztos alapjait.

Érdekességek a kisgyermeknevelők munkájáról

Sok kisgyermek számára a bölcsődében töltött évek jelentik a szocializáció egyik legfontosabb lépcsőfokát. Ebben az időszakban a kicsik szüleik és családjuk után jellemzően a bölcsődei kisgyermeknevelőjükhöz kötődnek a legerősebben. A nevelők egész nap vigyáznak a gyerekekre, gondoskodnak róluk és komoly szerepet játszanak készségeik fejlesztésében is. A felelősségteljes munka során pedig több érdekesség is adódik, amit sokan nem is gondolnának:

1. Egy kisgyermeknevelő naponta körülbelül hatvanszor, százszor is felemeli a sokszor 10 kilónál is nehezebb gyermekeket, ami fizikailag igencsak megterhelő.
2. A kicsik beszédkészségének megalapozása 3 éves korukig történik, amelyben hatalmas segítséget jelentenek a komoly szaktudású bölcsődei kisgyermeknevelők. A gyermekek ebben az életkorban rendkívül könnyen tanulnak, ezért fontos, hogy minél többet beszéljenek hozzájuk.
3. Egy-egy dalhoz, mondókához, meséhez, játékhoz elengedhetetlen a szépen csengő hang, fejlett beszédkészség, megfelelő hangsúlyozás, különben nem köti le a kicsiket az előadás.
4. A köztudatban a szakma még mindig nőies hivatásként él, pedig ma már nem számít kirívó esetnek, ha egy fiú a pályaválasztáskor a gyermekgondozás iránt érdeklődik.

Sajátos nevelési igényű gyermekek a bölcsődében

A sajátos nevelési igényű gyermekek teljes integrációban (a többi gyermekkel közös csoportban), vagy részleges integrációban (speciális bölcsődei csoport) nevelkedhetnek a bölcsődében. A koragyermekkori intervenció magában foglal minden olyan tevékenységet, amely a kisgyermek sajátos szükségleteinek meghatározását és figyelembevételét szolgálja. A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató funkcióját tekintve alkalmas színtér a koragyermekkori intervenció szemléletének alkalmazására.

Az óvodai nevelés és a pedagógusok szerepe

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig betölti a 3. életévét, a nevelési év kezdő napjától legalább napi 4 órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A szülő - tárgyév április 15. napjáig benyújtott - kérelme alapján a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a 4. életévét betölti, különös méltánylást érdemlő esetben újabb kérelem alapján annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az 5. életévét betölti, felmentést kaphat a kötelező óvodai nevelés alól.

Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt. Az óvodai csoportokat úgy kell megszervezni, hogy az óvodai csoportba felvett gyermekek létszáma ne haladja meg a köznevelési törvényben meghatározott maximális létszámot (25 fő).

Az óvoda tehát egész évben (250-252 munkanapon) megszakítások nélkül nyitva tartó nevelési intézmény. A napirendben az óvodapedagógusok párhuzamosan is végezhető, differenciált, alapvetően játékba integrált tevékenységeket terveznek. Fokozatosan növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások szervezésével fejlesztik a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát. A napirendet pedagógiai szempontú folyamatosság és rugalmasság jellemzi, szem előtt tartva a szabad játék kitüntetett szerepét.

Felvételi eljárás az óvodába

A szabad óvodaválasztás elve alapján a szülő gyermeke beíratását bármely óvodába kérheti. A szabad óvodaválasztás mellett körzeti rendszer is működik, ami biztosítja, hogy minden gyermeknek legyen óvodai férőhelye. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az óvoda felvételi körzetében található (kötelező felvételt biztosító óvoda).

A települési önkormányzat az óvodák számára felvételi körzetet alakít ki, ami aprófalvas vidéken lehet több település is, városokban földrajzilag ennél kisebb egység. Ha az óvoda eleget tett az ellátási kötelezettségének, azaz a körzetéből valamennyi jelentkezőt felvette, és még marad üres férőhelye, akkor további jelentkezőket is felvehet. Ha az óvoda fenntartója több óvodát üzemeltet, akkor a túljelentkezés problémáját kezelő bizottságot a fenntartó szervezi meg. A szülőt hivatalos, határozati formában is értesíti az óvoda arról, hogy a gyermek felvételt nyert-e az óvodába. A határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a szülő felülbírálati kérelemmel élhet az óvoda irányába.

Kisgyermeknevelő képzés és szakmai fejlődés

2009-ben főiskolai képzést indítottak a hivatást választóknak. A képzés célja csecsemő- és kisgyermeknevelők képzése, akik tudásukat, képességeiket és attitűdjeiket tekintve alkalmasak a három év alatti gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítésére, nevelésére, fejlődésének segítésére. Átlátják a kisgyermeknevelés rendszerét, képesek a bölcsődében és más, a három év alatti korosztályt nevelő intézményben a kisgyermeknevelői feladatokat a szakmai kompetenciájuk alapján elvárható autonómiával és felelősséggel ellátni. Képesek a szakmai innovációra, a társadalmi szerepvállalásra, a folyamatos megújulásra és fejlődésre. Komplex gondozási, pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi ismeretek birtokában segíti a korosztály egészséges testi, érzelmi, kapcsolati és beszédkészségének, illetve értelmi képességeinek a fejlődését, szocializációját, valamint támogatja a kisgyermekes családok nevelési tevékenységét.

A pedagógusképzési terület legújabb szakjaként olyan intézmény nevelői, pedagógiai képzését oldja meg, ahol korábban csak középfokú végzettséggel dolgoztak. A koragyermekkori nevelés és fejlesztés jelentősége egyre erőteljesebb társadalmi és képzési támogatást kap. Főbb nevelési területek és módszerei: beszéd- és játéktevékenység, ének-zene, mozgásos és alkotótevékenységek, mese, vers, báb.

Ha már a felsőoktatás előtt szeretnél pedagógiai képesítést szerezni, akkor érdemes olyan középiskolát választanod, ahol ilyen szakok indulnak és tanulhatsz pedagógiai, oktatási és szociális ismereteket adó tárgyakat. 2024-től a többletpontokat felváltják az intézményi pontok, vagyis 100 pont esetében az egyetemek maguk dönthetik el, mire adnak plusz pontokat a diákoknak.

A tanulmányok során intézményenként eltérően 15-18 kredit értékben szerezhetsz olyan specializációs ismereteket, amelyek az intézményes kisgyermekellátás, innováció a kisgyermeknevelés területén, a családi nevelés támogatása, gyermekvédelem, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése, művészeti nevelés kisgyermekkorban, kora gyermekkor és idegen nyelv, inter- és multikulturális nevelés területeken nyújtanak többlettudást. A szakmai gyakorlat ebben a képzésben 30 kreditet ér, vagyis egy teljes félévnyi kreditnek felel meg. A szakmai gyakorlat részét képezik a csoportos és egyéni intézményi gyakorlatok és ezek elemzése, dokumentálása, valamint az összefüggő komplex gyakorlat. Az összefüggő komplex szakmai gyakorlat időtartama a képzés utolsó évében legalább 6 hét, mely megbontható, de az egyes szakaszok 2 hétnél nem lehetnek rövidebbek.

A megfelelő plusz tárgyak teljesítésével az alapszakodtól valamennyire eltérő mesterképzést is választhatsz. Így olyanok is szóba jöhetnek, mint a német nyelv és nemzetiségi kultúra a gyermekkorban szak.

Továbbképzési kötelezettség

A gyermekek napközbeni ellátásában dolgozónak a munkakörtől függően továbbképzési kötelezettsége van. A szolgáltatást nyújtó munkakörben dolgozóknak 3 évente kell részt venniük olyan szakmai vagy (sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása esetén) speciális továbbképzésen, amelyet a családpolitikáért felelős miniszter által kijelölt módszertani szervezet (Magyar Bölcsődék Egyesülete) hirdet meg. A továbbképzési kötelezettség minősített továbbképzésen való részvétellel és a program szerinti feltételek teljesítésével teljesíthető. A továbbképzés 4 éves továbbképzési időszakokban zajlik. A továbbképzési kötelezettség a munkába állás napjával kezdődik.

A pedagógusok szakmai fejlődésének kötelezettségét Magyarországon kormányrendelet írja elő. A pedagógusnak 7 évenként 120 óra (45 perces tanóra) továbbképzési kötelezettsége van. A pedagógus-szakvizsga a köznevelésben egyfajta előmeneteli rendszer részeként épült a pedagógusok életpályájába. Az 1990-es évektől az intézményrendszer működéséhez kapcsolódva egyre nagyobb elvárás volt a szakmai tudás és az elhivatottság mellett a közoktatás rendszerszerű folyamatának, az intézményrendszer társadalmi funkcióinak, a tanügyigazgatás, a jogszerű és hatékony működés szabályainak ismerete.

A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ)

A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetét a Fővárosi Bíróság 1989. szeptember 1-jén jegyezte be. Szervezetünk ma közel 11 000 bölcsődei dolgozó érdekvédelmét látja el. Köztudott, hogy Magyarországon a bölcsődék egy jelentős részét az 1985-1990-es évek közepéig sorra bezárták. Az intézmények több mint 60%-át tudatosan elsorvasztották. Ezzel együtt a bölcsődei dolgozókat nyugdíjba, vagy más pályára küldték. Az eltelt 10-15 év alatt a bölcsődék folyamatosan küzdöttek a létjogosultságukért. Életben maradásuk érdekében rendkívül sokat változtak, kinyíltak a családok felé, új szolgáltatásokat vállaltak fel, amelyet mind a mai napig a szülők legnagyobb megelégedésére végeznek. Ebben a bölcsőde megtartó folyamatban a BDDSZ főlobbistaként tevékenykedett. Legfőbb céljuk a munkahelyek megtartása, a bölcsődei dolgozók erkölcsi- és anyagi megbecsülésének kivívása.

Néhány fontos eredményük:

• 25 nap pótszabadság az oktató-nevelő munkát végző kisgyermeknevelők és bölcsődevezetők számára, mely kört 2013. szeptember 01-jétől kibővítették a szaktanácsadókra, vezetőkre és intézményvezetőkre is.
• 25 nap pótszabadság az SNI-s gyermek habilitációját-rehabilitációját / gondozását-nevelését végzők, ill. konduktorok számára (amit egy hibás jogszabály módosítás miatt a gyógypedagógusok, pedagógusok, pszichológusok elveszítettek 2013-ban) de közbenjárásunkra újra jár 2013. 09. 01-jétől, melyet januárig visszamenőlegesen is meg kell kapniuk.
• Hét órás csoportban eltöltött munkaidő a kisgyermeknevelőknek (SNI-s gyermekeket ellátó speciális csoportban hat óra).
• Minimum 25%-os gyógypedagógiai pótlék a sérült gyermeket nevelő-gondozó kisgyermeknevelők, gyógypedagógusok részére.
• Műszakpótlék (du.-os pótlék) bölcsődében való alkalmazása, majd a teljes szociális ágazatra vonatkozó megtartása az új Mt. 2012. július 1-i hatálybalépése után is.
• Kisgyermeknevelők és élelmezésvezetők (szakirányú diploma és szakképesítés megléte esetén) F kategóriába való besorolása.
• Április 21. Bölcsődék Napjává nyilváníttatása, mely 2014-től nevelés-gondozás nélküli munkanap lesz.
• Bölcsődei nevelés-gondozás alapprogramja és a Bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai jogszabályba emeltetése.
• Kisgyermeknevelő munkaköri elnevezés bevezettetése 2011. január 1-jétől a korábbi gondozó/szakgondozó helyett.
• Különböző mértékű közalkalmazotti bérmegállapodások (szoc.).
• 24 órás élet- és balesetbiztosítás a világ összes országába, mely biztosítás kedvezményes áron a családtagokra is kiterjeszthető.

tags: #mit #kell #tudnia #egy #kisgyermeknevelonek