A baba hozzátáplálása 5 hónaposan: Útmutató és Tippek

A hozzátáplálás megkezdése nagy mérföldkő a baba életében. Hirtelen új, korábban ismeretlen ízekkel, illatokkal és ételtextúrákkal bővül étrendjük. Az újdonsült szülők aggódhatnak, hogy jól csinálják-e, nem okoznak-e kárt a babának, és hogy eltérhetnek-e a nagymamák módszereitől. Az első szilárd ételek bevezetésénél az aggodalmakat félre kell tenni. A gyermekorvosok egyetértenek abban, hogy a hozzátáplálást 4 és 6 hónap között érdemes elkezdeni.

Az első szilárd ételeket 4-6 hónapos korban ajánlott bevezetni. Lassan próbálja megismertetni a babát az új ízekkel. Kezdje gyengéd rosttartalmú zöldségekkel, azaz sárgarépával, cukkínivel, fiatal zöldbabbal és brokkolival. Állaguknak köszönhetően a baba fokozatosan megszokja az új ízeket - keserűt és savanyút. Az anyatejjel ellentétben a bébiétel, a benne található rostok miatt, nem mindig ízlik a babának és néha makacsul elutasítja azt. A babát kezdetben csak kis mennyiségű étellel kínálja, és figyelje meg a reakcióit, beleértve az esetleges allergiás reakciót illetve ételintoleranciát, amely bőrpír, kiütés vagy kólika formájában is megnyilvánulhat. Nem kell elsietni a dolgokat, elvégre az első ételek bevezetése nincs konkrét időponthoz kötve.

Többféle hozzátáplálás táblázat kering a sajtóban, szakkönyvekben, interneten arról, mikor milyen ételt kaphat már a baba. Azonban tudni kell azt is, hogy az ajánlások országonként is eltérhetnek egymástól, hiszen éghajlattól függően mások a szezonális zöldségek-gyümölcsök, azonban a hivatalos ajánlások egyetértenek abban, csak egyes allergénekkel (tej, tejtermék, mogyoró, glutén stb.) kell nagyon vigyázni, valamint az első gyümölcsöket-zöldségeket jól megválasztani, a többi hétről-hétre fokozatosan bevezethető.

Vitaminok és ásványi anyagok az egészségért

A babádnak a fejlődéshez olyan étrendre van szüksége, amely megfelelő mennyiségű vasat, fluort, D-vitamint, K-vitamint és még sok más hasznos tápanyagot tartalmaz. A kis vasgyúrókért a vas a hemoglobin termelődését segíti, amely az oxigént szállítja a vérben. Hiánya vérszegénységhez vezethet, és sokkal kevésbé lesz ellenálló a kicsi szervezete - még a legkisebb fertőzések is legyűrhetik. A vashiány árulkodó jelei között szerepel a nem megfelelő súlygyarapodás, a sápadt bőr és halvány ajkak, az ingerlékenység, a szokatlan sírás, az étvágytalanság, az étel és ital elutasítása.

Néhány tanács, hogy elkerüld a problémát:

• Szoptass! Ha kiegyensúlyozottan táplálkozol, a vas természetes módon jelen van az anyatejben.
• A hozzátáplálás során 8-12 hónapos kortól vezesd be a vörös húsokat, és minden héten adj belőle a babának egy keveset (persze figyelj arra, hogy a túlzásba vitt fehérjemennyiség káros lehet).
• Jó természetes vasforrás lehet még a tojássárgája (egyéves kor után már egész tojást is adhatsz), vasban gazdag zöldségek (spenót, brokkoli, borsó, bab stb.), hüvelyesek (lencse, csicseriborsó, szárított bab stb.), gabonafélék (tészta, rizs, teljes kiőrlésű kenyér), és összedarabolt friss vagy szárított gyümölcsök (mazsola, füge, aszalt szilva stb.).
• Ha a babád koraszülött volt, szüksége lehet vaskiegészítésre egyéves koráig - a gyerekorvos fogja meghatározni a mennyiséget.

Tudtad? Annak érdekében, hogy segítsd a vas felszívódását, kombináld a vasbevitelt C-vitamin tartalmú ételekkel: a spenóthoz adj egy kis citromlét, vagy készíts lencsesalátát kis narancsdarabokkal.

Az egészséges fogakért

A fogak szempontjából a fluor a legfontosabb ásványi anyag: hozzájárul a csontok növekedéséhez és erősíti a baba leendő fogainak fogzománcát, miközben megakadályozza a szuvasodást. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) tanulmánya szerint a fluorid előnyös a fogszuvasodás megelőzésében fluoridtartalmú fogkrémek formájában, valamint ha a napi bevitele nem haladja meg 6 hónapos korig testsúly-kilogrammonként a 0,05 mg-ot, 7-12 hónap között a 0,5 mg-ot, 1-3 év között a 0,7 mg-ot, 4-8 év között pedig az 1 mg-ot. Magyarországon mesterségesen nem adnak fluort a vezetékes vízhez, a legtöbb fluort mégis ezzel és az ásványvizekkel vesszük magunkhoz. Az uniós szabályozás szerint a vezetékes víz fluoridtartalma nem haladhatja meg az 1,5 mg/l-t, Magyarország nagy részén az 1 mg/l alatti érték a jellemző.

Érdemes tudni, hogy a fluor az ételeken keresztül is bejuthat a szervezetbe. Mivel jelen van a talajban, nyomokban szinte minden növényben megtalálható. Általánosságban viszont elmondható, hogy a növények rossz hatásfokkal veszik fel a talajból - kivételt képez a tea (fluormentes vízzel elkészített egy pohár tea is 0,2-0,3 mg fluort tartalmazhat), a kamilla és a fodros kel (akár 40 mg/kg is előfordulhat benne). Nem árt tudnod azt sem, hogy a tengeri halak is jelentős fluorforrások, akár 30 mg-ot is tartalmazhat egy kilogramm tengeri halhús.

Végül ne feledkezz meg arról sem, hogy ha kibújtak a kisbabád első fogacskái, legkésőbb egyéves kora körül el kell kezdened mosni egy speciálisan kialakított, puha, ergonomikus fogkefével.

Az erős csontokért

A D-vitamin elősegíti a kalcium beépülését a csontokba és szilárd, egészséges csontokat eredményez. A kisgyermekek esetében a D-vitamin hiánya visszamaradott növekedést eredményezhet, ezért fontos tudnod, pontosan hogyan juthat hozzá a babád. Kimondottan különleges vitaminról van szó: bármilyen gondosan is állítod össze babád étrendjét, az élelmiszerek nem fedezik 100%-ban a szükségletet. D-vitamint a test maga termeli, méghozzá napfény hatására - ezért rendkívül fontos, hogy mindennap friss levegőre vidd a babádat. Biztosak vagyunk abban, hogy nem fogsz elfeledkezni közben arról, hogy védd őt az UVA-UVB sugarak ellen: adj rá kis sapkát, napszemüveget és olyan öltözéket, mely takarja a karokat és a lábakat a tűző napon.

A D-vitamin mindemellett bizonyos ételekben is megtalálható. Ha kisbabád nem bizonyul allergiásnak, a következő élelmiszerekkel is tudsz egy kis D-vitamint a szervezetébe juttatni:

• tojás
• olajos halak (makréla, szardínia, lazac, hering - először pépesítve, majd apró darabokra vágva)
• máj

Ha szoptatod a babádat, érdemes tudnod, hogy az anyatej - rengeteg jó tulajdonsága mellett - nem tartalmaz megfelelő mennyiségű D-vitamint. Ezért lehetséges, hogy a gyerekorvos gyakran ír fel kiegészítést cseppek formájában az anyatejes babáknak. Tápszerek esetén erre nincs szükség, mert azok már eleve D-vitaminnal dúsítottak.

A véralvadásért

A K-vitamint a bélbaktériumok termelik, és azért fontos, mert a vér alvadását segíti elő. Az újszülötteknek rendszerint K-vitamin hiányuk van, ezért a születéskor és az azt követő harmadik napon automatikusan kapnak egy adag K-vitamint a kórházban. Ha kizárólag anyatejjel táplálod kisbabádat, akkor a hozzátáplálás megkezdéséig rendszeresen kell neki K-vitamint adnod.

A szilárd táplálékok bevezetésével viszont egyszerűbb lesz a dolgod: majdnem minden zöld színű zöldség, különösen a spenót, a káposzta, de a hal és a máj is tartalmaz K-vitamint, így a hiány megoldásához csak ezeket kell beillesztened idővel a baba étrendjébe.

Mi a helyzet a BLW-vel?

Létezik olyan irányzat (BLW) is, ami szerint rögtön lehet kicsit darabosabb ételekkel kezdeni a kóstolgatást (párolt, villával összetört ételek, puha gyümölcsök, amiket a baba maga kóstolgathat meg a kezébe fogva). A legkevésbé ártalmatlan indulásnak az alma és a krumpli, de mindkettő foghatja a székletet, ezért ha ezt tapasztalod, érdemes kipróbálni az őszibarackot.

Mikor és hogyan vezessük be az új ételeket?

A gyermekorvosok egyetértenek abban, hogy a hozzátáplálást 4 és 6 hónap között érdemes elkezdeni. Akkor érett meg a gyermek a hozzátáplálásra, ha segítséggel ugyan, de stabilan ül, fejét és nyakát jól tartja, mozgatja, irányítja.

A hozzátáplálás megkezdésekor tartsa tiszteletben a baba saját tempóját. Figyelje gyermeke hozzáállását és hajlandóságát az új ételek, étel textúrák kipróbálására, a kiskanál használatára. Ha a baba képes megfogni az evőeszközt, akkor már csak egy lépés választja el őt az önálló evéstől.

Nincs egy általános és meghatározott napszak, amelyet erre kijelöltek. Ha szoptat, akkor olyan időpontban kínálja a szilárd táplálékot, amikor kevesebb a teje, azaz késő délután vagy este. Így hamarosan megtudja megfelelő étkezési időpont. Követheti a baba jelzéseit is - kinyitja a száját, amikor másokat enni, inni lát, tányér és evőeszközök után nyúl, a kis öklét a szájába rakja.

Kezdje napi egy étkezéssel, majd fokozatosan térjen át kettőre (reggeli és esti étkezésre), és folytassa így egy hónapon át. A négy hónapos gyermek étrendje egyszerű, és kezdetben egy fajta főtt, turmixolt és passzírozott zöldségből áll. A szülők és a szakértők egyetértenek abban, hogy a sárgarépapüré első bébiételként a legideálisabb az édeskés íze miatt. A hozzátáplálást tehát egy fajta zöldséggel kezdje, néhány nap múlva új fajta zöldséggel próbálkozhat, és egy hét elteltével bevezetheted a húsokat. A zöldséges-húsos étel után színpadra léphetnek a gyümölcsös illetve a gyümölcsös-zöldséges pépesített bébiételek. Kezdje az almával, három-négy nap múlva az almát keverje össze a banánnal és végül a répával.

Mit ne adjon a gyermekének?

• Tehéntejet nagy mennyiségben (fehérje és ionösszetétele nem jó a veséjének, “túlterheli azt”, továbbá növeli a vashiány rizikóját).
• Édesköményt se tea, se semmilyen más formában: bár ennek használata nagyon elterjedt világszerte babák hasfájása, emésztési problémák kezelése céljából (hatása persze finoman szólva kérdéses), egy esztragol nevű hatóanyagot tartalmaz, ami bizonyítottan rákkeltő.
• Gyümölcslevet: a hiedelemmel ellentétben ez nem egészséges, túl tömény, hízlaló, még 12 hónapos kor után sem igazán jó ötlet.
• Mindenféle hozzáadott só és cukor kerülendő: kimutatott, hogy hiába ízesíti így az ételeket, nem nő hosszú távon a hozzátáplálás sikeressége, viszont ha csecsemőkorában minimálisra csökkenti a sót, cukrot, akkor későbbi életében a sós-édes ízérzés küszöbértékét igazoltan csökkenti.

A fentieken túl a legfontosabb üzenet: főbb irányvonalak vannak, szigorú hozzátáplálási irányelvek azonban nincsenek, hogy mikor ehet a gyermek körtét vagy gombát. Minden gyermek más és más, ne stresszelje túl, dőljön hátra, bízzon az ösztöneiben és próbálkozzon kitartóan!

A hozzátáplálás mellé nem jár univerzális útmutató, amely pontosan leírná, mikor kell elkezdeni, illetve mennyi szilárd étel, milyen gyakran ajánlott a babának, hiszen ez egyénileg eltér. Hagyatkozzon a gyermek „jelzéseire”, ne erőltesse az étkezést, ha a kicsi láthatóan nyűgös vagy elhúzódik az ételtől. Ha a baba hízik, egészséges és láthatóan boldog, nincs miért aggódnia.

Az első ételek receptjei egyáltalán nem bonyolultak, leggyakrabban zöldségeket, húsokat, gyümölcsöket és ezek kombinációját tartalmazza. A gyümölcsök és zöldségek mellett a gyermek étrendje diófélékből, fűszerekből, húsból, halból, tejtermékekből, gabonafélékből és tojásból áll. Ez utóbbiak, azaz a tojás, a tejtermékek, a gabonafélék, a hal és a hús 7 hónapos kortól vezethető be a gyerekek étrendjébe. Az egyetlen kivétel a parmezán sajt (amely 9 hónapos kortól alkalmas) és a felvágottak, azaz a kolbász, sonka, szalámi és szalonna (ezeket 18 hónapos kortól kínálhatja gyermekének).

Nem tudok csodapraktikát mondani, csak egyet, ami a statisztikák és a kutatások szerint is működik: ne adja fel, kínálja fel újra és újra az elutasított ételt sokszor, nem erőltetve, változatos helyzetekben. Ezt javasolja az Uptodate.com is, rengeteg szakirodalom és kutatás igazolja, hogy sokszor 15x-i kínálás, próbálkozás (!) vezetett sikerre és fogadta el a gyermek az adott ételt. Amit az elmúlt 4 hétben 10x visszautasított, azt lehet, hogy holnap 11x-re meg fogja enni. Szóval nem kell feladni, ez teljesen normális, hogy ilyen kis makacsok!

tags: #mintaetrend #5 #honapos #babanak