Az intelligencia felismerése és fejlesztése csecsemőkorban: Gens és környezet hatása

Nincs az az újdonsült szülő, aki árgus szemmel ne keresné már a baba korai életszakaszában az intelligencia apró megnyilvánulásait gyermekén. A baba születését követően tekintetünk fürkészi a baba minden mozdulatát, figyeli az első gügyögést, örömmel tölti el, ha a baba felismeri anyát és apát, integet, vagy puszit dob. Mindannyian hajlamosak vagyunk minden új mozdulatot a különleges intelligencia bizonyítékaként értelmezni.

De vajon megmondható-e előre, hogy a baba, kisgyerek okos felnőtt lesz-e? Változtathatunk az IQ-n, vagy az előre rögzítve van? Hogyan fejlesszük a babák, kisgyerek kognitív képességeit?

Az intelligencia és a genetika szerepe

Kutatások szerint az intelligenciánk nagyjából 40%-ban múlik azon, mit örököltünk a szüleinktől. Ez azt jelenti, hogy legalább ilyen arányban azokon a területeken leszünk fejlettebbek IQ tekintetében, ahol a szüleink is. Egy kutatásban 500 ikergyermekes család vett részt. Az ikrek összehasonlítása lehetővé tette, hogy a kutatók szétválasszák a gének és a környezet hatását. Az egypetéjű ikrek génjei teljesen azonosak, míg a kétpetéjűeké csak félig. Az IQ-hasonlóságaik összehasonlítása lehetővé tette a kutatók számára, hogy következtessenek arra, a kognitív képességek mekkora része köszönhető a genetikának, illetve a közös környezeti tényezőknek. Daniel Gustavson, a kutatás vezetője hangsúlyozza: bár az öröklött gének jelentős szerepet játszanak, ez nem jelenti azt, hogy sorsszerű a végeredmény.

Csecsemőkori jelek, amelyek magas intelligenciára utalhatnak

Bármilyen hihetetlen, már egészen kicsi korban megmutatkoznak az intelligencia jelei. Ahány gyerek, annyi viselkedés. Azok a babák, akik igénylik a szoros testkontaktust és odafigyelést, várhatóan átlag feletti intelligenciával rendelkeznek majd.

Fokozott élénkség és kevés alvás

Csecsemők esetében a fokozott élénkség, kevés és rövid alvás, erős érdeklődés, ingerkeresés utalhat magas intelligenciára. Az ilyen babák gyorsan tanulnak, már hamar elkezdenek nézelődni, játékokkal játszani. Igénylik a változatosságot, a foglalkozást, különben unatkoznak. Ha gyanakszol, hogy a tiéd még az ismerős édesanyák babáinak alvásmennyiségét is alulmúlja, ez is lehet egy magas IQ-ra utaló jel.

Intenzív szociális és környezeti érdeklődés

A kisbabáknak három hónapos korukig szinte csak az anyukájuk létezik. A szoros kötődési időszakban szinte csak az édesanyjához bújik és észre sem veszi a külvilágot. Három hónapos kor után kinyílik a világ. Észreveszi a körülötte lévő embereket és tárgyakat is. Azok a csecsemők, akik érdeklődést mutatnak a környezetükben események és emberek iránt, szintén magas intelligenciával vannak megáldva.

Nagyobb fejméret

Brit tudósok legfrissebb kutatásai szerint a nagyobb fejjel született kisbabák magasabb intelligenciával rendelkeznek, ezáltal nagyobb esélyük van arra, hogy tanult emberekké válnak, és sikeres életük lesz. Az UK Biobank részletes verbális-numerikus vizsgálata kimutatta, hogy közvetlen összefüggés van a fej kerülete, az agy térfogata és az intelligencia szintje között. Egyszóval: minél nagyobb az újszülött feje, annál okosabb a gyerek.

Az intelligencia típusai Howard Gardner szerint

Howard Gardner, a Harvard Egyetem pszichológusa hozta létre a többszörös intelligencia elméletét, amelyben az IQ 7 dimenzióját határozta meg. Sokan az intelligenciáról csak a logikai, matematikai és a nyelvi készségekre gondolnak, holott ennél sokkal több készség tartozik bele ebbe a körbe.

• Testi intelligencia: Képes uralni a testét, jó az egyensúlyérzéke, ügyes a sportokban és a barkácsolásban. Átlag feletti koordinációs készséggel, kézügyességgel és reflexekkel jár.
• Vizuális-térbeli intelligencia: Fejlett színlátással, szépérzékkel, kiváló forma- és térlátással jár. Az ilyen gyerekek általában szívesen nézegetnek képeket, rajzolnak, színeznek és festenek, hamar elkezdenek érdeklődni a művészetek és az építőjátékok iránt.
• Nyelvi intelligencia: A magas nyelvi intelligenciával rendelkező gyerekek szeretik ízlelgetni a szavakat, szívesen és sokat beszélnek, lelkesen találnak ki történeteket, már kisebb korban is nagyon kedvelik a meséket, mesekönyveket, szerepjátékokat és élvezik a szójátékokat is.
• Logikai-matematikai intelligencia: Az elvont gondolkodásra, jó problémamegoldásra, módszeres felderítésre, logikus gondolkodásra való kiemelkedő képességekkel jár. A jó logikai intelligenciával rendelkező gyerekek kedvelik a táblázatokat, már kora gyerekkorban érdekli őket a naptár, az óra, a pénzek, a számok.
• Zenei intelligencia: Szívesen énekel, játszik hangszerekkel, saját dallamokat talál ki és szeret zenét hallgatni. Már kisebb korában is szívesen próbálgatja a hangját, könnyen megtanulja a dalocskákat, kiváló a ritmusérzéke.
• Interperszonális intelligencia (társas intelligencia): Kiemelkedő társas és kommunikációs képességekkel jár. A magas interperszonális intelligenciával rendelkező gyerekek nyitottak, szívesen barátkoznak, sok barátjuk van, szívesen jelentkeznek új feladatokra, szívesen vállalnak vezető szerepet és ügyesen motiválnak másokat.
• Intraperszonális intelligencia (önismereti intelligencia): Magas szintű empatikus, beleérző képességekkel jár, érzékenységgel mások igényei, vágyai, érzelmei és szükségletei iránt. Az ilyen gyermek könnyen elsírja magát, megsajnál másokat, néha meglepően bölcs meglátásai vannak a világ dolgairól.

Egy-egy gyermek kiemelkedő lehet 1-2 területen és fejlettebb lehet további néhány továbbin, míg másokon gyengébb, ez azonban nem statikus „eredmény”, hiszen az életünk szakaszaiban más-más területek lehetnek azok, amikre aktuálisan hangsúlyt helyezünk. Olyan sincs, hogy valaki mindenben átlagos vagy átlag alatti: minden gyereknél van 1-2 olyan terület, amiben kiemelkedik az átlagból.

Az intelligencia fejlesztésének kulcsa csecsemőkorban

Az agy fejlődéséhez elengedhetetlen az alacsony stressz-szint, mivel a magas kortizolszint gátolja az új idegsejtek képződését és a tanulási folyamatokat. A kötődéselmélet szerint a biztonságosan kötődő babák sokkal bátrabban fedezik fel a környezetüket. Tudják, hogy a szülő „biztos bázisként” ott van a háttérben, így több energiát tudnak fordítani a tanulásra és a problémamegoldásra.

Az ingergazdag környezet fontossága

Az agyban a külső ingerek (hangok, színek, szagok stb.) hatására újabb és újabb ingerületkapcsolatok alakulnak ki. Az első életévben fejlődik a leggyorsabban az agy, minél több inger éri a babát az első 12 hónap folyamán, annál barázdáltabb lesz az agya és annál magasabb lesz az intelligenciahányadosa.

• Adjunk a babának minél több "élményt": mutassunk különböző textúrákat, hangokat, mintákat, új embereket.
• Mutassunk neki minél többféle tárgyat! Engedjük, hogy megfogja őket, kitalálja, hogyan működnek, mire valók! Ne csak műanyag játékai legyenek, mutassunk neki többféle textúrájú anyagot (követ, falevelet, faágat, pamutot, selymet stb.)!

Nyelvi fejlesztés és kommunikáció

Olvasás, beszélgetés, közös játék - ezek mind erősen hatnak a babák, kisgyerekek agyi fejlődésére. „Már napi 20 perc mesélés hatalmas előnyt jelenthet” - mondja Dr. Gosnell. Ezentúl mondjuk el neki a napunkat, bővítsük nyelvi készségeit, és ha lehet, 18 hónapos kor előtt kerüljük a képernyőt.

• Már egészen kicsi kortól nézegethetünk vele képeket, mesélhetünk, mondókázhatunk és énekelhetünk neki, megmutathatjuk mit csinálunk éppen!
• Már egy néhány hónapos csecsemő számára is hatalmas kognitív stimulációt jelent a képek nézegetése és a szülő megnyugtató hangjának hallgatása. Az olvasás során a gyermek olyan szavakkal és kifejezésekkel találkozik, amelyek a mindennapi beszélgetésekben ritkábban fordulnak elő.

Mozgás és kognitív képességek

A mozgás a csecsemő és a kisgyermek számára az egyik legfontosabb ingerforrás és tapasztalatszerzési mód. Minél többet mozog egy kisgyermek az első 7 életévben, annál jobb tanulmányi eredményt ér el az iskolában, annál inkább csökken a diszlexia és a diszgráfia kockázata, sőt, egy felmérés kimutatta, hogy azok a gyerekek akik babaúszáson vettek részt jobb eredményeket értek el matematikából iskoláskorban, mint azok, akik nem.

• Ha van rá mód, hadd próbálja ki magát többféle sportban is! Az úszás már egészen kis kortól hasznos lehet, azonban jó, ha emellett megtapasztal többféle más sportot is, csapatsportokat, egyéni sportágakat egyaránt.
• A test és az elme fejlődése nem választható el egymástól a kisgyermekkorban. Minden új mozgásforma, legyen az a hasra fordulás, a kúszás vagy a mászás, új perspektívát nyit a baba számára és serkenti az agy fejlődését.

Táplálkozás és alvás

A változatos, fehérjében (tej, tejtermék, hús, hüvelyesek) és szénhidrátban (gyümölcsök, gabona) gazdag étrend nagyon fontos az agy megfelelő fejlődése szempontjából. A cukros ételek és a feldolgozott élelmiszerek kerülése szintén lényeges. A hirtelen vércukorszint-ingadozás rontja a koncentrációt és ingerlékenységet okozhat.

Sokan hajlamosak alábecsülni az alvás szerepét az intelligencia fejlődésében, pedig az agy ilyenkor végzi a legfontosabb munkáját. Az alvás közben történik a napközben megszerzett információk rendszerezése és a felesleges szinapszisok leépítése. A következetes alvási rutin segít abban, hogy a baba idegrendszere megnyugodjon, és át tudja adni magát a regenerációnak.

Szociális és érzelmi fejlődés

Gyakran a művészeti, nyelvi, zenei és testi készségek fejlesztése mellett megfeledkezünk a társas és empatikus készségekről. Az olyan családi tevékenységek, mint a közös házimunka, kertészkedés, társasjátékozás sokat segíthetnek ezeknek a fejlesztésében is. Az empátia fejleszthető olyan szerepjátékokkal, amikben a másik bőrébe kell bújni és őt eljátszani, de azzal is, ha kezdettől nevén nevezzük a gyerek előtt az érzelmeket, segítünk neki kifejezni őket rajzolás, festés, színezés révén.

Képernyőhasználat és szabad játék

Az egyik legnagyobb veszély, ami a mai babák kognitív fejlődését fenyegeti, a túl korai és túlzott képernyőhasználat. A gyorsan változó képsorok és a villódzó fények túlstimulálják a fejlődő agyat, ami később figyelemzavarhoz és türelmetlenséghez vezethet. Érdemes tehát az első két évben teljesen elkerülni a televíziót és a mobiltelefont a baba környezetében. Ehelyett biztosítsunk számára olyan környezetet, ahol a saját tempójában fedezheti fel a világot.

Az intelligencia egyik legmagasabb rendű formája a kreativitás és a problémamegoldó képesség, ami leginkább a szabad játék során fejlődik. A természetben való tartózkodás csökkenti a mentális fáradtságot és növeli a figyelem terjedelmét.

Az érzelmi intelligencia szerepe

Az IQ mellett nem szabad megfeledkezni az EQ-ról - vagyis érzelmi intelligenciáról -, melynek a boldog, kiegyensúlyozott élet szempontjából jóval nagyobb szerepe van. A munkában és általában az életben elért sikerek mintegy 80%-a az érzelmi intelligencián múlik, és csak 20%-ban az intellektuson - vallja Irish Movido pszichológus. Vekerdy Tamás szerint ez az oka annak, hogy aki az iskolában jó, az életben nem biztos, hogy sikereket ér el.

Az érzelmi intelligencia öt területe a következő: saját magunk megértése és motiválása, mások megértése, az emberi kapcsolatok kezelése, valamint az empátia.

tags: #csecsemokorban #megallapithato #itelligencia #es #okossag