A családtervező párok számára a DNS, az öröklődés és a genetika fogalmai egészen más megvilágításba kerülnek. A DNS (dezoxiribonukleinsav) egy összetett molekula, amely a genetikai információ hordozója, az örökítőanyagot tárolja. Géneknek nevezzük azokat a szakaszokat, amelyek a fehérje előállításhoz szükséges információkat tartalmaznak. Az emberi genetikai állomány, a genom, nagyjából 20 ezer gént tartalmaz. A DNS szerkezete meglehetősen összetett. Nukleotidok alkotják, amelyek foszforsavból, szerves bázisból és cukormolekulából állnak. A nukleotidok közötti különbséget a szerves bázisok adják, ennek négy típusa létezik: az adenin, a guanin, a timin és a citozin. A DNS két szálból áll, amelyek ezeken a szerves bázisokon keresztül képesek összekapcsolódni. A DNS molekulák összeállását kromoszómáknak nevezzük, amelyek felerészt DNS-ből, felerészt pedig fehérjéből állnak. Ezekre a fehérjékre, úgynevezett hisztonokra tud a DNS-lánc feltekeredni. 23 pár kromoszóma található a testi sejtekben, az ivarsejtekben azonban csak ennek a fele van.
A szüleinktől nemcsak azt örökölhetjük, hogy milyen színű a hajunk, hanem azt is, hogy milyen betegségekkel kell együttélnünk. A genetikai kód a DNS-ben van, amit a szülők egyenlő, fele-fele arányban adnak tovább. Amennyiben hiba lép fel, az mutációt eredményez. Ez a legtöbb esetben ártalmatlan, előfordulhat azonban, hogy komoly problémák okozója. A DNS-teszt alkalmával magát a DNS-t vizsgálják meg a molekuláris biológia eszköztárának segítségével.
A nem invazív prenatális teszt (NIPT)
A modern tudománynak köszönhetően már a várandósság alatt fény derülhet arra, ha valamilyen nem kívánt kromoszóma-rendellenesség áll fenn a magzatnál. Az anyai és a magzati vérkeringést a méhlepény kapcsolja össze, amely számos anyag és sejt számára biztosít átjárást. Azáltal, hogy egyes DNS-tartalmú sejtek is átjuthatnak rajta, lehetőség van a magzat genetikai állományának vizsgálatára anyai vérvétel segítségével. Ezt nem invazív szülés előtti diagnosztikának hívjuk (NIPT = noninvazív prenatális teszt), amely segítségével képet kaphatunk arról, hogy a magzat rendelkezik-e kromoszómaszám-rendellenességgel, illetve megtudhatjuk a magzat nemét is. A vizsgálat jelentőségét az adja, hogy minden 300 élveszületésből 1 újszülött kromoszómaszám-eltéréssel születik, valamint az anyai életkor előrehaladtával a kromoszóma-rendellenesség előfordulási gyakorisága növekszik.
A nem invazív szülés előtti diagnosztika költségtérítés ellenében igénybe vehető, bárki számára elérhető szolgáltatás. Legkorábban a 10. terhességi hétbe lépő (9 hét + 0. naptól) várandós esetén alkalmazható teszt. A NIPT (Non-Invasive Prenatal Test) az egyik legkorszerűbb prenatális genetikai szűrővizsgálat. Az édesanya vérében található magzati eredetű sejtszabad DNS elemzésén alapul. A vizsgálat már a 10. terhességi héttől elvégezhető.
Milyen rendellenességekre szűr a NIPT?
A teszt elsősorban 3 kromoszómaszám-rendellenességre szűr:
- 21-es triszómia: Down-szindróma
- 18-as triszómia: Edwards-szindróma
- 13-as triszómia: Patau-szindróma
A NIPT nagy pontossággal képes kimutatni a leggyakoribb kromoszóma-rendellenességeket. A 21-es triszómia esetében a kimutatási arány meghaladja a 99%-ot. Vannak olyan tesztek is, amelyek szélesebb körű információt nyújtanak:
- 16-os triszómia
- 22-es triszómia
- Triploidia
- Szexkromoszóma számainak eltérése (aneuploidia)
- Kromoszóma törlődése (deléció)
- Egygénes (monogénes) öröklődésű betegségek szűrése
A teszt eredményeként megtudhatjuk a magzat nemét is.
A NIPT diagnosztika fontossága
A NIPT pontosabban kimutatja az esetleges magzati eltéréseket az első és második trimeszterben végzett vérvizsgálatokhoz képest. Különösen ajánlott lehet a vizsgálat 35 év felett, pozitív kombinált teszt esetén, IVF terhesség után, vagy ha családi genetikai előzmény áll fenn. Azoknak a várandósoknak, akiknek fokozott kockázatuk van arra, hogy gyermekük Down-szindrómával születik, ez a teszt ajánlott, hiszen 99%-ban biztos eredményt ad. Az alacsony kockázatot jelölő teszteredmény esetében több, mint 99%-os valószínűséggel kizárhatóak a vizsgálatban foglalt kromoszóma-rendellenességek.
Összehasonlító táblázat: NIPT és egyéb szűrőmódszerek detekciós rátája
| Vizsgálati módszer | Detekciós ráta (triszómiákra) | Kockázat | Időpont |
|---|---|---|---|
| Ultrahang szűrés önmagában | 60-70% (Down-szindróma) | Nem invazív | 11-13. hét (első trimeszter), 18-22. hét (második trimeszter), 30-32. hét (harmadik trimeszter) |
| Kombinált teszt (ultrahang + vérvétel) | 85-90% | Nem invazív | 11+6/7 és 13+6/7 hét között |
| Kiterjesztett ultrahang + kombinált teszt | 93-96% | Nem invazív | 11+6/7 és 13+6/7 hét között |
| Négyes teszt (vérvétel a második trimeszterben) | 70-75% | Nem invazív | Második trimeszter |
| Integrált teszt (első és második trimeszteri szűrés kombinálása) | 85-95% | Nem invazív | Második vérvétel után |
| NIPT | 98-99% | Nem invazív | 10-20. hét |
| Amniocentesis (magzatvíz mintavétel) | 100% | Invazív (0,5% vetélési kockázat) | 15. hét körül |
| Korionboholy-biopszia | Magas | Invazív (vetélési kockázat) | Korábban elvégezhető, mint az amniocentesis |
A NIPT vizsgálatot befolyásoló tényezők
Akadnak olyan esetek, amelyek a teszt hatékonyságát csökkenthetik, például:
- Ikerterhesség
- 30 vagy afölötti BMI-érték
- Donor petesejtből létrejövő terhesség
- Véralvadásgátló alkalmazása
- Vértranszfúzió vagy szervtranszplantáció
- Műtéti beavatkozás
- Immun-, illetve őssejtterápia
- Rosszindulatú daganatos betegség
- Mind anyai, mind a magzati mozaikosság
Az esetek 1-5%-ában nem kapunk eredményt a teszt során, aminek az oka valószínűleg az, hogy nem tartalmazott az anyai vér elegendő mennyiségű magzati DNS-t. Elhízott várandósok esetén több álpozitív esetet találunk, illetve gyakrabban fordul elő nem informatív eredmény (nincs elegendő magzati DNS-frakció a mintában).
A NIPT vizsgálat kockázata
A vizsgálat a magzat szempontjából teljesen szövődménymentes, szemben az invazív diagnosztikai módszerekkel. A teszt eredményére váró időszak szorongással teli lehet sokak számára, azonban előnye, hogy negatív eredmény esetén számos kockázatos beavatkozástól megkíméli a kismamát. A nem invazív teszt alkalmazásával 89%-ban megelőzhetők a feleslegesen igénybe vett invazív vizsgálatok. Fontos azonban kiemelni, hogy a negatív teszt nem biztosít arról, hogy a terhesség a továbbiakban komplikációmentes lesz. Az alacsony kockázatot becslő eredmény azonban nem garantálja az egészséges terhességet, hiszen előfordulhatnak nem vizsgált eltérések is.
A teszt igen ritkán (0,05%) mutat magas kockázatot akkor, ha a magzat egészséges (fals pozitív eredmény), illetve hamisan alacsony kockázatot (fals negatív eredmény), ezért minden esetben szükséges szakorvosi tanácsadás az eredmény kézhezvételét követően.
Mi az az NIPT (nem-invazív prenatális vizsgálat)?
A NIPT vizsgálat folyamata
A teszt igénylése előtt keressen fel genetikai tanácsadót és szülész-nőgyógyászát, így megbeszélhetik, hogy személyre szabottan Önnek javasolt-e a teszt elvégzése. A megbeszélés során tisztázhatják az aggodalmakat, illetve a teszt eredményének lehetséges kimeneteleit és azok jelentését. A genetikai tanácsadás célja, hogy azonosíthassuk azokat a terhességeket, amelyek esetében az átlagosnál nagyobb bizonyos öröklődő betegségek, fejlődési rendellenességek kockázata.
A vizsgálathoz szükséges vérmintát egy egyszerű vérvétellel nyerik, majd szétválasztják az anyai és a magzati DNS-eket, és csak a magzati DNS-t vizsgálják tovább. Az 5-7. napon kézhez kapható az eredmény. A DNS-t leggyakrabban egyszerű vérvételi mintából nyerjük ki. A vérvétel vagy a nyáltörlet nem-invazív mintavételi eljárások, ezért ezek egészségügyi kockázata minimális.
Az eredmények értelmezése és további lépések
A teszt eredménye lehet pozitív vagy negatív, illetve mutathat magas vagy alacsony rizikót a betegségre. Magas kockázatot jelölő teszteredmény nem jelenti azt, hogy a magzat biztosan hordozza az adott kromoszóma rendellenességet, hanem az átlagosnál magasabb rizikót feltételez. Amennyiben a NIPT pozitív eredményt vagy megnövekedett rizikót mutat kromoszomális eltérésre, úgy mindenképpen korionboholy-biopszia vagy amniocentézis vizsgálat javasolt. Ezek a vizsgálatok azonban már invazívnak minősülnek, így csak indokolt esetben szokás elvégezni, tekintettel a vetélés kockázatára. Ilyen esetben humángenetikus szakorvossal történő konzultáció (genetikai tanácsadás) javasolt, ahol megvitatják az eredmény részleteit, kiegészítő diagnosztikai eljárások (leginkább magzatvíz-mintavétel) szükségességét.
Az amniocentesis (magzatvíz-mintavétel) a genetikai vizsgálatok "gold standardja", az egyedüli diagnosztikus (és nem szűrő) módszer. Amniocentesis során ultrahang vezérlés mellett egy tűvel az anya hasfalán keresztül megszúrják a méhüreget, és kevés magzatvizet nyernek. Ezt általában a terhesség 15. hete környékén végzik. A magzatvízben lévő magzati sejtek DNS-vizsgálata alapján a kromoszóma-rendellenességek 100%-ban szűrhetők. A beavatkozás nem rizikómentes. Hozzávetőlegesen 0,5%-ban fordul elő a beavatkozást követően vetélés.
További genetikai vizsgálatok és tanácsadás
A genetikai vizsgálatok célja, hogy a magzat esetlegesen fennálló fejlődési rendellenességét időben felismerjük. Fejlődési rendellenesség lehet veleszületett (genetikai), és szerzett (a terhesség alatt alakul ki). A terhesgondozási protokoll alapján a genetikai tanácsadás azon várandósok esetén kötelező vizsgálat, akik a fogantatás pillanatában a 37. életévüket betöltötték.
Genetikai egészségünk szempontjából a legfontosabbak a genetikai hajlamosító mutációk. Példaként említhetjük az örökölhető rákhajlamot, amely miatt egy család több tagjánál is ugyanolyan daganat (pl. emlőrák) alakulhat ki. Számos olyan, úgynevezett ritka, monogénes betegséget ismerünk, amely egyetlen gén hibája miatt alakul ki. Az ilyen DNS hibák tesztelése már megoldott és javasolt is ezeknek a vizsgálata. A DNS-tesztek eredménye alapján a tünetek enyhítése vagy akár teljes elkerülése is lehetségessé válhat. A megfelelő DNS-tesztekkel megismerhetjük egyes betegségekre való hajlamunkat is, így időben el tudjuk kezdeni a prevenciót.