Újszülöttkori allergiák és az allergén gyümölcsök bevezetése

Az ételallergia az adott élelmiszerre, vagy annak bizonyos összetevőjére kialakuló kóros immunreakció, melynek változatos tünetei rövid időn belül (24-48 óra), vagy 48 óra elteltével (késői) jelentkeznek. Az allergiás megbetegedések bárkit érinthetnek, azonban kialakulásuknak nagyobb az esélye azoknál a családoknál, ahol a közvetlen hozzátartozóknál korábban már diagnosztizáltak allergiás megbetegedést.

A csecsemő- és kisgyermekkori táplálékallergia egyre gyakoribb jelenség, de megfelelő kezeléssel a gyerekek többsége óvodáskorra kinövi. A gyermekek 2-8%-ban fordul elő a táplálkozással összefüggő allergia, melyek 85%-ánál 3-5 éves korra kialakul a tolerancia az ételből származó allergén anyaggal (antigén) szemben (megszűnnek a tünetek).

Annak ellenére, hogy több, mint 170 kóros immunreakciót kiváltó táplálék-összetevőt azonosítottak már, kisgyermekkorban jellemzően a tehéntej, a tojás, a glutén, a szója, az eper és a mogyorófélék tekinthetőek a fő allergia forrásoknak. Dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, a Madarász utcai Gyermekkórház Rendelőintézetének gasztroenterológusa szerint a táplálékkal szembeni allergiát a gyerekek az esetek 90 százalékában négyéves korra kinövik. Addig azonban az immun- és bélrendszer fejletlensége miatt egyes tápanyagokkal szemben ellenanyag keletkezhet szervezetükben, amelynek hatására gyomor- és bélrendszeri, légúti és bőrtünetek jelentkezhetnek.

Az immun- és a bélrendszer fejletlensége áll a háttérben

Az immunrendszer, a bélrendszer, valamint az emésztési képesség csecsemő- és kisdedkorban még éretlen. Hiába fejlődik szépen, egészségesen a baba, egy fajidegen fehérjével, például tehéntejjel való túl korai találkozás allergiás tüneteket válthat ki. Ráadásul a bélnyálkahártya a fejletlenségéből adódóan át is ereszti ezeket a fajidegen fehérjéket, így ezek viszonylag nagy mennyiségben kerülhetnek a baba szervezetébe.

Egy táplálék allergiát okozó hatása tehát elsősorban mennyiségtől és a bevezetés időpontjától függ. Ha bőrkiütés, légúti tünetek, gyomor- és bélrendszeri panaszok jelentkeznek egy tápláléktól, azt szokták javasolni, hogy 2-3 hónapig ne próbálkozzon az anyuka vele. Utána újra meg lehet próbálni. Ha a tünetek egyéves kor után is jelentkeznek, akkor félévente szokták vizsgálni, hogy még mindig fennáll-e az érzékenység. A legnehezebben a gyerekek a földimogyoró-, a hal- és a tojásallergiát növik ki.

Mikor kezdjük a hozzátáplálást és hogyan vezessük be az allergéneket?

Mindennek megvan a maga ideje! Az optimális időpont az ételbevezetésre valamikor a 4-5 hónapos kor után van, de legkésőbb a 6. hónap környékén. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a hazai gyermekorvosok is azt javasolják, hogy a kizárólagos anyatejes vagy tápszeres táplálás mellett kb. 6 hónapos kor körül lehet elkezdeni a hozzátáplálást. Azonban a pontos időpontot a baba határozza meg. Ha a kicsi már öt-hat hónapos és érdeklődik az ételek iránt, izgatott lesz, amikor a többiek esznek, nyúl az étel felé vagy rágó mozdulatokat tesz, érdemes kipróbálni.

A babák emésztőrendszere a 4. és 6. hónap között éri el a megfelelő fejlettséget, a hozzátáplálást tehát ebben az időszakban kezdhetjük. Lehetőség szerint a hozzátáplálást még a szoptatás időszaka alatt kezdjük meg, így az anyatej védőfaktorai segíthetnek az allergiás reakciók megelőzésében. Figyeljünk a jelekre! Ha a baba eleinte elutasítja az ételek bevezetését, ne aggódjunk, próbálkozzunk néhány nappal vagy akár héttel később újra.

Ha többszöri próbálkozás után a baba továbbra sem fogadja el a különféle alapanyagokat, keressünk fel egészségügyi szakembert. Fontos megjegyezni, hogy az ajánlások országonként is eltérhetnek egymástól, hiszen éghajlattól függően mások a szezonális zöldségek-gyümölcsök. Azonban a hivatalos ajánlások egyetértenek abban, hogy csak egyes allergénekkel (tej, tejtermék, mogyoró, glutén stb.) kell nagyon vigyázni, valamint az első gyümölcsöket-zöldségeket jól megválasztani, a többi hétről-hétre fokozatosan bevezethető.

Püré vagy BLW?

Nincs egyetlen helyes megközelítés. Lehet hagyományos, kanalas módszert választani, vagy BLW-t. Egyik sem rosszabb a másiknál. A kanalas módszernél a babák először megtanulnak nyelni, majd később megtanulják, hogyan kell rágni az ételt. A BLW esetében ez fordítva történik: először jön a rágás, majd a nyelés.

A kóstolgatást kezdhetjük gyümölcslevekkel vagy pépekkel is, de létezik olyan irányzat (BLW) is, ami szerint rögtön lehet kicsit darabosabb ételekkel kezdeni a kóstolgatást (párolt, villával összetört ételek, puha gyümölcsök, amiket a baba maga kóstolgathat meg a kezébe fogva). A legkevésbé ártalmatlan indulásnak az alma és a krumpli, de mindkettő foghatja a székletet, ezért ha ezt tapasztaljuk, érdemes kipróbálni az őszibarackot.

Táplálkozási napló és alapanyag forrás

Jegyzeteljünk! Az allergének bevezetésekor javasolt egy türelmi időszak betartása, amikor nem adunk más új ételeket a babának. Ez segít azonosítani, ha esetleg allergiás reakció lép fel, hogy pontosan melyik allergén okozza a reakciót. Egy táplálkozási napló hasznos lehet, amelyben feljegyezhetjük, mit és mikor evett a baba, valamint, hogy az egyes allergének milyen változásokat okoztak (bőrpír, széklet, fájdalom stb.).

Ellenőrizzük az alapanyagok forrását! Vásároljunk megbízható forrásból gyümölcsöket, zöldségeket és húst.

A leggyakoribb táplálékallergiák csecsemőkorban

Tej és tejtermékek

A csecsemők többsége kezdetben anyatejet fogyaszt, amellyel szemben csak nagyon ritkán fordul elő allergiás tünet. Ilyenkor sem szokták az édesanyát lebeszélni a szoptatásról, inkább azt javasolják, hogy kevesebb allergént tartalmazó élelmiszert, tejet, tejterméket, tojást fogyasszon, mert ezek az anyatejen keresztül a csecsemőbe átjutva allergiás tüneteket okozhatnak.

Jóval gyakoribb allergén a tehéntej, amely a legkisebbeknél tehéntej alapú tápszer, nagyobbaknál sajt, túró, joghurt és egyéb savanyított tejtermékek formájában szerepelhet az étrendben. Attól, hogy egy tejtermék savanyítási eljáráson esik át, a tejfehérjék még nem bomlanak le, a táplálék megőrzi allergén aktivitását. A laktózintolerancia, tejérzékenység vagy tejallergia a legismertebb ételérzékenységek közé tartoznak, ezért fontos betartani az ajánlásokat, és a 7 hónapos kort követően már adni a babának joghurtot vagy kefirt. A túl korán megkezdett tehéntejes táplálás a csecsemőknél asztmatikus légúti tüneteket, ekcémát és hasmenést okozhat.

Válasszunk cukormentes natúr termékeket, és adjunk belőlük egy teáskanálnyi mennyiséget a baba zöldség- vagy gyümölcspüréjéhez. Ha nem tapasztalunk allergiás reakciót, 24 óra múlva megismételhetjük a kóstolást. A túrót, reszelt sajtot és tejfölt a 7-8. hónaptól adhatjuk, a joghurthoz hasonlóan. A teljes tej italként való fogyasztásához pedig várjunk az első születésnapig.

Tojás

Korai életkorban táplálékallergia forrása lehet a tojás is. A tojás vitaminokban és ásványi anyagokban rendkívül gazdag élelmiszer, könnyű elkészíteni és a kalóriatartalma is alacsony, így szívesen fogyasztjuk. Néhány zöldség és gyümölcs bevezetése után a tojás is felkerülhet az ételek listájára. Azonban a gyermekorvos hangsúlyozza, hogy mivel a tej és a tojás is nagyon értékes fehérjéket tartalmaz, ha a baba egészséges, ne halogassuk a bevezetésüket csak azért, mert esetleges allergiás tüneteket válthatnak ki. Próbáljuk ki, és ha a tünetek valóban jelentkeznek, akkor tekintsünk el adásuktól.

Glutén

A glutén a sikérben található természetes anyag, amely a búzában és más gabonákban található. Az utóbbi években a nemzetközi és a hazai orvosi ajánlások alapján korábbi időpontra tevődött át a glutén bevezetésének időpontja. Az anyatejes táplálás előnyeit kihasználva a glutént a baba 17. és 24. hetes kora között, kis mennyiséggel kezdve adjuk. A glutén bevezetése ideális esetben a hozzátáplálás megkezdésekor történik, amikor kis mennyiségű lisztet vagy zabot keverünk a baba püréjébe vagy főzelékébe.

Szója

Ugyancsak gyakori csecsemőkori allergén a szója, erre gondolni kell szójaalapú tápszer alkalmazása esetében.

Földimogyoró

A hathónapos kor után bevezetett táplálékok közül allergiás reakciókat válthatnak ki a gabonafélék: a búzaliszt és a rozsliszt, valamint az olajos magvak, különösen a földimogyoró. A földimogyoró az egyik legismertebb allergén, ezért célszerű a bevezetését a hozzátáplálás megkezdése után, de az első születésnap előttre időzítve. Kezdetben kis mennyiségű sűrű mogyoróvajat keverhetünk a kása vagy gyümölcspürébe, majd figyeljük meg, hogyan reagál a baba szervezete.

Fontos megjegyezni, hogy a földimogyoró kiemelkedően gazdag folsavban, B- és E-vitaminban, olajokban és zsírokban. A jelenlegi ajánlások szerint az allergiára való hajlamnak megfelelően kell bevezetni. Ha nagy az allergiás hajlam (ekcémás, kiütéses a baba), akkor 4-6 hónapos kor között, ha közepes (vannak bőrtünetek, de nem súlyosak), akkor 6 hónaposan, ha nincsenek allergiás tünetek, akkor a család életmódja szerint később is be lehet vezetni. Különösen akkor veszélyes, ha asztmás tünetekkel jár együtt, mert a kettő együtt nehezen kezelhetővé teszi az asztmás állapotot.

Gyümölcsök és zöldségek bevezetése

Zöldségek, gyümölcsök esetében gyerekeknél ritkábbak az allergiás reakciók, a szülők leggyakrabban a paradicsom esetében észlelhetik, hogy fogyasztása során a gyerek szája körüli rész kipirul. Ugyancsak előfordulhatnak allergiás tünetek a citrusfélék fogyasztásakor is. Míg zöldségfélék esetében főzés hatására az allergén-aktivitás csökken, ez nem igaz az állati eredetű fehérjékre.

A nyár az egyik legjobb időszak a hozzátáplálás elkezdésére - tele van friss, lédús, finom gyümölcsökkel, amiket a babák általában nagyon szeretnek. Ha a kisbabád már betöltötte a 6 hónapos kort, és elindultatok a hozzátáplálás útján, érdemes kihasználni az évszak adta lehetőségeket. Először javasolt almalével, vagy reszelt almával kínálni a gyermeket, ezt követheti sárgarépa, őszibarack, burgonya, sütőtök. A gyümölcsök természetes formában is tartalmaznak gyümölcscukrot, vagy más néven fruktózt, ami kellemes édes ízt biztosít a baba ételeinek. A főzelékeket anyatejjel hígítva szintén kellemes ízű ételt készíthetünk számára.

A nyári gyümölcsök nemcsak finomak, de rengeteg értékes vitamint is tartalmaznak, amelyek támogatják a baba egészséges fejlődését. A bevezetésnél azonban mindig legyünk fokozatosak és körültekintők. A kulcs a frissesség, a természetesség és a türelem.

Ide olyan ételek tartoznak, amik bár nem feltétlenül allergizálnak, azonban a baba egészséges táplálkozási szokásainak kialakításában fontos, hogy az ételek természetes ízét ismerje meg és egészségesen táplálkozzon. Ne adjunk hideg, hűtőből kivett gyümölcsöt közvetlenül! Kerüljük a cukrozott gyümölcspépeket. Mindig mag, héj és szár nélkül adjuk.

A gyümölcsök bevezetési rendje:

• Alma: Az egyik elsőként bevezethető gyümölcs.
• Őszibarack: Ha a krumpli és az alma fogja a székletet, érdemes kipróbálni.
• Görögdinnye: Később, kb. 8 hónapos kortól adható kis mennyiségben, mag és héj nélkül.
• Cseresznye, meggy: Kb. 8 hónapos kortól adható, mag és szár nélkül.
• Eper, málna, áfonya: Allergén gyümölcsöknek számítanak, így 12 hónapos kor előtt csak akkor ajánlott, ha nincs allergiás hajlam, és csak kis mennyiségben. Felnőtteknél a szőrös külső és az apró magvak valóban allergénhatásúak. Bébiételek esetében azonban eltávolítják a gyümölcs külsejét, tulajdonképpen nem is a gyümölcs, inkább csak az íz az, amely a pépekbe kerül. De természetesen legyünk az ilyen bébiételekkel is óvatosak, kóstoltassuk meg a csecsemővel, és ha tünetek jelentkeznek, ne adjuk a továbbiakban.

A hozzátáplálási táblázat

Ha tanácstalan vagy mikor melyik alapanyagot célszerű bevezetni a gyermeked étrendjébe, a hozzátáplálási táblázat praktikus segítséged lesz. Többféle hozzátáplálás táblázat kering a sajtóban, szakkönyvekben, interneten arról, mikor milyen ételt kaphat már a baba. Azonban tudni kell azt is, hogy az ajánlások országonként is eltérhetnek egymástól, hiszen éghajlattól függően mások a szezonális zöldségek-gyümölcsök.

Amennyiben külföldön éltek a hozzátáplálási ajánlások eltérhetnek a hazaiaktól. Ennek az az oka, hogy a táblázat figyelembe veszi azt is, hol milyen gyümölcsök, zöldségek teremnek meg, éppen ezért a mérsékelt égöv alatti országokban (mint amilyen Magyarország is), nem ajánlják túl korán bevezetni a déligyümölcsök és nem itt termett zöldségek-gyümölcsök bevezetését (pl. banán, narancs, mangó, avokádó), mert azokat a szállítás során vegyszeresen érlelik.

Mit tehet a szülő táplálékallergia esetében?

Ha a táplálékallergiának csak gyomor- és bélrendszeri tünetei vannak - hasmenés, székrekedés, puffadás -, nem adunk gyógyszert, egyszerűen csak elvonjuk az ételt, pontosabban helyettesítjük más, allergiát nem kiváltó táplálékkal. Ha bőrtünetek is vannak - ekcéma, csalánkiütés, nedvedzik a gyerek bőre -, a gyermekbőrgyógyász kenőcsöket ír fel. Ha pedig az immunrendszerre is kihat, és fulladásos-köhögéses légúti tünetek is jelentkeznek, szükség lehet gyógyszerre.

Három fontos szempont a kismamáknak

1. Az allergia típusa nem, de az allergiás hajlam családon belül öröklődhet. Ezért a kismamának már a terhesség alatt ajánlott számba vennie a saját és a családtagok allergiáját, és hogy mit tud ellenük tenni.
2. Bizonyított, hogy a dohányzás fokozza a légúti allergiás betegségek gyakoriságát és súlyosságát. Ugyancsak fontos a tiszta környezet, a rendszeres portalanítás - a porallergia ugyanis szintén gyakori.
3. Ha megszületik a baba, törekedni kell az anyatejes táplálásra. Ha a csecsemő az anyatejre allergiás reakciót mutat, először az anyukának kell az étrendjén változtatnia. Ilyen esetekben nagyon fontos a kismama kalcium-utánpótlása.
4. A harmadik legfontosabb, hogy ha tünetek jelentkeznek, és az édesanya szakemberhez fordul, fogadja is meg a tanácsait. Gyakran találkozunk súlyos ekcémás, véresre vakart bőrű gyerekekkel, akiknek a gyermekbőrgyógyász írt fel kenőcsöt, ám a szülők úgy döntöttek, hogy azt szteroidtartalma miatt nem használják. Ha orvoshoz fordulunk, gyermekünk védelmében nem helyénvaló felülbírálni a megfelelően képzett, nagy tudású, felelősségteljes szakember ajánlásait.

tags: #ujszulott #allergen #gyumolcsok