Az egészséges csecsemő jelei

A csecsemőkor a 8 hetes kortól az 1 éves korig tartó életszakasz, amely során rendkívül nagy fejlődésnek és pszichomotoros érésnek lehetünk szemtanúi a gyermek életében, éppen ezért kiemelt jelentőségű a csecsemő szoros figyelemmel kísért gondozása.

Az érett, egészséges újszülöttek számos apró, de megfigyelhető jellegzetességgel bírnak. Az újszülöttkori sárgaság gyakran teljesen rtalmatlan jelenség, ami néhány nap alatt magától elmúlik. A születés utáni 2-14. nap között az újszülöttek testsúlyuk 5-10%-át elveszítik, de a 10-14. napra visszanyerik azt, féléves korukra megduplázzák a súlyukat, 1 éves korukra pedig születési súlyuk háromszorosát érik el.

Az érett újszülött a 37. - 42. hét között látja meg a napvilágot. Az első szakorvosi vizsgálat már a születés után, vagy jó állapotú újszülöttek esetén 24 órán belül történik meg. A Virginia Apgar által kidolgozott pontrendszer, az Apgar-érték, az újszülöttek állapotának felmérésére szolgál a születést követő első és ötödik percben (szükség esetén a tizedikben is). Öt paramétert értékelnek: légzést, szívműködést, izomtónust, bőrszínt és reflex/ingerlékenységet. Paraméterenként 2 pont adható, így a maximális pontszám 10.

A csecsemő táplálása

A csecsemő megfelelő táplálása játssza a főszerepet a súlygyarapodásban, ami történhet anyatejes táplálással (szoptatással) vagy tápszerrel.

Anyatej

A szülés utáni néhány napban sűrű, aranysárgás színű előtej (kolosztrum) termelődik az édesanya melleiben. Ez koncentráltan tartalmaz fehérjéket és ásványi anyagokat, amelyek az újszülött immunvédelmét erősítik. Napi 100 ml termelődik, ami nem túl nagy mennyiség, mégis kiemelt jelentőséggel bír a csecsemő új környezethez való alkalmazkodásában.

Az első napokban tanácsos lehet kiegészítésként cukoroldat vagy tápszer adására is, attól függően, hogy az anyatej termelése hogyan alakul, és a csecsemőnek milyen táplálékigénye van, azonban ehhez mindenképpen kérjen tanácsot védőnőjétől vagy orvosától. Idővel az anyatej összetétele és termelődött mennyisége változik, igazodva a csecsemő igényeihez.

Az első hónapokban napi 7-9 alkalommal kell mellre tenni a csecsemőt, de ez a szám csak egy megközelítő érték, fontos, hogy minden esetben a csecsemő igényeihez igazítsuk a szoptatások számát. Az anyatej mennyisége ekkorra már elérheti a napi 700-850 ml-t. A szoptatási idő optimálisan 5-20 perc. Fontos, hogy a táplálás idejének növelésével nem növelhető a bevitt anyatej mennyisége, mivel a csecsemő a szoptatás első pár percében veszi magához az anyatej 80%-át.

Lehetőség szerint törekedni kell az anyatejes táplálásra, mert számos előnyt hordoz magában. Az anyatej a csecsemő fejlődéséhez és életszakaszaihoz legjobban illeszkedő tápanyagbevitelt biztosítja, és könnyen emészthető a csecsemő számára; védelmet biztosít számos kórokozóval szemben (anyai ellenanyagokat tartalmaz); a legkönnyebb és leghigiénikusabb táplálási mód; változatos íze van, ami az anya táplálkozásától függ; hosszú távon bizonyítottan segít megelőzni számos betegséget (pl. allergia, diabétesz, elhízás, magas vérnyomás). Emellett fontos, hogy a szoptatási időszak alatt K-vitamin- és D-vitamin-pótlásban részesüljön a gyermek.

Az első hónapokban érdemes etetés előtt és után megmérni a kisgyermek testsúlyát, annak eldöntéséhez, hogy megfelelő mennyiségű anyatejet képes-e magához venni, és megfelelően gyarapszik-e. A mért adatokat érdemes rendszeresen feljegyezni.

Tápszerek

Vannak olyan körülmények (pl. az anya fertőzéses megbetegedése, az anyának nincs elég teje, sikertelen szoptatás stb.), amelyek mellett hamarabb szükséges bevezetni a tápszert a csecsemő életébe. Az anyatejpótló tápszerek készítésekor a gyártók az anyatejhez minél jobban hasonló összetételű tápszerek létrehozására törekednek. Speciális igény esetén (pl. tejfehérje-allergia) lehetőség nyílik a csecsemőt hidrolizáltfehérje- vagy szójaalapú, telítetlen zsírsavakkal kiegészített vagy akár hipoallergén tápszerekkel etetni. A megfelelő tápszer kiválasztásához érdemes a gyermekorvos vagy a védőnő tanácsát is kikérni.

Hozzátáplálás

Az esetek többségében a csecsemő tápanyagigénye 4-6 hónapos koráig 100%-ban kielégíthető az anyatejes táplálással. A hozzátáplálást a gyermek féléves kora után szükséges elkezdeni, ami az anyatej mellé történő egyéb ételek adását jelenti, ugyanis ekkorra az anyatej összetétele megváltozik, és már nem biztosít elegendő energiabevitelt a csecsemő számára.

A hozzátáplálást célszerű úgy megtervezni, hogy havonta 1 szoptatást váltson ki az újonnan behozott élelmiszer. Ezt a beosztást követve a gyermek nagyjából 1 éves korára teljesen elhagyható az anyatejes táplálás. Az új ételek bevezetése mindig egyesével történjen, így egy- egy újfajta étel esetén könnyebben fény derülhet allergiára vagy más emésztőrendszeri betegségre, enzimhiányra.

A hozzátáplálás során először idénygyümölcsöket (pl. alma) és zöldségeket (pl. burgonya, sárgarépa, sütőtök) javasolt kipróbálni, majd még az anyatejes táplálás mellett érdemes bevezetni 7 hónapos kor körül a gabonaféléket, aztán a húsokat. A tojássárgáját 8 hónapos kortól, a tojásfehérjét, a mézet és a tejet csak 1 éves kor után érdemes beiktatni a gyermek étrendjébe.

Fejlődés hónapról hónapra

A csecsemő súlyfejlődése: A csecsemők súlyát féléves korukig kéthetente, majd havonta mérik a súlyfejlődésük nyomon követése érdekében. Féléves és egyéves koruk között kéthavonta, az első születésnapot követően pedig már csak háromhavonta. A súlyfejlődés ütemének megállapítására percentilis görbéket alkalmaznak. Ennek segítségével pontos kép kapható arról, hogy gyermek súlya hogyan viszonyul azonos nemű kortársai súlyához képest, illetve hogy a rendszeres mérések értékei milyen tendenciát mutatnak.

A csecsemő testsúlyára több tényező is hatással van: genetika - a szülők testi adottságai (testsúly, magasság); a gyermek születési súlya; az anya táplálkozása és életmódbeli szokásai - a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kábítószer-használat is hatással van a csecsemő súlyára; a gyermek neme - a fiúk általában nagyobb súlyúak; a csecsemő egészsége - veleszületett betegségek is befolyásolhatják a csecsemő súlyát.

Vannak időszakok, amikor a csecsemő testsúlya hirtelen, szinte egyik napról a másikra gyarapszik, vagy a növekedés lelassul. Ennek számos oka lehet: a gyermek többet alszik, és ritkábban eszik; az anya vagy a csecsemő megbetegszik; az anya stresszesebb a megszokottnál, ami hatással lehet a szoptatásra is; fogamzásgátló tabletta szedése vagy egy következő terhesség is szerepet játszhat; fokozott figyelemmel kísérendő az anyatej melletti fokozatos hozzátáplálás, mivel az élelmiszerekkel történő étrend-kiegészítéssel addig ismeretlen emésztőrendszeri problémákra (enzimhiány, ételallergia) derülhet fény.

A csecsemő hosszfejlődése: Csecsemőkorban a gyermek hosszáról szokás beszélni, és nem a testmagasságáról. A hossznövekedés megítélésére szintén percentilis görbéket alkalmaznak, amellyel figyelemmel követhető, hogy miként alakul a gyermek hossza a vele azonos korban lévő, azonos nemű társaihoz képest, valamint a rendszeres vizsgálatokból kapott tendencia alapján nyomon követhetjük növekedésének ütemét is. 3-6 havonta érdemes fekve megmérni a gyermek hosszát. Csecsemőkorban tapasztalhatjuk a legnagyobb mértékű növekedést, ami akár 25 cm is lehet.

A gyermek hosszát befolyásolhatják öröklött tényezők (az anya és az apa testmagassága), illetve a táplálkozás és számos hormonális tényező (pl. a növekedési hormon szintje) is.

A csecsemő motoros fejlődése

A csecsemő mozgásának, mozdulatainak fejlődési ütemére (motoros fejlődés) számos tényező befolyással lehet. Az azonos korú gyermekek eltérő ritmusban fejlődhetnek, így az egyes mozgások kivitelezéséhez fűzött életkor csak tájékoztató jellegű.

• Egy 2 hónapos csecsemő a fejét már mozgatja, főleg mozgó tárgyak, emberek irányába, amit a végtagjainak helyzete is követ: amelyik irányba fordul a feje, azon az oldalon a karját és a lábát is kinyújtja, míg az ellentétes oldalon behajlítva maradnak a végtagjai („vívóállás”).
• 3 hónapos korban hason fekve a fejét képes megtartani, ujjaival játszik.
• 4-6 hónapos korában képes hasra fordulni, tárgyak után nyúlni.
• 7-10 hónapos korában kezd el kúszni. Az ujjait egyre ügyesebben használja fogásra.
• 1 éves korára támaszkodva fel tud állni.

A csecsemő nyelvi fejlődése

A csecsemő látásfejlődése megítélésére figyelemmel kell kísérni, hogy követi-e tekintetével a mozgó tárgyakat, 5 hónapos korára pontosan nyúl-e a tárgyakért. A csecsemő látása 1 éves korára már teljes, élesen lát, és a látóterében lévő tárgyakat, embereket felismeri.

A csecsemő motoros készségeinek, látásának és hallásának fejlődésében fontos szerepet kapnak a csecsemő játékai is, amelyek egyszerre segítik a gyermek testi-lelki fejlődését, és támpontot is nyújtanak a fejlődés ütemének megítélésében.

Mikor forduljon orvoshoz?

Beszéljen a védőnővel, illetve a háziorvosával, ha aggodalmak gyötrik a szoptatás miatt, vagy ha úgy érzi, hogy gyermeke nem kap elég anyatejet.

Az anyák egy részénél emlőgyulladás (masztitisz) alakulhat ki, ami a mellek fájdalmával, esetleg lázzal jár. Ilyen esetben fontos, hogy az anya próbáljon minél gyakrabban szoptatni, illetve szükség esetén fejni az emlőket, de ha a tünetek nem múlnak el, vagy rosszabbodnak, akkor mindenképp kérjen segítséget háziorvosától vagy kezelőorvosától.

Feltétlenül forduljon a házi gyermekorvoshoz, amennyiben gyermeke nem tud elegendő táplálékot magához venni (pl. kifárad evés közben) vagy ha étkezés után gyermekénél nagy mennyiségű hányás vagy kifejezett puffadás, hasfájás, hasmenés jelentkezik, illetve ha a korának megfelelő mennyiségű táplálék bevétele mellett testsúlycsökkenést vagy fejlődésben való visszamaradást tapasztal.

Minden csecsemő más és más ütemben fejlődik, de ha az alábbiak a csecsemő 3 hónapos korában is fennállnak, mindenképp forduljon házi gyermekorvosához:

• a babának nem javul a fejtartása;
• nem reagál a hangos zajokra;
• nem mosolyog, ha az édesanyja hangját hallja, és másokra sem;
• nem követi a szemével a mozgó tárgyakat;
• nem játszik a saját kezeivel, nem markol meg semmit, nem tartja meg a tárgyakat.

Szűrővizsgálatok

A kisgyermek egészségével kapcsolatos adatokat, információkat a „Gyermek egészségügyi kiskönyvébe” jegyzi fel a védőnő és a gyermekorvos. Ezt születéskor kapja a család, és minden orvosi és védőnői találkozáskor magukkal kell vinniük.

Egy hónapos, majd két, három, négy, hat, kilenc és tizenkét hónapos korban történnek a szűrővizsgálatok, amelyeket státuszvizsgálatoknak is neveznek. Ezek során a gyermekorvosi rendelőben felmérik a kisgyermek általános állapotát, különös tekintettel az alábbiakra:

• Mérések: Megmérik a csecsemő súlyát, hosszát, fejkörfogatát (ezek elsősorban védőnői szűrővizsgálatok).
• Fej: Az orvos áttapintja a csecsemő koponyáját, megvizsgálja a kutacsok záródását. A kutacsok kidomborodása, besüllyedése, illetve záródásuk elmaradása különböző kórfolyamatok jelzői lehetnek. A kiskutacs (a fej hátsó részén helyezkedik el) általában a második és harmadik hónap között záródik, a nagykutacs (a fejtetőn elöl helyezkedik el) akár 18 hónapos korig nyitva maradhat.
• Fülek: Az orvos fültükörrel megnézi, hogy van-e folyadék vagy bármilyen gyulladás a csecsemő hallójárataiban, illetve megvizsgálja a baba reakciót különböző hangokra - többek között az édesanyja hangjára.
• Szemek: Az orvos szemtükörrel ellenőrzi a csecsemő szemeit, szemmozgását.
• Száj: Szájpadhasadékok felderítésére alaposan áttekinti a szájüreget, megvizsgálja, nem található-e szájpenész a baba szájában. Későbbi státuszvizsgálaton rákérdezhet, hogy a baba nem nyáladzik-e, vagy nem rág-e többet, mint korábban. Ezek a fogzás jelei is lehetnek.
• Bőr: Az orvos ellenőrzi az esetleges anyajegyeket és kiütéseket.
• Szív és tüdő: Fonendoszkóppal meghallgatja a baba mellkasát és hátát. Légzési nehézség, kóros légzési hangok és szívzörej esetén további vizsgálatokat javasol.
• Csípő: 4 naposan, 4 hetesen és 4 hónaposan is történik csípőficamszűrés.
• Has: A baba hasának óvatos betapintásával a különböző szervek kóros megnagyobbodása, egyes daganatok és hasi érzékenység vizsgálható.
• Nemi szervek: A gyermekorvos kiszűrheti a csomókat, gyulladást, a nemi szervek különböző fejlődési rendellenességét, illetve fiúknál a rejtettheréjűség vizsgálata is megtörténik.

Kötelező védőoltások

A tuberkulózis (tbc) elleni védőoltást már újszülöttkorában, a szülészeti intézményben megkapja. A diftéria (torokgyík), a pertusszisz (szamárköhögés), a tetanusz (merevgörcs), a polio (gyermekbénulás) és a légúti rendszert támadó kórokozó (Haemophilus influenzae) elleni védőoltást 2, 3 és 4 hónaposan kapja meg.

A csecsemő betegségének jelei

A csecsemők sírással kommunikálják, ha valami nem stimmel. Legyen szó éhségről, fáradtságról vagy fájdalomról. Ha a baba többet sír, mint általában, vagy ha a sírás hangja eltérő, érdemes további jeleket keresni, hogy megállapíthasd a probléma okát.

• Láz: a testhőmérséklet emelkedése gyakran a szervezet fertőzésre adott válaszreakciója. Csecsemőknél a normális testhőmérséklet 36,5°C és 37,5°C között mozog. Ha a hőmérséklet e fölé emelkedik, az lázat jelez.
• Bőrelváltozások: pirosodás, kiütések, vagy bőrirritációk megjelenése szintén betegségre utalhat.
• Hányás és hasmenés: ezek a tünetek gyakoriak különböző fertőzések esetén, és jelzik, hogy a szervezet próbál megszabadulni a kórokozóktól.
• Széklet megváltozása: a szín, állag, vagy szag eltérése figyelmeztető jel lehet, felveti megbetegedésnek a lehetőségét.
• Étvágy változása: ha a baba kevesebbet eszik, vagy elutasítja a kedvenc ételeit, ez betegségre utalhat.
• Nyűgösség, sírás: fokozott sírás, a sírás jellegének megváltozása aggályos lehet.
• Alvási szokások megváltozása: túlzott aluszékonyság vagy álmatlanság egyaránt jel lehet. Betegség esetén a csecsemők alvásmintája megváltozhat.

Felismerve a fent említett jeleket, a szülők nagyobb biztonsággal dönthetnek arról, mikor szükséges orvosi segítséget kérni. A csecsemőkori betegségek jeleinek ismerete kulcsfontosságú a korai felismerés és kezelés szempontjából. Figyeljünk a baba viselkedésére, étvágyára, és az objektív tünetekre, hogy időben észrevegyük, ha valami nincs rendben. Mindig bízzunk a megérzéseinkben, és ha szükséges, ne habozzunk orvoshoz fordulni.

Az újszülöttek viselkedési megnyilvánulásai

Az újszülöttkori sárgaság gyakran teljesen ártalmatlan jelenség, ami néhány nap alatt magától elmúlik. A normális körülmények között az 1. életnap után kezdődik, és az 1. élethéten tart a sárgaság, csúcsa a 3-5. napon alakul ki.

Az újszülött minden hirtelen ingerre egy reflexes kapaszkodómozdulattal reagál. Az érett, egészséges újszülöttet az édesanyával közös szobában helyezzük el („rooming-in”) a nap 24 órájában.

Az újszülöttkori vérzékenység megelőzése céljából megszületést követően érett újszülötteknek 2 mg K-vitamin per os, koraszülötteknek és antiepileptikum kezelésben részesülő anyák újszülöttjeinek 1 mg im. Szűrővizsgálati eredmény hiánya esetén az újszülött hepatitis B elleni aktív immunizálását meg kell kezdeni, az anya szűrését azonnal el kell végezni.

Az újszülött viselkedési megnyilvánulásai gyakran keltenek aggodalmat a szülők és a környezet számára is. Szűkebb értelemben véve orvosilag az első hónapot nevezzük újszülöttkornak. Ez az időszak egy átmeneti időszak, amelyben elsőként szembesülünk az összetartozás és elszakadás ellentmondásosságának érzésével, melyre 9 hónapon át készültünk.

Az érett, egészséges újszülöttet az édesanyával közös szobában helyezzük el („rooming-in”) a nap 24 órájában. A mellre tétel, a szoptatások bizalmas légkörének megteremtése, amelyben mind az édesanya, mind az újszülött kölcsönösen jól érezheti magát.

Egy egészséges baba az első életnapon körülbelül 5 ml-t, a másodikon 10 ml-t, a harmadikon körülbelül 20 - 25 ml-t szopik, a negyediken 40 ml-t, az 5. naptól 60 ml-t szopizik alkalmanként. Később egy átlagos újszülöttnek naponta összesen 450 - 600 ml folyadékra van szüksége, ez ha 8× szopizik, 60-75 ml-t jelent, fokozatosan emelkedve alkalmanként. Egy egészséges újszülöttnek nincs szüksége egyéb folyadékkiegészítésre.

Az újszülött is igényli a kommunikációt! Fontos a testi kontaktus és a figyelem! A kisbabákat nem lehet elkényeztetni! Alakítsuk ki a mindennapok ritmusát! Beszéljük meg, ha egyedül hagyjuk! Ne zavarjuk meg, ha önállóan játszik! Meg kell a szülőknek tanulniuk a baba önkifejezési eszközeit. A sírását, a mozdulatait. Melyik utal éhségre, melyik fájdalomra. Melyik jelzi, hogy fél, hogy unatkozik, fázik, melege van, társaságra vagy éppen csendre, nyugalomra, biztonságra vágyik. Másként sír, ha fáj valamije, mint ha tele a pelenka. Hálából ő is észleli, ha jó a kedve a mamának, ha ideges, ha baj van. Igazi szimbiózis (egymásrautaltság, egymáshoz tartozás) ez a szakasz.

A csecsemő igény szerinti szoptatása biztosítja számára a mindig elegendő anyatejet és segíti testi-lelki fejlődését. Először a korai éhségjeleket láthatjuk. Az újszülött, vagy csecsemő tátog, nyitogatja a száját, nyújtogatja a nyelvét, cuppog, nyalogatja az ajkait. Két kis kezét a szájába veszi, szopja őket. Ha ezekre a jelekre nem kap választ, nem kerül mellre, akkor egyre éberebbé és nyugtalanabbá válhat, ami síráshoz, testének megfeszítéséhez vezethet. Ezek a késői éhségjelek. Hogy melyik baba meddig tűri a várakozást, egyéntől függő. Van, aki huzamosabb ideig türelmes, és van, aki szinte azonnal sírással jelez. Ez alkalomtól is függhet, attól, hogy épp mennyire éhes.

Az újszülöttkori sárgaság gyakran teljesen ártalmatlan jelenség, ami néhány nap alatt magától elmúlik. A születés utáni 2-14. nap között az újszülöttek testsúlyuk 5-10%-át elveszítik, de a 10-14. napra visszanyerik azt.

A csecsemő hosszfejlődése: Csecsemőkorban a gyermek hosszáról szokás beszélni, és nem a testmagasságáról. A hossznövekedés megítélésére szintén percentilis görbéket alkalmaznak.

A csecsemő motoros fejlődése: A csecsemő mozgásának, mozdulatainak fejlődési ütemére (motoros fejlődés) számos tényező befolyással lehet.

A csecsemő táplálása: A csecsemő megfelelő táplálása játssza a főszerepet a súlygyarapodásban, ami történhet anyatejes táplálással (szoptatással) vagy tápszerrel.

Az érett újszülött a 37. - 42. hét között látja meg a napvilágot. Az első szakorvosi vizsgálat már a születés után, vagy jó állapotú újszülöttek esetén 24 órán belül történik meg.

A csecsemőkor a 8 hetes kortól az 1 éves korig tartó életszakasz, amely során rendkívül nagy fejlődésnek és pszichomotoros érésnek lehetünk szemtanúi a gyermek életében, éppen ezért kiemelt jelentőségű a csecsemő szoros figyelemmel kísért gondozása.

A csecsemő súlyfejlődése: A csecsemők súlyát féléves korukig kéthetente, majd havonta mérik a súlyfejlődésük nyomon követése érdekében.

Az egészséges újszülött élettani működése még nem éri el a felnőttek szintjét - ez teljesen normális.

A csecsemőkori szűrővizsgálatokról bővebben itt olvashat.

tags: #minden #rendben #van #a #babammal