Valószínűleg hallottad már azt a kifejezést, hogy „Tenyészik, mint a nyúl!”, de ez egyáltalán nem vonatkozik az elefántokra. Az elefántok terhessége az összes emlős közül a leghosszabb. Míg a nyulaknak 25-28 nap (körülbelül egy hónap) után lehet egy alomnyi csecsemőjük, addig az elefántok 680 napig (22 hónapig) vemhesek.
Emellett hosszabb ideig várnak a terhességek között, átlagosan négy év várakozással, szemben a nyulakkal, amelyek néhány napon belül készen állnak egy újabb alomra. Általános jelenség az állatvilágban, hogy a nagy állatok terhessége hosszabb, míg a kisebb állatoké rövidebb. A nagyobb állatoknál általában kisebb alom vagy egyetlen utód születik, szemben a kisebb állatokkal, amelyek több csecsemőnek adnak életet, ezzel biztosítva túlélési esélyeiket. De miért olyan hosszú egy elefánt terhessége, ami majdnem 2 évig tart? Milyen más állatoknak van hasonló vemhességi hossza? Vannak-e olyan állatok, amelyeknek hosszabb a terhessége? Keressük meg!
Miért olyan hosszú az elefántok terhessége?
Összefüggés van a géniusz és a vemhességi időszak hossza között a legfejlettebb állatoknál. A csimpánzok terhessége hasonló hosszúságú az emberekéhez. Egy ember 9 hónapig terhes, míg egy csimpánz átlagosan nyolc hónapig. A delfineknek, egy másik fejlett intelligenciával rendelkező állatnak, még hosszabb a terhessége, körülbelül egy év. A kutatók feltételezik, hogy ahhoz, hogy az elefántok agya teljesen kifejlődjön és képes legyen túlélni a méhen kívül, hosszabb terhességi időszakra van szükségük. Végtére is, az elefánt rendelkezik a legnagyobb aggyal az összes szárazföldi állat közül!
ELEPHANT GIVING BIRTH
Mennyi ideig terhes egy elefánt?
Az afrikai elefántok átlagosan körülbelül 22 hónapig terhesek. Ez biztosítja számukra a leghosszabb vemhességi időszakot az összes emlős között. Az ázsiai elefántok vemhességi periódusa változóbb, 18 és 22 hónap között terhesek. Nem meglepő módon, vemhességi időtartamuk rövidebb, mivel általában kisebbek, mint a két afrikai elefántfaj. Az elefántok vemhességi időtartama körülbelül 640-660 nap, vagy nagyjából 95 hét. Összehasonlításképpen, egy emberi lény átlagosan 280 napig, vagy 40 hétig terhes.
Melyik állatnak van a leghosszabb terhessége?
Az elefántok a leghosszabb ideig terhesek az emlősök között. A Kék Bálna a legnagyobb állat a Földön, de terhességük 11-12 hónap, így hasonló a delfinekhez. Van azonban egy tengeri állat, amelynek terhessége hosszabb, mint egy elefánté: a nagy ámbráscet, amelynek terhessége meghaladja a 12 és fél hónapot.
| Állatfaj | Átlagos vemhességi idő (nap) | Átlagos vemhességi idő (hónap) |
|---|---|---|
| Afrikai elefánt | 680 | 22 |
| Ázsiai elefánt | 540-660 | 18-22 |
| Ember | 280 | 9 |
| Csimpánz | 240 | 8 |
| Delfin | 365 | 12 |
| Kék Bálna | 330-365 | 11-12 |
| Nagy ámbráscet | 380-450 | 12.5-15 |
| Fehér orrszarvú | 480 | 16 |
| Fehérfarkú gnú | 240-270 | 8-9 |
Az újszülött elefánt borjú születése és jellemzői
Amikor az elefánt tehén elleni készül, más tehenek azonnal körbeállják, falat alkotnak. Védik az anyát és az újszülöttet a ragadozóktól. Amikor az anya tisztára nyalta a borját, a többiek is segítenek neki lábra állítani. Az újszülött elefántborjú testtömege 100 kg körül van, és magassága nem éri el az 1 métert. A prágai állatkertben egy újszülött ázsiai elefántbébi súlya 92 kilogramm volt, ami átlagosnak számít.
Az elefántok elevenszülők, nemtől függetlenül születésüket követően körülbelül 14-15 évvel válnak ivaréretté. Az udvarláshoz tartozik, hogy a párzani kívánó tehén és bika ormányával egymáshoz dörgölődzik, simogatja egymást. A várható vemhességi idő 22 hónap (majdnem két év), amelyet követően a tehén csupán egy elefántborjút fial.
Fejlődő elefántborjú
Ahogy a borjú növekszik, továbbra is gyorsan gyarapodik a súlya és a mérete. Hat hónapos korára egy elefántbébi körülbelül 300 kg súlyú lesz, és körülbelül 6 láb magas. Ezt követően tovább nőnek, amíg körülbelül 10-15 éves korukban el nem érik az érettséget. Az elefántbébi lenyűgöző lények, amelyek sok törődést és odafigyelést igényelnek az anyjuktól. A születési folyamat hosszú és kihívásokkal teli, ugyanakkor a természet egyik legkülönlegesebb élménye. Az anya és a borjú közötti kötelék erős, és lenyűgöző figyelni, hogyan kommunikálnak egymással.
Ahogy a borjú nő
Ahogy a borjú növekszik és egyre önállóbbá válik, egyre jobban felfedezi környezetét. Szilárd táplálékot, például leveleket és ágakat kezd enni, és anyjától szoptat. Ahogy erősödik és magabiztossá válik, a borjú elkezd játszani és szocializálódni a falka többi tagjával. Életének első néhány évében a borjú alapvető készségeket és viselkedési formákat sajátít el anyjától és a csorda többi felnőttétől. Például megtanulja, hogyan használja az ormányát étel- és vízivásra, és hogyan kommunikáljon más elefántokkal hangok és testbeszéd segítségével. A borjú legalább két éven át szoptatásban részesül, s a következő utód megszületését követően is a családban marad (bika esetében egészen az ivaréretté válásig). Egy tehén átlagosan négyévente ellik egy-egy borjat, így gyakran több borjú is nyüzsög körülötte, egészen 8-10 éves korukig.
Anyák szerepe
Az anyaelefántok döntő szerepet játszanak borjaik fejlődésében. Fizikai védelmet, táplálékot és érzelmi támogatást nyújtanak. Azt is megtanítják a borjúnak, hogyan éljen túl a vadonban, hogyan találjon táplálékot és vizet, ismerje fel a ragadozókat, és hogyan védekezzen ellenük. Ahogy a borjú nő, egyedi személyisége és tulajdonságai is fejlődnek. Az emberekhez hasonlóan minden elefántborjú egyéni, és megvannak a maga kedvelései és nemtetszései, erősségei és gyengeségei.
Az elefántok, mint társas lények
Az afrikai elefántok szociális igényű, magukat családban jól érző állatok. Olyan összhang van jelen egy-egy családon belül, hogy ha az egyik elefánt elpusztul, először megpróbálják "felébreszteni". Kétségbeesetten próbálkoznak. Mikor ez nem sikerül, elkezdik "mesterségesen etetni" fűvel és más növényekkel, majd ágakkal és levelekkel „eltemetik" és gyászolják halottaikat, valamint órákon keresztül virrasztanak az elhunyt állat mellett. Furcsaság talán, hogy egy családot csupán a tehenek, illetve csemetéik alkotják, mely családnak vezetőül egy olyan tehenet ismernek el, akit a család minden tagjához rokoni szál fűz.
A fiatal bikákat rögtön az ivaréretté válást követően kizárják a családból, így ők magányos életet élnek különféle csoportokba szegődve. Miután a fiatal bika felnőtt, kifejlett állattá fejlődik, egyedül él és vándorol a szavannákon, azonban ha egy családban a tehén épp megtermékenyítőképes állapotban van (üzekedik), rövid időre befogadják a családba a bikákat is. Az elefántcsordák ugyan képesek hatalmas távolságokat akár egyszerre is megtenni, vízközelből soha nem távolodnak el túl messzire, ugyanis higiénés és testhűtési okokból az ivás mellett fürdésre is felhasználják a környék kisebb tavacskáit, tavait. Fürdés után ormányuk segítségével poros földdel hintik be testüket, amely így az testre ragadva megvédi az elefántot a rovaroktól.
Az elefántok csordáit egy domináns elefánt-tehén vezeti, aki haláláig meg is őrzi vezető helyét. A csoport nőstényei mind együtt maradnak, és részt vesznek a kisebb elefántok őrzésében. Megfigyelték azt is, hogy ha elpusztul egy társuk, akár több napig is gyászolják, ott maradnak a közelében, meg-megérintik, simogatják, néha még az eltemetésével is próbálkoznak. Ha egy elefántbébi hal meg, az anya valóssággal meggyászolja.