Milyen kedvezmények illetik meg a kismamákat és a kisgyermekes családokat Magyarországon?

A babavárás nagy öröm az ember életében, azonban sok nő nincs azzal tisztában, hogy kismamaként vagy kisgyerekes anyukaként milyen jogok és ellátások illetik meg. Számos ellátás érhető el Magyarországon, amelyek fontosak a gyermekek nevelésének és iskoláztatásának előmozdítása érdekében. A támogatások célja a gyermeket vállaló édesanyák - és családok - jövedelmi helyzetének javítása, a gyermekek megfelelő oktatásához és neveléséhez szükséges körülmények és feltételek biztosítása. A gyermekvállalás a családok többségére nagy anyagi terhet ró, főleg az első gyermek születése előtt, hiszen rengeteg kelléket (bútorok, ruházat stb.) kell beszerezni.

Munkajogi védelem és kedvezmények kismamáknak és kisgyermekes szülőknek

A várandósság és a gyerekvállalás munkajogi szempontból is változást hoz az ember életébe. A Munka Törvénykönyve kiemelt védelmet nyújt a várandós, reprodukciós eljárásban (inszemináció, IVF stb.) részt vevő, szoptató és kisgyermekes munkavállalóknak. A munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt felmondással a várandósság, a lombikbébi program első 6 hónapja, a szülési szabadság vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt. Ha a felmondási tilalom ellenére a munkáltató felmondással megszünteti a munkaviszonyt, a felmondás érvénytelen.

Tájékoztatási kötelezettség és felmondási tilalom

Alapvetően nem vagy köteles elmondani a munkáltatódnak, ha gyereket szeretnél. A gyerekvállalás kérdésére a munkáltató sem az állásinterjú, sem a munkaviszony fennállása alatt nem kérdezhet rá. Kivételt jelent, ha ez munkabiztonsági okokból mindenképpen szükséges. Ha pedig már várandós vagy, különböző kedvezményekre vagy jogosult, és megillet a felmondási védelem. A reprodukciós eljárásokban résztvevőket is hasonló kedvezmények illetik meg. Csak akkor kell mindenképpen elmondanod a munkahelyeden, hogy várandós vagy, illetve reprodukciós eljárásban veszel részt, ha ez munkabiztonsági okokból mindenképpen szükséges. A várandós nők ugyanis nem, vagy csak bizonyos feltételekkel dolgozhatnak egészségkárosító kockázatot jelentő vagy veszélyes megterheléssel járó munkakörnyezetben, és bizonyos feladatokat nem is láthatnak el (például nem emelhetnek 10 kg-nál többet). Emellett a munkáltató és a munkavállaló köteles együttműködni és tájékoztatni egymást a munka ellátásával kapcsolatos lényeges kérdésekben. Az egyik legfontosabb ilyen kedvezmény a felmondási tilalom. Ez azt jelenti, hogy a munkád elvesztése, vagy az ettől való félelem nem befolyásolhatja a gyermekvállalással kapcsolatos döntéseidet, továbbá kizárja az elbocsátás esetleges negatív hatásait a várandós nőkre.

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a várandósság alatt, valamint a reprodukciós eljárással összefüggő kezelés tartama alatt, legfeljebb azonban annak megkezdésétől számított hat hónapig a munkavállalónak nem lehet felmondani. Reprodukciós eljárás esetén a kezelés végével, de legkésőbb hat hónap elteltével a felmondási tilalom megszűnik. Ez azt jelenti, hogy a felmondási tilalom csak az egészségügyi intézményben történő kezelés idejére érvényesül, vagyis, ha a felmondás közlésének idejében nem állsz kezelés alatt, akkor a felmondás jogszerű lesz. Ha pedig a kezelés hosszabb, mint hat hónap, akkor a felmondási tilalom veled szemben már nem fog érvényesülni. Újabb kezelési ciklus kezdetekor azonban a védelem újból él. A felmondási védelem azonban nem vonatkozik az ún. azonnali hatályú felmondásra, tehát ha nem láttad el megfelelően a munkádat vagy nem tartottad be a szabályokat, és súlyos kötelezettségszegés miatt bocsátanak el. Ezekben az esetekben el lehet küldeni akkor is, ha várandós vagy vagy reprodukciós eljárásban veszel részt. Ugyanígy nem vonatkozik a védelem a próbaidő alatti, indokolás nélküli felmondásra.

Munkakörülmények módosítása és mentesítés a munkavégzés alól

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem jár. Ha a munkavállaló várandóssága megállapításától gyermeke 1 éves koráig orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható, a munkáltatónak az egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlania. A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Ha nincs ilyen munkakör, akkor a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni. Veszélyeztetett terhesség esetén a munkavállaló nem betegszabadságra, hanem táppénzre jogosult.

A várandósság megállapításától a gyerek hároméves koráig nem dolgozhatsz egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, csak akkor, ha ehhez hozzájárultál. Ha úgynevezett emberi reprodukciós eljárásban veszel részt, a munkáltatód köteles mentesíteni a munkavégzés alól az egészségügyi intézményben történő kezelés idejére, vagyis köteles elengedni az orvosi kezelésekre.

Szabadságok

Anyaként gyereked megszületése előtt négy héttel, illetve a szülés után közvetlenül szülési szabadságra mehetsz. A munkavállaló egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből 2 hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadság 24 hét, ebből legfeljebb négy hét eshet a szülés tervezett időpontja elé, de úgy is meg lehet állapodni a munkáltatóval, hogy a szülést megelőzően egyáltalán nem veszel igénybe szülési szabadságot. Ezalatt a 24 hét alatt csecsemőgondozási díjra (CSED) vagy jogosult, ami azt jelenti, hogy a teljes jövedelmedet megkapod, de fontos, hogy ilyenkor más keresőtevékenységet nem folytathatsz. A szülési szabadság megkezdését legkésőbb 15 nappal korábban jelezned kell a munkáltatónak, de ha tudod, hogy mikor akarod megkezdeni a szülési szabadságodat, érdemes ezt korábban jelezned, ezzel megkönnyíted munkáltatód helyzetét. A szülés miatti távollét alatt felhalmozódott szabadságot a munkavállaló visszatérését követő 60 napon belül ki kell adni. A szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a 9. hónap végéig naponta egyszer 1, ikergyermekek esetén naponta kétszer 1 órára mentesül a munkavégzés alól.

A 24 hét szülési szabadság lejártát követően a gyerek három éves koráig mindkét szülő jogosult fizetés nélküli szabadságot igénybe venni a gyerek gondozása céljából, akár egyszerre is. Ez idő alatt úgynevezett családtámogatási ellátásokra, gyermekgondozási díjra (GYED), majd gyermekgondozás segítő ellátásra (GYES) jogosult a szülő (de csak az egyikük, a szülők választása szerint). Fizetés nélküli szabadság az örökbefogadó szülőknek is jár a gyerek családba érkezésétől számított három évig, három évesnél idősebb gyerek esetén pedig hat hónapig. Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyerek gondozása esetén a gyerek tízéves koráig lehet fizetés nélküli szabadságot igénybe venni. Ennek feltétele, hogy gyermekgondozást segítő ellátásra legyél jogosult.

Az anyák mellett az apáknak is járnak szabadnapok gyerekük születése után. 2023. január 1-jével ötről tíz munkanapra emelték az úgynevezett apasági szabadságot. Ezt a gyerek születését, illetve örökbefogadás esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig kell kiadni az apa kérésének megfelelően, legfeljebb két részletben. Az első öt napra a teljes összegű, míg a hatodik munkanaptól 40 százalékos távolléti díjra vagy jogosult.

Emellett bevezették a szülői szabadságot, amely az apasági és a szülési szabadságon felül jár a szülőknek gyerekük hároméves koráig, ha munkaviszonyuk a gyerek születésétől vagy az örökbefogadási határozat keltétől legalább egy éve tart. A 44 nap szülői szabadságot mindkét szülő igénybe veheti. Nem muszáj mind a 44 napot kivenni, de összesen ennyivel gazdálkodhatsz. A szülői szabadságot a munkába való visszatérés után veheted igénybe, célja, hogy munka mellett is minél több időt tölthess a gyerekeddel. Ilyenkor a távolléti díj 10 százalékára vagy jogosult. Ebből az összegből levonják a gyermekgondozási díj (GYED) vagy gyermekgondozás segítő ellátás (GYES) összegét. A szülői szabadság kivételét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt jelezned kell. Csak akkor halaszthatják el a szabadság kiadását, ha kivételesen fontos érdeke fűződik hozzá a munkáltatódnak, hogy máskor vedd ki a szülői szabadságot.

A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb egy gyermeke után 2, két gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. Ha a gyermek fogyatékos, a pótszabadság 2 munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.

Családtámogatási ellátások és pénzügyi kedvezmények

A családtámogatási ellátások körébe számos, a gyermeknevelést és gyermekgondozást segítő ellátás és támogatás tartozik. Az Otthonteremtés és a Családvédelmi Akcióterv keretében is elérhető támogatások és kedvezmények célja a családok jövedelmi helyzetének javítása, a gyermekek megfelelő oktatásához és neveléséhez szükséges körülmények és feltételek biztosítása.

Anyasági támogatás

Az anyasági támogatás egy egyszeri pénzjuttatás, amely a szülés utáni 6 hónapon belül lehet igényelni. Az a nő jogosult a szülést követően anyasági támogatásra, aki a várandósság során legalább négyszer, illetve koraszülés esetén legalább egyszer várandósgondozáson vett részt. Jogosult rá továbbá az örökbefogadó szülő a szülést követő hat hónapon belül kiadott jogerős örökbefogadási engedély esetén, valamint a gyám, ha a gyermek születését követően hat hónapon belül, jogerős határozat alapján a gondozásába került. Nem jár anyasági támogatás, ha a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához, vagy ha a megszületett gyermek a gyámhatóság jogerős határozata alapján kikerült a családból, és gyermekvédelmi gondoskodásban részesül. Az anyasági támogatás gyermekenkénti összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 százalékával, ikergyermekek esetén a 300 százalékával.

Családi pótlék

A családi pótlék az állam havi rendszerességű hozzájárulása a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás formájában, tehát alanyi jogon jár minden gyermeket nevelő szülőnek. A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válás évének október 31-éig jár. Törvény szerint a gyermek abban az évben - vagy legkésőbb az azt követő évben - válik tankötelessé, amelynek augusztus 31. napjáig betölti a hatodik életévét. Szakértői bizottsági javaslat alapján a gyermek további egy évig részesülhet óvodai ellátásban, és azt követően válik tankötelessé.

Az iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára jár. A tankötelezettség megszűnését követően, amennyiben a gyermek köznevelési intézményben folytat tanulmányokat, az iskoláztatási támogatás annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek betölti a 20. életévét, illetve a sajátos nevelési igényű gyermek betölti a 23. életévét. Emelt családi pótlék jár a beteg gyermeket nevelő családoknak, ilyen esetben szakorvos jogosult az igényléshez szükséges igazolás kiadására.

Csecsemőgondozási díj (CSED)

A csecsemőgondozási díjat (CSED) az anya igényelheti, legkésőbb a gyermek születésének időpontjában, vagy a szülés kiírt időpontja előtt 28 nappal. Ez a támogatás összesen 168 napig jár, ami a szülési szabadság időtartamának felel meg. Fontos, hogy a CSED csak akkor igényelhető, ha az anya a gyermek születése előtti 2 évben legalább 365 napig biztosított volt, és a gyermek a biztosítási jogviszony fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő 42 napon belül születik meg. A CSED akkor is jár, ha a gyermek az anya biztosításának megszűnését követően 42 napon túl, a baleseti táppénz folyósításának ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül születik. A csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie. A szülő nő csecsemőgondozási díjra való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének napjával, koraszülött gyermek esetén a szülési szabadság első napjával nyílik meg.

Nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha bármilyen keresőtevékenységet folytat. E szabály alól kivételt képez a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony. A CSED összege a naptári napi jövedelem 100%-a, a megállapított összeg után viszont személyi jövedelemadót kell fizetni, és havonta, utólag folyósítják. Érvényesíthető viszont belőle a családi adókedvezmény. A CSED folyósítása alatt a támogatott nem végezhet keresőtevékenységet, változás esetén ezt 8 napon belül jelezni kell. A csecsemőgondozási díj iránti kérelmet a biztosított foglalkoztatójánál kell előterjeszteni.

Gyermekgondozási díj (GYED)

A gyermekgondozási díj a gyermekvállalás támogatásához nyújtott egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, amely biztosítási jogviszony, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott hallgatói jogviszony (utóbbit nevezik diplomás GYED-nek is) alapján állapítható meg. Gyermekgondozási díjra jogosult a gyermeket saját háztartásban nevelő biztosított szülő, aki a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt. A GYED a csecsemőgondozási díj (szülési szabadság), illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek kétéves koráig, ikrek esetén a gyermekek hároméves koráig jár.

A GYED összege a szülő jövedelme alapján megállapított naptári napi alap 70 százaléka, de havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. A szülő az általános szabályok szerint járó GYED mellett korlátlan időtartamban, bármilyen jogviszonyban dolgozhat. A GYED bruttó összegéből levonásra kerül a nyugdíjjárulék (10%) és a személyi jövedelemadó-előleg (15%). A kérelmet ez esetben is a foglalkoztatónál kell benyújtani, és az összeget szintén havonta, utólag utalják.

Nagyszülői GYED

2020. január 1-től a szülők helyett a még nem nyugdíjas nagyszülők is jogosulttá válhatnak gyermekgondozási díjra (GYED), ha vállalják, hogy a szülők munkavégzésének idején részt vesznek unokájuk gondozásában, nevelésében. Egyszerre csak az egyik nagyszülő veheti fel a támogatást, akár több, nem ugyanazon várandósságból született unoka után is. A nagyszülői GYED összege a nagyszülő jövedelme alapján megállapított naptári napi alap 70 százaléka, de havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. A GYED folyósításának ideje alatt a nagyszülő nem dolgozhat, kivéve, ha az otthonában végzi a munkáját.

GYED Extra

A GYED Extra nem egy külön ellátás, hanem négy változás, melynek segítségével a kisgyermekes szülők még több anyagi támogatáshoz juthatnak, hiszen az új rendelkezés alapján a GYED Extra mellett a szülők dolgozhatnak, vagy akár egyetemre is járhatnak.

Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)

Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő és a gyám a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, illetve a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. A gyermekvédelmi gyám és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülő nem jogosult erre a támogatásra. A gyermekgondozási támogatás havi összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, függetlenül a gyermekek számától.

Nagyszülői GYES

A nagyszülő is jogosult lehet GYES-re, amennyiben a gyermek az első életévét betöltötte, gondozása és nevelése a szülő háztartásában történik, és szülei írásban lemondanak a gyermekgondozást segítő ellátásról. A jogosultság további feltétele, hogy a szülő háztartásában másik gyermekre való tekintettel nem történhet GYES folyósítása.

GYES Extra

Amennyiben a 2013. december 31. előtt született gyermek után még GYES-re jogosult szülőnek 2013. december 31-et követően újabb gyermeke születik, vagy újabb gyermek kerül a háztartásába, a korábban megállapított GYES megszüntetése nélkül további GYES-re lehet jogosult. A jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel állhat fenn, az ugyanazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni.

Gyermeknevelési támogatás (GYET)

Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, illetve gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. A jogosultság akkor szűnik meg, amikor a legidősebb gyermek betölti a 18. életévét. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy nem folytathat keresőtevékenységet heti 30 órát meghaladóan, de időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet, ha az otthonában végzi a munkáját. A gyermekvédelmi gyám és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülő nem jogosult erre a támogatásra. A támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével.

Gyermekek otthongondozási díja (GYOD)

Az a szülő jogosult a gyermekek otthongondozási díjára a gyermek életkorától függetlenül, aki a súlyos fogyatékosságából vagy tartós betegségéből eredően önellátásra képtelen gyermekéről gondoskodik. Az önellátásra való képtelenséget a 6 éven aluli gyermekek esetében szakorvos, egyéb esetekben szakértő állapíthatja meg annak alapján, hogy az ápolt gyermek bizonyos tevékenységek elvégzésében milyen mértékben szorul segítségre.

A GYOD összege 2022. január 1-től azonos az érvényes minimálbér összegével. A két beteg gyermeket nevelő szülőnek másfélszeres összegű ellátás jár. A szülő a GYOD mellett legfeljebb napi 4 órában folytathat keresőtevékenységet, de időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet, ha az otthonában végzi a munkáját.

Családi adókedvezmény és adómentesség

A családi adókedvezmény lényege, hogy a kedvezmény összegével csökken az összevont adóalap, így az igénylőnek kevesebb személyi jövedelemadót kell fizetnie. Mivel ugyanabból a bruttó összegből kevesebb adó kerül levonásra, magasabb lesz a nettó fizetés. Az adó- és járulékkedvezményt bármelyik szülő kérelmezheti akár már a terhesség alatt, a 91. naptól - ez esetben szakorvosi igazolásra van szükség. Fontos, hogy nem egy egyszeri támogatásról van szó, hanem folyamatosan jár.

A családi adókedvezményhez hasonló SZJA-kedvezményt külön az anyák is igényelhetnek, és csak akkor, ha legalább 4 gyermeket nevelnek. Ebben az esetben az anyának nem kell fizetnie személyi jövedelemadót, ami jelenleg az adóalap 15 százaléka.

Nagycsaládosok gázártámogatása

A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódóan 2011. január 1-től vezették be a nagycsaládos háztartásban élők részére adható kedvezményt. Minden önálló felhasználási hellyel rendelkező, 20 m3/óra alatti gázmérővel rendelkező lakossági fogyasztó évenként és felhasználási helyenként az I. árkategória szerinti (kedvezményes) díjszabás keretében 41 040 MJ földgázmennyiséget vételezhet. A nagycsaládos kedvezmény e mennyiségen felül további - a jogszabályban meghatározott - mértékig jogosít a földgáz ezen az áron történő vételezésére. Nagycsaládos kedvezményre jogosult az a háztartás, amelyben a családok támogatásáról szóló törvény szerinti olyan jogosult él, aki legalább három gyermek után részesül családi pótlékban, és egyetemes szolgáltatónál rendelkezik szolgáltatási szerződéssel. A kérelmet annak kell benyújtania igénylőként, akinek a nevére kerül kiállításra a számla.

Babaváró hitel és CSOK

Ugyan nem támogatás, de segítséget nyújthat a babaváró hitel, amely kamatmentes és rendkívül alacsony a havi törlesztési összege. Ráadásul szabadon felhasználható: lakás- vagy házvásárlás, autót lehet belőle venni, a már meglévő hiteletekbe is bele lehet törleszteni.

A CSOK-ot ingatlanvásárlásra vagy felújításra, bővítésre lehet felhasználni. A családi otthonteremtési kedvezmény egy vissza nem térítendő támogatás. Igényelhető már meglévő gyerekre, plusz vállalt babára.

Egyéb támogatások

A születési támogatást, azaz kelengyepénzt az illetékes önkormányzatnál lehet igényelni általában a szülést követő 60 napon belül. Nem minden önkormányzat segíti ezzel az anyukákat, ezért érdemes utánakérdezni.

A gyermekápolási táppénz a gyermek betegsége esetén vehető igénybe.

Megítélte a kismamáknak a GYES mellé járó, havi 6700 forintos, ki nem fizetett jövedelempótlékot a Legfelsőbb Bíróság. Erre azok tarthatnak igényt, akik gyermekükkel 2000. január 28-a és 2002. március 7-e között voltak GYESen, és akiket hátrányosan érintett az adójóváírás lehetőségének megszűnése. Csak az a szülő részesülhet jövedelempótlékban, aki terhességi gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesül vagy részesült. Ennek összege függ a folyósított ellátás összegétől és a családi kedvezménytől is. Nem igényelhet jövedelempótlékot, aki három vagy annál több eltartott után jogosult családi kedvezményre, és legalább egy eltartott után érvényesíti is a kedvezményt. A családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély jogosult, aki gyermeke után családi pótlékot kap.

Ügyintézés és jogszabályok

A családtámogatási ügyek intézésére elektronikus úton (ügyfélkapus regisztrációval a Magyar Államkincstár elektronikus ügyintézési portálján), postai úton a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalnak címezve, illetve személyesen a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal családtámogatási ügyfélszolgálatán van lehetőség. További részletek a Magyar Államkincstár honlapján olvashatók.

Vonatkozó jogszabályok:

• 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról
• 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
• 69/2016. (XII. 29.) NFM-rendelet a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó értékesítési árak megállapításáról és alkalmazásáról
• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
• 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről

tags: #milyen #kedvezmenyek #illetnekmeg #egy #kismamat