A terhesség időszaka számos változást hoz a kismamák szervezetében, amelyek hatással vannak a szájüreg egészségére is. A hormonális változások, a megváltozott étkezési szokások és a csökkent nyáltermelés mind hozzájárulhatnak a fogászati problémák, például az ínygyulladás és a fogszuvasodás kialakulásához.
Az RMC Clinics Fogászati vezetője, Dr. Szabó Zsuzsanna háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos kiemeli, hogy alapvetően nem véletlenül kötelező a trimeszterenkénti fogászati kontroll, hiszen ebben az időszakban nem csak külső testi változások mennek végbe a pocak növekedésével, hanem bizony olyan hormonális változások is, melyek befolyásolják a fogíny állapotát, ezáltal növelve a fogínygyulladás, azaz gingivitis kialakulásának kockázatát.
Természetesen a legjobb és legcélszerűbb az, ha már a gyermekvállalás tervezésénél, a teherbeesés előtt elmegyünk egy fogászati állapotfelmérésre, annak érdekében, hogy a várandósság alatt már csak a kontrollokra kelljen eljárni és ki lehessen szűrni előzetesen a kezelendő problémákat. Sok kismama tart attól, hogy a várandósság alatt elvégzett fogászati beavatkozások árthatnak a babának. Fontos tudni, hogy a korszerű, biztonságos protokollokkal végzett fogászati kezelések nem növelik a vetélés kockázatát, és nem okoznak fejlődési rendellenességet.
A terhesség hatása a szájüregre és a fogászati problémák okai
A várandós kismamák szervezete terhesség alatt számos változáson megy keresztül, melyek közül jónéhány sajnos szinte megágyaz a fogproblémáknak. Fontos tudni, hogy mivel a terhesség alatt fokozódik a véráramlás és kitágulnak a hajszálerek, ezáltal már az egészen kismértékű bakteriális gyulladás esetén is duzzanatot, fogínyvérzést és fájdalmat tapasztalhatunk.
Hormonális változások és ínygyulladás
A terhesség során történő hormonális változások, különösen a megnövekedett ösztrogén és progeszteron szint, a fogínyre is hatnak. Az íny lazább szerkezetűvé válik, ami kedvez a baktériumok elszaporodásának. A gyulladt ínyből a baktériumok és az immunrendszer által termelt gyulladásos anyagok - például prosztaglandinok és endotoxinok - kerülhetnek a véráramba, amelyek aztán a méhlepénybe jutnak. Amennyiben a gingivitis krónikussá válik, szisztémás gyulladást is okozhat. Kezeletlen ínygyulladás esetén a gyulladás átterjedhet a fogágy szöveteire, parodontitishez vezetve.
Az ínygyulladás a terhes nők 60-75%-ánál fordul elő, és kezeletlenül komoly következményekkel járhat az anya és a magzat egészségére. A szervezetben lévő krónikus gyulladás növeli a koraszülés és az alacsony születési súly kockázatát.
Kalciumhiány és fogszuvasodás
A várandós kismamák szervezetéből a magzat elvonja a kalcium egy részét a csontnövekedés miatt. Így valójában a megnövekedett kalciumigény lehet az oka a fogszuvasodás kialakulásának. Az állapotos kismamáknak ezért elengedhetetlen többek között ennek az ásványi anyagnak a pótlása, emellett feltétlenül oda kell figyelniük, hogy terhesség alatt is jól és megfelelően ápolják a fogaikat. A fogszuvasodás is gyakori a terhesség alatt, különösen, ha a kismama gyakran fogyaszt szénhidrátokban gazdag ételeket. A szuvasodás fájdalmat, fertőzést okozhat, és ha nem kezelik, a fertőzés átterjedhet más szövetekre is.
Megváltozott nyálösszetétel és étkezési szokások
A terhességi hormonok hatására a nyál öblítő- és védőfunkciója is csökken, a nyáltermelés szegényebb, a nyál sűrűbb lesz. A pH-értéke is megváltozik - általában savas irányba tolódik -, ami a fogzománcot is elvékonyíthatja és fogszuvasodást okozhat. A kívánósság miatt megváltozhat a várandós nők étkezési szokása. A túlzott édességfogyasztás és a szájápolás elhanyagolása szintén fogfájáshoz vezethet.
Reflux és gyomorsav
A terhesség alatt gyakoribb lehet a reflux, az émelygés vagy a hányás; mindez fokozott savterhelést jelent a fogaknak. A gyomorsav átmenetileg felpuhítja a fogzománcot, ami fogérzékenységet okozhat, és hosszú távon növeli a szuvasodás kockázatát. Reggeli rosszullét, hányás esetén nem mossunk azonnal fogat, mert a gyomorsav erősen maró hatású. Hányás után először ki kell öblíteni a szájat, majd várni pár percet. Csak ezután kezdjünk fogat mosni, így kevésbé károsodik a fogzománc.
A szájhigiénia és a koraszülés összefüggése
Ma már tudományosan bizonyított tény, hogy a kismamák fogágybetegsége terhességi komplikációkhoz vezethet. Az utóbbi néhány év komoly tudományos kutatásai szerint a fogágybetegségért felelős baktériumok bekerülnek a vérkeringésbe és az ott lévő gyulladáskeltő mediátorok eljutnak a méhlepényen keresztül a magzathoz, ezek a gyulladásért felelős kémiai anyagok pedig olyan folyamatokat indíthatnak el, melyek koraszüléshez és kis súlyú csecsemő születéséhez vezethetnek.
Magyarországon Dr. Radnai Márta (Szegedi Orvostudományi Egyetem orvosa) vizsgálta a fogágybetegségek és a koraszülés összefüggéseit és az alábbi figyelemfelhívó eredményre jutott:
- A koraszülés valószínűsége 3,31%-kal nagyobb a terhesség kezdeti stádiumában már fogágybetegséggel bíró édesanyák esetén, az egészséges fogínyű édesanyákéval szemben!
A kutatás ugyancsak összefüggést mutatott ki a megszületett babák súlya és a fogágygyulladás között:
| Kismamák állapota | Újszülöttek átlagos súlya |
|---|---|
| Egészséges fogínyű kismamák | 3180,3 gr |
| Terhesség kezdeti szakaszában már meglevő fogágybetegség | 2834,5 gr |
A fenti érték jól mutatja, hogy a terhességi fogágybetegség a második leggyakoribb tényező a koraszülés kialakulásában (az első, ennél is nagyobb kockázati tényező a terhesség alatti dohányzás!). Összefoglalva: A terhesség alatt nem kezelt fogágybetegség összefüggésben van a koraszüléssel, illetve a kisebb súlyú újszülött születésével!
Fogászati kezelések trimeszterenként
A fogászati kezelések kockázatát megfelelő időzítéssel és kellő körültekintéssel elhanyagolható mértékűre lehet csökkenteni. Fontos, hogy a fogorvosnak jelezze a várandósságot, és azt is, hányadik trimeszterben jár, illetve van-e bármilyen kísérő állapot (pl. veszélyeztetett terhesség).
Első trimeszter (1-12. hét)
Ez több tekintetben is érzékeny időszak: a magzati fejlődés szempontjából, illetve a gyakran jelentkező émelygés, hányinger miatt is, ezért általában a megelőzésen és a kontrollvizsgálaton van a hangsúly. Ebben az időszakban tehát nem ajánlott semmilyen tervezhető beavatkozás, amennyiben nem sürgősségi esetről van szó. Azonban a sürgős kezelések (például erős fogfájás, tályog, gyulladás esetén) ebben az időszakban is elvégzendők. Fogászati röntgenvizsgálatot az első trimeszterben lehetőség szerint kerülik a szakemberek, és csak nagyon indokolt esetben végzik el, megfelelő védelem mellett.
Második trimeszter (13-27. hét)
Ez számít a legkedvezőbb időszaknak a szükséges beavatkozások elvégzésére: a kismama még kényelmesen tud ülni a kezelés során, és a magzat fejlődése stabil szakaszban van. A második trimeszterben biztonsággal elvégezhetők a fogtömések, gyökérkezelések, érzéstelenítéssel járó beavatkozások vagy szükség esetén a foghúzás. Ilyenkor végzik a fogágybetegség miatt kialakult tasakok tisztítását, de az ezt kezelő műtéti beavatkozást azonban csak a terhesség után végzik el. Ismert a terhességi ínymegnagyobbodás is, ennek a kezelése - amennyiben feltétlenül szükséges - szintén a második trimeszterben történik. Érdemes a kötelező fogászati kontrollvizsgálatot és a fogkőleszedést is erre az időszakra tervezni.
Harmadik trimeszter (28. héttől a szülésig)
A harmadik trimeszter első fele a második trimeszterhez hasonlóan veszélytelen, ám a harmadik trimeszter második szakaszában a gyermek fejlődésére való tekintettel fogászati kezelést már általában nem végeznek. A terhesség végén több okból is igyekszünk elkerülni a fogászati beavatkozásokat. Egyrészt a magzat mérete miatt ebben az időszakban már nem komfortos a kismamának a hosszú kezelés, másrészt a stressz befolyásolhatja a szülés beindulását. Ebben az időszakban fogászati kezelés tehát nem javasolt, csak nagyon indokolt esetben. Természetesen, ha a kismama panaszos, javasolt a fogszakorvossal való mielőbbi konzultáció.
Fájdalomcsillapítás, érzéstelenítés és gyógyszeres kezelés terhesség alatt
Amennyiben a várandósság alatt tapasztalunk bármilyen fogászati panaszt, fogfájást, és félnénk a gyógyszeres kezeléstől, akkor szerencsére nem kell aggodalmaskodni, hiszen számos kutatás bizonyítja, hogy mely gyógyszerek ártalmasak a magzatra és melyek szedhetőek biztonságosan.
Fájdalomcsillapítók
Erős fogfájás esetén természetes kérdés, hogy milyen gyógyszert lehet biztonságosan alkalmazni várandósság alatt. A terhesség alatt leggyakrabban paracetamol tartalmú készítményt javasolnak fogfájás csillapítására, rövid ideig és a legalacsonyabb hatásos dózisban alkalmazva. Más fájdalomcsillapítót csak orvosi javaslat alapján szabad alkalmazni. Az acetilszalicilsav is szóba jöhet várandósság alatt fájdalom csillapítására, de nem számít általános első választásnak fogfájás csillapítására. Az olyan hatóanyagok, mint az ibuprofen, diclofenac vagy a naproxen a várandósság során nem rutinszerűen alkalmazandók. Bizonyos esetekben, a második trimeszterben, orvosi mérlegelés mellett szóba jöhetnek, azonban a terhesség késői szakaszában - különösen a 30. héttől - kerülni kell ezek alkalmazását.
Érzéstelenítők
Szintén gyakori kérdés, hogy kaphat-e a kismama érzéstelenítő injekciót a várandósság alatt. Várandósság alatt ugyanúgy használható érzéstelenítő. Mivel az érzéstelenítők a fogászati beavatkozás alatt csak igen kis mennyiségben kerülnek alkalmazásra, ezért nem veszélyesek a magzatra. Már nem lidocaint, hanem erősebb articain érzéstelenítőt használunk, ami elhanyagolható mértékben juthat át a placentán, így semmi ok az aggodalomra: fájdalommentes fogászati kezeléseink a kismamák számára is biztosítottak! Ezen felül, mivel a stressz vagy a fájdalom hatására sokkal több adrenalint szabadít fel a szervezet, mint amennyit egy ampulla érzéstelenítő szer tartalmaz, előnyösebb is az átmeneti érzéskiesést választani.
Antibiotikumok
Tályog, kiterjedt gyulladás vagy fertőzés esetén a fogorvos antibiotikumot is felírhat. Vannak olyan hatóanyagok, amelyek várandósság alatt is adhatók, és vannak, amelyek kerülendők - ezért az antibiotikum alkalmazása minden esetben egyénileg mérlegelt, orvosi döntés. A makrolidok azok a típusú antibiotikumok, amelyek jelenleg, várandósság alatt nem tiltott készítmények, ám ezek esetében is a szakemberrel való konzultáció dönti el, melyik gyógyszer alkalmazása rejti magában a legkisebb kockázatot.
Röntgenfelvétel és egyéb beavatkozások
Bár sokan félnek tőle, valójában a modern digitális szenzorokkal felszerelt berendezésekkel, amik jóval kevesebb sugárzással működnek, már nem kockázatosak. A sürgősségi esetekben alkalmazott, egyszeri röntgenfelvétel a szakmai ajánlások szerint nem okoz gondot a babának. Amennyiben a diagnózis felállításához nélkülözhetetlen a röntgen, akkor kis térfogatú, kizárólag az adott fogról készíthető, úgynevezett egyfogas röntgenfelvételt készítünk. Fogászati röntgenre csak akkor kerül sor, ha a pontos diagnózishoz elengedhetetlen (például gyökérkezelés vagy foghúzás előtt). A modern digitális technológiának és az ólomkötény nyújtotta védelemnek köszönhetően a sugárterhelés nagyon alacsony.
A halasztható beavatkozásokat, nagyobb műtéteket jellemzően a terhesség után szokták végezni. Ilyen beavatkozások például a gyulladást nem okozó bölcsességfogak eltávolítása, implantátumok beültetése, csontpótlás. Az esztétikai jellegű vagy halasztható beavatkozásokat érdemes a szülés utáni időszakra időzíteni, például a fogfehérítést.
Megelőzés és szájhigiénia terhesség alatt
A terhesség alatt a fókusz a krónikus folyamtok, a gócok kialakulásának megelőzésén van. A gyulladásos folyamatok károsan befolyásolhatják a születendő gyermek fejlődését, mert a baktériumok a méhlepényen keresztül elérhetik a magzatot. Szeretnénk kiemelni, hogy mint ahogyan az számos más esetben is, a legfontosabb mindenféleképp a prevenció! Egy kis odafigyeléssel ugyanis a problémák nagy része elkerülhető.
- Rendszeres fogorvosi ellenőrzések: A terhesség során a fogászati szűrővizsgálat kötelező eleme a terhesgondozásnak. Javasolt már a teherbeesést megelőzően minden problémát kezeltetni, és rendszeresen fogászati kontrollra járni. Amennyiben eddig nem tette meg, érdemes átbeszélnie fogorvosával vagy a dentalhigiénikussal a jellemző fogmosási szokásait, illetve ezek javítási lehetőségeit.
- Helyes fogápolás: Beszéljük meg fogorvosunkkal, milyen szájápolási termékeket válasszunk! Fontos, hogy fluoridos fogkrémet használjunk (kivéve allergia!), de olykor különböző kalcium-gélek és szájvizek alkalmazására is szükség lehet. A terhesség és szoptatás alatt érdemes elkerülni klór-hexidin és triklozán tartalmú fogkrémet, mert az a baba szervezetébe is eljuthat, és nem tesz jót a fejlődésének. Javasolt puha és sűrű sörtéjű fogkefék használata, mivel ilyenkor az íny érzékenyebb, és alkoholmentes szájvizek alkalmazása. A fogkeféket pedig cseréljük kéthavonta.
- Fogselyem és fogköztisztító kefék: Nem szabad megfeledkezni a fogselyem vagy a fogköztisztító kefék használatáról sem.
- Tudatos táplálkozás: Táplálkozzunk tudatosan, kerüljük a cukros, savas ételeket! Válasszon kalciumban és C-vitaminban gazdag élelmiszereket! A vitamindús táplálkozás, és a fokozott C-vitamin-bevitel szintén hasznos és javallott. Javasolt lehet cukormentes rágógumik fogyasztása, amely fokozza a nyáltermelést, ezáltal a nyál védő funkcióját is.