A folsav kritikus szerepe a megtermékenyülésben és az egészséges terhességben

A modern táplálkozástudomány egyre nagyobb hangsúlyt fektet a B-vitamin csoport jelentőségére, ezen belül is kiemelkedő figyelmet érdemel a B9-vitamin, amelyet folsavként vagy M-vitaminként is ismerünk. Ez a vízben oldódó vitamin messze túlmutat azon, hogy egyszerű tápanyag legyen - valójában a sejtek alapvető életfolyamatainak kulcsszereplője, amely nélkül sem a DNS-molekulák hibátlan másolása, sem az új sejtek kialakulása nem valósulhatna meg megfelelően.

A folsav a vízoldékony vitaminok (egészen pontosan a B-vitaminok) közé tartozik. Ez is magyarázza, hogy szervezetünk miért nem képes nagy mennyiségben sokáig elraktározni (egyes kutatások szerint májunk csak mintegy 3-5 hónapra elegendő mennyiséget tud eltárolni). A feleslegben bevitt folsav döntő hányada a vizelettel távozik. Éppen emiatt naponta meghatározott mennyiségű bevitelre van szükség, hogy a szervezet folsavellátottsága egyensúlyban maradjon. Az emberi test nem képes folsavat előállítani, így kizárólag külső forrásokból, táplálékból vagy kiegészítőkből juthatunk hozzá.

Mi is az a folát és miért nélkülözhetetlen?

A B9-vitaminnak két különböző formája ismert: a folsav és a folát. A folát a B9 természetben előforduló formája, a folsav pedig a szintetikus változat, amely étrend-kiegészítőkben és dúsított élelmiszerekben fordul elő. A szervezetnek mindkét esetben aktív formává (5-MTHF) kell alakítania a vitamint ahhoz, hogy fel tudja használni.

A folsav számos, igen fontos kémiai és biológiai folyamatban játszik elengedhetetlen szerepet, ez magyarázza azt, hogy hiányában akár igen súlyos állapotok is kialakulhatnak. Részt vesz a vérképzésben, az aminosav- és nukleinsav-anyagcserében, továbbá a megfelelő folsav-ellátottság igen fontos az egészséges magzati fejlődéshez.

A folsav molekuláris szinten fejti ki hatását, ahol a sejtmagban zajló folyamatokat támogatja. A DNS hibamentes másolása minden sejtosztódás alapfeltétele, és ebben a folyamatban a folsav közreműködése nélkülözhetetlen. A genetikai információ átadása generációról generációra csak akkor történhet meg pontosan, ha elegendő B9-vitamin áll rendelkezésre a sejtek számára. A kromoszómák integritásának megőrzése szintén függ ettől a vitamintól, mivel részt vesz a DNS-javító mechanizmusokban is. Amikor a sejtek genetikai anyaga sérül, a folsav segít helyreállítani a károsodásokat, ezáltal csökkentve a mutációk kialakulásának esélyét.

Az aminosav-anyagcsere szempontjából is kulcsfontosságú ez a vitamin, hiszen részt vesz a metionin ciklus szabályozásában. Ez a folyamat nemcsak a fehérjék építéséhez szükséges aminosavak előállítását segíti, hanem a homocisztein nevű, potenciálisan káros anyagcsere-köztitermék ártalmatlanításában is közreműködik.

A folsav szerepe a termékenységben és a terhességben

A várandósság talán az az időszak, amikor a folsav jelentősége a legnyilvánvalóbb és a legkritikusabb. A terhesség első heteiben zajlik az idegcső záródása, amelyből később a gerinc és az agy fejlődik ki. Ez a folyamat csak megfelelő folsav jelenlétében tud hibátlanul lezajlani.

Kutatások bizonyítják, hogy az idegcső záródási rendellenességek előfordulása szignifikánsan csökkenthető a kellő folsav-szint biztosításával. Ezért nagyon fontos, hogy minden nő időben, már a babatervezés időszakában növelje a folátbevitelt, illetve elkezdje egy folát tartalmú étrend-kiegészítő szedését. Becslések szerint a világon évente kb. 300.000 újszülött jön világra velőcsőzáródási rendellenességgel. Kutatások szerint azok a nők, akik az ajánlott napi folát mennyiség bevitelét legalább egy hónappal a fogantatás előtt elkezdik, majd a terhesség első trimesztere alatt is fenntartják, akár 70 százalékkal csökkenthetik a magzat velőcsőzáródási rendellenességeinek kockázatát.

A szakmai ajánlások szerint a gyermekvállalást tervező nőknek már legalább három hónappal a fogamzás előtt el kellene kezdeniük a folsavpótlást. Ez azért fontos, mert az idegcső záródása a terhesség 28. napjára befejeződik, amikor sok nő még nem is tud arról, hogy várandós. Az idegrendszeren túl a folsav számos más területen is kulcsfontosságú a magzat számára. A szív fejlődése, a végtagok kialakulása és az arc formálódása mind olyan folyamatok, amelyek során a megfelelő folsavszint elengedhetetlen. A placenta megfelelő működése és fejlődése szintén függ a folsavtól. Egy egészséges placenta biztosítja a magzat számára a tápanyagok és az oxigén megfelelő ellátását, ami az optimális fejlődés alapfeltétele.

A folát feltehetően nem csak az egészséges terhesség szempontjából lényeges, hanem a termékenységre is hatással lehet. Kutatások szerint szabályozza a petefészek működését és a beágyazódást, továbbá, mivel segíti az egészséges, új sejtek képződését és a DNS előállítását, ezért fontos szerepe van az ovulációt megelőző peteérés során is. Egy 2008-as tanulmány alapján a folát 59%-kal csökkentheti az ovulációs problémákból eredő meddőség kockázatát. Emellett az IVF (lombikbébi) kezelésen áteső nőknél azt figyelték meg, hogy a folát-kiegészítés következtében magasabb az AMH-szint, jelentősen (akár több mint 3-szor) nagyobb a sikeres megtermékenyülés esélye, több a nyert petesejtek száma és magasabb az ösztrogénszint is.

Egy új kutatás két különböző kísérletből összesen 9.559 nőt vizsgált, melyben azt találták, hogy a fenti ajánlások követése növeli a terhesség létrejöttének esélyét. A folsav étrendi és étrendkiegészítőkből való bevitele pozitívan befolyásolta az egy ciklusból létrejövő terhesség esélyét. Ezzel párhuzamosan, az alacsony étrendi folátbevitel hátráltathatja a termékenységet, ha mellette nem pótoljuk a hiányt étrendkiegészítőkkel. Mindkét kutatásban a csökkent fertilitás összefüggött a 250 µg alatti folsavbevitellel.

A szoptatás ideje alatt az anya szervezetének 50%-kal több folsavra van szüksége. A kisbaba ugyan mindent megkap, de az anya szervezete kiürülhet nem megfelelő folsav pótlás mellett. A szoptató anya táplálkozása befolyásolja az anyatej összetevőit, a baba egészséges fejlődéséhez pedig elengedhetetlen, hogy az anyatejből elegendő folsavhoz jusson.

A folsavhiány okai és tünetei

A folsavhiány egyik leggyakoribb oka az elégtelen bevitel, melyet rendszerint a hiányos táplálkozás, vagy az ételek rendszeres túlfőzése okozhat (ugyanis a vitamin hőre elég érzékeny, így magas tartós hő hatására gyorsan elbomlik). Az emésztőtraktusba bekerülő folsav felszívódásra alkalmatlan állapotban van. Ahhoz, hogy egyáltalán bejuthasson a szervezetbe, a bélhámsejtekben lévő specifikus enzim általi átalakításra van szükség. Ebből következik, hogy a bélfalat érintő bizonyos megbetegedések (például gyulladás, tumor, bélműtét utáni állapot, stb.), valamint az adott enzim veleszületett hiánya hajlamosíthat a folsavhiányos állapot kialakulására. Az alkoholbetegeknél rendkívül gyakori a folsavhiányos állapot: ezt nem csupán a nem megfelelő étrend, hanem az alkohol által „megbénított” átalakító enzim nem megfelelő működése okozza.

Bizonyos gyógyszerek szedése különféle mechanizmusok alapján szintén folsavhiányos állapothoz vezethet: fogamzásgátlók, barbiturátok, acetilszalicilsav, az epilepszia kezelésében alkalmazott egyes gyógyszerek, stb. Éppen ezért a tartósan gyógyszert szedőknek mindenképpen javasolt konzultálni kezelőorvosukkal, az esetleges folsav-kiegészítéssel kapcsolatban. Időskorban (feltehetően étrendi hibák, illetve bizonyos enzimatikus működések hatékonyságának csökkenése miatt) szintén érdemes a folsav-kiegészítésről gondoskodni.

A folsavhiány gyakran lassanként, észrevétlenül alakul ki, mivel a szervezet kezdetben képes kompenzálni a csökkent bevitelt a raktárakból. A folsavhiány első jelei gyakran nem specifikusak, ezért könnyen összetéveszthetők más állapotokkal. Az állandó fáradtság és kimerültség érzése az egyik leggyakoribb panasz, amely abból fakad, hogy a vérszegénység miatt a szövetek nem kapnak elegendő oxigént. A pszichés tünetek szintén korán megjelenhetnek: fokozott szorongás, nyugtalanság, ingerlékenyég és koncentrációs nehézségek. Ez azzal magyarázható, hogy a folsav részt vesz egyes neurotranszmitterek - például a szerotonin és a dopamin - szintézisében, amelyek kulcsfontosságúak a hangulat és az érzelmi egyensúly szabályozásában.

A gyomor-bélrendszeri panaszok gyakran kísérik a folsavhiányt, mivel a bélhám sejtjei rendkívül gyorsan osztódnak és megújulnak, amihez elengedhetetlen a megfelelő folsavellátottság. Étvágytalanság, hányinger, hasmenés vagy éppen székrekedés jelentkezhet, ami tovább rontja a tápanyag-felszívódást és egy ördögi kört indít el. A száraz bőr és a hajhullás szintén utalhat folsavhiányra, mivel a bőr és a hajfolliculusok sejtjei szintén intenzív megújuláson mennek keresztül. Ha a folsavhiány hosszabb ideig fennáll, komolyabb egészségügyi problémák alakulhatnak ki.

A vérképzésben és a nukleinsav-anyagcserében betöltött szerepe miatt súlyos hiányállapotban elsősorban vérszegénység jelentkezik (úgynevezett megaloblasztos anaemia), mely fáradékonysággal, a fizikai erőnlét csökkenésével, feledékenységgel, hangulatingadozásokkal járhat. Ezenfelül, a folsavhiányos szervezet immunvédekezése is gyengül, emiatt megnő a különféle fertőzések előfordulása, és ezek gyógyulása is elhúzódik. Mindezeken felül, kutatások szerint bizonyos súlyos kórképek (szívroham, stroke, gyomorrák) kockázata is emelkedhet. A folsav hiányára elsősorban a gyorsan osztódó sejtek érzékenyek.

A folsavhiány kimutatása laboratóriumi módszerekkel történik: vér- és vizeletminta vételt követően, azok megfelelő elemzésével derülhet fény a hiányállapotra. A folsavhiányos tünetek nagyon sok esetben egy másik, szintén nagyon fontos vitamin, a B12-vitamin hiányállapotára hívják fel a figyelmet. Ha kevés a szervezetben a B12-vitamin, akkor úgynevezett relatív folsavhiányos állapot jöhet létre. Ez azt jelenti, hogy bár a vérben megfelelő folsavszintet mérhetünk, a vörösvértestek folsavtartalma kifejezetten csökkenhet. B12-hiányában ugyanis nem működik rendesen egy enzim, ami a vérképzéshez megfelelő szerkezetűvé alakítja át a szervezetbe bejutó folsavat. Emiatt érdemes a folsavat a B12-vitaminnal együtt pótolni, melyre szintén számos lehetőség van.

Folsav források és pótlás

A szervezet számára oly fontos folsavhoz elsősorban táplálékkal juthatunk hozzá. A folsav legjobb természetes forrásai közé tartozik a máj, különösen a marhámáj és a csirkemáj, amelyek kivételesen gazdag forrásai ennek a vitaminnak. A tojássárgája szintén jelentős mennyiséget tartalmaz, és könnyen beépíthető a napi étrendbe. A hüvelyesek, különösen a lencse, csicseriborsó és különféle babok, gazdag folátforrások, amelyek ráadásul rostban és fehérjében is gazdagok. A teljes kiőrlésű gabonák és az élesztő szintén hozzájárulhatnak a napi folsavbevitelhez.

Főbb folsavforrások:

• Leveles zöldségek (spenót, kelbimbó, brokkoli, spárga, római saláta)
• Máj (kacsa, liba, sertés, szarvasmarha)
• Hüvelyesek (bab, lencse, csicseriborsó)
• Gyümölcsök (avokádó)
• Folsavval dúsított müzlik és reggeliző-gabonapelyhek (bár Magyarországon ez nem kötelező)
• Földimogyoró

Folsav tartalmú élelmiszerek és foláttartalmuk (90-100 grammra vetítve):

Az étrend-kiegészítők formájában bevitt folsav általában jobban felszívódik, mint a természetes élelmiszerekben található folát, mivel a szintetikus forma már az aktív állapothoz közelebb áll, és nem igényel olyan mértékű metabolikus átalakítást. A folsav-kiegészítők választásakor érdemes figyelni a készítmény formájára. A hagyományos folsav mellett létezik az aktív, metilált forma (5-MTHF vagy metil-folát), amely bizonyos genetikai variációval rendelkező emberek számára előnyösebb lehet. A B-vitamin komplex készítmények gyakran tartalmaznak folsavat más B-vitaminokkal együtt, ami előnyös lehet, mivel ezek a vitaminok szinergikusan működnek.

Az optimális folsavbevitel biztosítása

Egy átlagos, egészséges felnőtt szervezet napi folsavigénye kb. 300 mikrogramm, ennél valamivel több, mintegy napi 400-500 mikrogramm javasolt serdülőkorban, illetve a gyermeket tervező vagy kisbabát váró hölgyeknek. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet a folát-kiegészítés 600 mcg-ra történő emelését javasolják terhesség esetén, illetve 500 mcg folát szedését ajánlják a szoptatás ideje alatt.

A folsav rendkívül érzékeny vitamin, amelynek hatékonyságát számos tényező csökkentheti. A fény, különösen az UV-sugárzás, gyorsan lebontja a vitaminmolekulákat, ezért az élelmiszereket és a kiegészítőket is sötét helyen kell tárolni. A tartós tárolás során is csökken a folsavtartalom, ezért a friss élelmiszerek előnyben részesítendők. Ha mégis főzünk folsavban gazdag zöldségeket, érdemes gőzölni vagy rövid ideig párolni őket minimális vízzel, így megőrizhetjük a vitamin nagyobb részét.

Fizikailag igen nehéz ezt a vitamint túladagolni, a feleslegben bevitt mennyiség nagyobb része ugyanis kiürül a szervezetből. A napi 1000 mikrogramm alatti dózisok hosszú távon is biztonságosnak tekinthetők a legtöbb ember számára. Azonban nagyon magas dózisok (napi 5000 mikrogramm felett) hosszú távú szedése esetén előfordulhatnak mellékhatások, mint például emésztési problémák, álmatlanság vagy idegesség. Fontos megjegyezni, hogy a magas folsavbevitel elfedheti a B12-vitamin hiányának tüneteit, ami különösen idősebb korban vagy vegán étrendet követők esetében lehet problémás.

tags: #flsav #szerepe #a #megtermekenyulesben