A gyermekelhelyezési perekben a Legfelsőbb Bíróság 17. számú irányelve részletes tájékoztatást adott a gyermekek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról. Habár a régi Családjogi Törvényt (Csjt.) felváltotta az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.), és a gyermekek elhelyezését a szülői felügyeleti jog szabályozása váltotta fel, az irányelv rendelkezései továbbra is iránymutatásul szolgálhatnak. A gyermek érdekeinek védelme a jogalkalmazás mindig is fontos feladata volt, és ez az alapelv ma is kiemelten fontos. A gyermek személyiségének harmonikus kibontakozásához elengedhetetlen a családi környezet, a boldog, szeretetteljes és megértő légkör.
Amikor egy házasság megromlik, a gyermek sorsa kiemelt figyelmet igényel. A bíróságnak mindig a gyermek mindenekfelett álló érdekét kell szem előtt tartania. Ez az elv a társadalmi változások hatására egyre árnyaltabb megközelítést tesz szükségessé, mivel a család belső életében, szerkezetében és feladataiban folyamatos változások következnek be. Ugyanakkor a gyermekes házasságok felbomlásának viszonylag magas száma miatt indokolt a szülők felelősségtudatának elmélyítése.
Felelősség a gyermekért
Az Alkotmányból és a Csjt.-ből fakadóan a házastársak kötelessége a család, a házasság védelme, valamint a családban élő gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítása. Mindkét szülőnek egyaránt joga és kötelessége e célok elérésének elősegítése, hiszen a házastársak jogai és kötelességei egyenlőek. A szülők - eltérő megállapodásuk vagy a bíróság ellentétes döntése hiányában - a szülői felügyeletet is együttesen gyakorolják, függetlenül attól, hogy házastársi együttélésük fennáll-e. Sem a jogok, sem a kötelességek terén nem illeti meg előjog egyik házastársat sem. Az egyenjogúság jegyében egyaránt felelősek a gyermek ellátásáért, a neveléssel kapcsolatos feladatok teljesítéséért, valamint a családon belüli munkák elvégzéséért.
A bíróságnak mind a házassági bontóperben, mind pedig a különélő házastársak között indult gyermekelhelyezési per során vizsgálnia kell, hogy van-e remény a család egységének helyreállítására. A bíróság arra törekszik, hogy erősítse a gyermek sorsáért való szülői felelősségérzetet, és feltárja a család szétesésének hátrányos következményeit. Ha a házasság véglegesen és helyrehozhatatlanul megromlott, arra kell törekedni, hogy a házassági életközösség megszakítása ne járjon azzal a következménnyel, hogy a gyermek bármelyik szülőjétől érzelmileg elszakad.
Válás és gyerek
A szülők megállapodása és a közös szülői felügyelet
A szülők különválása önmagában nem érinti szülői felügyeleti jogaikat és kötelezettségeiket. Amennyiben a gyermek a szülők megegyezése vagy a bíróság döntése alapján valamelyik szülőnél nyer elhelyezést, a felügyeletet ez a szülő gyakorolja, kivéve, ha a szülők kérelmére a bíróság a gyermekelhelyezéssel egyidejűleg közös szülői felügyeletet rendelt el, illetve a szülőknek a közös szülői felügyeletre vonatkozó egyezségét jóváhagyta. A közös szülői felügyelet gyakorlását a jogszabály csak a szülők közötti teljes egyetértés, maximális együttműködési készség esetén teszi lehetővé.
A szülőknek olyan megoldást kell választaniuk, amely a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését legjobban biztosítja. Ha a szülőknek a gyermek elhelyezésére vonatkozó egyezsége nyilvánvalóan ellentétes a gyermek érdekével, a bíróság azt nem hagyhatja jóvá. A bíróság hivatalból is úgy intézkedik, ahogy az a gyermek érdekének a legjobban megfelel.
A bíróság döntése a gyermek elhelyezéséről
A szülők megegyezésének hiányában a gyermeket annál a szülőnél kell elhelyezni, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosítva van. Ha a szülőnél történő elhelyezés a gyermek érdekeit veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála történő elhelyezést maga is kéri.
A gyermek elhelyezésének alapvető szempontja tehát a gyermek érdeke. Ezért a bíróságnak a gyermek életét érintő minden körülmény feltárásával és együttes mérlegelésével kell határoznia. Egyes kiragadott körülmények túlértékelése, más szempontoknak pedig a figyelmen kívül hagyása akadályozza, hogy a gyermek érdeke megfelelően érvényesüljön.
Milyen indokokat vesz figyelembe a bíróság?
A bíróság a döntés meghozatalakor számos szempontot figyelembe vesz, hogy a gyermek számára legkedvezőbb körülményeket biztosítsa. Ezek közé tartoznak:
- Állandóság: A gyermek számára szükséges állandóság biztosítása, elsősorban a személyes kapcsolatok állandósága. Fontos, hogy a gyermek ne szakadjon el megszokott környezetétől, társas kapcsolatai ne szakadjanak meg.
- Szülők erkölcsi tulajdonságai, életmódjuk, egyéniségük: A bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a szülőket egyéniségük, életmódjuk, erkölcsi tulajdonságaik alkalmassá teszik-e a gyermek nevelésére. Figyelembe kell vennie a gyermekhez való ragaszkodás őszinteségét, a gyermeknek a szülő iránt táplált érzelmeit, a gyermeknek az egyik vagy másik szülőhöz való kötődését, a szülő nevelési képességét, az iskoláztatási lehetőségeket.
- Anyagi és lakáshelyzet: Vizsgálni kell a felek anyagi és lakáshelyzetének alakulását, azt, hogy a gyermek tartása, gondozása, egészségügyi ellátottsága melyik szülő környezetében van jobban biztosítva. Azonban a kedvezőbb vagyoni viszonyok önmagukban nem teszik feltétlenül alkalmasabbá a szülőt a gyermek elhelyezésére.
- A bíróság személyes meggyőződése: A bíróság a szülőket személyesen is meghallgatja, és az eljáró bíró többnyire több tárgyalási határnapon is találkozik velük, így maga is megismeri egyéniségüket, mentalitásukat, kialakul egy képe a szülőkről.
- Testvérek közös elhelyezése: Fontos szempont a testvérek lehetőleg közös elhelyezése, hiszen támaszt nyújthatnak, biztonságot jelenthetnek egymás számára a széteső, konfliktusokkal terhelt családban. Kivételes esetekben azonban indokolt lehet a testvérek külön elhelyezése.
- Házastársi hűséget sértő magatartás: A házastársi hűséget sértő magatartás akkor értékelhető a gyermek elhelyezése körében, ha az a családdal szembeni felelőtlenséget, önzést, közömbösséget juttatja kifejezésre.
- A szülők magatartása az együttélésük alatt: Gyermekelhelyezési perben a szülő korábbi közömbös, a gyermek érdekeit figyelmen kívül hagyó magatartását akkor is a terhére kell értékelni, ha körülményeit a per folyamatban léte alatt átmenetileg rendezte.
- Pedagógusi vélemény, környezettanulmány: A bíróság gyermekelhelyezési perekben beszerzi az óvodai nevelők, az iskolai pedagógus véleményét, valamint környezettanulmányt készíttet a lakóhely megfelelőségéről.
- A gyermek személyes meghallgatása: A bíróság a 14 év körüli gyermeket már többnyire közvetlenül hallgatja meg, míg az ennél kisebb gyermeket inkább pszichológus szakértő bevonásával. A 14. életévét betöltött gyermek elhelyezésére vonatkozó döntés csak a gyermek beleegyezésével hozható, kivéve, ha a gyermek által választott elhelyezés a fejlődését veszélyezteti.
- Szakértői bizonyítás: Amennyiben a bíróság úgy dönt, hogy nem közvetlenül hallgatja meg a gyermeket, igazságügyi pszichológus szakértőt rendel ki a gyermek véleményének, érzelmi kötődésének feltárására.
Gyermekelhelyezés szempontjai táblázatban
| Szempont | Leírás |
|---|---|
| Állandóság | A gyermek személyes kapcsolatainak állandósága, megszokott környezetének fenntartása. |
| Szülői alkalmasság | A szülők egyénisége, életmódja, erkölcsi tulajdonságai, nevelési képessége. |
| Kötődés | A gyermek érzelmi kötődése az egyik vagy másik szülőhöz. |
| Anyagi és lakáshelyzet | A gyermek tartásának, gondozásának és egészségügyi ellátásának biztosítása. |
| Testvérek elhelyezése | Lehetőség szerint a testvérek közös elhelyezése, de egyedi mérlegelés alapján külön is lehet. |
| Gyermek véleménye | A gyermek véleményének figyelembevétele életkorától és érettségétől függően. |
| Szakértői vélemény | Pszichológiai szakvélemény, környezettanulmány, pedagógusi vélemény. |
Apai és anyai jogállás
Az új Ptk. szabályaiban az apaság vonatkozásában az apasági vélelmek rendszere áttekinthetőbbé és érthetőbbé vált. Az apai jogállást első helyen továbbra is az anyával megkötött házassága keletkezteti a férj javára. Ezt követően élettársak esetén az emberi reprodukcióra irányuló részvétele keletkeztet apaságot az élettárs férfi javára. Amennyiben egyik eset sem áll fenn, a gyermek apjának azt a férfit kell tekinteni, aki a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak ismerte el. Ha így sem lehet egyértelműen megállapítani, hogy ki az apa, a végső eszköz az apaság bírósági úton történő megállapítása.
Az anyai jogállás tekintetében a gyermek anyja az a nő, aki megszülte. Ha az anya személye nem állapítható meg, a gyermek kérheti annak bírósági megállapítását, hogy az anyja az általa megjelölt személy.
Kapcsolattartás a válás után
A gyermeknek joga van, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermekétől különélő szülő joga és kötelessége, hogy gyermekével kapcsolatot tartson fenn, vele rendszeresen érintkezzen (a kapcsolattartás joga). Kivételesen indokolt esetben, a gyermek érdekében azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra, akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy akinek szülői felügyeleti joga más okból szűnt meg, és a gyermek örökbefogadására nem került sor.
A kapcsolattartásról - a szülők megegyezésének hiányában, illetőleg a szülők és a gyám közötti vita esetében - a gyámhatóság dönt. Ha házassági vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban, a szülők megegyezésének hiányában a kapcsolattartásról a bíróság dönt.
A szülői felügyeleti jog gyakorlására vonatkozó döntés esetén a bíróság elsősorban azt veszi figyelembe, hogy melyik szülő alkalmasabb a gyermeknevelésre. Ez általában az a szülő, aki türelmesebb, megértőbb, nyitottabb, tud uralkodni az agresszióján, képes alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz.
Nagyon sok esetben az anyát illeti meg ez a jog a bírói gyakorlat szerint. Amikor az anya mentálisan és lélektanilag ép, szándékosan nem árt magának, és kötődik hozzá a gyermek is, általában a szülői felügyelet önálló gyakorlását ő szerzi meg. Abban az esetben is megnyílik a lehetőség az apák számára a szülői felügyeleti jog megszerzéséhez, ha az anya gyereknevelési képességei átlagon aluliak. A per eldöntése szempontjából az is rendkívül lényeges, hogy a gyermek kihez ragaszkodik, kihez kötődik jobban, illetve melyik szülővel szeretne élni.
Gyakori tévhitek a kapcsolattartásról
- Bármelyik szülő a gyermekével bárhol, bármikor, bármeddig találkozhat vagy őt elviheti: Ez igaz mindaddig, amíg a bíróság (esetleg a gyámhivatal) ezt hivatalosan másként nem szabályozza.
- A különélő szülő számára nem szokott több kapcsolattartási időt biztosítani, mint minden második hétvége, ill. a szünetek fele: Ez egyfajta "bírói gyakorlat" vagy "kapcsolattartási minimum", de nem kötelező érvényű, a bíróság ennél többet is megítélhet.
- A váltott elhelyezés "nem jó" a gyermeknek: A váltott elhelyezés általánosságban kedvezőbb a gyermek számára, mint a kizárólagos egyik szülőnél való elhelyezés, feltéve, hogy nincs ellene szóló ok (pl. bántalmazás, elhanyagolás).
- A kapcsolattartás akadályozása: A Ptk. kimondja, hogy felróható magatartására senki nem hivatkozhat előnyök szerzése végett, tehát saját jogszabálysértő viselkedése nem adhat hivatkozási alapot a kapcsolattartás korlátozására.
- Külföldi utazás a gyermekkel: A különélő szülő a kapcsolattartási idejében a másik szülő engedélye nélkül is elviheti a gyermekét nyaralni külföldre.
- Tartásdíj és kapcsolattartás: A tartásdíj és a kapcsolattartási jog két külön dolog, egymással nem kapcsolhatóak össze. A tartásdíj-fizetési kötelezettség attól a perctől él, hogy a bíróság azt meghatározta.
- A különélő szülő beleszólása a gyermek életébe: Amennyiben a bíróság az egyik szülőt jogosítja fel a szülői felügyeleti jogok gyakorlására, a különélő szülőt az együttdöntési jog továbbra is megilleti a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása kérdésében.