A méh tapintása elhalt terhesség esetén és a spontán vetélés okai, tünetei, kezelése

A spontán vetélés a terhesség 24. hete előtt bekövetkező megszakadása külső behatás nélkül. Ez a tragikus esemény egy olyan embrió fejlődésének a végét jelenti, aki a későbbiekben valamilyen fogyatékossággal született volna. Az összes terhesség közel 50%-a vetéléssel végződhet, és az ismert terhességek közel 15-25%-a vetéléshez vezethet. A terhességek több mint 80%-a az első három hónapon belül véget ér.

A vetélés olyannyira gyakori, hogy egy 2019-es norvég kutatás szerint a 25-29 éves korosztályban, ahol a legalacsonyabb az arány, még ott is tíz százalék! Ez azt jelenti, hogy tíz pozitív terhességi tesztet produkáló nőnél sajnos csak kilenc várandósság marad meg. 25 évnél fiatalabb édesanyáknál, különösen tinédzser terhesség esetén, vagy ha a kismama harmincöt évnél idősebb, ez az arány 17%-ra nő, negyven éves kor környékén pedig már 33%, és az évek előrehaladtával egyre rohamosabban emelkedik.

A spontán vetélés típusai

A vetélés típusai a következők lehetnek:

• Fenyegető vetélés (abortus imminens): Görcsök és minimális vérzés jelentkeznek, de a méhszáj zárt marad. Az esetek 85 százalékában a terhesség nem szakad meg.
• Kezdődő vetélés (abortus incipiens): A tünetek hasonlóak a fenyegető vetéléshez, de a méhszáj már nyitott.
• Elkerülhetetlen vetélés: Vérzés és görcsök figyelhetők meg, a méhnyak kitágul.
• Komplett, azaz teljes vetélés (abortus completus): A vetélés teljes egészében spontán lezajlik, a magzat bő menstruációs vérzéssel távozik. Ez a korai terhességnél fordul elő, 6 hetes korig gyakoribb.
• Inkomplett, azaz tökéletlen vetélés (abortus incompletus): A folyamat beindul, bő, darabos vérzés és görcsök kíséretében, de nem fejeződik be, mert a méh nem ürül ki teljesen.
• Nem lezajlott vetélés (missed abortion): A magzat spontán hal el, de nem indul meg a kilökődése magától. Az elhalt magzat a méhüregben marad, a vetélés folyamata be sem indul. Ezt "csendes vetélésnek" is nevezik, mivel külső jelek nélkül is történhet: a baba fejlődése megáll, a szívhang megszűnik, és ez csak a várandósgondozás során derül ki ultrahangvizsgálattal.
• Lázas vetélés: Vetélés fertőzés kíséretében.
• Ismétlődő vetélés (habituális abortus/RM): Ha egy nő az első trimeszterben legalább háromszor, mindig a 24. hét előtt vesztette el magzatát.

Vannak fel nem ismert vetélések is, amelyek nem sokkal a megtermékenyülést követően, még a terhesség megállapítása előtt történnek.

A vetélés tünetei és diagnózisa

A spontán vetélés tünetei nem mindig szembetűnőek. Néha a jelenséget nem is jelzi más, mint egy a szokottnál is erősebb menstruáció. Máskor egy- vagy éppen két szakaszban zajlik le. Ha a 16. hét előtt következik be, akkor egyszerre távozik a magzattal a méhlepény és a magzatburok is. Ha azonban a 16. hét után történik, előbb a magzat távozik, majd a méhlepény követi. Vérzés, görcsös háti és/vagy alhasi fájdalmak, vagy a terhesség eddigi tüneteinek hirtelen megszakadása esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.

A vetélés diagnózisát rutin ultrahangvizsgálattal, nőgyógyászati vizsgálattal, Doppler-vizsgálattal, illetve hormonszint-vizsgálattal lehet kimutatni. A vérvizsgálat a humán chorion gonadotropint (hCG), a placenta által termelt hormont méri. Az alacsony hormonszint vetélést jelez. A fizikai vizsgálat során a szakorvos azonnal érzékeli, hogy a méhszáj milyen mértékben van nyitva.

A spontán vetélés okai és rizikófaktorai

A vetélések több mint 70%-a valamilyen, a méhbe felszálló fertőzés miatt történik. A terhesség első trimeszterében az összes vetélés közel 50%-a kromoszóma-rendellenességek miatt következik be. Amikor egy petesejtnek vagy spermiumnak több vagy kevesebb kromoszómája van a normálisnál, a magzatnak páratlan számú kromoszómája lehet, ami fejlődési rendellenességekhez vezethet. A legtöbb kromoszómaprobléma véletlenül alakul ki.

Kromoszóma-rendellenességek

• Ha a gyermek leendő szüleitől egy egészséges és egy génfelesleggel rendelkező, vagy épp hiányos kromoszómát kap, nagy rá az esély, hogy nem fog megszületni.
• A Turner-szindróma (kizárólag lányokat érintő genetikai rendellenesség) például a terhességek zömében - a becslések szerint mintegy 98 százalékában - a terhesség korai szakaszában vetéléssel végződik.

Anyai tényezők

• Életkor: Minél idősebb az anya, annál gyakrabban fordul elő vetélés.
• Méh anatómiai rendellenességei: Méhfalak összenövése (Asherman-szindróma), méh fejlődési rendellenességei (pl. méhsövény), méhnyálkahártya alatt található polip vagy miómagöb, amelyek miatt a megtermékenyült petesejt nem tud megfelelően beágyazódni.
• Méhnyak elégtelenség: A méhnyak elsődlegesen vagy másodlagosan nem funkcionál, a méhszáj a 20. hét körül megnyílik (általában egyéb tünetek nélkül).
• Hormonális problémák: Ha a sárgatest nem termel elég progeszteront, a petesejtet nem képes megfelelően befogadni a méhnyálkahártya.
• Immunológiai okok: Ha a magzatot védő ellenanyagok termelődése késik, a szervezet idegen szövetként érzékeli a magzatot. Antifoszfolipid szindróma (APS) is okozhat vetélést, mivel akadályozza a méhlepény megfelelő keringését.
• Fertőzések: Ivarcsatorna-fertőzés (pl. idült prosztatagyulladás a partnernél, vagy női gyulladás), bakteriális agyhártyagyulladást okozó Listeria monocytogenes, brucellózis, Cytomegalovírus-fertőzés.
• Krónikus betegségek: Kezeletlen cukorbetegség, pajzsmirigyproblémák, lisztérzékenység (cöliákia), extrém túlsúly, alacsony D-vitamin- és folsavszint.

Életmódbeli tényezők

• Káros szenvedélyek: Dohányzás (különösen napi 10 szál fölött), alkoholfogyasztás, kábítószer-fogyasztás (különösen kokain).
• Koffeinbevitel: Túlzott kávéfogyasztás (1000 mg fölötti koffeinmennyiségnél).
• Gyógyszerek: Nem szteroid gyulladásgátlók alkalmazása a fogantatáskor.
• Stressz: Emeli a vetélés kockázatát.

Egyéb tényezők

• Előzetes vetélés: Korábbi spontán vetélés növeli a kockázatot.
• Ovuláció és beágyazódás közötti idő: Ha több mint 10 nap telik el, szintén emelheti a rizikót.

Fontos megjegyezni, hogy bár sokan gondolják, a spontán vetélés kockázata mesterséges megtermékenyítés esetén fokozott, ez valójában téves elképzelés. A kockázat a természetes úton megfogant magzatok elvetélésével egyenértékű, azaz 15-25% körüli.

A méh tapintása és változásai a ciklus során

A méhnyak a méh folytatása, amely a hüvelybe lóg. Átjáró a kinti és a benti világ között. A spermiumok a méhszájon át úsznak be a nyakcsatornába, amelyben apró redők segítik az előrejutásukat, és ezen keresztül jutnak el a méhbe. A méhnyak folyamatosan mozgásban van és visszajelzést ad arról, hogy éppen hol tartunk a ciklusunkban, ugyanis az ösztrogénhormon hatására folyamatosan változtatja pozícióját, állapotát, nyitottságát, zártságát.

Hogyan vizsgáld magad?

A hüvelyi vizsgálat során a méhnyak egy sima felületű dudor nyílással a közepén, amibe beleütközöl, ha teljesen felnyúlsz. Fontos a megfelelő higiénia, de nem kell túlzásba esni. Helyezkedj olyan pozícióba, hogy a méhnyakad közelebb kerüljön a hüvelynyíláshoz (pl. guggolj, feküdj hanyatt felhúzott térddel, vagy tedd fel az egyik lábadat egy székre), és nyúlj fel, ameddig csak tudsz. Próbáld meg kitapintani a méhnyakad. Nagyon ritka, hogy valaki tényleg nem éri el a saját méhnyakát, de előfordul.

A méhnyak tapintása a ciklus során

• Még nem szült nőknél: A méhnyakat tapintásra orrhegyhez szokták hasonlítani. Kemény, kicsit hegyes, és a méhszáj pontszerű kis nyílás a közepén.
• Már szült nőknél: Nagyobb, inkább cseresznyéhez hasonlít a tapintása, és a méhszáj egy hosszúkás kis vágat. Hüvelyi szülés után van, akinek mindig egy picikét nyitott marad a méhszája.
• Ciklus elején: A méhnyak lejjebb helyezkedik el, kemény és zárt.
• Ovulációhoz közeledve: Egyre feljebb húzódik, puhább lesz, síkos nyákot termel, a méhszáj pedig kinyílik. Ilyenkor a tapintása hasonlít az ajkak tapintására. A termékeny időszakban nehezebb elérni, néha olyan, mintha migrált volna a testedből, pedig csak olyan magasra húzódik, hogy szinte eltűnik.
• Ovuláció után: Az ösztrogénszint leesik, és a méhnyak nagyon gyorsan visszatér a kemény és zárt állapotba, és újra lejjebb húzódik a hüvelyben.

Lehetséges eltérések a méhnyak tapintása során

• Naboth-ciszták: Apró csomók a méhnyak felületén, melyek nyákcsomók, jönnek-mennek, és kezelés nélkül eltűnnek.
• Polip: Nagyobb, furcsa, esetleg szivacsos képződmény.

A méhnyakat kívülről laphám, belülről mirigyhám borítja. Ezek találkozásánál helyezkedik el a transzformációs zóna, ahol a sejtek gyorsan cserélődnek, és vékony rétegben helyezkednek el, ezért ez a zóna könnyen változtatja a formáját és könnyen sérül. Sajnos a méhnyakrák az esetek nagy százalékában ezen a területen alakul ki, és általában nem érzékelhető, de az éves rákszűrésen kiderül, és kezelhető.

A spontán vetélés kezelése

A spontán vetélés kezelése attól függ, hogy az elhalt magzat magától távozik-e, vagy orvosi beavatkozás szükséges az eltávolításához.

Komplett vetélés esetén

Ha komplett vetélésről van szó, és az elhalt magzat magától távozik, nincs szükség külön kezelésre. A kismamát azonban ekkor is alaposan meg kell vizsgálni.

Elmaradt vagy inkomplett vetélés esetén

Ha elmaradt vetélésről beszélünk, kis várakozási idő után - akár a spontán vetélés lehetőségét megtartva - történik a műszeres befejezés. Ha az elmaradt vetélést követően sem történik vetélés, vagy inkomplett vetélésről van szó, akkor műszeres befejezésre van szükség.

Műszeres befejezés (méhűri revízió)

A műszeres befejezést műtéti körülmények között, vénás altatásban végzik. A beavatkozás körülbelül 15 percig tart. Az altatást követően a hüvelyt és a szeméremtestet fertőtlenítik, majd hüvelyi feltárást végeznek. A méh nyakcsatornáját szükség esetén 8-10 mm nagyságúra tágítják, és úgynevezett Curette-kanál és/vagy vákuum-szívó segítségével a méhüreget kiürítik.

Fontos kiemelni, hogy a későbbi terhesség során fellépő méhszájelégtelenség elkerülése miatt azon páciensek, akik még nem szültek, vagy csak császármetszéssel szültek, a beavatkozást megelőzően méhszájtágítást kell kapjanak. Ez lehet tágító pálca formájában, vagy modernebb megoldás a gyógyszeres méhszájtágítás. Ezek kíméletesen puhítják méhszájat, így a műtőben előfordulhat, hogy tágításra már egyáltalán nincs szükség. A műtéti beavatkozást követő 3-4 órával a páciens otthonába távozhat.

Lehetséges szövődmények

• Vérömleny (haematometra) vagy embrionális szövet visszamaradása: Az esetek kb. 1%-ában előfordul, melyet erőteljes hasi fájdalom, láz, esetleg elhúzódó vérzés kísérhet. Ilyen esetben a beavatkozás megismétlésére van szükség.
• Gyulladás: Kevesebb mint 1%-ban fordul elő, antibiotikus kezeléssel orvosolható. A tünetek hasonlóak a visszamaradt szövetekhez.
• Perforáció: Szintén kevesebb, mint 1%-ban fordul elő, amikor a műtét során a méhizomzat megsérül, átlyukad.

Műtét utáni teendők

A műtéti beavatkozást követően 2 hétig kerülni kell az ülőfürdőt, szexuális életet, tamponhasználatot. Egyéb megszorítás nincs. A beavatkozást követően 6 héttel javasolt a kontrollvizsgálat. A következő menstruáció időpontja egyénenként változik. A műtétet követően 3 hónappal kell legkésőbb jelentkeznie a vérzésnek. A következő terhesség befogadására onnantól alkalmas a szervezet, hogy az első menstruáció lezajlott.

Gyógyszeres kezelés

A vetélést tünetileg progeszteronpótlással lehet kezelni, de a hüvelyi vérzés csillapításához szükség lehet vérzéscsillapítókra is. Előfordulhat, hogy a méhösszehúzódások gyógyszer adásával erősíthetők, ha a szülés nem halad kellő ütemben.

Spontán vetélés megelőzése

A vetélésnek csak ritkán van szövődménye, a teherbeesés már a következő ciklusban is lehetséges, még akkor is, ha a vetélést műszeres beavatkozással fejezték be. Ez azért lehetséges, mert az érintett területek nagyon gyorsan regenerálódnak, és hamar helyreáll a hormonrendszer működése is. Szövődmény akkor lehet, ha a vérzés miatt a várandós kismama kivérzett állapotba kerül. Ilyen esetekben szükség lehet véradásra is.

A vetélés megelőzésében segíthet az egészséges életmód, a megfelelő táplálkozás, a testmozgás és a stressz kerülése, illetve fontos a rizikót növelő alapbetegségek kezelése is.A BMI-szerinti, normál testsúly fenntartásával, a káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, illegális drogok) mellőzésével, a koffeinbevitel és a stressz csökkentésével, valamint a gyógyszerszedés minimalizálásával máris sokat tehetünk magzatunk életben maradásáért.

Mivel a vetélések okát az esetek legnagyobb részében homály fedi, többszöri vetélés után vagy meddőségi kezeléssel létrejött várandósság során gyakori, hogy az orvos az első trimeszterre pihenést, ágynyugalmat és progeszteron tartalmú hüvelyi vagy szájon át szedendő gyógyszert ír fel.

A Reprogenesis klinikán szakemberek segítségével kideríthető, mi áll egy sikeresen végigvitt terhesség akadályában. A hormonszintek megmérésével, a kismedence ultrahangos vizsgálatával, egy immunológiai és egy genetikai vizsgálattal már biztosabb képet kaphat szervezete jelenlegi állapotáról, így teherbeesésének esélyeiről is.

A vetélés pszichés hatásai és a gyászfeldolgozás

A vetélés veszteség, így gyászfolyamat követi. Az első érzés a döbbenet, majd a tagadás, a düh és az okok keresése. A gyászfolyamat gyakori következő lépcsője, hogy szinte mániákus módon próbáljuk megváltoztatni a szokásainkat és az életünket. A következő - és leghosszabb ideig tartó - lépcső a szomorúság és a depresszió időszaka. A legfontosabb azonban eljutni az elfogadás fázisába, amikor megbékélünk a veszteség tényével, és az életünk részévé válik, de már nem irányítja azt.

Fontos, hogy ne féljünk segítséget kérni, és beszéljünk az érzéseinkről a családtagokkal és a partnerünkkel. A környezet hozzáállása is rendkívül fontos a gyászfeldolgozásban. Amennyiben egy nő vetélés után ismét babát vár, teljesen normális, hogy aggódik, és az örömbe üröm vegyül. Fontos, hogy elfogadja az érzéseit, próbáljon kikapcsolódni, és pozitív gondolatokkal táplálni az elméjét.

tags: #milyen #a #meh #tapintasa #elhalt #terhesseg