A védőnői hivatás Magyarországon több mint egy évszázados múltra tekint vissza, és a nők, anyák és gyermekek egészségének megőrzésében betöltött szerepe felbecsülhetetlen. Mikus Katalin, aki évtizedeken át dolgozott védőnőként Józsefvárosban, a szakma elkötelezett képviselője, akinek munkássága rávilágít a hivatás sokszínűségére és fontosságára.
Mikus Katalin szakmai útja és elhivatottsága
Mikus Katalin 1999-ben végzett a Haynal Imre Egészségügyi Egyetem védőnői szakán, ahol mentálhigiéniés végzettséget is szerzett. Ezt követően, 1999. szeptember 1-jétől a Józsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központ Szigony utcai gyerekrendelőjében dolgozott területi védőnőként. Érdeklődése szerteágazó, szakmáját teljes odaadással végzi, erőn felül teljesít minden feladatban. Folyamatosan képzi magát, hogy tudása naprakész legyen. A területi munka mellett 2004-2008 között elvégezte a SOTE gyógytornász szakot, majd a Dévény Anna Alapítványnál szakgyógytornász képesítést is szerzett 2015-ben. Ezt a tudását jól tudja kamatoztatni a józsefvárosi gyerekek védőnői ellátása során is.
A járványidőszak alatt az elsők között vett részt a kampányoltás lebonyolításában. 2021 februárjától a Szigony utcai gyerekrendelő csoportvezetői feladatait is ellátja. Mindig lelkiismeretes, nagy empátiával végzi munkáját. Mikus Katalin Úriban nőtt fel, és ott is él. Tápiószecsőn kezdett el védőnőként dolgozni, s megszületett 1986-ban az első fia, 87-ben a másik fia, 93-ban pedig a lánya. 1998-tól Budapesten a Józsefvárosban, a Százados negyedben szolgált a szeptemberi nyugdíjazásáig. Mikus Katalin a védőnői hivatást a legszebbnek tartja, amit választhatott. Már középiskolás korában tudta, hogy valamilyen segítő szakmát szeretne választani, és a családbarátabb foglalkozás keresése vezette el a védőnőséghez. Az Orvostovábbképző Intézet egészségügyi főiskolai szakán széles körű képzést kapott anatómiától és élettantól kezdve a gyerekgyógyászaton és szülészeten keresztül a pszichológiáig. Hamar rájött, hogy mindegyikre szükségük van a családokkal való munka során, és folyamatosan jártak továbbképzésekre is, hogy megismerjék a legújabb szakmai irányelveket.
A védőnői szolgálat fejlődése és szerepe
A védőnői rendszer az Országos Stefánia Szövetség 1915-ös létrejötte óta sokat változott a XX. század folyamán. 1916 után csak képzett védőnők dolgozhattak, a század folyamán már főiskolát kellett végezniük, hogy a házi gyermekorvos legközelebbi munkatársai lehessenek. A szolgálat létrehozásának célja a csecsemőhalandóság csökkentése volt, mivel nagyon súlyos fertőző betegségek tizedelték a társadalmat, így a gyerekeket is. Tízből sokszor csak két-három kicsi élte meg felnőttkort, különösen a szegényebb rétegekben. Negyven-ötven évvel ezelőtt jutott el a szolgálat odáig, hogy mind a várandósgondozás, mind a gyereknevelés támogatása fontos protokollokat kapott.
A rendszerváltozás előtt sok tekintetben volt más Magyarország. A védőnők sem ugyanúgy dolgoztak. Nem volt mobiltelefon, a technikai lehetőségek korlátozottak voltak az ország sok körzetében. Akadt például olyan falu, ahol mindössze három telefon volt, az egyik a ma önkormányzati hivatalnak nevezett tanácsházán, a másik az orvosnál, a harmadik a postán. Így a védőnők nem tudtak bejelentkezni előre, hanem reggel bementek a rendelőbe, eldöntötték aznap kit látogatnak meg, és ha a család nem volt otthon, akkor a védőnő hiába ment, ha pedig éppen vendégség volt a háznál, akkor mindenki tanúja lehetett a vizsgálatnak. Mivel csak postai értesítés létezett, ezért, ha a körtúra alatt érkezhetett a hír, hogy hazajött egy újszülött, délután is látogatásra mentek a kollégák. Ma már természetes, hogy a védőnő megbeszélt időpontra érkezik, mivel a mai anyukák számára a tervezhetőség fontos szempont.
Az ÁPOLÁS történelmi vezetői, jelenlegi hatásai és oktatása | Lecturio Ápolási alapismeretek
A védőnők feladatai a modern korban
A védőnői szolgálat célja, hogy támogatást és tanácsot adjon a szülőknek, illetve vigyázza a gyerek fejlődését. Ma a védőnők a várandósság kezdetétől kísérik figyelemmel a gyermek fejlődését, a szabályok szerint a hazaadás után 48 órán belül keresik fel a kismamát és adnak tanácsokat a csecsemőápoláshoz, tehát többek között a szoptatáshoz, a fürdetéshez, az öltöztetéshez. Hathetes korig hetente látogatják a családot, egyéves korig havonta. A szűrővizsgálatok során figyelemmel kísérik a fejlődést, ha eltérést tapasztalnak, jeleznek a gyerekorvosnak (hatéves korig 15 szűrővizsgálatot kell elvégezni). Az iskolába kerülés után a gyerekek az iskolai védőnőkhöz tartoznak, akik végzik a további szűréseket és gondoskodnak az aktuális védőoltások beadatásáról.
Mikus Katalin kiemeli, hogy Magyarországon azért nagyon jó védőnőnek lenni, mivel a családok életének részesei lehetnek, „a születéstől egészen 99 éves korig”. Legnagyobb részt 0-18 éves korig vannak a gyerekek életének részesei, ám a jó védőnők egy idő után tudják, hogy a nagymamának vagy a testvérnek mi baja van, miben tudnak segíteni, és ez nem csak a gyerek gondozását jelenti. Mikus Katalin azt mondja, hogy 40 év munka alatt csupán néhány „gondozatlan” kismamája volt. A Józsefvárosban sok a külföldi lakos, a pakisztánitól angolokig, mexikóiakig sok nemzet szokásait ismerte meg, az ukrán-orosz háború óta sok az ukrajnai család is. A státuszvizsgálat kérdőívei már kínai nyelven is a rendelkezésükre álltak, de igyekezett mindegyiküknek tolmácsot biztosítani, ugyanis megtapasztalták azt is, hogy a Google fordító nagy félreértésekre adhat okot. Ha a gyerek fejlődési, testi, lelki veszélynek van kitéve, s az elhanyagolás jeleit felfedezték, a gyermekjóléti szolgálat felé tettek jelzést.
Személyre szabott gondozás és a szülők támogatása
A védőnők mindig személyre, családra szabottan dolgoznak. Vannak ösztönösebb édesanyák, például akik több testvér mellett nevelkedtek, könnyebben ráéreznek, hogyan kell egy csecsemővel bánni. De még náluk is előfordul, hogy esetleg olyan családból jöttek, ahol nem volt divat az érzelemnyilvánítás, tehát meg kell nekik tanítani, milyen fontos a babák megölelése, megpuszilása. A műszakibb beállítottságú párok viszont akár Excel táblázatot is vezetnek a baba minden rezdüléséről, nekik a lazább hozzáállást mutatják meg. Fontos, hogy a gyerekek érezzék a korlátokat, legyünk következetesek, de össze kell simítani a felnőttek igényeit a babák igényeivel. Ez pedig időbe telik.
A nehéz helyzetek mellett számtalan szép történetet élnek meg a védőnők. Mikus Katalin például szívesen emlékszik vissza több örökbefogadó párra, vagy olyanra, aki negyven év felett lett várandós, amikor ez még nem volt általános, és ezért szinte szégyellte magát a kismama. Ilyenkor fontos elnyerni és kiépíteni a bizalmat, mert akkor le lehet bontani a gátlásokat, és kialakulhat az a támogatói kapcsolat, ami a védőnőség célja. Ez különösen a gyerekágyi depresszió idején fontos, amikor a védőnő egyik legjelentősebb szerepe, hogy biztosítsa a kismamát, hogy nem minden rossz, amit csinál - hiába érzi úgy. Sajnos előfordul az is, hogy valakik nyűgnek tekintik a védőnők kötelező látogatásait, és van, aki az internetes tájékozódásnak köszönhetően úgy véli, többet tud a védőnőnél. Erre Mikus Katalin csak úgy válaszol, hogy a védőnő mindig igyekszik a megfelelő tanácsokat adni, de hogy ezt megfogadják-e, az a család döntési felelőssége.