A mikrobiom titkai: Hogyan befolyásolja a terhességet és a gyermek egészségét?

Manapság egyre több nő szembesül termékenységi problémákkal, amelyek hátterében számos tényező állhat. Nagyszüleink idejében a gyermekvállalás természetes folyamatnak számított, de manapság egyre több pár küzd azzal, hogy a fogantatás hónapokig vagy akár évekig is várat magára. A gondok hátterében gyakran PCOS, endometriózis, petevezeték elzáródás, a petesejtek minőségének romlása, a sperma motilitása vagy DNS károsodása, a stressz és az alváshiány, illetve környezeti toxinok állnak. Egyre többen tesznek említést a mikrobiom szerepéről is.

A szervezetünkben élő baktériumok, vírusok és egyéb mikroorganizmusok összessége, létfontosságú szerepet játszik egészségünk fenntartásában. A női reproduktív rendszernek, különösen a hüvelyflórának és az endometriumnak, saját mikrobiomja van, amely közvetlen hatással van a termékenységre. A női hüvelyflóra egyensúlyát főként Lactobacillus baktériumok tartják fenn, amelyek védelmet nyújtanak a fertőzésekkel szemben és biztosítják az optimális hüvelyi pH-t. Ha ez az egyensúly felborul - például stressz, antibiotikum-használat vagy helytelen táplálkozás miatt - káros baktériumok szaporodhatnak el, ami gyulladásokat és fertőzéseket okozhat. A megváltozott pH gátolhatja a spermiumok mozgását, növelheti a bakteriális vaginózis és más gyulladások kockázatát, valamint akadályozhatja az embrió beágyazódását.

A mikrobiom a velünk élő mikroorganizmusok genetikai állományának összessége. Megtalálhatók a bőrön, szájban, légutakban, nyelőcsőben, gyomorban, hüvelyben - és a belekben. Minden területen más és más az összetétele, 30%-ban genetikailag meghatározott, 70%-ban azonban teljesen egyedi, ránk jellemző. Összetétele az élet folyamán változik. A változásban a külső körülményeknek nagyon nagy szerepe van.

Fontos: a szülés módja (természetes út vagy császármetszés), táplálás (anyatejes vagy tápszeres) korai életkorban bevitt antibiotikumok, táplálkozási szokások, későbbi életszakaszban szedett gyógyszerek, az antibiotikumok mellett hatással vannak rá még a savcsökkentő készítmények, illetve a cukorbetegségben használt metformin tabletta, a dohányzás és a stressz. Ezek a külső hatások erősen befolyásolják a bél mikrobiom összetételét, megbontják egyensúlyát, ami lehetőséget teremt olyan baktériumok elszaporodására, melyek szerepet játszanak egyes betegségek kialakulásában.

A mikrobiom szerepe a fogantatásban és a terhességben

A hüvelyi mikrobiom a női hüvelyben élő mikroorganizmusok (főként baktériumok) összessége. A hüvely pH-jának különböző fertőzésekkel szembeni védelmi funkciója közismert. Ám amit kevesen tudnak, hogy az elmúlt évek kutatásai rámutattak arra, hogy a női reproduktív traktus mikroorganizmus-közössége (mikrobiomja) fontos szerepet játszik a termékenységben és a terhesség kimenetelében, nem beszélve a szülés utáni regenerációról.

Egy egészséges, Lactobacillus-dominanciájú mikrobiom véd a kórokozóktól és fenntartja az optimális hüvelyi pH-t, ami kedvez a spermiumok életképességének és mozgásának. A diszbiózissal járó krónikus enyhe gyulladás és nyálkahártya-irritáció akadályozhatja a megtermékenyülést és már a korai szakaszban gátolhatja az embrió fejlődését. Egy friss meta-analízis például kimutatta, hogy a hüvelyi diszbiózisban szenvedő nőkben szignifikánsan gyakoribb a korai vetélés, mint azoknál, akiknek normál hüvelyflórájuk van.

Továbbá, idiopátiás (ismeretlen eredetű) meddőségben szenvedő nőknél gyakran találtak Gardnerella, Prevotella, Atopobium és Enterococcus túlszaporulatot, párhuzamosan a hasznos Firmicutes (Lactobacillus) arány csökkenésével. Ez megerősíti, hogy a normál flóra felborulása káros a termékenységre, feltehetően a kórokozók által fenntartott gyulladásos miliő és a nem optimális pH miatt.

A hüvelyi mikrobiom állapota az asszisztált reprodukció (IVF, ICSI) sikerét is befolyásolja. Egy dán vizsgálat szerint az IVF eljárásra jelentkező nők 28%-ánál találtak hüvelyi diszbiózist (ebből 21% bakteriális vaginózist), gyakran tünetmentesen. Azoknál a nőknél, akiknél abnormális volt a hüvelyflóra, mindössze 9% volt a klinikai terhesség aránya, míg a normál hüvelyflórájú nők csoportjában ez az arány 44% volt.

A terhesség korai elvesztésének (vetélés) kockázatát is befolyásolja a reproduktív mikrobiom állapota. Több tanulmány kimutatta, hogy a vaginális diszbiózis gyakoribb a visszatérő vetéléssel küzdő nőkben, mint egészséges kontrollokban. 243 olyan nő hüvelyflóráját elemezték, akiknek egymás után legalább három vetélésük volt: az esetek jelentős részében Gardnerella vaginalis és Gram-negatív anaerob baktériumok jelenlétét igazolták, és 14,5%-ban teljes Lactobacillus-hiányt találtak.

De nemcsak a vetélés, hanem a koraszülés kockázata is összefüggésben áll a védelmet nyújtó Lactobacillusok arányával. A bakteriális vaginózis, az aerob vaginitisz vagy akár egy „átmeneti” vegyes flóra mind hajlamosító tényező a koraszülésre.

Az egyes lactobacillus törzsek túlsúlyának hiánya közvetlen összefüggést mutat az abortusszal is. Szerencsére ezért egyre több szakorvos fordít kiemelt figyelmet erre az összefüggésre.

Nő mikroszkóppal a hüvelyi mikrobiomot vizsgálja

A mikrobiom hatása a magzat fejlődésére

A velünk élő mikroorganizmusok szoros kapcsolatban vannak a szervezetünkkel, fontos szerepük van az egészség fenntartásában, a szervezet védelmében és az újabb kutatások szerint a várandósság alatt az anyai mikrobiom lényeges szerepet tölt be a magzat immunrendszerének, különösen az idegrendszerben lévő immunsejtek fejlődésében.

A bélben velünk élő baktériumok számos enzimet, fehérjéket és egyéb anyagokat termelnek, mint a rövid láncú zsírsavak (SCFA). Ezek bejutva a keringésbe különböző feladatokat látnak el az emberi szervezetben és természetesen a fejlődő magzatra is hatással vannak. A vér- és nyirokerekkel a placentán keresztül bejutnak a magzat keringésébe, így az agyba is, ahol az idegsejtek és az immunsejtek fejlődésében játszanak fontos szerepet.

Minden tényező, ami károsítja a mama bélbaktériumait hatással van a baba fejlődésére (stressz, különböző gyógyszerek, helytelen életmód és táplálkozás, kevés mozgás, alkohol). Az ösztrogén és a progeszteron azonban a bél mikrobiómában is változásokat okozhat, ezáltal befolyásolva a bélrendszer egészségét és a te jólétedet is.

A bélrendszer egészsége rendkívül fontos a terhes nők számára. A bélrendszer és a benne található mikrobiom nem csak erősen kapcsolódik az immunrendszerhez, hanem befolyásolja a terhesség lefolyását is. A „jó” és a „rossz” baktériumok közötti egyensúlyhiány növeli a következők kockázatát: koraszülés, preeclampsia kialakulása, terhességi cukorbetegség és túlzott súlygyarapodás terhesség alatt.

Az emésztőrendszerünkben lévő baktériumok is befolyásolják a tápanyagok felszívódását, amelyek szükséglete a magzat gondozása miatt a terhesség alatt tovább nő.

Amellett, hogy az anya mikrobiomja befolyásolja a terhességet, a baba mikrobiomjára is hatással van. A korábbi hiedelmekkel ellentétben, amikor a méhet sterilnek tekintették, hogy a baba a hüvelyi szülés során került először kapcsolatba a baktériumokkal, a tudósok szerint a baba mikrobiomja már a terhesség alatt kialakult.

A szülés módja és a mikrobiom

Születéskor pedig a baba bélrendszere gyakorlatilag steril, az első mikroorganizmusokkal a szülés folyamán találkozik, mely az anyai flóra. Ezek a baktériumok lejutnak az újszülött bélrendszerébe, és ott megteremtik a megfelelő környezetet ahhoz, hogy a bél mikrobiom-fejlődése az egészséges irányba indulhasson el. Ezért nagy jelentősége van annak, hogy a mama bélflórája egészséges legyen a várandósság és a szülés alatt.

A hüvelyi szülés során a baba áthaladva a szülőcsatornán természetes úton találkozik az anya jótékony baktériumaival, amely az immunrendszer „oktatásának” első lépcsője. Ennek köszönhetően a baba első mikrobái között nagy arányban vannak Lactobacillusok és Bifidobacteriumok, melyek az anya hüvelyflórájához hasonlóak. Ezek a jótékony baktériumok fontosak a normál bélflóra kialakulásához, valamint hozzájárulnak az immunrendszer megfelelő éréséhez és a tápanyagok felszívódásához.

Ugyanakkor fontos kihangsúlyozni, hogy a császármetszés gyakran életmentő és elkerülhetetlen beavatkozás, melynek előnyei sokszor messze felülmúlják a kockázatait az anya vagy a baba egészségének védelmében. A cél tehát nem a császármetszések indokolatlan kerülése, hanem hogy felismerjük: az így született babáknál tudatosan támogathatjuk a mikrobiom és az immunrendszer fejlődését (például szoptatással, probiotikumokkal).

A terhesség alatti változások és a mikrobiom

A terhesség kétségtelenül az egyik legvarázslatosabb és legkülönlegesebb időszak egy nő életében. De sokkal többet hoz magával, mint kis cuki ruhák vásárlását, babaszoba tervezést és a növekvő has simogatását. A terhesség megváltoztatja a nő hormonális képét, a fizikai testét, az immunrendszerének működését, a bél- és hüvelyi mikroflóráját, a közérzetét.

Változások a szív- és érrendszerben és a légzőrendszerben

A szervezet teljes gőzzel dolgozik a terhesség alatt. Növekszik a vértérfogat (akár 50%) és a pulzusszám, valamint jelentősen megnő az oxigénigény is. A gyomor-bél traktus felső részének nyálkahártyájában jobb lesz a keringés, ami befolyásolhatja az orr átjárhatóságának romlását vagy akár a hang változást is.

A terhességet légszomj érzés is kísérheti. Ez az érzés leggyakrabban a harmadik trimeszterben jelentkezik, de korábban is előfordulhat (a tüdőre és más szervekre gyakorolt méhnyomás is befolyásolja).

Hormonális változások

A leggyakoribb és legintenzívebb változások azonban a hormonok területén jelentkeznek. Egy nő több ösztrogént termel egy terhesség alatt, mint egy életen át.

Bár a pozitív terhességi teszt a fordulópont, amikor egy nő megtudja, hogy terhes, a terhesség valójában sokkal korábban kezdődik. Közvetlenül a petesejt megtermékenyítését követően felszabadul a hCG (Humán Coriogonadotropin, Humán Koriális Gonadotropin) hormon. Ez az a hormon, ami miatt a teszt pozitív lesz ( persze, ha terhes vagy). A terhesség kezdetén egyre több lesz belőle a vérben és értéke általában 72 óránként megduplázódik. 12 hét után a kiválasztódása stabilizálódik. A hCG hormon magas szintje az első hetekben gyakran reggeli rosszullétet is okozhat.

De a hCG hormon nem csak a teszt eredménye miatt fontos. A petefészkekben a progeszteron és az ösztrogén termeléséért is felelős. Rendkívül fontos feladataik vannak a terhesség alatt.

Az ösztrogén és a progeszteron szerepe

Az ösztrogén és a progeszteron a terhesség fő hormonjai. Különböző feladataik vannak, de közös bennük a biztonságos és egészséges terhességről, a várandós nő és a magzat jó közérzetéről való gondoskodás, valamint a szervezet felkészítése a szülésre és a szülés utáni időszakra.

Az ösztrogén funkciói: serkenti a szervek és más testrendszerek növekedését és fejlődését, serkenti a hormontermelést a magzat mellékvesében, erősíti a méh oxitocinra adott válaszát, tágítja a tejcsatornákat a mellben.
A progeszteron funkciói: megakadályozza a méhfal idő előtti összehúzódását, lazítja a simaizmokat, lehetővé teszi, hogy az anya szervezete elfogadja és tolerálja a baba testét ill. DNS-ét.

A terhességben az ösztrogén és a progeszteron mellett a relaxin (lazítja a test izmait és szöveteit), a prolaktin (tejtermelést serkentő hormon) és az oxitocin (az anya és a gyermek közötti kapcsolatért felelős szeretethormon) is fontos szerepet játszik.

Bár a hormonok kulcsfontosságúak a biztonságos és sikeres terhességhez, a terhességet gyakran kísérő kellemetlen tünetekért is felelősek lehetnek.

Gyakori problémák a terhesség alatt és a mikrobiom kapcsolata

Az intenzív változások a testben sok kellemetlen zavarokkal is járhatnak.

Emésztési problémák

Az emésztési problémák a reggeli rosszullét mellett az egyik leggyakoribb kellemetlenség, ami a terhes nőket érintheti. Mintha nem lenne elég a székrekedés, a puffadás és a szelek, a gyomorégés, puffadás is előfordulhat.

Intim gyulladás

Az immunrendszer, a glikogénszint és az ösztrogén hormon változása miatt a hüvelyi gombás fertőzések különösen gyakoriak a terhes nők körében. A hüvelyi fertőzésen kívül bakteriális hüvelyfertőzés is előfordulhat. Mind a gombás, mind a bakteriális fertőzések súlyos kellemetlen tünetekkel járnak.

Önmagában ezen gyulladások egyike sem jelent komoly veszélyt sem rád, sem a magzatra, de jó, ha minden hüvelyi fertőzést mihamarabb meggyógyítasz (vagy még jobb, ha megelőzöd).

A hólyag gyulladása

Ha nincs ok a pánikra a hüvelygyulladás miatt, akkor a húgyúti fertőzések azok, amelyek nagyobb kényelmetlenséget okozhatnak a terhesség alatt. A hólyag bármilyen gyulladását a lehető leghamarabb meg kell gyógyítani, de még jobb, ha gondoskodsz a megelőzésről, és megpróbálod megelőzni a gyulladást.

Antibiotikus kezelés

A fent felsorolt problémákon kívül gyulladás vagy más olyan betegség is megtámadhat, ami antibiotikus kezelést igényel. Bár még jobban vigyázol magadra, amíg várandós vagy, mégis elkaphat egy bakteriális fertőzést, amelyet antibiotikummal kell kezelni (gyakran ez a hólyaggyulladás és a szülés után a mastitis). Kezelőorvosod olyan antibiotikumokat fog felírni, amelyek biztonságosak számodra és a baba számára is, de viszont csak rajtad múlik, hogy milyen módon nyújtasz támogatást ebben az esetben a szervezetnek, különösen a bélrendszernek.

Az antibiotikumok tönkreteszik a bél mikrobiótáját, ami a korábban felsorolt problémákat, valamint egy csomó mást is okozhat. És mi a közös ezekben a problémákban? A felborult bélmikrobióta. A terhesség alatti jólét érdekében fontos az egész test ápolása, különösen a bélrendszer támogatása.

Probiotikumok és a terhesség

A mikrobiológiai kultúrák megfelelő keverékének kiválasztása szintén fontos. Javasoljuk, hogy minél több különböző törzset és minél több élő baktériumot tartalmazzon. Terhesség alatt különösen ajánlott olyan probiotikumokat választani, amelyek (többek között) a hüvelyben található baktériumtörzseket (Lactobacillus Acidophilus) tartalmazzák. Ez két okból fontos:

A jó baktériumok melletti arány csökkenti a rossz baktériumok szaporodását. Közéjük tartozik a B csoportba tartozó Streptococcus, ez egy olyan baktérium, amely születésnél átvihető a csecsemőre és súlyos következményekkel járhat.
A szülőcsatornán való áthaladáskor a baba megfertőződik" azokkal a baktériumokkal, amelyek az anya hüvelyében vannak, így természetesen jó, ha az ottani egyensúly erősen a jó baktériumok mellett szól.

A probiotikumok adása csecsemőknek bizonyos esetekben hasznos lehet, de mindig érdemes előbb a gyermekorvossal konzultálni. Az egészséges, jól fejlődő babák esetében a természetes források (anyatej, változatos táplálkozás) elegendőek lehetnek a mikrobiom támogatásához. A probiotikum nem helyettesíti a természetes forrásokat!

A Natalbiotic mikrobakultúrák és Actasine zöld kiwi kivonat keveréke, amely támogatja az egészséget és a jó közérzetet a terhesség alatt és a szülés utáni időszakban. Az Actasine a zöld új-zélandi kiwi kivonata, amely elősegíti a mikrobiális tenyészetek megtelepedését. Prebiotikumokból (a probiotikumok táplálékából), polifenolokból, egy egyedülálló kiwi enzimből, az aktinidinből és oldhatatlan rostokból áll.

Az emésztőrendszer olyan tápanyagokkal látja el, amelyek segítik a rendszeres székletürítést, és így segítenek megelőzni a székrekedést. Mivel prebiotikumokat, polifenolokat és oldhatatlan rostokat tartalmaz, tápláléka a mikrobakultúráknak, ezáltal javítja a bélflórát és a jó és rossz baktériumok arányát.

Egyedülálló enzimje, az aktinidin a felső emésztőrendszerben fejti ki hatását, segít bizonyos fehérjék lebontásában, és így enyhíti a túltelt gyomor érzését.