A magzat fogantatásának ideje és a terhesség számítása

Egy várandós kismama valószínűleg azt a kérdést hallja a legtöbbször: mikorra vagy kiírva? A szülés várható idejét az utolsó menstruáció első napjához képest határozzák meg, mivel a fogantatás ideje bizonytalan. Pedig később jelentősége van annak, hogy pontosan lett-e meghatározva, hiszen ebből próbálják meghatározni a kiírás napját is, és bizony, ha például túlhordásról van szó, akkor egyáltalán nem mindegy, hogy 1 héttel előbb vagy később fogant a baba.

A terhesség elején és még közben is az egyik legfontosabb adat a fogantatás időpontja - ami sajnos természetes fogantatás esetén teljesen bizonytalan. A fogantatás legvalószínűbb ideje a ciklus közepén, ideális esetet, vagyis 28 napos ciklusokat figyelembe véve, az utolsó menstruáció első napját követő 14. nap környékén következik be.

Hogyan zajlik a fogantatás?

Mire egy lánygyermek a pubertáskorba ér, az eredetileg 2 millió petesejtből csak 40 000 marad. Ebből pedig általában csak havonta egy - összesen körülbelül 400 - petesejt fejlődik ki teljesen. Közvetlenül az ovuláció előtt számos, különféle érési stádiumban lévő petesejt található a petefészkekben. A legérettebbik tüszője megreped, a petesejt pedig a petevezetékbe kerül.

A menstruációs ciklus közepén, 28 napos ciklusok esetén a 14. napon körül az egyik petefészekből a tüszőrepedés során kiszabadul az érett petesejt. A petevezeték nyúlványainak csapkódó mozgása hatására a petesejt a szabad hasüregből a petevezetékbe kerül, ahol megkezdi vándorlását a méh ürege felé.

Házasélet alkalmával a spermiumok az ondóval a hátsó hüvelyboltozatba kerülnek. Az ondóváladék kb. 200-400 millió spermiumot tartalmaz, melyeknek egy része aktív mozgását felhasználva a méh nyakcsatornáján és a méhüregen keresztül vándorolva eléri a petevezetékben tartózkodó petesejt. A petesejtet elérő és körülvevő spermiumok közül egyetlen egy spermiumnak sikerül a petesejtet körülvevő rétegeken átjutni és a petesejtet megtermékenyíteni.

Az ovulációt követő pár nap alkalmas tehát arra, hogy egy nő teherbe essen. A petesejt a tüszőrepedést követően 24 óráig, a spermiumok a hüvelybe jutástól számítva 48 óráig életképesek. Mindezek alapján a megtermékenyülésnek legnagyobb esélye a tüszőrepedés előtt két nappal kezdődően, a tüszőrepedést követő napig van.

Az első hetek csodája

Elkezdődött…! Egy szerencsés hímivarsejt elérte a petesejtet. Abban a pillanatban, hogy a hímivarsejt behatol a petesejtbe, eldől, milyen nemű lesz a csecsemő. A fogantatás után tizenkét órával a sejtből már két sejt lesz, újabb 12 óra múlva négy és így tovább: 12 óránként megduplázódik a számuk. Az első hét végén, a terhesség 6-7. napján egy gombostűfejnyi sejtcsoport eléri a méhet, majd a méh belsejéhez tapad: általában a felső részhez, mert ott a legideálisabb elhelyezkednie. Miután az agyalapi mirigyedhez és a petefészkeidhez is eljutott az információ, hogy terhes vagy, leáll a peteérési ciklus: most egy ideig nem fogsz menstruálni.

Néhányan meggyőződéssel állítják: pontosan megérezték azt a pillanatot, amikor a hímivarsejt elérte a petesejtet. Ha azonban a testedben zajló csoda ellenére a pozitív tesztet megelőzően eszedbe sem jutott, hogy terhes lennél, te is a többséghez tartozol. Ez azért lehetséges, mert az első trimeszterre jellemző hormonális változások - amelyek a megváltozott viselkedésért és érzésekért felelősek - csak a fogantatást követő harmadik-ötödik nap körül jelentkeznek.

A sejtcsoport mostanra nem csupán sejtek sokasága: innentől kezdve embriónak nevezhető (egészen a terhesség tizedik hetéig). A védőmembránnal borított embrió befészkeli magát a méh belsejét borító nyálkahártyába, hogy a folyamatosan alakuló méhlepényen keresztül a véred táplálhassa a sejteket. Az embrió még icipici, az első idegsejtek kifejlődése viszont már kezdetét vette - ahogyan megkezdődött a későbbi emésztőrendszer, a véredények és a tüdő alapjául szolgáló sejtek kialakulása is.

Annál ellenére, hogy a baba még csupán akkora, mint egy homokszem, testének és fejének kontúrjai már kezdenek kialakulni. Ezen a héten megjelenik az embrió közepén egy kis zsírcsomó, amelyből később a baba szíve fog kifejlődni. A fogantatás után 22-23 nappal a magzat szíve elkezd verni. Ekkor ultrahang segítségével már a szívhang is hallható. A szív és a keringési rendszer mellett a központi idegrendszer (az agy és a gerincoszlop), valamint az izmok és a csontok kialakulása is megkezdődik. Az agy két féltekéje elkezd különválni, a gerinc csigolyái között pedig idegkötegek lépnek ki a gerincoszlopból, hogy behálózzák az egész testet. Az embriót a méheddel egy vékony „nyél” köti össze, amely az embrió növekedésével együtt fejlődik: egy szappanbuborék felfújódásához hasonlóan belülről megduzzad és egyre hosszabbá válik.

Az embrió fejlődése heti bontásban

Ezen a héten az embrió megháromszorozza méretét. A fej egyre jobban megkülönböztethető a többi testrésztől, az agy pedig gyors iramban növekszik, hogy mielőbb kitöltse az egyre nagyobb fejet. Percenként mintegy 100 000 idegsejt keletkezik! Már láthatóak a szemek kezdeményei, a fülek körvonalai, a száj dudora, és talán már részben a majdani orrocska is. A fejlődés ebben a szakaszban rendkívül intenzív: az emésztőrendszer és a légzőszervek például már gőzerővel dolgoznak.

Az embrió fantasztikus fejlődésen megy át ezen a héten: naponta 1 millimétert nő, azaz nagyjából megduplázza a hosszúságát. A hét végére már akkora lesz, mint egy borsószem. A miniatűr szív már dobog, és közben vért pumpál az összes testszövethez. Az agy felépítésében részt vevő sejtek belsejében szintén mozgalmas az élet: minden egyes résznek megvan már a maga funkciója. Az embrió agya tehát egyre összetettebbé válik, miközben az idegsejtek között folyamatosan új kapcsolatok jönnek létre. Sőt: az embrió már mozogni is tud! Az arcocska szintén szépen formálódik: kifejlődnek a szemek, alakulnak a szemlencsék és lassan a szivárványhártya színe is láthatóvá válik. A köldökzsinór elnyeri alakját (a 40. hétre 55 cm hosszú és 1-2 cm vastag lesz), majd elkezdi oxigénnel és tápanyagokkal ellátni a babát, miközben persze a bomlástermékeket is elszállítja. A belek a köldökzsinór belsejében kezdenek el kifejlődni, ehhez ugyanis az embrió hasában még nincs elegendő hely.

A mostanra szabályos formát öltött szív percenként körülbelül 150-et ver - kétszer annyit, mint egy felnőtté. Erre az állandó fejlődés, valamint a tápanyagok és bomlástermékek szállítása miatt van szükség. A szív működése és a vérkeringés tehát egyre fejlettebb. Az embrió fején már kezdenek előtűnni az arcvonások. Már a baba orrának hegye is látható! A szemek viszont még mindig olyan távol ülnek egymástól, hogy úgy tűnik, mintha a kicsi fejének két oldalán helyezkednének el. De a szemhéjak szerencsére már kezdenek kialakulni. A fülek szintén fejlődésnek indultak belül és kívül is. Azaz: az érzékszervek már a helyükön vannak! Jól láthatóak a lapát formájú kezek, amelyeken felismerhető az ujjak helye - ahogy a lábakon is jól kivehető a lábujjak íve. Az idegrendszer fejlettségének köszönhetően a csuklók és a könyökök hajlékonyak, ezért az embrió már mozogni is tud! Ezt azonban még pár hétig nem érzed. Mostanra kifejlődtek a magzat legfontosabb belső szerveinek kezdeményei: már az agytörzset is láthatod.

Terhesség és a női test változásai

Teljesen természetes, hogy a szokottnál elcsigázottabb vagy - ez annak a jele, hogy az anyagcseréd kezd alkalmazkodni a várandóssághoz. Emellett a terhesség során alapvetően fontos ösztrogén és progeszteron nevű hormonok szintje is emelkedni kezd - ez utóbbi pedig egyértelműen felelőssé tehető az aluszékonyságért. Érdemes hallgatnod tested jelzéseire: aludj többet, mint szoktál!

A nők egy részénél a terhesség korai szakaszában émelygés jelentkezik, amelyet hányás is kísérhet. A jelenséget gyakran „reggeli rosszullét” néven emlegetik, ám ez a megnevezés nem állja meg a helyét, hiszen sokan egész nap hányingerrel küzdenek. Nem vagy tehát egyedül: tíz nőből hetet érint ez a probléma a várandósság kezdetén. A jelenségnek szerencsére van pozitív oldala is: az émelygéssel és hányással küszködő nőket kevésbé fenyegeti a vetélés veszélye. A kellemetlen jelenségért elsősorban a testben végbemenő komoly hormonális változások tehetők felelőssé. A másik ok, hogy a hormonok ilyenkor még a szervezeten keresztül szállítódnak, mivel a méhlepény egyelőre nem vette át a hormontermelés feladatát. Jó hír viszont, hogy a reggeli émelygés a terhesség 12. hetéig rendszerint megszűnik.

Hangulatváltozásokkal küzdesz? Semmi gond: ez a hormonális változásoknak tudható be. Persze amikor épp hullafáradt vagy és megállás nélkül émelyegsz, akkor meg is van rá minden okod, hogy rossz legyen a hangulatod. Efelől semmi kétség!

A terhesség előtt a méhed pár ujjnyi méretű volt - mostanra akkora lett, mint egy narancs. Érezheted is, ahogyan növekszik. Görcsöket vagy fájdalmat is tapasztalhatsz az alhasi részen vagy az oldaladban: ezek leginkább a menstruációs fájdalmakhoz hasonlítanak. Alapvetően nem kell aggódnod miattuk, ha viszont a görcsöket, összehúzódásokat vérzés is kíséri, feltétlenül keresd fel orvosodat!

A terhesség időtartama és a szülés várható időpontjának meghatározása

A terhesség ideje - és megint egy átlagolt számról beszélünk - 9 holdhónap, 40 hét, vagyis 280 nap. De mivel nem a fogantatástól számolunk, hanem az utolsó menstruáció első napjától, az embrió valójában két héttel fiatalabb annál, mint ahányadik hetes terhesnek nevezik a nőt a hagyományos számítás alapján.

Az átlagos terhesség tehát 40 hétig tart, de a betöltött 37. héttől a 42. hétig kiviselt terhesség is normális variációnak tekinthető. A WHO meghatározása szerint a szülés normális esetben a terhesség 37-42. hete között következik be. Ha korábban jön a baba, akkor koraszülöttnek számít. A túlhordás sem jó, mert a méhlepény már öreg, esetenként nem táplálja megfelelően a gyermeket, és a túl nagy babák nehezebben jönnek világra. Nem véletlen, hogy - átlagosan - negyven hétig tart a várandósság: a baba ilyenkor már elég fejlett a kinti élethez, de még nem túl nagy a megszületéshez.

A szülés várható időpontjának kiszámítása

A szülés várható idejét az úgynevezett Naegele-módszerrel kalkulálják ki (az utolsó menstruáció első napja +1 év, -3 hónap, +7 nap). Mivel ez a számítás szabályos, 28 napos ciklust feltételez, a várandósság alatt bizonyos körülményeket (ciklus hossza, baba fejlettsége, első magzatmozgás ideje, stb.) figyelembe véve módosíthatják a dátumot. A szülés várható időpontját, illetve a terhesség korát megegyezés szerint az utolsó menses dátumából szoktuk számolni, az utolsó menses első napját tekintjük kiinduló pontnak.

A szülés időpontját tehát úgy számolhatjuk ki, ha az utolsó menstruáció első napjához hozzáadunk 280 napot. Valamikor azonban ez a dátum, a rendszertelen menstruáció miatt, nem pontos.

Az alábbi táblázat összefoglalja a szülés várható időpontjának meghatározására szolgáló módszereket:

Ha az utolsó menstruáció szerint kiszámolt dátum és az ultrahang alapján megállapított időpont között nincs 7 napnál nagyobb eltérés, a menstruáció szerinti időpont az érvényes.

tags: #magzat #fogantatas #ideje