Az emberi terhesség az egyik legtöbbet tanulmányozott emberi állapot, mely során egy vagy több utód (először embrió, majd magzat) fejlődik a nő méhében. A terhesség megítélésének és az abortusznak az erkölcsi, jogi és etikai aspektusai szorosan összefonódnak azzal a kérdéssel, hogy mikortól tekinthető emberi lénynek a magzat. Ez a cikk részletesen bemutatja az embrionális és magzati fejlődés szakaszait, a terhesség jogi és etikai megítélését, valamint a magzat emberi lénnyé válásának különböző nézőpontjait.
Az emberi terhesség és a magzati fejlődés
Az emberi terhesség általában 38 hétig tart a fogantatástól (255-266 nap), vagyis kb. 40 hétig tart az utolsó menstruációs időszak végétől. A fogantatás akkor történik, amikor a női petesejtet (oocyta, pete vagy óvum) a hímivarsejt megtermékenyíti. A megtermékenyített petesejt (zigóta) első osztódására a méhkürtben kerül sor, ekkor már megindulnak a hormonális változások, amelyek révén a korai terhesség kimutatható.
Az első trimeszter: embrionális fejlődés
Az utolsó menstruáció első napjától a 12. hétig tartó időszakot nevezik első trimeszternek. Ez az embrionális fejlődés szakasza: a megtermékenyített petesejtből fokozatosan hólyagos szerkezetű embrió vagy hólyagcsíra lesz. A beágyazódás után kezd kifejlődni a méhlepény (placenta), amely a magzat számára biztosítja a szükséges tápanyagokat az anya szervezetéből. Az első trimeszter során az embrió igen látványos mennyiségi és minőségi fejlődésen megy keresztül. Az embrió fejlődésének hatodik és a nyolcadik hete között tovább körvonalazódnak az ember testének alapjai: bezáródik a velőcső, a kezek és lábak formája is alakulni kezd, csakúgy, mint a fül, a szem, a száj. Majd pedig megszületik a csigolyasor és a test csontváza. Az embrionális kor végére felismerhetők a születendő gyermek főbb szervei, mint a kezek, lábak, az agy, belső szervek stb.
Az embrió a terhesség 6. hetében (4. hét az orvosi számítás szerint) mindössze 4-5 mm hosszú, de a szíve már percenként 80-at ver. A magzat agyának aktivitását a terhesség 5. és 6. hetében lehet először észlelni, bár ekkor még ez nem jelenti a tudatosság kezdetét.
A második trimeszter: magzati fejlődés és a mozgás megjelenése
A 12. és 24. hét közötti időszakot nevezik második trimeszternek. Ebben az időszakban a magzat mozgása már az anya számára is észrevehető lesz, a legtöbb nőnél ez a 20. és 21. hét között kezdődik (esetleg a 19. héten, ha már volt terhes). A méhlepény ekkorra teljesen kifejlődött, a magzat teste pedig már képes például a testhőmérsékletének szabályozására. A második trimeszterben kialakulnak az érzékszervek, valamint hatalmas fejlődésen megy át a tüdő, bár a kinti életre még nem alkalmas. A 3-6. hónap között a kicsi megtanul nyelni, valamint a légzéshez szükséges mozgást is elsajátítja.
A harmadik trimeszter: felkészülés a születésre
A terhesség utolsó három hónapjában, a harmadik trimeszterben történik a legnagyobb mértékű súlygyarapodás a terhes nők többségénél. A magzat súlya is rohamosan gyarapodik - akár 28 grammot naponta. A harmadik trimeszterben a magzat egyre többet és egyre erőteljesebben mozog, a magzat mozgása esetenként olyan erőteljes, hogy a külvilág is megfigyelheti, illetve az anyának kellemetlen is lehet. A terhesség előrehaladtával egyre nő a koraszülött magzatok túlélési esélye is: míg a 22. hét előtt született magzatok közül a huszadik század utolsó évtizedében Nagy-Britanniában egy sem élte túl a koraszülést egy tanulmány szerint, a 24. hét után 36%, a 25. hét után 50% volt az arány. Az egyre korszerűbb orvosi beavatkozások ellenére is a koraszülés jelenti az egyik legnagyobb kockázatot a magzat életére és későbbi egészségére nézve.
A MAGZAT FEJLŐDÉSE AZ ANYAMÉHBEN
Jogi és etikai dilemmák: mikortól ember a magzat?
Az abortusz körüli állásfoglalást nagyban meghatározza az, hogy a magzatot emberi lénynek tekintjük-e, azaz honnan számítjuk a magzat életének kezdetét. Ha a fogamzástól, akkor az esemény utáni tabletták tulajdonképpen abortusztablettáknak tekinthetők.
Filozófiai és teológiai megközelítések
A hagyományos keresztény teológia leggyakrabban emberölésként tartja számon az abortuszt. A Biblia arra utal, hogy az élet már az anyaméhben kezdődik. Dávid, a zsoltáríró ezt jelentette ki Istenről: „Szemeid már mint embriót is láttak engem, és annak minden része be volt írva könyvedbe” (Zsoltárok 139:16). Ebből látható, hogy az élete már a fogantatáskor elkezdődött, jóval azelőtt, hogy ő megszületett. A Szentírás szerint egy gyermek már a fogantatása pillanatától kezdve mint személy létezik.
A keleti bölcselet alapján is meghatározható a magzat életének kezdete. Az ősi szanszkrit írásművek szerint az élőlény a születést megelőzően elgondolkodhat az élet értelméről. A Bhágavata-purána szerint a magzat szinte elviselhetetlen kínokat él át az anyaméhben, a terhesség utolsó hónapjaiban azonban megváltozik a helyzet. A terhesség hetedik hónapját követően, ahogy a magzat fejjel lefelé az élet kapujához közeledik, filmként peregnek le előtte előző életeinek emlékképei.
Dr. David Fu-Chi Mark, egy híres molekuláris biológus, megjegyezte: „Az ember már akkor teljesen be van programozva arra, hogy egész életében növekedjen és fejlődjön, amikor még csak egyetlen sejt.” A fogantatástól kezdődően az anyaméhben lévő gyermek nem csupán az anya szövetének a része, hanem egy különálló személy.
Jogi szabályozás Magyarországon
A magyarországi szabályozás szerint egy gyermek elvetetése a tizenkettedik hétig hajtható végre, akkor is engedélyhez kötött. Ultrahanggal kell igazolni a várandósság korát. Három feltétel esetén engedélyezi a védőnői szolgálat, melyek közül az utolsó az „anya súlyos válsághelyzete”. Ez a leggyakoribb anyai kérés, erre hivatkoznak legtöbben (például lelki megterhelés, anyagi háttér hiánya).
Az Alkotmánybíróság 64/1991. (XII.17.) AB határozatában előírta az Országgyűlésnek, hogy törvényben szabályozza a méhmagzat jogi természetét. Az abortusz melletti legerősebb érv az anya önrendelkezési joga, míg a magzat melletti az állam kötelezettsége az élet védelmére. Az állam objektív, életvédelmi kötelezettsége kiterjed a keletkezőben lévő emberi életre is, ez a kötelezettség azonban nem abszolút. A 48/1998. (XI.23.) AB határozatban pedig megállapította, hogy az abortusz teljes tiltása alkotmányellenes helyzetet teremtene, a nő „súlyos válsághelyzetének” vizsgálatától az állam eltekinthet, de az ilyen helyzetbe került nőket segítenie kell, valamint a „súlyos válsághelyzet” fogalmát és alkalmazhatósága feltételeit törvényi szinten szükséges szabályozni.
Definíciók a magyar jogban
A magyar jogban az embrió és a magzat definíciója eltérő jogáganként:
- Alaptörvény: A magzati életet a fogantatástól kezdődően védendőnek mondja ki.
- Egészségügyi törvény (Eütv.): Az embrió minden élő emberi embrió a megtermékenyítés befejeződése után a terhesség 12. hetéig. A magzat méhen belül fejlődő emberi lény a terhesség 12. hetétől.
- Büntető Törvénykönyv (Btk.): Az embriót tekintve az Eütv. megfogalmazása követendő. A magzat a fogantatás pillanatától a szülési folyamat megindulásáig.
Ez az eltérő fogalomhasználat problémát jelent, és szükség lenne az egységesítésre, az orvostudományi fogalommeghatározások felhasználásával.
Etikai elvek ütközése
Dr. Kassai Enikő felhívta a figyelmet rá, hogy az abortusz esetében két etikai elv ütközik: a választás elve és az élet elve. A választás elve szerint az anyáknak joguk van megválasztani, hogy mi történjen a testükben. Viszont felmerül a kérdés: ha az élettel ütközik a választás elve, akkor van-e valódi választás? A szakember szerint a választás ideje a várandósság előtt áll fenn, hangsúlyozva a fogamzásgátlás jelentőségét.
Hegedűs Erzsébet - az Áldott Teher Alapítvány vezetője - azt emelte ki, hogy a magzat nem jogi, viszont biológiai személy. Nem tud szólni a saját érdekében, és nem is ő döntött a létezéséről. Az általa vezetett alapítvány azoknak a nőknek segít, akik aktuálisan gondolkodnak az abortuszon (azaz válságterhességben vannak), vagy korábban abortuszon estek át. Elmondása szerint sokan nem képesek meggyászolni az elvesztett gyereküket, ebben a folyamatban segít egy-egy csoport.
A fájdalomérzet és öntudat kérdése
A tudomány jelenlegi állása szerint bizonyított, hogy a thalamus afferensei nem jutnak el az agykéregbe a magzat körülbelül 28 hetes koráig, és mivel az idegsejthálózatok nem érik el az agykérget, nincs fájdalomérzet és öntudat. Erre gyakori válasz az életvédők részéről, hogy ennek alapján egy fájdalmat nem érzékelő ember értéke is megkérdőjeleződik, vagy felteszik a kérdést, hogy a fájdalomérzet-e az ember értékmérője. Az öntudatlansággal kapcsolatban érvként merül fel, hogy ha a tudatosság a mérce, akkor az alacsonyabb tudatossági szinttel rendelkezők, például szellemi fogyatékosok élete értéktelenebb-e. A jogalkotó azonban már megtette a különbségtételt, amikor kimondja, hogy a terhesség bármikor megszakítható, amennyiben az anya életét veszélyezteti.
Az őssejtkutatás és a klónozás kérdése
Magyarországon még nem született törvény az őssejtkutatásról, a vonatkozó szabályok az egészségügyi törvényben találhatók az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások, az embriókkal és ivarsejtekkel végzett kutatások, a művi meddővé tétel címmel. Az Eütv. alapján embrió kutatási célra nem hozható létre, viszont az in vitro fertilizáció során fennmaradt embrió orvostudományi kutatás céljára adományozható a létrehozó szülők által.
A törvény az embriót a következőképpen határozza meg: „embrió: minden élő emberi embrió a megtermékenyítés befejeződése után a terhesség 12. hetéig”. Ez a definíció nem fedi le a sejtmagátültetéssel létrehozott embrió fogalmát, hiszen itt nincs szó a hímivarsejt általi megtermékenyítésről, a sejtosztódást fúzióval indítják el. A törvény tiltja a klónozást is, miszerint reprodukciós eljárás vagy más egészségügyi szolgáltatás, illetve orvostudományi kutatás során embriót több embrió vagy a fogamzással kialakult tulajdonságoktól eltérő vagy további sajátossággal rendelkező egyed létrehozatalára felhasználni nem lehet, egymással genetikailag megegyező egyedek nem hozhatók létre.