A terhesség utolsó heteiben a nők izgatottan várják a szülésre figyelmeztető jeleket. Nem csoda, hiszen áhítattal várják a kisded érkezését. A hosszan elhúzódó terhesség miatt már óriási a fáradtsági szint, ami nagy megerőltetést jelent a szervezet számára, és sok kellemetlenséggel jár, különösen a harmadik trimeszter végén.
A „pocak leszállása” tulajdonképpen az a folyamat, melynek során a magzat pozíciója megváltozik, a feje lejjebb kerül a medencébe, elhelyezkedik a szülőcsatorna közelében. Ez sok várandós számára igazi fellélegzés lehet, sokkal könnyebbnek, energikusabbnak érezhetik magukat.
A pocak leszállása szabad szemmel is jól látható, sőt egyes anyukák még érezhetik is a baba fejét, ha leülnek. Az elsőbabásoknál a pocak leszállása a szülés előtti két hétben történik, de előfordulhat, hogy már négy héttel a szülés előtt lejjebb kerül a magzat.
A baba érkezésének közeledtével a nyákdugó távozása és a méhszáj tágulása is gyakori előjel. A nyákdugó szerepe, hogy a méhszájat elzárja a külvilágtól, ezzel is védve a fejlődő életet az egyes baktériumoktól és fertőzésektől. Ahogyan említettük, emellett a méhszáj tágulása is lehet előjel, még akkor is, hogyha valójában ez a folyamat a szülés első fázisát egyaránt lefedi. Amikor közeleg a szülés időpontja, a méhnyak változni kezd: elvékonyodik, megrövidül, felpuhul.
A pocak leszállása az a folyamat, melynek során a magzat pozíciója megváltozik, a feje lejjebb kerül a medencébe, elhelyezkedik, beékelődik a szülőcsatorna közelében. Vannak kismamák, akiknél a pocak leszállása a vajúdással egy időben történik meg, míg másoknál ez a szülés megindulása előtt akár hetekkel is megtörténhet. Általában azoknál a nőknél következik be a pocak leszállása a vajúdáshoz közelebb, akik nem az első babájukat várják. Ennek az a magyarázata, hogy azoknak a nőknek, akik már szültek, a testük emlékszik a vajúdásra.
A pocak süllyedése már körülbelül 3 héttel a szülést megelőzően látható. Ez a méhfenék csökkenésével jár. Ez a tünet gyakran enyhülést jelent a nők számára, mert a baba már nem nyomja annyira a belső szerveket, ami megkönnyíti a légzést vagy csökkenti a fájdalmat.
A leszállás után a kismamák gyakran érzik, hogy a baba sokkal „mélyebben” van, és a has körfogata alul megnő. A leszállás egyfajta „kompromisszumos” állapotot teremt a kismama testében. Egyik oldalon megkönnyebbülést hoz, a másikon viszont új, eddig ismeretlen diszkomfortot okoz.
Könnyebb légzés: Ahogy a fentiekben már említettük, a rekeszizom felszabadul a nyomás alól. Enyhülhet a gyomorégés és növekedhet az étvágy.
Hólyagnyomás: A leggyakoribb panasz. A medencei fájdalom a leszállás egyik elkerülhetetlen velejárója. Ahogy a baba feje beilleszkedik, nyomást gyakorol a medenceidegekre, a szalagokra és az ízületekre.
A pocak leszállása az a folyamat, melynek során a magzat pozíciója megváltozik, a feje lejjebb kerül a medencébe, elhelyezkedik, beékelődik a szülőcsatorna közelében. Vannak kismamák, akiknél a pocak leszállása a vajúdással egy időben történik meg, míg másoknál ez a szülés megindulása előtt akár hetekkel is megtörténhet. Általában azoknál a nőknél következik be a pocak leszállása a vajúdáshoz közelebb, akik nem az első babájukat várják. Ennek az a magyarázata, hogy azoknak a nőknek, akik már szültek, a testük emlékszik a vajúdásra.
Az elsőbabásoknál a pocak leszállása a szülés előtti két hétben történik, de előfordulhat, hogy már négy héttel a szülés előtt lejjebb kerül a magzat. Annak, hogy a baba sokkal lejjebb van a hasunkban, kifejezetten kellemes “következményei” is lehetnek, például az, hogy könnyebben kapunk levegőt. Mielőtt leszállna a pocak, a magzat közvetlenül a bordák alatt helyezkedik el, és ahogy növekszik, egyre nagyobb nyomást gyakorol a mellkasban elhelyezkedő szervekre. Sok kismama tapasztal meg emiatt, különösen a harmadik trimeszterben, légzési nehézségeket, fáradékonyságot vagy éppen gyomorégést.
Az igaz, hogy a has felsőbb területein csökken a nyomás, az alsó részén viszont fokozódik. A magzat feje közelebb van a hólyaghoz, jobban nyomhatja azt, ez pedig fokozott vizeletürítési ingerrel jár együtt, emiatt sok kismama az utolsó hetekben folyamatosan pisilni szaladgál. Sajnos, az alsó testtájra fokozódó nyomás azzal is együtt járhat, hogy az arra hajlamosaknál aranyér alakul ki, az emésztés pedig lelassulhat, székrekedés jelentkezhet.
A szülés megindulásának első jelei között az egyik legtipikusabbak a jósló fájások, amiket a szakemberek a Braxton-Hicks összehúzódásokként is emlegetnek. A legkönnyebben úgy tudod majd megkülönböztetni őket egymástól, hogy amíg a jósló fájások össze-vissza, rendszertelenül jelentkeznek (majd rövid idő után el is múlnak), addig a tényleges méhösszehúzódások rendszeres időközönként lépnek fel, gyakoriságuk és erőteljességük egyre fokozódik. A jósló fájások nevüktől eltérően nem feltétlenül járnak fájdalommal. Ilyenkor csupán arról van szó, hogy a méh izomzata megfeszül, majd elernyed. A jósló fájás tünete tehát, hogy a has rövid időre megkeményedhet, húzódó érzés jelentkezhet. A tünetek általában 30-60 másodperc közötti időtartamig állnak fent.
A Braxton-Hicks összehúzódásokra általában már viszonylag korán, a 20-25. hét között sor kerül. A jósló fájások alapján nem lehet megjósolni a szülés időpontját. Mivel elég korán jelentkezik, általában még hetek vannak hátra, de vannak kismamák, akik eleinte nem, csak az utolsó időszakban észlelik az összehúzódásokat.
A szülés megindulásának első jelei körülbelül három héttel a szülés előtt jelentkeznek. A harmadik trimeszterben a méhnyak rövidülni kezd. Ez a baba ránehezedő súlya miatt történik. Mindez helyes és természetes. Mindazonáltal orvos felügyeletet és folyamatos kontrollt igényel a méhnyak megjelenésére és egyéb paraméterekre vonatkozóan, hogy biztosra mehessünk annak kapcsán, hogy a baba időben, azaz a 38. terhességi hét után megszületik.
A szülés beindulása előtt az egyik legkellemetlenebb előjel a hasmenés. Sok kismamánál megfigyelhető, hogy a gyermek érkezése előtti napokban a székletük lazábbá válik.
Végül, de nem utolsó sorban érdemes megemlíteni a fészekrakó ösztönt is, még akkor is, hogyha az egyik legkevésbé megragadható szülési előjel. Ahogyan az a szókapcsolat nevében is benne van, ilyenkor az anyukák ösztönösen vágnak bele a legkülönfélébb feladatok elvégzésébe, persze, leginkább olyanokéba, amik közvetlenül kapcsolódnak a baba érkezéséhez. Ha valaki nagyon lelkes, akkor pont ugyanezt csinálja a 9 hónapos meghitt várakozás összes napján, ennek ellenére mégis úgy tartják, hogy minél közelebb a baba érkezése, a kismama annál inkább belelendül a készülődésbe.
A cikk elején utaltunk rá, hogy a szülés megindulásának biztos jeleként szinte csak egy dolgot emlegethetünk, méghozzá a gyakori méhösszehúzódásokat. Amikor a fájások rendszeresen, 10 percenként minimum 3 alkalommal jelentkeznek, akkor eljött az indulás ideje! Természetesen ez még önmagában nem azt jelenti, hogy korábban nem mehetsz be a szülészetre - mi több -, a legjobb, hogyha már akkor útnak indulsz, amikor azt még Te a legbiztonságosabbnak érzed!
Korábban már biztosan megfordult a fejedben, hogy miért csak a méhösszehúzódásokat tekintjük a szülés biztos jelének, miközben a legtöbben a magzatvíz elfolyását tartják annak. Van, hogy a szülési folyamat már jóval korábban megkezdődik, minthogy a magzatvíz elfolyna, de emellett az is gyakori, hogy csak szivárog. Vagy azért, mert a baba feje elzárja a szülőcsatornát, vagy mert a burokrepedés kisebb mértékű.
Mik a SZÜLÉS LÁGY JELEI | A szülés közeledtének korai jelei
A szülés és az azt megelőző vajúdás természetes folyamat, amely általános élettani törvényszerűségek szerint zajlik a terhesség 37-40. hete között. A szülés folyamán a magzat - a méhlepénnyel, a köldökzsinórral és a magzatvízzel együtt - a méhből a külvilágba jut.A szülés: tágulási; kitolási; méhlepényi; negyedik, ún. posztplacentáris szakaszból áll. A vajúdás alatt a méh ritmusos, fokozódó összehúzódásainak hatására a méhnyak kitágul, és a magzat beilleszkedik a szülőcsatornába. A szülés folyamán a magzat a szülőcsatornán keresztül jut a külvilágba.
Az első, tágulási szakasz a vajúdás kezdetétől a méhszáj teljes megnyílásáig tart. A szülés kezdetének első jele a méhnyakon át távozó kis mennyiségű, sűrű (viszkózus), véres nyákdugó. A nyákdugó távozása után megreped a magzatburok, és a magzatvíz távozik a méhnyakon és a hüvelyen át. A magzatburok megrepedését követően általában 24 órán belül megtörténik a szülés.
Ebben a bevezető, ún. látens fázisban megindul a rendszeres fájástevékenység: a méhösszehúzódások fokozatosan erősödnek és ritmusossá válnak. Mindeközben a méhnyak elvékonyodik, és körülbelül 3-4 centiméterig megnyílik. Az első szakasz aktív fázisában a méhszáj 4 centiméterről kb. 10 centiméterre nyílik, majd elsimulás után eltűnik.
A szülőfájások megindulásától a méhszáj eltűnéséig első szülésnél átlagosan 9-11 óra, a másodszor vagy többször szült nők esetében átlagosan 4,5-5,5 óra telik el.
Mikor forduljon orvoshoz?
A szülés előtti két hétben előfordulhatnak ún. jósló fájások, amelyek néhány naponta egyszer-egyszer, de még nem rendszeresen jelentkeznek. Ha a méhösszehúzódások rendszeressé válnak, vagyis körülbelül 5-10 percenként érkeznek, és 30-60 másodpercig tartanak, javasolt értesíteni a szülész-nőgyógyász szakorvost, illetve jelentkezni a kórházi szülészeti osztályon.
Amennyiben a nyákdugó távozását és a magzatvíz elfolyását észleli, vagy ha nagyobb mennyiségű vért veszít, azonnal induljon a kórházba, vagy hívja a 112-t, és kérjen mentőt!
A szülés megindulásának feltételezett okai
A szülés megindulását több tényező befolyásolja, nem lehet egyetlen egy okra visszavezetni. A méh izomzatának működését hormonok és az idegrendszer szabályozza. A magzat mellékveséje által termelt hormon (kortizol) hatására megváltozik az anya hormonjainak (ösztrogén és progeszteron) szintje, ami a méhnyak felpuhulását eredményezi. Megindulnak a rendszeres méhösszehúzódások - más néven fájások -, amelyek erőssége és gyakorisága fokozatosan nő. A méh összehúzódásainak hatására a méhnyak fokozatosan kitágul (dilatáció), majd elvékonyodik, végül egészen visszahúzódik és belesimul a méh többi részébe.
tags: #mikor #van #leereszkedve #kismama #pocakja