Minden anyuka rémálma, hogy kisbabája tüdejével probléma adódik, vagy - a legnagyobb félelmünk - hogy leáll a kicsi légzése. Ezért figyeljük már-már mániákusan, hogy apróságunk vesz-e levegőt, s ha igen, hogyan teszi.
Az újszülöttek nagyon szaporán veszik a levegőt. Mivel kisebb a tüdejük, mint a miénk, emiatt gyorsabb légcserére szorulnak. A kicsiny baba légzése nem mindig egyenletes. Néha mélyeket, hatalmasakat szuszognak, mintha zihálnának, máskor szinte kapkodják a levegőt, megint máskor eltérő hosszúságú szüneteket tartanak két légvétel között, akár másodperceket is. A légzésük olykor egész felszínes.
Az éjjeli hangoskodásnak is megvannak a maga okai. A csecsemők légutai szűkek, rövidek, orrocskájuk apró, orrnyílásuk szűk, nem tudnak annyi levegőt egyszerre beszívni, mint a felnőttek. Emiatt gyorsabb és zajosabb a légzésük. Az orrban felgyűlő váladék, illetve a torokban, a garatnál felgyülemlő nyál meglehetősen hangos és kissé ijesztő, szortyogó hangot eredményez.
Néhány kisbaba úgy morog-nyög álmában, mintha rettentő sok dolgot szeretne egyszerre elpanaszkodni. Mindez krákogásokkal, horkolással, csuklással tarkított, és mint ilyen, szórakoztató műsorszám lehet az alvó kisdedet árgus szemekkel figyelő felnőttnek. Nyugalom, nem rossz anya, aki ettől nem esik kétségbe, nyugodtan lehet kuncogva figyelni a zajos durmolást.
Ha a légzés sípolva hörgőnek hallatszik belégzéskor, annak az oka, hogy a gége körüli szövetek még nem elég erősek. Evés és sírás közben még inkább megfigyelhető jelenség, mely az élet első néhány hetében jelenik meg. Máskor úgy hallatszik, mintha tele lenne az orra váladékkal, mintha náthás lenne.
Arra a kérdésre, hogy mikor lesz halkabb a légzés, nincs pontos válasz, de 6 hónapos kor körül már számíthatsz némi javulásra. Ekkortájt kezdik ugyanis megtanulni az orr mellett az akaratlagos szájon át történő légzést is, a felnőttekhez hasonlóan. Ha figyeled babád álmát, tapasztalni fogod, hogy féléves korára már kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb és csendesebb a szuszogása, és a kísérő zajok csökkennek. Ilyenkorra a légutak is megnőnek, a légzőszervek erősödnek egy kicsit, a hangoskodás tehát fokozatosan mérséklődik.
A szülőszobában a legcsodálatosabb hang, amikor az újszülött felsír. Az egészséges csecsemő teli torokból sír, ez a szabad orrlégzés és a levegővel telített tüdő révén lehetséges. Az újszülött másik fontos élettevékenysége a szopás, amely szintén a szabadon működő orrlégzés függvénye.
Szerencsére ritkán, de előfordul, hogy az újszülött náthásan tér haza a kórházból. Fontos tehát, hogy az orrjáratok ebben az életkorban és később is tiszták, átjárhatók legyenek.
A hurutos orrüreget két dolog szűkíti. Az egyik az azt bélelő nyálkahártyából termelődő váladék, amely többnyire valamilyen kórokozó, vírus vagy baktérium hatására jön létre. A másik az orrjáratok duzzadásra hajlamos hámrétegének megvastagodása, ez szintén az idegen anyagok és kórokozók hatására keletkezik.
Szerencsére sok szülő tudja már, hogy a felszaporodott orrváladéktól meg kell szabadítani a gyermeket mindaddig, amíg nem tanul meg orrot fújni. Ez a magyarázata, hogy az orrüreg hátsó része felé csorgó váladék az alsó légutakban gyakran okoz szövődményeket. A légvétel útján apró, fertőzött mikroszkopikus nyákcseppek jutnak a gégén át a légcsőbe és a hörgőkbe, ahol rekedtséget, száraz, majd hurutos köhögést okoznak.
Az orrüreget bélelő gyulladásos nyálkahártya duzzanata az orrváladék leszívása után is fennáll, és tovább akadályozza az orrlégzést. Ilyenkor a légzés hangossá válik. A probléma rendezése pici csecsemőkorban a szopás nélkülözhetetlen feltétele.
Romlik a szaglás is, ami az ízérzéssel kapcsolatos élettani folyamat. A tartós szájlégzés másodlagos torokpanaszokat okoz, hiszen az orr élettani működése zavart szenved.
A nagyvárosokban a fokozódó légszennyezettség miatt az orrnyálkahártya állandóan túlterhelt. Gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt hasznos az orrot naponta átöblíteni élettani sóval. Tartós használata nem károsítja és nem szántja ki az orrnyálkahártyát. Pici csecsemőknek erre a célra az élettani só vagy a tengervizes orrkészítmény javasolt. Mindezt természetesen meg kell előznie az orrváladék eltávolításának.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Ha leáll a légzése, természetesen azonnal hívj mentőt.
Az erős köhögés és zihálás is orvosi vizsgálatot igényel, főleg, ha megemelkedett testhőmérséklettel is jár.
A nehézlégzés minden esetben súlyos állapot és azonnali orvosi beavatkozásért kiált.
Ha csecsemőd, kisgyermeked orrcimpái kitágulnak, tüdeje tágulásakor a gyomortájéka, bordaközi izmai abnormálisan behorpadnak, szája, körmei, nyálkahártyája elszürkül, elkékül, láthatóan kínlódik, ezek bármelyike a nehézlégzés tünete.
A szapora légzés, orvosi nevén tachypnoea, a légzésszám kórosan megnövekedett állapota, amely azt jelenti, hogy a beteg a normálisnál gyorsabban lélegzik. Általánosan elfogadott, hogy felnőtteknél a 20 légvétel/perc feletti légzésszám tachypnoeának minősül, míg gyermekeknél és csecsemőknél az életkortól függően változik a normál tartomány. Gyermekeknél és csecsemőknél magasabb, az életkortól függően. Újszülötteknél akár 30-60 légvétel/perc is normális lehet, míg iskoláskorúaknál 18-30 közé eshet.
Ha a szapora légzés hirtelen jelentkezik, mellkasi fájdalom, cianózis, zavartság vagy eszméletvesztés kíséri, azonnali orvosi ellátásra van szükség. Ha tartósan fennáll, és nincs egyértelmű oka (például láz), akkor is ajánlott kivizsgáltatni.
Bizonyos helyzetekben, például edzés közben vagy hőemelkedés esetén a légzésszám természetesen megemelkedik, de ha nyugalmi állapotban is fennáll, kóros állapotot jelezhet.
A szapora légzés lehetséges okai és kezelési lehetőségei
A szapora légzés hátterében számos különböző élettani és kóros állapot állhat, többek között:
- Légúti betegségek: tüdőgyulladás, asztma, krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), tüdőembólia
- Szívbetegségek: szívelégtelenség, szívritmuszavarok
- Fertőzések és lázas állapotok: magas láz esetén a szervezet a testhőmérséklet szabályozására gyorsabb légzéssel reagál
- Anyagcsere-zavarok: acidózis (pl. ketoacidózis)
A szapora légzés diagnosztizálásához az orvos a következő vizsgálatokat rendelheti el:
- Légzésszám mérése: a percenkénti légvételek számlálása
- Vérgázanalízis: az oxigén- és szén-dioxid-szint ellenőrzése a vérben
- Mellkasi röntgen: tüdőgyulladás, daganat vagy egyéb tüdőbetegségek kizárására
- EKG és szívultrahang: szívproblémák kizárására
- Laborvizsgálatok: vérkép, elektrolitok, gyulladásos markerek ellenőrzése
- Pulzoximetria: az oxigénszaturáció mérésére
A tachypnoea kezelése az alapbetegségtől függ. Az alábbiak lehetnek a kezelési módok:
- Oxigénterápia: ha a vér oxigénszintje alacsony
- Inhalációs terápia: pl. hörgőtágítók asztma vagy COPD esetén
- Antibiotikumok: ha bakteriális fertőzés áll a háttérben
- Nyugtatók vagy pszichoterápia: ha a szapora légzés szorongás vagy pánikroham miatt alakul ki
- Sürgősségi ellátás: ha életveszélyes állapot (pl. tüdőembólia, ARDS) áll fenn
Ha stressz vagy szorongás okozza a gyors légzést, akkor mélylégzési technikák, meditáció, lassú orrlégzés és egy pohár víz elfogyasztása is segíthet. Ha azonban a háttérben betegség áll, akkor orvosi kezelés szükséges.
Légúti megbetegedések gyerekeknél: Tünetek, kezelés és megelőzés - Baba-Mama Online Fórum videó
A nátha és szövődményei csecsemőknél
Az újszülöttek és a gyerekek körében a leggyakoribb betegség a nátha, amely minden más betegséggel összehasonlítva a legtöbb óvodai, iskolai hiányzásért felel. Az esetek többségében vírusok okozzák (több mint 100-féle), amelyek a hideg idő érkeztével és zárt közösségekben gyorsabban terjednek.
A nátha csecsemőkre nézve komoly betegséget jelenthet, ami orvosi kezelést igényel! A hat év alatti gyermekek évente átlagosan hat-nyolc megfázást szenvednek el (havonta legfeljebb egyet, szeptembertől áprilisig), főleg akkor, ha bölcsődébe, óvodába is járnak. Ebben az életszakaszban ez egy teljesen “természetes” folyamat.
A nátha főbb tünetei gyermekeknél: leggyakrabban ősszel és télen (beltérben tartózkodnak a kicsik, ahol a csökkent páratartalom miatt nő a fertőzés kockázata) jelentkeznek a panaszok. A tünetek átlagosan 7-14 napig tartanak. Mivel a vírusok többnyire közvetlen érintkezés vagy cseppfertőzés (pl. köhögés) útján terjednek, az újszülöttek, kisgyermekek vannak kitéve leginkább ezen betegségnek. A nátha az első 2-4 napban a legfertőzőbb.
A megfázás jelei és tünetei általában egy-két nappal a “megfertőződés” után jelentkeznek. Gyermekeknél az orrdugulás a legszembetűnőbb tünet, de előfordulhat orrfolyás, tüsszögés is - melyek nemcsak nappal jelentenek problémát, hanem a nyugodt alvást is megzavarhatják. A klinikai gyakorlatban az tapasztalható, hogy leginkább az első három napban gyakori a láz előfordulása is.
Egyéb tünetek közé tartozik a torokfájás, hidegrázás, izomfájdalom, csont- és ízületi fájdalom, fejfájás, kimerültség, köhögés, ingerlékenység, alvási nehézség és csökkent étvágy. Az orrnyálkahártya kipirosodhat és megduzzadhat, a nyak nyirokcsomói pedig kissé megnagyobbodhatnak.
A megfázás tünetei általában az első 10 napban a legrosszabbak, ám néhány gyermeknek 10 napon túl is van orrfolyása, orrdugulása és köhögése. Ezen túlmenően nem szokatlan, hogy egy második “felülfertőződés” is kialakul, és ez azt a látszatot keltheti, hogy a gyermeknek egyetlen megfázása van, amely hetekig vagy akár hónapokig tart. Kicsit furcsán hangozhat, de ettől nem kell aggódni, csak akkor, ha súlyosabb tünetek is kialakulnak.
A nátha súlyos szövődményekkel járhat. A legtöbb náthás gyermeknél nem alakulnak ki szövődmények. Az újszülöttek és kisgyermekek immunrendszere azonban még gyenge, fejletlen, ezért egy egyszerűnek tűnő náthának is súlyos szövődményei lehetnek.
Nagyon gyakori például a középfülgyulladás, ami legrosszabb esetben akár hallásvesztéshez is vezethet - ez jelentős fájdalommal is járhat. Ha egy kisgyermeknél a nátha tüneteinek első három napja után láz (38,0 C° felett) jelentkezik, gondolni kell fülészeti szövődményre is.
A kínzó köhögéssel és légszomjjal járó bronchitis (hörghurut) sem ritka szövődmény. Vírusos fertőzések során gyakran tapasztalható kötőhártya-gyulladás, amely az esetek döntő többségében nem igényel ellátást - ám a felülfertőződést megelőzvén gyakran antibiotikumtartalmú szemcseppet alkalmazhatunk.
Hosszabb ideig (10 nap) fennálló orrdugulás esetén keressük fel házi gyermekorvosunkat - orrmelléküreg-gyulladás is fenntarthatja az állapotot.
A nátha tüneteinek első három napja után lázas gyermekek bakteriális tüdőgyulladásban is szenvedhetnek, különösen akkor, ha köhögnek és szaporán veszik a levegőt. Amennyiben magatartásbeli változásokat (ingerlékenység, letargia), légzési nehézséget, nehézlégzést, szapora légzést tapasztal, azonnal forduljon orvoshoz!
Sajnos, gyermekeknél a COVID-19 által okozott megfázás úgy néz ki, mint bármely más vírus által okozott megfázás, és csak teszttel lehet diagnosztizálni. Kiemelendő, hogy általában négy-hat nappal az expozíció (vírusoknak való kitettség) után kezdődik, de akár 14 nappal az expozíció után is előfordulhat. A legtöbb gyermeknél a tünetek közé tartozik a láz és a nem produktív köhögés, bár orrfolyás, hasi fájdalom, hányás vagy hasmenés is előfordulhat. A gyermekek COVID-19 fertőzése általában enyhe, sőt tünetmentes is lehet. Ennél a betegségnél a súlyos fertőzés, a kórházi kezelés és a halálozás ritkábban fordul elő gyermekeknél, mint felnőtteknél.
Mit tehetünk otthon?
A közönséges nátha oki terápiát nem igényel, csupán tüneti kezelést, azonban a náthás csecsemő vagy kisgyermek más ellátást igényelhet a felnőtteknél. A kezelési lehetőségek arra összpontosítanak, hogy segítsenek enyhíteni a gyermek tüneteit, amíg a betegség el nem múlik.
Adjon gyermekének sok folyadékot, például vizet, elektrolitoldatot, almalevet, meleg levest. Ez segít megelőzni a folyadékvesztést.
Az antihisztaminok, köhögéscsillapítók és köptetőszerek önmagukban és kombinációkban egyaránt kaphatók, azonban kevés klinikai vizsgálatot végeztek ezekkel a termékekkel csecsemőkön és gyermekeken. Hat évnél fiatalabb gyermekek esetében ezek használata nem ajánlott.
Láz jelentkezése esetén lázcsillapító gyógyszer adása indokolt. Soha ne adjon aszpirint 18 éves vagy annál fiatalabb gyermeknek, mivel egy ritka, de súlyos állapotot is előidézhet (Reye-szindróma).
Fontos még a gondos orrszívás, orrát effektíven fújni nem tudó gyermekeknél orrszívó-porszívó használatával, nagyobb gyermeket biztassuk gyakori orrfújásra, valamint használjunk napi 5x2-2 csepp orrcseppet (természetesen olyat, ami gyermekeknél alkalmazható). Amennyiben az említett szerek nem jöhetnek szóba, akkor tengervizes, illetve sós vizes orrspray-k, orröblögető oldatok alkalmazhatók.
A méz hasznos lehet 12 hónaposnál idősebb gyermekeknél az éjszakai köhögés csillapításában. Egy évesnél fiatalabb gyermeknek azonban nem szabad mézet adni!
Van néhány bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a C-vitamin megelőző alkalmazása csökkentheti a megfázás időtartamát gyermekeknél, de nem elegendő a C-vitamin rutinszerű használatának ajánlásához.
Az antibiotikumok nem hatékonyak a nátha kezelésében! Csak akkor szükségesek, ha bakteriális fertőzés miatt például fülgyulladás, tüdőgyulladás vagy arcüreggyulladás alakul ki. Az antibiotikumok nem megfelelő alkalmazása (szülők és akár orvos kollégák révén) antibiotikumrezisztencia kialakulásához, sőt mellékhatásokhoz is vezethet!
Amennyiben már a kisgyermek önállóan tud kezet mosni, mélyítsük el benne a megfelelő kéz- és archigiéniai szabályokat, hiszen az arc-kéz kontaktus a kórokozók terjedésének egyik leggyakoribb módja!
Amennyiben szükséges, használjon párásító készüléket a gyermek szobájában éjszaka, hogy megkönnyítse a légzést. Ezenkívül fontos még a sok pihenés, gyakori szellőztetés a szobában, ahol a gyermek tartózkodik.
A méhen kívüli élet az első lélegzetvételekkel kezdődik, a légzés pedig az egyik legalapvetőbb élettani funkciónk. Az újszülöttek sokkal gyorsabban lélegeznek, mint az idősebb gyermekek és felnőttek. Míg a felnőttek esetében 14-18/perc a normális légzésszám, addig egy egészséges, fejlett újszülötté 40-60/perc közötti (ez alvás közben lelassulhat a percenkénti 30-40 légzésre), egy csecsemőé 30-50, a kisdedeké pedig 25-32 percenként.
Ennek az az oka, hogy az újszülöttek mellkasa és tüdeje jóval kisebb, légútjaik szűkebbek és légzőizmaik is fejletlenebbek a felnőttekéhez képest.
Sokszor aggodalmat vált ki a hozzátartozókból, amikor azt tapasztalják, hogy az újszülött rendszertelenül veszi a levegőt. A békésen szunyókáló babáknál feltűnhet, hogy időnkén gyorsabban és mélyebben, majd lassabban és felszínesebben veszik a levegőt. Az pedig különösen nagy riadalmat okoz, amikor a szülők azt észlelik, hogy a picik időnként rövidebb (akár 10 másodpercnyi) szünetet is tartanak a légvételek között, majd külső stimuláció nélkül folytatják a légzést egyre mélyebb lélegzetvételekkel. Nem kell megijedni, ez kezdetben teljesen normális jelenség is lehet, amit periodikus légzésnek nevezünk, és a légzésellenőrző központ éretlenségével magyarázható.
A légzést számtalan tényező befolyásolja a baba esetében is. Újszülötteknél megfigyelhető, hogy a korai, az élet első órájában biztosított bőrkontaktus esetén a baba kisebb stresszt él át, a légzése és szívverése is stabilabb. Ha azonban stressz éri vagy sír, a légzésszáma is megemelkedik (akár 60 légzés/percet is elérhet). Fontos, hogy amint megnyugszik a baba, a légzésszámnak is normalizálódnia kell.
Két hónapos kor alatt a percenként 60 alatti, 2-12 hónapos kor között pedig a percenként 50 alatti légzésszámot tekintjük normálisnak. Ha a csecsemő nyugodt, és továbbra is azt tapasztaljuk, hogy folyamatosan gyorsan lélegzik, ez problémát jelezhet.
Lényeges, hogy a szülő észrevegye a baba légzésében megfigyelhető egyéb szokatlan jeleket is. Ilyen például, az orrszárnyi légzés, a belégzéssel egyidőben megfigyelhető mellkasi behúzódás, a hasi légzés fokozódása vagy a be- és kilégzést kísérő szokatlan hangok (hangos belégzés, préselő, sípoló, hangok vagy nyögések kilégzéskor).
Amennyiben a baba ajkai és bőre szederjessé válik, vagy egyéb riasztó tünetek (bágyadtság, eszméletvesztés, hányás, láz, mellkasi fájdalom) is társulnak a nehezített légzéshez, azonnali orvosi segítséget, mentőt kell hívni a gyermekhez.
A csecsemőknél, kisgyermekeknél a náthás tünetekkel járó kórképek esetén a gyógyulás egyik komoly tényezője a légutak megfelelő tisztítása. A felszaporodott és pangó váladék eltávolításának legkíméletesebb és leghatékonyabb módja a megfelelően végzett orrszívás. Pár évvel ezelőtt még csak ballonos orrszívók álltak az anyukák rendelkezésére, ma már választhatunk porszívóhoz, vízcsap telephez csatlakoztatható, vagy az elektromos orrszívók közül.
A gátolt orrlégzés pici babáknál táplálkozási nehézséget is okozhat, akár anyatejes, akár tápszeres etetésnél is csökkenti a szívóerőt. Az orrszívó készüléket minden használatot követően sterilizálni kell. A sterilizálás a készülék használati utasításában leírtaknak megfelelően történjen. Ha az orrüregi váladék túl sűrű, javasolt az orrszívás megkezdése előtt a gyógyszertárakban kapható steril tengeri sót tartalmazó készítményekkel fellazítani azt.
A lakosság körében elterjedt tévhit, hogy párologtatásra csak télen van szükség. A páratartalmat érdemes 35-50 százalék körüli tartományban tartani. Meleg időben tudunk párásítani akár 1-2 nedves törölköző kihelyezésével is, míg télen hatékony a szobába bevitt forró, több liter mennyiségű pl. vizet tartalmazó edény.
A kisbabák orrjáratai még nagyon aprók és szűkek, így légúti fertőzések következtében nagyon gyakran eldugul a kicsik orra. A csecsemők szinte kizárólag az orrukon át lélegeznek, ezért az orrdugulás náluk igen komoly probléma. Oda vezethet, hogy a kisbaba megtagadhatja az evést és általános egészségi állapota jelentősen romolhat.
A náthás csecsemő orra bedugul, ilyenkor az alvás és az evés is nehezen megy. A csecsemő közérzete rosszabb, nyűgösebb.
A gyulladt, duzzadt orrnyálkahártya kezeléséhez fontos a bőséges folyadékfogyasztás. A csecsemő az orrán át, a duzzadt orrnyálkahártya miatt nem jut levegőhöz és nyitott szájjal lélegzik, melynek során sokkal több folyadékot veszít, mint orrlégzés mellett. A légvételt akadályozó orrnyálkahártya duzzanat megszüntetése is fontos, emiatt érösszehúzó orrspray alkalmazása is javasolt néhány napig a sós, tengervizes orrspray használata mellett.
Anyatejes babákat igény szerint tápláljunk nátha esetén is. Tápszeres kicsiket babavízzel vagy forralt és lehűtött vízzel kínáljunk. Ellenőrizzük rendszeresen a pelus tartalmát.
A náthás csecsemő orra eldugul a nyálkahártya duzzanat és az intenzív váladékképződés miatt. Ez nemcsak az evést és az alvást nehezíti meg, de szövődményeket is okozhat. A legkisebbeknél a műanyag, kézi orrszívó használata javasolt. Ha ezzel nem érjük el a kívánt hatást, elektromos vagy porszívó orrszívót érdemes bevetni a cél érdekében.
Alvás közben, a fekvő testhelyzet miatt az orr még könnyebben eldugul. Ezt megelőzendő, emeljük meg kicsit az ágy fejvégi részét. Az ágyrács és a matrac közé helyezzünk néhány könyvet, egy párnát vagy törölközőt.
Ha a csecsemő náthás, akkor érdemes párásítani a szobájában, ha ott száraz a levegő, alacsony a páratartalom. A száraz levegő belélegzése ugyanis irritálja az érzékeny nyálkahártyát. A váladék is könnyebben távozik, ha a nedves levegő belélegzésével megkönnyítjük a váladék oldódását. Fontos, hogy az inhalátor készülékeket a gyártó által leírt módon, rendszeresen tisztítsuk, hogy megelőzzük a penész és egyéb kórokozók elszaporodását.
A párásító használata mellett lényeges, hogy naponta egy-két alkalommal legalább egy gyors huzattal kiszellőztessük a szobát. A gyerekszoba szellőztetését olyan napszakokban végezzük, amikor a környékünkön tiszta a levegő.
A náthás csecsemő ápolása megterhelő a szülő számára is, így amikor csak módunk van rá, pihenjünk. Az alvás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az immunrendszer jól, egészségesen tudjon működni, betegség esetén tehát az alvásnak a gyógyulásban is fontos szerepe van.
Az anyatejes babát kínáljuk anyatejjel minél gyakrabban, mert az anyatej fontos védőanyagokat tartalmaz, amelyek a gyógyulását is segítik. A hozzátáplálás időszakában is tegyünk így.
Gyógynövényekből készült teák esetén 1 éves kor alatt kizárólag a patikában vásárolt, gyógyszertári tisztaságú gyógynövényekből készült főzetet adhatunk, vagy a készen vásárolható teakeverékeket, betartva az életkorra vonatkozó ajánlást. A méz fogyasztása közkedvelt gyógymód nátha, torokfájás esetén, de 12 hónapos kor alatti gyerekeknek nem szabad adni!
A kisgyermekek éretlen bélflórájuk miatt különösen érzékenyek a különböző fertőzésekre. A náthás tünetek olykor súlyosabb állapotokhoz vezethetnek. Mindenképp orvoshoz kell fordulni, ha a csecsemőnek magas, 38,5oC feletti láza van, és a folyadékot sem fogadja el, nem iszik.
Egy elhúzódó náthás betegség a már meglévő asztmás panaszokat is fokozhatja. Egyszerű nátha esetén jó hatású a friss levegő, ezért kizárólag abban az esetben, ha a gyermek nem lázas, időjárásnak megfelelően felöltöztetve rövid időre (legfeljebb fél órára) vigyük ki a szabad levegőre, ez az immunrendszerét is erősíti. Ha azonban a gyermeknek nincs kedve levegőzni, ne erőltessük, illetve azt se engedjük, hogy kimerítse magát.
Nagyon fontos a megfelelő folyadékpótlás, ez csecsemők esetében történhet elsősorban anyatejjel, illetve szükség szerint kiegészítve kifejezetten a számukra készült szénsavmentes ásványvízzel (csak 1 éves kor felett), 3-6 hetes kortól a babáknak készült gyógyszertárakban kapható gyümölcsteával, nagyobb gyerekeknek adhatunk meleg (nem forró) teát vagy gyümölcslevet. Ugyanez a helyzet az étkezéssel is: a náthás gyermeknek sokszor nincs étvágya! Ennek ellenére törekednünk kell a megfelelő táplálékbevitelre is!
Nagyon nehéz kérdés, hogy mikor vihetjük közösségbe (és mikor nem) a náthás kisgyermeket. Ennek eldöntése nem egyszerű feladat, de talán el lehet mondani, hogy 48 órás tünetmentesség már biztonságosnak tekinthető. A nemrég még köhögő, orrfolyós gyermeknél 4 dolgot gondoljunk át, mielőtt visszavinnénk közösségbe:
- Láztalan?
- Jó a kedve?
- Jó az étvágya, eleget iszik?
- Tud nyugodtan aludni?
Amennyiben ezekre a kérdésekre igen a válasz, nyugodt szívvel visszaengedhető.