A baba fejlődésének állomásait több fontos területen figyelhetjük meg. Mozgásának, érzékszerveinek, kognitív képességeinek előrehaladását, szociális, érzelmi és kommunikációs képességeinek változásait születésétől kezdve nyomon követhetjük. Cikkünkben röviden foglalkozunk ezekkel a területekkel a baba egyes fejlődési szakaszait érintve.
A kezdeti hónapok: Az alkalmazkodás és a reflexek időszaka
A baba első hónapja főként az új környezetéhez való alkalmazkodásról szól. Számos reflex szabályozás segíti őt. Végtagjai még hajlítva vissza, de ki tudja őket nyújtóztatni. Testrészeit még nem független mozgatja, hanem egyszerre jár a keze, lába. Figyeli a fényeket, a hangokat, mimikát. Vele született utánzási módszerrel tanul, ami most még nem akaratlagos. Kommunikációjára főként a sírás jellemző. A számára biztonságot adó anyaméh érzését idézhetjük fel, ha gyakran karunkba veszünk, beszélünk hozzá. Neki is szüksége van a biztonság érzésére, rendkívül fontos a testi kontaktus az egészséges lelki fejlődéséhez. Az újszülöttek könnyen felismerik édesanyjuk hangját, később a többi, gyakran hallott emberi hangot is meg lehet különböztetni. Ebben az időszakban a pici még keveset van ébren, ilyenkor viszont próbál mozgolódni, főként a külvilágra reagálva. Fejét már egy-egy pillanatra megemeli. Ingerekre gyakran egész testével reagál, kézujjai még hajlítottak. A babának már a méhen belül is jól működött a bőr, test, és egyensúly érzékelése. Ezért is olyan fontos számára az érintés, simogatás, ölelés, ringatás, ami egy kommunikációs csatorna is a szüleivel.
A baba fejlődését az első hónapokban számos reflex segíti:
- Moro-reflex: A baba szétlöki a karjait, kezét és ujjait kimerevíti és felsír, mintha megrémült volna valamitől. Ezután közelebb húzza testéhez a végtagjait, mintha próbálna belekapaszkodni valamibe. Többnyire akkor jelentkezik, amikor az újszülött feje hirtelen helyzetet változtat, hirtelen megváltozik a hőmérséklet vagy egy erős zaj megijeszti a picit. A Moro-reflex a baba 2 hónapos kora körül kezd megszűnni.
- Kapaszkodó-reflex: Amikor baba jó erősen megfogja a tenyerébe tett ujjunkat és el sem engedi, olyan, mintha szándékosan fogná a kezünket, pedig ez csak reflex. A tudatos megfogás és elengedés kialakulásával azonban a fogóreflex fokozatosan leépül.
- Szopó-reflex: Szintén létfenntartó ösztön, reflex, amely a csecsemő táplálékhoz jutását hivatott segíteni. A szopóreflex akkor váltódik ki, ha a baba szájpadlásához hozzáér valami. Ekkor automatikusan szopó mozdulatokat végez. A 4. hónap végére a gyermekek általában elhagyják ezt a reflexet.
- Keresőreflex: Ha a baba arcát vagy száját megérintjük, ösztönösen abba az irányba fordul az érintés tárgyát keresve. Ez a reflex az első időkben segíti a szoptatást, azzal, hogy segít az újszülöttnek megtalálni a mama mellét.
- Tónusos nyaki reflex: A tónusos nyaki reflex az újszülött 1 hónapos kora körül jelenik meg és nagyjából a negyedik hónapig marad meg. Ha az újszülött fejét oldalra fordítod, az ezen az oldalon lévő karját kiegyenesíti, míg a másikat behajlítja.
- Lépegető reflex: Bár egy újszülött természetesen még nem képes megtartani a saját súlyát a lábával, de ha megtartod úgy, hogy a talpa szilárd talajhoz érjen, úgy tesz, mintha járna, egyik lábát a másik elé teszi.
- Gerincvelői reflex (Galant-reflex): Ha a baba gerincét végigsimítod, egész testével a simítás irányába egyenesedik ki. A törzse előre-hátra mozog, szinte vonaglik, ha elegendő inger éri a picit. Ez a reflex segít az újszülöttnek végigfészkelődni a szülőcsatornán, amint a hüvely falának nyomása végigsimítja a hátát. A reflex a pici 4-6 hónapos koráig marad meg. Ha 6 hónapos kora után is megmarad a gerincvelői reflex, az kóros problémákra is utalhat.
- Babkin-reflex: A Babkin-reflex a baba mindkét tenyerén alkalmazott enyhe nyomásra adott különböző reakciókat jelenti. Ezek lehetnek a fej elforgatása, a nyak behajlítása, a száj kinyitása vagy akár ezek kombinációja. A koraszülöttek sokkal hajlamosabbak erre a reflexre.
- Úszó- vagy merülő reflex: Ha egy csecsemőt arccal lefelé vízbe helyezünk, elkezd úszó mozdulatokat végezni. Ráadásul hat hónapos koráig a baba nem lélegzik be vizet a tüdejébe, mivel egy kis bőrlebeny zárja el a légcső tetejét, így a szájába jutott vizet lenyeli. Mindazonáltal kockázatos a babát még ebben a korban úsztatni, hiszen akár nagy mennyiségű vizet is lenyelhet.
- Talpi reflex (Babinski-reflex): A talpi reflex a lényege, hogy a baba meghajlítja a lábfejét, lábujjai enyhén kitekerednek, nagylábujja enyhén elemelkedik a lábfej síkjától. Ennek az az oka, hogy ebben a korban az idei összekötetések még nem fejlődtek ki teljesen, így agy még nem tudja teljesen átvenni a test fölötti irányítást és nem tudja megakadályozni az ilyen spontán mozgásokat.
Az első hónapok fejlődési mérföldkövei:
- 1. hónaposan: Fényre, hangra odafordítja a fejét.
- 2. hónaposan: A mozgásokat a szemével követni tudja, megmarkol tárgyakat.
- 3. hónaposan: A fejét hason fekve képes megemelni. Tárgyakat képes akaratlagosan megmarkolni. Vagy legalábbis tudatosan odanyúl érte. Ha a feléje nyújtott tárgyat nem akarja megfogni, akkor várj még 1-2 hetet vele, de ha még 4 hónaposan sem képes erre, mindenképpen mutasd meg a gyermekorvosnak.
- 4. hónaposan: Képes a hátáról az oldalára fordulni. Határozottan nyúl a tárgyakért. A nagyobb, dundibb babák és a lustábbak még nem fordulnak meg ebben a korban, és az is gyakori, hogy csak egyetlen egyszer produkálja az átfordulást vagy oldalra fordulást a baba, aztán hetekig hónapokig nem csinálja. Ilyenkor ne aggódjunk, majd később ha szüksége lesz rá, újra be fogja mutatni ezt a képességét.
A 2. hónap végén meg az első elbűvölő szociális mosolygás, már nem utána, hanem a szülőnek szól. Két hónapos kor után már egyre több akaratlagos mozdulata van, és elkezdi felfedezni saját kezeit. A szimmetrikus mozgás már jellemző, izmai erősödnek.
A 4. hónap végére a gyermekek általában elhagyják a szopó reflexet.
Fél év tájékán: Az első helyváltoztató mozgások és a felfedezés
4 hónaposan hason fekve támaszkodik a karjain. Egyre figyel a saját hangjára, többet kezd rájönni, hogy nem minden hangot akar figyelni adott pillanatban. Szemei 4. hónap végére a legtöbb helyzetben mozognak. A gőgicsélés folytatódik, minden hangot kipróbál. Utánozza a felnőtteket, és saját magát is. Visszaválaszol, visszamosolyog. Ebben a korban már eltűnnek a primitív reflexek - fogó, kereső, járó reflex -, újdonságként lábfejét megfogja, és szájába is veszi. Hason fekve stabilan támaszkodik, hamarosan biztosított könyökkel is. Kezdi megtanulni a tárgyak állandóságát. Azt, hogy nem szűnnek meg attól, hogy ő nem látja őket. A beszéd hallgatásakor már felismeri, hogy milyen a mondatok hanglejtése.
Fejlődési mérföldkövek 5-6 hónaposan:
- 5. hónaposan: Egyre összetettebb, határozottabb mozdulatokkal pakolássza a játékait. Megtámasztva meg tud ülni, hason magasra emeli a fejét és a kezére támaszkodik.
- 6. hónaposan: Ebben a korban jön el az ideje az első komolyabb helyváltoztató mozgásoknak. A legtöbb csecsemő hasról hátra és hátról hasra fordul, lábujját rágcsálja, és az első kúszómozdulatokat gyakorolja. Gyakori, hogy ez csak hátrafelé vagy körbe-körbe sikerül, de pár hét gyakorlatozás után már kommandós stílusban is képes közlekedni a kicsi.
Fél évesen már főként a saját anyanyelve hangkészleteit használja, és lassan megjelenik a gagyogás, amely már nem csak hangokat, hanem hangkapcsolatokat jelent. Izgalmas időszak ez, hiszen a pici egyre tudatosabban mozog, rengeteg tapasztalatot szerez, és önállósodni.
Ha a baba 5 hónapos koráig sem nyúl a játékok, tárgyak után, az sem ad feltétlenül okot az aggodalomra. Lehet, hogy csak habozik, és ezért nem próbálja elérni a dolgokat - a babák is lehetnek szégyenlősebbek -, vagy eddig egyszerűen nem mutattak még neki olyasmit, ami annyira felkeltette volna az érdeklődését, hogy utána akarjon nyúlni.
A második félév: Mozgás, felfedezés és az első szavak
Felül, vagy félig ülő helyzetet vesz fel, négykézlábra áll. A stabil ülő helyzet fontos mérföldkő lesz, mert így végre mindkét keze felszabadul. Kúszik, mászik. Megjelenik a motiváció. Kezeivel össze tudja csippenteni a játékokat. Felfedezi a távolságot, mélységet, részleteket. Gőgicsél, és már egyre tudatosabban rendezi össze a hangokat (papapa, tötötö). Fél éves kora körül fontossá válik, hogy a szopás mozdulatai mellett elkezdje megtanulni a rágást, harapást, a kanállal evés és pohárból ivás technikát.
Fejlődési mérföldkövek 7-10 hónaposan:
- 7. hónaposan: Egyedül ül, a kezével tartja magát. A legtöbb baba még csak körbe-körbe kúszik, vagy gurul, az ügyesebbek már előrefelé is haladnak. Olykor négykézláb állásba is feltornássza magát, de mászni csak a nagyon ügyes babák kezdenek még ebben a korban. Ha nem tud még önállóan, kezével megtámasztva magát, ülni, ne aggódj miatta és a mászás elkezdése is odébb van még.
- 8. hónaposan: A legtöbb baba még csak a kúszást próbálgatja, az ügyesebbek már mászni is kezdenek. A kezedbe kapaszkodva fel tud ülni.
- 9. hónaposan: Legkésőbb ebben a korban elkezd kúszni, a gyorsabban fejlődő babák már másznak és felállnak.
- 10. hónaposan: A kúszásból fokozatosan mászni kezd, majd önállóan felül és feláll.
A baba mozgásfejlődése látványos változásokat hoz ebben az időszakban. Kúszik, mászik, felegyenesedni igyekszik, a szakasz végén pedig felkapaszkodik, és feláll. Gyakran feltérdel, majd felállva testsúlyát egyik-másik lábára helyezi. Innen fog kiindulni az oldalazva lépegetés. Már nem csak egy játékkal játszik egyszerre, hanem többel is, sőt, összefüggésbe akarja őket hozni egymással, például összeütögeti őket. A felegyenesedés más rálátást ad a világra. Szeret dobálni, kipakolni, tárgyakat keresni. Érzelmeit egyre jobban kifejezi mimikával, vagy karjaival. Tartózkodóvá válik az idegenektől, ez a szorongás első megjelenése. Szavakat alkot, amelyek még nem értelmesek, de gyakran használják is őket.
Miután elkezd kúszni, a baba mintegy önmagát fejleszti a folytonos mozgással, minden mozgás tulajdonképpen edzés a számára, így fejlődik izomzata és idegrendszere az újabb mozgásfajták elsajátítására. Ezért mondják azt a szakemberek, hogy ha valamelyik fázis kimarad a mozgásfejlődésből, akár diszlexiás is lehet a gyerek, ez azonban nem feltétlenül van így minden esetben.
A súlyfejlődés mellett másik nagy aggodalma minden anyukának a mozgásfejlődés szokott lenni. Mikor fordul végre át? Mikor mászik már? Mikor fog végre járni? És persze mindig ott lebeg a szemünk előtt a szomszéd gyereke, aki már régen sétálgat, míg a miénk még mindig csak mászni hajlandó. Pedig a mozgásfejlődés nem gyorsvonat és nem szabad türelmetlennek lennünk, vagy olyan mozgásformát erőltetni, amire a baba még nem érett meg. Az átlag csecsemő 6 hónaposan még nem „akar” állni.
Az első lépések és azon túl: Mobilitás és önállóság
Az egyedül járást az önálló megállás előzi meg. Ez egyensúly gyakorlat, általában két stabilnak látszó ember, tárgy, bútor között. Mindent levesz a polcokról, megismeri a tárgyakat. Megtanulja, hogy melyik mire való. Elkezdi őket egymásra pakolni, és kisebb játékokat nagyobb üreges tárgyakba rak. Megismeri így a méreteket, formákat. Kommunikációjában a gagyogás egyre felismerhetőbb szavakat jelent, szókincse folyamatosan növekszik. Érzelmeit játszás közben is kifejezi, például ölelgeti a mackóját. Az önállóság előtérben van. A pelenkázás már nehézkes lehet, hiszen nem szereti a fekvést és a tortúrát. Nagyon szeret hintázni, ez különösen fejlesztő hatású is egyben. Szereti a mozgalmas dolgokat nézni, figyelni. Beszéde lehet már halandzsa, néhány értelmes szóval.
Fejlődési mérföldkövek 11-13 hónaposan és később:
- 11. hónaposan: Olykor 1-1 pillanatra kapaszkodó nélkül is megáll, de előfordulhat, hogy ez csak 1 éves korban vagy azután következik be. Kapaszkodva képes járni a bútorok mentén oldalazva. Képes lépcsőn négykézláb lemenni és a kanapéról is le tud mászni szabályosan háttal, ha megtanítjuk neki. Az első kapaszkodva megtett lépések láttán sok szülő örülni kezd és kézenfogva járni tanítja a kicsit, de ez teljesen szükségtelen: a pici magától is megtanul majd járni, ha eljött az ideje.
- 12. hónaposan: A legtöbb baba már rájön, hogyan kell kapaszkodó nélkül felállni és az ügyesebbek már el is indulhatnak egyedül, de a babák többségénél ez csak 12 hónapos kor között következik be. A kicsik előszeretettel kapaszkodnak valami tologatható játékba (pl.
- 13. hónaposan: A csecsemők általában ekkorra jutnak el oda, hogy megteszik első önálló lépteiket. A baba léptei picik és bizonytalanok, a kezével próbálja tartani az egyensúlyát. Az új mozgásformával járó élmények olyan nagy hatással vannak rá, hogy legszívesebben egész nap ezt gyakorolná, hirtelen nincs kedve enni, nem játszik a játékaival, egész nap csak menne, miközben az új mozgásforma lelkileg is megviselheti: nem akar aludni, éjszakai alvása nyugtalanabb lehet.
A járóka nagyon praktikus dolog, hiszen biztonságos és a baba számára átlátható játszóterületet ad a babának, amikor azonban már megkezdődik a kúszás-mászás időszaka, nagyjából 7 hónapos korban, egyre inkább szüksége lesz a kicsinek akkora térre, ahol korlátok nélkül mozoghat. Ez persze nem azt jelenti, hogy mostantól ne legyen a járókában, sőt: éppen most fogjuk igazán hasznát venni, hiszen a kúszó-mászó kicsi mindenhova oda akar majd menni, mindent ki akar próbálni, akkor is, ha éppen nem tudunk odafigyelni rá.
Az első lépések megtétele hatalmas fejlődési mérföldkőnek számít egy baba életében, de korántsem az egyetlen. A kúszás, mászás, ugrálás, sőt lépcsőzés is a fejlődés főbb állomásai közé tartoznak. Mivel járulhat hozzá a szülő a baba egészséges fejlődéséhez, hogyan segítheti őt e fontos állomások elérésében?
Az első önálló lépéseket a gyerekek általában az első születésnapjuk tájékán teszik meg. Természetesen a járás nem az egyedüli mozgáskészség, amelyet a gyerekek ebben az időszakban elsajátítanak. A 12-18 hónapos tipegő gyerekek gyakran nyúlnak valamiféle segédeszköz után, amely egyszerűbbé teszi az első lépések megtételét. A bébitaxik, járássegítők, guruló székek vagy játékok segítségével stabilabban tudnak közlekedni. Az első bizonytalan lépések ezzel sokkal magabiztosabbá válnak és idővel a játékok már nem csak segédeszközként funkcionálnak, de játékként is, melyet a gyerekek húzhatnak vagy tolhatnak.
Eljött az az időszak, amikor a gyerkőc megpróbál felmászni az ágyra, kanapéra, székre, asztalra... Az ön felügyelete mellett hagyja gyermekét kiélni ezen természetes mozgásigényét. Egy-másfél éves kor tájékán a gyerekek megtanulnak térdelni. Ez a fejlődési állomás általában a járás elsajátítása után három hónappal következik be. A járástól csak néhány lépés van a szaladásig. Ezt a mozgásformát a gyerekek nagyon gyorsan elsajátítják. A probléma nem a szaladás, sokkal inkább a megállás képessége. Az elején a gyerekek általában nem tudnak megállni és leesnek, pontosabban a földre dobják magukat.
Minden alkalommal, amikor a csöppségnek sikerül bármilyen tárgyat elhajítani (lehet az labda, játék, gyümölcs...), gyakorolja a kéz-szem koordinációját valamint az egyensúly megtartását. A sérülések elkerülése érdekében puha könnyű labdákkal gyakorolják a dobást és szülőként figyelje meg, melyik kezét részesíti a gyerkőc előnyben. Ilyenkor ugyanis már felismerhető, melyik kéz lesz gyermekénél a domináns.
A gyerekek táncolása nagyon bájos! A kis csípő riszálása egyszerre több izomcsoportot mozgat meg. Táncolás közben a gyerekek gyakorolják a zene és ritmus érzékelését. A közös játék bármikor pompás táncpartira változhat.
A rúgás sokkal bonyolultabb művelet, mint a járás, szaladás vagy guggolás. Rúgás közben a gyerkőc egy lábon áll, míg a másik lábbal próbál a labdába rúgni. Ez hatalmas összpontosítást igényel. A pozíció elsajátítása során a gyerekek elsősorban az egyensúly megtartását gyakorolják. Ilyenkor nyújthat támaszt a szülő vagy esetleg egy bútordarab.
A hátrafelé járás gyakran a nagyok ügyességét is próbára teszi. Ez a mozgásforma a négyfejű combizmot valamint a farizmokat is megdolgoztatja. Mivel segítheti gyermekét, hogy minél hamarabb megtanuljon hátrafelé járni?
A lépcsőn járás nagy erőfeszítéssel jár, nagy izomcsoportokat mozgat meg és stabilitást igényel. Az első próbálkozások során a gyerekek kezükkel támaszkodva illetve korlátba kapaszkodva segítik magukat. A lefelé való út sem egyszerű ezért a kezdetekben a gyerekek általában a seggen csúszva haladnak lefelé. Ennek ellenére a gyerekek imádnak le és fel szaladgálni a lépcsőn.
Két éves kor tájékán a gyerekek felfedezik az ugrálás örömét. Ugráljanak együtt! Aj také prirodzené pohyby, akými sú chôdza po schodoch, tancovanie či robenie drepov predstavujú v detskom vývine významné míľniky, ktoré by ste nemali prehliadnuť. A számunkra egyszerű mozgásformák, mint amilyen a guggolás, lépcsőn járás vagy táncolás, fontos fejlődési mérföldköveknek számítanak a csöppségek életében.
Az első 6 hónap
Hogyan segítsük a baba mozgásfejlődését?
Az újszülöttnek - aki napjai nagy részét még alvással tölti - nincsenek kiterjedt ismeretei az őt körülvevő világról. Ahogy a kisbaba egyre több időt tölt ébren, figyelmesen, gyorsan fejlődő érzékei is új lehetőségeket nyitnak meg előtte. A babának a szülő is segíthet abban, hogy felfedezze, hogyan érheti el a dolgokat, például ha játékokat tesz a játszószőnyegre, vagy a kiságy fölé kiságyforgót. A játékidő közben a játékokat célszerű a babához közel, könnyen elérhető helyre tenni - természetesen szülői felügyelettel legyen a kicsi -, így ő is láthatja és megpróbálhat utánuk nyúlni, a szülő pedig megdicsérheti a próbálkozásért.
A szülő szerepe kulcsfontosságú a baba mozgásfejlődésének támogatásában. Fontos, hogy a szülő türelmes legyen, és ne erőltesse a baba fejlődését. A legfontosabb, hogy a szülő minél több időt töltsön a babával, beszéljen hozzá, énekeljen neki, masszírozza, tornáztassa. Ezek a tevékenységek nemcsak a mozgásfejlődést segítik, hanem erősítik a szülő-baba kapcsolatot is.
A szülők gyakran esnek abba a hibába, hogy a gyermeküknek megvesz minden hasznosnak vélt zizegő, zenélő, csörgő játékot. Képzeljünk el egy olyan környezetet magunk körül, hogy fekszünk a kényelmes ágyunkban a tv előtt, mellettünk karnyújtásra van innivaló, ennivaló, telefon, tablet, számítógép, könyv, újság…és ha még valaki tisztába is tenne és meg is mosdatna, mi okunk lenne mozogni? A legnagyobb problémát az jelenti sajnos, hogy már maga a szülő is egy virtuális térben él. Mi magunk sem szakadunk ki a „kütyükből”. A gyermekünk ezt látja, mert egy csecsemő mindig utánoz. Mi magunk is fejlesztjük Őket. Bizonyára sokkal egyszerűbb egy zenélő játékot felhúzni este, mint hogy mi énekeljünk.
A baba fejlődésének nyomon követése
Az egyik legfontosabb jelzőértékkel bíró otthoni vizsgálódási módszerünk kisbabánk súlyának rendszeres, kezdetben heti, majd kétheti és havi lemérése. A születés után megfigyelhető „élettani fogyás” egy természetes testsúlycsökkenés, ami 100-150 grammot jelent, és 10-15 napon belül visszagyarapodik majd. A gyarapodás lehet eltérő gyermekenként, nem lehet általános értékeket megadni. Azonban feltűnő jelenségeket észrevehetünk, például ha nem történik két héten belül növekedés, vagy fogyást mérünk.
Forrás: Dr. Az újszülött hossza 50-51 cm körül mozog. Csecsemőkorban nagyobb mértékű növekedést fog mérni védőnőnk, vagy a gyermekorvos. A hossznövekedést befolyásolják genetikai tényezők, a magzati korban történő növekedésre kiható negatív hatások (dohányzás, alkoholfogyasztás, méhlepény-elégtelenség).
A szülőknek fontos tudniuk, hogy minden baba egyedi, és a fejlődési üteme is eltérő lehet. Nem szabad összehasonlítani a saját gyermeküket másokkal, és nem szabad túlzottan aggódni, ha a gyermek nem éri el a „hivatalos” mérföldköveket a megadott időben. A legfontosabb, hogy a szülő figyelmesen kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését, és ha bármilyen aggálya merül fel, forduljon szakemberhez.