A Lyme-kór és a migráns gyermekek kihívásai

A globális kihívások, mint a migráció és a környezeti tényezők, jelentős hatással vannak a gyermekek egészségére és jólétére. Míg a migráns gyermekek pszichológiai és érzelmi problémákkal küzdenek, addig a kullancsok által terjesztett betegségek, mint a Lyme-kór, fizikai egészségüket fenyegetik. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a migráció hatásait a gyermekekre, az EU integrációs erőfeszítéseit, valamint a Lyme-kór tüneteit, diagnosztizálását és megelőzését, különös tekintettel a gyermekekre.

A migráció hatása a gyermekekre

Egyre több gyermek kényszerül otthonát elhagyni, életük egyik pillanatról a másikra változik meg. Az őket ért traumatikus események pszichológiai, viselkedési és érzelmi problémákat okozhatnak. A migráció egy összetett társadalmi folyamat, amely a gyermekeket olyan fizikai és társadalmi stresszhatásoknak teszi ki, mely igen komoly mentális problémákat okozhat. Az életükben nem csupán a háború, illetve a terror elől való menekülés, hanem a migráció brutális körülményei is mély nyomokat hagyhatnak.

Az addig otthonukként ismert közeget elhagyni kényszerülő gyerekeknek hiányzik a kognitív működésük ahhoz, hogy megértsék, mi is történik körülöttük pontosan. Tapasztalat hiányában nem képesek felmérni egy-egy helyzet súlyát, önállóan mérlegelni és megfelelően reagálni különböző veszélyhelyzetekben. Ez több traumához is vezethet, hiszen a szülők megléte és a stabil háttér ugyanolyan fontos egy gyermek életében, mint a háború, az erőszak vagy az üldözés borzalmainak feldolgozása.

A boszniai háború idején például sok gyermeket evakuáltak a szüleitől. Néhányan évekkel a háború után poszttraumás stressz szindróma és egyéb mentális betegségek csapdájába estek. Ahogyan már említettem, nem minden szülő szerető és támogató, így ők sokszor további traumát vagy mentális problémát is okozhatnak a gyerekeknek.

A visszatoloncolás fogalma és hatásai

A visszatoloncolás (Felipe Gonzalez Morales ENSZ-szakértő definíciója alapján) olyan intézkedéseket, akciókat vagy politikát jelent, amelyek ténylegesen a migránsok egyéni vagy csoportos eltávolítását eredményezik, az emberi jogi kötelezettségekkel és a megfelelő eljárási garanciákkal összhangban lévő egyedi értékelés nélkül. Ezeket állami szereplők - például a rendőrség, a határőrség vagy a hadsereg - vagy nem állami szereplők - például félkatonai erők, magánbiztonsági személyzet vagy a kereskedelmi szállítmányok személyzete - hajthatják végre. A visszatoloncolásnak számos formája lehet. Az uniós államoknak alapvetően joguk van nemzeti határaik ellenőrzésére és a határokat illegálisan átlépő személyek belépésének megtagadására, mely esetben a nemzetközi jogból eredő kötelezettségvállalásaikkal összhangban cselekedhetnek. Ez azonban van, hogy nem így történik. Az újság szerint az embereket először egy jelöletlen furgonba pakolták, majd a görög parti őrség egyik hajójára tették, végül pedig egy vészhelyzeti csónakra rakodták és sodródni hagyták őket.

Természetesen tömegesen és egyre többen vannak, akik valóban valós alap nélkül szeretnének menekültstátuszt kapni és csupán a jobb megélhetés miatt migrálnak más országba, azonban bőven akadnak olyanok is akik valóban védelemre szorulnak. A gazdasági bevándorlók tömege azonban egyre nehezebb helyzetbe hozza az őket már ellátni képtelen nyugat-európai országokat. Teljesen mindegy ugyanakkor, hogy melyik helyzet áll fenn, a gyermekeik mindenképpen sérülnek.

Magára hagyott gyermekek esetei

Magára hagytak migránsok egy kisfiút Ásotthalom külterületén a múlt héten. A magára hagyott kisfiú kísérői visszamentek Szerbiába. A gyereket, aki a fóti gyermekközpontba került, hivatalból az ásotthalmi önkormányzat anyakönyvezi, és nevet ad neki. Az eset számos jogi és adminisztratív kérdést vetett fel. „Ilyen még soha nem volt” - mondta Papp Renáta, Ásotthalom polgármestere a magára hagyott kisfiú ügyéről. „Jogászkodunk rajta, mert ez a mi eddigi feladatainkon túlmutat” - tette hozzá. Múlt héten egyik éjjel egy 2-3 éves gyereket hagytak hátra a kísérői Ásotthalom külterületén. Egy rendőr egy helyi mezőőrrel közösen próbált a szülők vagy kísérők nyomára bukkanni, de nem sikerült nekik. Még majdnem gyerek, de legalább nem hagyták sorsára, mint a hároméves gyereket a múlt héten. Az eset nem várt feladatokat rótt az ásotthalmi önkormányzatra és a rendőrségre is. Mivel a kisfiút Ásotthalom közigazgatási területén találták, ezért területileg az ásotthalmi önkormányzat az illetékes, nekik kell elvégezni az anyakönyvezési feladatot úgy, hogy igazából semmit nem tudnak róla, egyelőre még az állampolgárságában sem biztosak. Jogilag az anyakönyv a születéssel, a házassággal, a bejegyzett élettársi kapcsolattal és a halálesettel kapcsolatos, a 2010. évi I. törvényben felsorolt adatokat, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza. A magára hagyott külföldi, egyébként a hatályos jogszabályok szerint illegálisan Magyarországon tartózkodó kisgyereknek Ásotthalom jegyzője, Hajnal Péter fog nevet adni kollégái segítségével. A hatóságok intézkedtek. A magára hagyott kisfiút a fóti Károlyi István Gyermekközpontban helyezték el.

Az IOM szerepe a gyermekvédelemben

Tekintettel globális jelentőségére és a válság sújtotta, mozgásban lévő és lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek csoportjainak közelségére, az IOM kulcsfontosságú szerepet és felelősséget vállal a gyermekek elhanyagolástól, bántalmazástól, erőszaktól és kizsákmányolástól való védelmében. A gyermekvédelmi megfontolások és intézkedések különböző segítségnyújtások során történő általános érvényesítésén túlmenően, mint például a készpénzalapú segítségnyújtás, a humanitárius evakuálás és szállítás, a gyermekvédelmi tevékenységek magukban foglalhatják a családok felkutatását és újraegyesítését, a reintegrációs programokat, az ügykezeléseket, beleértve a gyermekek érdekeit szem előtt tartó eljárásokat, valamint az alternatív gondozás vagy a fogvatartással szembeni alternatívák biztosítását vagy támogatását. Ezen túlmenően az IOM azon dolgozik, hogy azonosítsa azokat a konkrét veszélyforrásokat, amelyeknek a gyermekek ki lehetnek téve, hogy a programtervezéshez információkat szolgáltasson. Az IOM aktív tagja a Gyermekvédelmi Gyakorlati Közösségnek (CPAoR, Alliance CPHA).

Az EU erőfeszítései a migránsok beilleszkedéséért

A menekült vagy migráns hátterű diákok gyakran nehezen alkalmazkodnak az új tanulási környezethez. Az oktatási és képzési szakembereknek úgy kell kielégíteniük a diákok tanulási igényeit, hogy közben az osztályok egyre sokszínűbbé és többnyelvűvé válnak. Fontos tehát, hogy ezzel kapcsolatban iránymutatások álljanak rendelkezésükre, és hogy e téren meg tudják osztani egymással bevált módszereiket. Az Európai Bizottság 2016 óta támogatja az uniós tagállamokat arra irányuló erőfeszítéseikben, hogy elősegítsék a migránsok oktatási és képzési rendszerekbe történő beilleszkedését, a koragyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve egészen a felsőoktatásig.

Az integrációról és a befogadásról szóló cselekvési terv

A Bizottság 2020 novemberében elfogadta az integrációról és a befogadásról szóló cselekvési tervet (2021-2027). A cselekvési terv az integráció elősegítése érdekében olyan, a társadalom egészére kiterjedő megközelítés alkalmazását szorgalmazza, amely többek között a migránsok és a helyi közösségek, a munkáltatókat, a civil társadalom, valamint az összes kormányzati szint részvételére épül. A cselekvési terv hangsúlyt helyez arra, hogy a menekültek és a migránsok a folyamat minden szakaszában célzott támogatást kapjanak.

Bár elsősorban a nemzeti kormányok felelősek a szociálpolitikák kialakításáért és végrehajtásáért, az EU kulcsszerepet játszik a tagállamok támogatásában finanszírozás, iránymutatások kidolgozása és a vonatkozó partnerségek előmozdítása révén. Az egyik legfontosabb feladat, amelyet az EU forrásokkal támogat, olyan inkluzív oktatás és képzés biztosítása kisgyermekkortól a felsőoktatásig, amelynek középpontjában a képesítések gyorsabb elismerése és a nyelvtanulás áll.

Egymástól való tanulásra szolgáló tevékenységek és támogatások

A menekültek és migránsok beilleszkedésének elősegítése érdekében a Bizottság kölcsönös tanulási tevékenységekkel mozdítja elő a bevált gyakorlatok uniós tagállamok közötti cseréjét. E tevékenységekre az európai oktatási térség munkacsoportjai keretében kerül sor. Ezek a tevékenységek a szakpolitikai döntéshozók közötti hálózatépítést is elősegítik, és lehetővé teszik számukra, hogy jobban kezeljék az aktuális és jövőbeli kihívásokat. 2016 és 2018 között az alábbi témák kerültek megvitatásra azoknak a célzott tevékenységeknek a keretében, amelyek az egymástól való tanulást hivatottak elősegíteni:

• a kísérő nélküli kiskorúak nyelvi értékelése és integrálása az oktatás révén
• az újonnan érkezett migránsok fogadása és iskolázottságuk szintjének felmérése
• a menekültek képesítéseinek elismerése
• a kultúrák közötti párbeszéd, mint olyan eszköz, amely elősegíti a migrációval és a menekültekkel és menedékkérőkkel kapcsolatos kérdések megvitatását az oktatás során
• nyelvi és kulturális sokszínűség
• integrációs politikák a migránsok számára - alapelvek, kihívások és módszerek

A Bizottság partneri tanácsadás útján célzott szakértői tanácsadással is támogatja a tagállami szakpolitikai reformokat, például az újonnan érkezett migráns diákok iskolai integrációja terén. Ilyen tanácskozásra bármely tagállam kérésére sor kerülhet. A műhelytalálkozók keretében más tagállamok szakpolitikai döntéshozói és független szakértők közösen keresnek megoldásokat a nemzeti kihívásokra.

Erasmus+ program és online támogatás

Az Erasmus+ programon keresztül a Bizottság többek között olyan projekteket és tevékenységeket finanszíroz, amelyek a migránsok beilleszkedését szolgálják az oktatás és képzés valamennyi területén. Az Európai Bizottság társfinanszírozást nyújt a migránsok oktatásával foglalkozó SIRIUS hálózatnak. A hálózat nemzeti és nemzetközi szintű stratégiai tevékenységek révén támogatja a migráns hátterű gyermekek és fiatalok oktatását, amelyben a migránsok oktatása terén tevékenykedő kutatók, szakpolitikai döntéshozók és szakemberek, valamint magukat a migránsokat és menekülteket is részt vesznek.

Az Erasmus+ program keretében finanszírozott School Education Gateway portál lehetővé teszi a szakemberek számára, hogy információt cseréljenek, segédanyagokat (például cikkeket és óraterveket) osszanak meg egymással, és hozzáférjenek a befogadás, a kulturális sokszínűség és az újonnan érkezett migráns diákok osztálytermi integrálása témájával kapcsolatos szolgáltatásokhoz, pl. online tanfolyamokhoz. Az eTwinning platform IKT-eszközökkel kapcsolja össze az európai iskolákat, és lehetőséget biztosít a nevelési-oktatási intézményvezetők és szakemberek számára a tapasztalatcserére és a kölcsönös segítségnyújtásra. A Bizottság eddig már több mint 100 000 menekült és újonnan érkezett migráns számára tette lehetővé, hogy online nyelvi támogatást vegyenek igénybe.

A Lyme-kór és gyermekek

A kullancsfélék családjába világszerte mintegy 700 ismert fajt sorolnak. Viszonylag nagytermetű (1-6 mm) ízeltlábúak, amelyek elsősorban madarak és emlősök, kisebb arányban hüllők vérszívói. A közönséges kullancs hazánkban is gyakori. Legnagyobb számban az erdőkben (pl. gazdag aljnövényzetű gyertyános-tölgyesekben), valamint egyéb, bokros-fás, sűrű aljnövényzetű területeken fordul elő. Itt a legkisebb a hő- és páratartalom-ingadozás (amely a kiszáradásra rendkívül érzékeny kullancs szempontjából kulcsfontosságú), valamint a legtöbb potenciális gazdaállat (különféle erdei emlősök, madarak) is itt található. Azonban városi környezetben is előfordul, különösen az összefüggő növényzettel borított kisebb-nagyobb területeken, így parkokban és családi házak kertjeiben, a magas fűvel benőtt, elhanyagolt területeken és a települések határában.

A kullancsok világszerte számos emberi és/vagy állati betegség átviteléért felelős, ún. Hazánkban a két legfontosabb emberi betegség a kullancs által terjesztett vírusos agyhártya/agyvelőgyulladás (meningoencephalitis) és a Lyme-kór, mindkettőnek a közönséges kullancs a hazai vektora.

A Lyme-kór tünetei és lefolyása

A Lyme-kórt Magyarországon 1998 óta kell jelenteni az illetékes hatóság felé, évente átlagosan ezer esetet jelentenek. A tünetmentes fertőzöttek egyes becslések szerint legalább annyian lehetnek, mint a tünetekkel rendelkezők. Magyarországon mindenhol előfordul, bármelyik korosztályt és nemet érintheti. A baktériumcsoport, a borelliák nagyon mozgékony, dugóhúzó alakú képződmények. A csoportba több faj is tartozik, amelyek egyike a bőrgyógyászati, míg mások a neurológiai tünetekért felelősek, míg a vándorló bőrpír nevű panaszt mindhárom, Európában jelen lévő faj okozhat.

A legjellegzetesebb, az esetek 60-80%-ában előforduló klinikai tünete a vándorló bőrpír (erythema migrans), amely általában 7-10 napos (de minimum 48 órás) lappangási idő után, a csípés helyén jelentkezik. A bőrelváltozás mindig kis kerek folt formájában kezdődik, majd a széli részeken terjedve, középen halványulva, gyűrűt formál. A bőrjelenséget enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kísérheti, de felléphetnek nem specifikus tünetek (pl. magas láz, gyengeség, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, esetleg nyirokcsomó-duzzanat), valamint idegrendszeri tünetek is. Igen ritkán, a kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt betegeknél napokkal, hetekkel, esetleg hónapokkal a kullancscsípés után idegrendszeri, mozgásszervi vagy a szívet érintő szövődmények (zsibbadás, végtagfájdalom, perifériás ideggyulladás, szívpanaszok) jelentkezhetnek, de legtöbbször semmilyen társtünet nincs.

Gyermekeknél a fej és a fül mögötti terület van gyakran kitéve kullancscsípésnek, ami azért problémás, mert ezeken a részeken jóval nehezebb felfedezni ezt a tünetet. A fül mögötti csípésnél megjelenő bőrpír általában csak halványan észlelhető, sokszor csak egy körülbelül függőleges, 1-2 centiméteres csík látható a fül előtt, ami a következő időszakban halad előre az orr felé, majd eltűnik. Fájdalom, láz szinte sosem kíséri, viszketni is csak elenyésző esetben szokott. Szintén jól felismerhető, bár kevésbé előforduló tünet, elsősorban gyermekeknél a fülkagylón vagy a fülcimpán megjelenő lilásvörös, tömött állagú, néhány centiméter átmérőjű csomó vagy plakk, ami kezelés hiányában több hónapig is megmaradhat.

Nagyon ritka tünet a kezeletlenül maradt fertőzést követő néhány hétben fellépő szívizomgyulladás, szívritmuszavar. A neurológiai kórképek is megjelenhetnek, felléphet agyvelő- és agyhártyagyulladás is. Ezek vírusos formáitól eltérően ennél a betegségnél minimális mértékben figyelhetők meg tünetek. Ezek általában a fejfájás, rossz közérzet, de például eszméletzavar nem szokott fellépni, tarkókötöttség is csak ritkán. Az idegrendszeri folyamatokra leginkább a lassú elbutulás, kóros feledékenység jellemző. Előfordulhat - különösen gyermekeknél - arcidegbénulás, amelynél a szemhéjak, az ajkak széle leereszkedik, nyálcsorgás alakulhat ki. Végül a reumatológiai tünetekre kell kitérni, amelyek lappangási ideje szintén elhúzódó lehet, a fertőzést követően akár hónapokkal, évekkel később is megjelenhetnek. Ezeknél a tüneteknél leginkább az ízületek fájdalmára, duzzanatára, gyulladására kell gondolni, legtöbbször a térd szokott érintett lenni. A fájdalom mértéke nem nevezhető jelentősnek a sokszor komoly duzzanat mellett sem.

Diagnózis és kezelés

A Lyme-kór diagnózisának felállításához bizonyos esetekben a jellegzetes tünetek jelenléte is elegendő. Ilyenek a vándorló bőrpír, a fülcimpánál leírt csomó jelenléte, a bőrsorvadásos tünetek vagy a Bannwarth-szindróma, ami krónikus lymphocytás agyhártyagyulladással, aszimmetrikus gyöki típusú fájdalommal, érzészavarral és arcbénulással járó tünetegyüttes. Több olyan tünet is meg szokott jelenni, amikor tisztán a panaszok alapján nem lehet diagnosztizálni a betegséget, hanem immunszerológiai vizsgálatokra van szükség. A rutin laboratóriumi vizsgálatok során készült leletek jellemzően nem mutatnak semmilyen eltérést.

Gyakorlott infektológus számára a vándorló bőrpír könnyen felismerhető, még akkor is, ha több bőrbetegség, fertőzés is kiválthat hasonló panaszokat. Szintén biztosak lehetünk a betegség diagnózisában, ha agyhártyagyulladással kísért, néhány nap alatt kétoldalivá váló arcbénulás fedezhető fel. Ebben az esetben a kezelés elkezdésével a szerológiai vizsgálatok eredményét sem kell megvárni. Az immunszerológiai vizsgálatok lényege, hogy a Lyme-baktérium hatására megjelenő ellenanyagok, antitestek jelenlétét vizsgálja. Itt kétféle vizsgálatot kell megemlíteni, ezek az ELISA és a Western blot vizsgálatok. Az ELISA-ról elmondható, hogy az ellenanyagok között nem tesz különbséget, az általa közölt eredmény többek között emiatt is legfeljebb csak tájékoztató jellegű lehet, talán csak szűrővizsgálatként jöhet szóba.

Az antitestek között megkülönböztetünk IgM és IgG osztályúakat. Az IgM antitestek jelennek meg először, általában 3-6 hét elteltével, azonban az ezek kimutatására irányuló eljárás során nagy az aspecifikus reakciók kockázata. Ebből adódóan három hónapnál nem régebbi klinikai tünetek esetén javasolt elvégezni az IgM-vizsgálatot. Az IgM antitestek viszonylag rövid idő alatt eltűnnek, de időközben megjelennek az IgG antitestek, melyek száma a fertőzés fennállása során folyamatos emelkedést mutat. A legalább hat hónapja fennálló fertőzés esetén az IgG szintje mindig magas értéket mutat. Az imént említett időintervallumokból az is látszik, hogy nem mindegy, mikor végzik el ezeket a vizsgálatokat.

A Lyme-kór kezelése nagy körültekintést igényel, mivel rossz diagnózis esetén feleslegesen kerülhet sor gyógyszerek beadására, ami komoly károkat okozhat, ugyanakkor a biztos diagnózis birtokában pedig kizárólag megfelelő szerekkel kezdődhet meg a betegség kezelése. Ha a klinikai kép nem ad egyértelmű diagnózist, sem helyi, sem szisztémás kezelést nem szabad elkezdeni. A doxycyclin meghatározó készítménynek minősül, annak ellenére, hogy egy lassabban ható szerről van szó. Fényérzékenyítő hatással rendelkezik, ezért nyáron csak akkor javasolt a felírása, ha más gyógyszer nem jöhet szóba. Az adagolás időtartamában megoszlanak a vélemények, tíz naptól negyven napig terjednek az ajánlások. Az amoxicillin kedvező árú, gyors hatást elérő készítmény. Szedhető más gyógyszerek mellett is, adagolása során pedig nem kell eltiltani a beteget például bizonyos ételek fogyasztásától. A kezelés időtartama húsz nap. Az amoxicillinnel kezeltek 2%-ánál fordult elő a kezelés 8.

Terhesség esetén fennálló Lyme-kórnál nincsenek bizonyítékok arra, hogy a magzatban káros elváltozások alakulnának ki, azonban a betegség kezeletlensége esetén magzati elhalás, halva születés, koraszülés is előfordulhat. Erre nagyobb az esély akkor, ha az anya a terhesség során fertőződött meg. Ha a kezelés a megfelelő antibiotikumokkal a megfelelő időben, a megfelelő ideig tart, akkor a betegség tökéletesen gyógyítható. Itt kell megemlíteni a post-Lyme-kór szindrómának nevezett kórképet, ami a megfelelő kezeléseken átesettek 10-15%-ánál is jelentkezhet. Ennek kapcsán nem-specifikus tünetekre kell számítani, amelyek a krónikus fáradtság-szindrómához, valamint a fibromyalgiához hasonlíthatók. Ilyenkor megfigyelhető például a fáradtság, levertség, gyengeség, koncentrációhiány, rossz közérzet, alvászavar, ízületi és izomfájdalom. Az ízületi gyulladás rendszerint már nem lép fel, de a neurológiai tünetek is hiányoznak. A panaszok hátterében aktív betegség nem mutatható ki. Antibiotikumos terápiát ebben az esetben már nem kell alkalmazni, tüneti terápiára kerülhet sor.

Megelőzés és védekezés kullancscsípés ellen

Bár a szintén kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás ellen létezik védőoltás, sajnos a Lyme-kór megelőzésére ilyen készítmény még nem áll rendelkezésre. Ha kirándulni megyünk, lehetőség szerint maradjunk az ösvényeken, ne menjünk magas fűvel borított területre vagy bozótosba. Tévhit, hogy a fáról ugranának ránk, a magas fűben és az alacsonyabb bokrokon érzik jól magukat, onnan próbálnak ráakaszkodni a ruhánkra vagy a bőrünkre. A fás területek annyiban kedveznek a kullancsoknak, hogy árnyékos, párás környezetet biztosítanak, amit a kullancsok kedvelnek - szemben a száraz, napsütötte felületekkel - , de nem a fákon tartózkodnak.

A kullancs a test melegét és szagát érzékelve támadja az embert vagy az állatot, és főleg a bőr lágyabb részeit keresi. A kora reggeli, párásabb órákban több támadó kullancsra számíthatunk, míg az intenzív napsütéses órákban kevésbé. Kertészkedésnél, túrázásnál igyekezzünk minél hosszabb, zárt ruházatot használni, próbáljunk arra törekedni, hogy minél kevesebb legyen a fedetlen bőrfelületünk. A zokni alá tűrjük be a nadrágot, a nadrág alá pedig a pólót. A kullancs ugyanis lentről felfelé mászik, és minél hosszabb utat kell megtennie eredmény nélkül, annál nagyobb az esélye, hogy lepotyog és más préda után néz. Használjunk világos ruházatot, amin könnyebben észrevehető az állat. Gyermekeknél gyakrabban jut el a kullancs a nyakig, illetve a hajas fejbőrig, ezért a hosszú hajat fogjuk copfba vagy lányoknál tűzzük fel, ezzel is jobban láthatóvá tesszük a rovart. Alkalmazzunk kullancsriasztó szereket, lehetőleg olyat válasszunk, ami 6-8 órán át elriasztja a vérszívókat. Különböző fórumokon, közösségi oldalak csoportjaiban keringenek olyan információk, melyek szerint a B-vitamin szedése, fokhagyma vagy fűszeres ételek, esetleg pálinka fogyasztása elriasztja az állatot, ezekre semmilyen tudományos bizonyíték nincs.

A kertben rendszeresen vágjuk le a füvet, ne hagyjuk azt túlságosan megnőni, ez ugyanis kedvező terepet kínál a kullancsoknak. Ha kullancsot észleltünk magunkon, ne húzzuk az időt, ne menjünk orvoshoz, távolítsuk el otthon minél előbb. Ha 24 órán belül szakszerűen kiszedjük a bőrből, nagyon jó eséllyel el tudjuk kerülni a fertőzést, ezt már több kutatás is igazolta. Az eltávolítás kapcsán is tartja magát még mindig sokféle tévhit, ezek közé tartozik a krémek, olajok, zsírok, kölnik vagy ecet használata. Egyáltalán kerüljünk minden olyan technikát, manipulációt, amik öklendezésre késztetik a kullancsot, amivel a kórokozókat a véráramba juttathatja. Ilyenek az előbb említett szerek, de például a kullancs tekergetése is.

A gyógyszertárakban kapható, acélból készült rugalmas csipesz tökéletesen alkalmas a rovar eltávolítására. A díjakkal jutalmazott magyar találmány, a kullancskiszedő kanál inkább csak a kifejlett, vérrel telítődött kullancsok eltávolítására használható. Az állatot a bőrhöz közel fogjuk meg, majd lassú mozdulattal húzzuk ki. Előfordulhat, hogy a kullancs szájszerve (a tévhitekkel szemben nem a feje) az eltávolítás során beszakad. Ne kezdjük el megpróbálni kiszedni, mivel egyrészt felesleges, magától ki fog lökődni néhány napon belül, mint ahogy a szálkák esetében ez megfigyelhető, másrészt ezzel gyulladásos reakciókat indíthatunk el a csípés helyén, amiről később - tévesen a fertőzés bekövetkezésére következtethetünk. Az eltávolított kullancsot őrizzük meg, mert később a kullancs fajtája támpontot adhat a különböző betegségek diagnosztizálásakor, de ne küldjük be vizsgálatra. Ez utóbbit azért ne tegyük, mert a vizsgálat téves eredményre is juthat.

A kullancsirtás helyzete

Nincs jelenleg forgalomban erre a célra engedélyezett irtószer. A kullancsok egészségügyi kártevők, amelyek irtására kizárólag az Országos Tisztiorvosi Hivatal által engedélyezett biocid termékek használhatók (tehát pl. növényvédő szerek nem!). A korábban erre a célra egyedüliként engedélyezett készítmény, az Actellic 50 EC rovarirtó koncentrátum forgalomba hozatali engedélyét az OTH visszavonta, úgy, hogy a korábban értékesített tételek szavatosságuk lejáratának időpontjáig felhasználhatók. Ezt a kétéves intervallumot is beleszámítva az Actellic 50 EC kullancsirtásra 2010. december 31-ig volt felhasználható. Az Európai Unió 1849/2006/EK rendeletében (2006. 12. 14.) döntött arról, hogy egyéb biocid vegyületek mellett az évtizedeken keresztül kullancsirtásra hazánkban is felhasznált pirimifosz-metil a biocid hatóanyag-felülvizsgálati programból kikerül. Valójában tehát nem a kullancsirtás technológiája került "betiltásra".

Az EU-ban 2000-ben megkezdett, 10 éves periódusra tervezett biocid felülvizsgálati program célja egy olyan hatóanyag-jegyzék létrehozása, amelyen csak azon biocid hatóanyagok szerepelnek, amelyeket a tagállamok egységes elvek szerint fizikai-kémiai, hatástani-alkalmazási, környezet-toxikológiai valamint humántoxikológiai szempontból felülvizsgáltak. Egy-egy hatóanyag felülvizsgálata az előírt dokumentáció benyújtásától a listára felvételről történő szavazásig legalább 2,5-3 évet igényel. A folyamat elején a hatóanyag gyártója a felülvizsgálatban való érdekeltségét a dokumentáció benyújtásával egyértelműen jelzi. Előfordul azonban jellemzően anyagi okokból, hiszen a komplett dosszié összeállításához rendkívül költséges vizsgálatok szükségesek, hogy a megkezdett felülvizsgálat megakad, és a gyártó a munka folytatásáról lemond. Ekkor jogi döntés születik arról, hogy a hatóanyag kikerül a felülvizsgálatból, amelynek azonban az is következménye, hogy 12 hónapos átmeneti időszakot követően a tagállamoknak kötelességük biztosítani, hogy ilyen hatóanyagú biocid termék a területükön ne kerüljön forgalomba. A fenti döntés alapján tehát a pirimifosz-metil hatóanyagú készítmények irtószerként, biocid termékként, az Unió országaiban nem maradhattak forgalomban. Ezért az Országos Tisztifőorvosi Hivatal az egyetlen, Magyarországon kullancsirtásra engedélyezett permetezőszer, az Actellic 50 EC rovarirtó koncentrátum forgalomba hozatali engedélyét 2007. december 31-én visszavonta. Az irtószerek engedélyeztetése a 38/2003. (VII. 7.) ESZCSM-FVM-KvVM együttes rendeletben foglaltak szerint történik. Ennek fontos része a készítmény megfelelő dokumentációjának gyártó/forgalmazó általi benyújtása. Új kullancsirtó szer engedélyeztetésére vonatkozóan több próbálkozás is történt, ezideig eredménytelenül, mivel a gyártó egyik esetben sem tudott olyan vizsgálati eredményeket bemutatni, amelyből a készítmény hatékonysága, valamint humán- és környezet-toxikológiai kockázata hitelt érdemlően elbírálható lett volna.

tags: #migrans #maszott #kisgyerek