Hazánkban a gyermek- és családvédelem a már alapintézménynek számító védőnői szolgálaton keresztül valósul meg. A több mint 100 éves múltra visszatekintő védőnői hivatás gyakorlói olyan komplex, preventív, családvédelmi szolgáltatást biztosítanak, amely egyedülálló Európában. 2015-ben a 100 éves védőnői szolgálatot hungarikummá nyilvánították, az indoklás szerint „az európai ellátórendszerekben nincs ennyire komplex, a lakosság szinte teljes spektrumát érintő prevenciós ellátás", mint a magyar védőnői rendszer.
A magyar védőnői szolgálat feladata napjainkban is az egészségvédelem, a betegségek kialakulásának megelőzése, valamint az egészségfejlesztés. A védőnők az egészségügy sajátos határterületén, a különböző társszakmák képviselőivel együttműködve látják el a törvények és jogszabályok, a módszertani útmutatók és a szakmai irányítás által meghatározott feladataikat. Szakmai tevékenységüket önállóan látják el, de rendszeresen kapcsolatot tartanak az egészségügyi, gyermekjóléti és szociális ellátórendszer embereivel.
A védőnők szoros személyes kapcsolatot tartanak gondozottaikkal, tanácsot adnak a különféle - egészségügyi, szociális, mentálhigiénés - problémákban; szűrővizsgálatokat szerveznek; védőoltásokat készítenek elő; egészségnevelő és más egészségvédő közösségi programokat biztosítanak a gondozottak számára. A védőnő munkája a bizalomra, az odafigyelésre és a folyamatos szakmai felelősségvállalásra épül, a családok kísérésére az élet legmeghatározóbb időszakaiban, a várandósságtól a kisgyermekkoron át egészen az egészségtudatos életmód kialakításának támogatásáig.
A Védőnői Szolgálat Története és Jelentősége
A védőnői hivatás története egészen 1915-ig nyúlik vissza, amikor Stefánia belga főhercegnő javaslatára létrejött az Országos Stefánia Szövetség, majd az utódszervezete, a Védőnői Szövetség. Megalakulásának célja a kor népegészségügyi problémáinak - magas csecsemőhalandóság, anyák halálozásának magas száma, súlyos járványügyi helyzet (pl. tbc) - megoldása volt. A századforduló és az első világháború idején a csecsemőhalandóság még igen magas volt hazánkban. Ma, amikor a statisztikák szerint ezer élveszülésre jut 3-4 csecsemőhalál, még belegondolni is nehéz, hogy 1900-ban ez a szám 225 volt, vagyis a gyerekek negyede a századfordulón nem élte túl a csecsemőkort.
A Magyar Védőnői Szolgálat 1915-ös megalapításának célja a családok támogatása, a magzat és a gyermek egészséges fejlődésének biztosítása és ennek a magas csecsemőhalandóságnak a visszaszorítása volt. A védőnői hálózat fő célkitűzése az általuk gondozott családok - különösen a nők, csecsemők, gyermekek, fiatalok - egészségének védelme, fejlesztése tanácsadással, családközpontú gondozással. Elévülhetetlen érdemeket szereztek pl. a védőoltási rendszer kidolgozásban és megvalósításában is.
1927-ben Johan Béla, az Országos Közegészségügyi Intézet igazgatója a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat keretein belül vidéken is megszervezte ezt az egészségvédő munkát. A szolgálat védőnői 1930-tól olyan képzésben részesültek, mely kettős képesítést adott: ápolónői és védőnői oklevelet. 1927-1940 között a két szolgálat párhuzamosan működött, majd a Stefánia Szövetség 1941-ben beolvadt a Zöldkeresztbe. Ekkor 1044 védőnő látta el az általa gondozott lakosságot, mely akkor megközelítőleg 7 millió embert jelentett. A II. világháború után egy új rendszert hoztak létre, a Védőnői Szolgálatot, amely állami keretek között működik a mai napig.
A Védőnői Munka Szakmai Képzése és Jogi Keretei
Magyarországon a védőnők magasan képzett, diplomás szakemberek. Védőnői munkát csak védőnői szakon szerzett főiskolai oklevéllel rendelkező személy végezhet. A védőnői képzés 1975-ben főiskolai szintre emelkedett, napjainkban az orvosi egyetemek Egészségtudományi Karán képzik a védőnőket. Az unióban a végzettséget tekintve sincs egységes szabályozás, ami kiemeli a magyar rendszer egyediségét és magas színvonalát.
A védőnők feladataival az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény és a 49/2004 ESzCsM rendelet foglalkozik, mely szerint a legfontosabb védőnői feladatok a következők: család- és nővédelem, ezen belül a tanácsadás, a családgondozás; a 25-65 év közötti nők részére szűrővizsgálatok szervezése. A jogszabályok rendelkeznek a védőnői tanácsadás rendjéről, a kötelező családlátogatások gyakoriságáról, az ellátandó gondozottak számáról (jelenleg egy védőnő legfeljebb 250 tanköteles korú gyermeket gondozhat) és a dokumentációs feladatokról. A védőnői tevékenység szakmai felügyeletét a kormányhivatalok szervezeti rendszerében dolgozó vezető védőnők látják el járási és megyei szinten.
A Védőnői Hálózat Szintjei és Feladatai
A védőnők strukturálisan az egészségügyi alapellátás részeként működnek, de tevékenykednek oktatási intézményekben, részt vesznek a szociális alapellátásban, a gyermekvédelemben, a civil-karitatív szférában is. Ma a védőnő elsősorban preventív feladatokra képzett, az alapellátás meghatározott területén dolgozó szakember. Preventív feladataikat a következő területeken végzik:
- Területi védőnők: Feladatuk az óvodai védőnői feladatok és a nővédelemmel kapcsolatos teendők ellátása. Ide tartozik a nővédelem, a várandós és gyermekágyas anyák gondozása, a gyermekek gondozása születésüktől a tanköteleskor végéig és a komplex családgondozás. A körzeti védőnő városban, falun és kistérségen dolgozik, egy adott körzet tartozik hozzá.
- Iskolai védőnők: Feladatuk a 6-18 évesek, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők iskola-egészségügyi ellátása; közreműködés az előírt orvosi vizsgálatok, szűrővizsgálatok, védőoltások lebonyolításában; a fokozott gondozást igénylők nyilvántartása, állapotuk nyomon követése, segítése.
- Kórházak szülészeti osztályán dolgozó védőnők: Feladatuk a várandós és gyermekágyas anyák ellátása, az anyák segítése a szoptatásnál; az újszülött hazabocsátásának előkészítése és az egészségnevelés. Megfigyelik az újszülötteket, az édesanyákat, és a legfontosabb tudnivalókkal látják el őket hazaengedés előtt. Dokumentálnak, értesítik a körzeti védőnőt a gyermek születéséről.
- Családvédelmi szolgálatban dolgozó védőnők: Feladatuk az oktatási intézményen kívüli családtervezési ismeretek terjesztése, a válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése, a terhességmegszakítás előtti és utáni tanácsadás biztosítása.
A Védőnői Munka a Preventív Ellátásban
A hazai szabályozás szerint a védőnői munka a betegségek megelőzésén alapul, az alábbiak szerint:
- Elsődleges (primer) megelőzés: az egészségi állapot javítása, a rizikótényezők elkerülése/csökkentése, az egészséges életmódra és a mindennapos testmozgásra való nevelés stb.
- Másodlagos (szekunder) megelőzés: a rizikótényezők, az elváltozások, a megbetegedések korai felismerése és jelzése.
- Harmadlagos (tercier) megelőzés: a tartós megbetegedésben, fogyatékkal, hátrányos helyzetben élők gondozására, egészségi állapotuk és szociális helyzetük nyomon követése, segítségnyújtás.
MI, MAGYAROK - Gondozás, tanácsadás, bizalom - A Magyar Védőnői Szolgálat
Védőnői Feladatok a Várandósgondozástól a Gyermek 3 Éves Koráig
A védőnők kulcsszerepet töltenek be a magzat-, a gyermek- és az anyavédelem területén, elsődleges feladatuk ebben az időszakban az egészséges csecsemő és gyermek fizikai, mentális és szociális fejlődéséhez szükséges környezeti feltételek megteremtése, az ezt akadályozó tényezők felismerése, betegség vagy környezeti veszélyeztetettség esetén pedig fokozott gondozás és látogatás.
Várandósgondozás
A védőnővel a várandósgondozás elején kerül kapcsolatba először a kismama: a szülész-nőgyógyász szakorvostól a várandósság megállapításáról szóló igazolással kell felkeresnie a lakóhely (vagy tartózkodási hely) szerint területileg illetékes védőnőt, aki kiállítja a várandósgondozási könyvet. A védőnői tanácsadáson általában 4-6 hetente kell megjelenni, de minimum 4 alkalommal - koraszülés esetén legalább egy alkalommal -, hogy a kismama jogosult legyen a szülést követően az anyasági támogatásra.
A védőnő a tanácsadások során általában az alábbi vizsgálatokat végzi:
- Testsúly, testmagasság mérése
- Vérnyomás és pulzus mérése
- Haskörtérfogat mérése
- Magzati szívműködés vizsgálata
- Vizeletvizsgálat
- Alsó végtag megfigyelése és vizsgálata
- Általános tanácsadás a terhességgel, babavárással kapcsolatban, válaszadás az anya kérdéseire
Gyermekgondozás
A gyermek megszületését követően a védőnő a gyermekágyas anya felépülését és a gyermek fejlődését kíséri figyelemmel. A kisbaba megszületéséről a kórháztól kap értesítést, így már a hazaengedést követő 48 órában (kivétel a hétvége és munkaszüneti nap) meglátogatja a családot, majd a szülést követő első hat hétben hetente, utána havonta (az anya kívánságára gyakrabban is). A védőnő ilyenkor tanácsot ad az édesanyának a felmerülő feladatokról, problémákról: szoptatás, pelenkázás, öltöztetés, fürdetés, altatás stb.
A védőnői tanácsadáson az édesanyának gyermekével eleinte havonta, később évente kell megjelennie, ezeken kívül az úgynevezett kötelező státuszvizsgálatokon, amelyek csecsemőkorban 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korban esedékesek a szokásos havi méréseken felül.
A védőnő a státuszvizsgálatok alkalmával:
- Megméri a kisbaba súlyát és hosszát; bizonyos életkorokban pedig fejkörfogatot és mellkörfogatot is
- Megbeszéli az édesanyával a kisbaba fejlődésével, táplálásával, gondozásával kapcsolatos teendőket
- Ellenőrzi, hogy a baba fejlődése megfelel-e az életkorának
- A gyermek egyéves kora után a beszéd- és mozgásfejlődéssel, szobatisztasággal kapcsolatos teendőkben, valamint a neveléssel, a közösségbe való szoktatással kapcsolatos problémákban segíthet
Szűrővizsgálatokra 1 évesen, 18 hónaposan, 2 és 3 éves korban kerül sor.
A Védőnői Szolgálat Jövője és Kihívásai
Az utóbbi években végbement szemléletváltozás következtében a védőnői munka egyre inkább a partneri viszonyra épülő segítő tevékenység: a védőnők a családközpontú gondozásukkal az egészség megtartását, fejlesztését szolgálják. A védőnői tevékenysége sok esetben láthatatlan, mégis felbecsülhetetlen értékű. Jelenlétük biztonságot, szakmai iránymutatást és lelki támaszt nyújt a családok számára, különösen az élet legérzékenyebb időszakaiban. A személyes kapcsolatokon alapuló munka lehetővé teszi a problémák korai felismerését, a megelőzést és a támogatást, ezáltal hozzájárul a gyermekek egészséges fejlődéséhez, a szülők megerősítéséhez és a közösségek jóllétéhez.
A Magyar Védőnők Egyesülete azzal a szándékkal jött létre, hogy szakmai közösségbe szervezze a védőnőket, képviselje érdekeiket, és támogassa őket a folyamatos szakmai megújulás útján. Különösen fontosnak tartják a védőnők társadalmi megbecsülésének növelését. Meggyőződésük, hogy a védőnők munkája olyan értéket képvisel, amely nélkülözhetetlen a családok támogatásában, az egészségmegőrzésben és a jövő generációinak jólétében.
Sajnos egy új szabályozás szerint 2023 nyarán a védőnői hálózat az önkormányzatoktól állami kézbe került, míg a gyerekorvosok maradtak az önkormányzatoknál. Emiatt a kommunikáció nehezítetté válhat közöttük. Ráadásul az államosítás következtében a védőnőknek új szerződés szerint kell dolgozniuk, ami sok aggodalmat vet fel a jövőjükkel kapcsolatban. A Magyar Védőnők Egyesülete kiemelten fontosnak tartja a védőnői hivatás szakmai rangjának erősítését és a folyamatos párbeszédet a döntéshozókkal a szolgálat hatékony működése érdekében.