Az asztma a légutak krónikus gyulladásával járó betegség. A gyermekkori asztma a gyermekkor leggyakoribb krónikus betegsége, mely a gyermekpopuláció közel 8-10%-át érinti, és sajnos előfordulása folyamatosan emelkedő tendenciát mutat a fejlett országokban. Világszerte 5,1 millió 18 év alatti gyermeket érint az asztma, ami a fiúknál 1,5-2-szer nagyobb valószínűséggel alakul ki, mint a lányoknál. A legtöbb asztmás gyermek első tünetei 5 éves kor előtt jelentkeznek, de már egy év alatti gyermekeknél is találkozunk asztmaszerű panaszokkal.
Az allergiás betegségek - ide tartozik többek közt az asztma és allergiás nátha, a táplálékallergia és az ekcéma - előfordulása családi halmozódást mutat. Dr. Hidvégi Edit gyermekgyógyász, tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy allergiás menetelésnek az allergiás betegségek életkor szerinti, egymás utáni megjelenését nevezzük. Csecsemő-és kisdedkorban főként bőrtünetekkel, ekcémával találkozunk, de erre a korszakra jellemző a táplálékallergia is, mely idővel megszűnik. Ezt követi az allergiás asztma és a szénanátha megjelenése. Az asztma előfutára gyakran a csecsemőkori ekcéma. Az allergiás menetelés következő állomása az ételallergia, majd kisded- és óvodáskor környékén megjelenhetnek a vírus indukálta asztma, aztán az allergiás eredetű asztma tünetei.
A gyermekkori asztma okai és kiváltó tényezői
A gyermekkori asztma okai nem teljesen tisztázottak. A betegség hátterében a hörgők különböző okok miatt fellépő krónikus gyulladása áll. Az asztmának, a hörgők krónikus gyulladásának hátterében számos ok húzódhat meg: genetikai faktorok, környezeti tényezők, fizikai terhelésre, stresszhelyzetre, időjárási frontokra adott eltérő reakció. Az allergiás és nem allergiás asztma közötti különbség a kiváltó okokban keresendő, a gyermekkori asztma gyakran valamilyen allergiához kapcsolódik.
Allergiás és nem allergiás asztma
- Allergiás asztma: Ilyen esetben az asztmás tünetek leginkább az allergén belégzésének hatására jelentkeznek, illetve rosszabbodhatnak. Allergiás asztma esetén a tüneteket a gyermek allergiás reakcióihoz kötődő anyagok váltják ki, mint például az állati szőr vagy pollen.
- Nem allergiás asztma: A nem allergiás asztma környezeti hatásokra vezethető vissza, mint például légúti fertőzések, különböző irritációt okozó beltéri vagy kültéri szennyezőanyagok vagy erős illatok.
Kockázati tényezők
Emellett a gyermekkori asztma kialakulásában szerepet játszhat genetikai összetevő, azaz örökletes hajlam is, ha a szülők allergiától szenvednek vagy légúti megbetegedésre hajlamosak. Az allergiás betegségek előfordulása családi halmozódást mutat. A gyerekek azonban csak a hajlamot öröklik, nem magát a betegséget. Az asztma magasabb kockázati csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akiknek csecsemőkorban ekcémás bőrtüneteik voltak ill. azok, akiknek a családjában egyik vagy mindkét szülő allergiás. Koraszülött gyerekek körében vagy terhesség alatt dohányzó anya gyermekeinél nagyobb az asztma kialakulásának a kockázata.
A tüneteket fizikai aktivitás hatására is felléphetnek. Érdemes figyelnünk, hogy jelentkezett-e a gyermeknél köhögés vagy nehézlégzés futás, kerékpározás vagy ugrálás közben. Az asztmás betegeknél bizonyos ingerek - házipor, virágpollen, állati szőr, füst, hideg levegő, fizikai terhelés, izgalom - hatására beszűkülnek a légutak. Gyermekkorban - különösen az őszi-téli időszakban - igen gyakoriak a légúti fertőzések, amelyeknél időnként nehézlégzés vagy fulladás is kialakul. Asztmára hajlamos gyermekeknél bizonyos légúti fertőzések is belobbanthatják az asztmát.
A gyermekkori asztma tünetei
Az asztma a légúti nyálkahártyák érzékennyé válásával kezdődik, ezt kiválthatja allergia, meghűlés, légúti fertőzés, dohányfüst és más légszennyezés, de még egy szokottnál erősebb fizikai vagy pszichés megterhelés is. Az asztmás tünetek súlyosságukat tekintve különbözőek lehetnek. Néhány asztmás beteg alkalmanként jelentkező rövid, enyhe nehézlégzési epizódtól eltekintve többnyire tünetmentes. Mások szinte állandóan köhögnek, sípolva veszik a levegőt, és súlyos rohamokat élnek át addig, amíg szakszerű megelőző kezelést nem kapnak.
A gyermekkori asztma tipikus tünetei közé tartozik a gyakori, időszakos köhögés, a sípoló vagy ziháló hangot adó levegővétel, a rövid légzési ciklus, a tüdőpangás vagy szorító mellkasi érzés, és a mellkasi fájdalom. Ettől eltekintve a gyermek egészségesnek tűnik. A sípoló hang erősödik fizikai igénybevétel vagy sport, és intenzív nevetés vagy sírás közben is.
Felismerés kisgyermekkorban
A felnőttekkel szemben a gyerekek nem tudják pontosan leírni, ha valamilyen egészségügyi problémájuk, panaszuk van. Legtöbbször csak azt mondják, hogy nem érzik jól magukat. Csecsemőknél intő jel lehet, ha a sírás közben nyögő légzést hallunk, ha a csecsemő hosszan préseli ki a levegőt, sírásának jellege megváltozik. Figyeljük a gyermek légzését, gyanúra ad okot, ha túlzott és szapora a hasi légzés és a bordaalatti izmok behúzódását látjuk. Kisgyerekeknél fontos figyelni arra, ha a játékukat köhögő roham miatt megszakítják. Ez elsősorban fizikai terhelésre, futkározás, fogócska, ugrálás közben szokott jelentkezni. Kisebb korban gyakori, hogy vírusfertőzések során a gyermek fullad és asztmatikus hörghurut kínozza.
Az asztmás gyerekek ismertetőjegye, hogy kilégzéskor sípoló hangot hallatnak, de emellett a szapora, ziháló légzés, a nehézlégzés, a légszomj is tipikus asztmás tünetnek tekinthető. A panaszok fokozódhatnak légúti fertőzések alkalmával, de akadnak olyanok is, akiknél fizikai terhelés pl. futás hatására jelentkeznek a tünetek. Gyakori panasz a fentiek mellett a rohamokban jelentkező száraz köhögés, ami nagyon megterhelő és egyben ijesztő is a gyermek számára. A kínzó köhögési roham végén erőlködve esetleg sűrű, áttetsző tapadós nyákot is felköhöghet a gyermek. Az asztmás roham súlyosságától függően nehézlégzés társul a köhögéshez.
Akut asztmás roham
Egy akut asztmás roham nehézlégzéshez vezethet. Újszülöttek és csecsemők esetén a nehézlégzést a gyermek orrcimpájának légzés közbeni erőteljes remegése jelzi. Erős izomösszehúzódások is jelentkeznek a bordaív alatt, a bordák között vagy a kulcscsontnál. Emellett kicsiknél a nehézlégzés tüneteként látszik az orrszárnyak mozgása a légvételek során, valamint feltűnően gyorsan veszik a levegőt, és légvételekkor behúzódnak a bordaközök és a nyak szegycsont feletti része. Ezen túlmenően a körmök és az ajkak kékes színűvé válnak.
Nagyobb gyermekek általában észlelik a jelentkező nehézlégzést. Ezt követően abbahagyják a játékot, leülnek, és kezükkel támaszkodva igyekeznek könnyebben lélegezni. Nagyobb gyerekeknél is jól megfigyelhető a nehézlégzéssel járó esetekben a megnyúlt kilégzés, a kilégzési sípolás, a bordaközök és a nyak szegycsont feletti részének behúzódása, a szapora légzésszám. Enyhébb lefolyású esetekben csak az orvos hallja hallgatózáskor a jellegzetes sípolást.
A gyermekkori asztma diagnózisa
Amikor felmerül az asztma gyanúja, akkor különböző vizsgálatok segítségével - légzésfunkció, allergiavizsgálat, mellkas röntgen - a panaszok hátterében álló okok felderíthetők. A gyermekkori asztma diagnózisának felállítása gyermek tüdőgyógyász feladata. A szakember részletesen kikérdezi a szülőket a tünetekről, azok előfordulási gyakoriságáról és szót ejtenek a családi halmozódásról is. A tünetek, az asztma kontrolláltsága, és a légzésfunkció eredménye alapján a gyógyszerek dózisát lehet emelni, vagy akár csökkenteni is. Gyermeke orvosa figyelembe veszi a tüneteket és azok gyakoriságát, valamint gyermeke kórtörténetét.
Vizsgálati módszerek
Az asztma kivizsgálásának menete függ a gyermek életkorától. Kisebbeknél a diagnosztikus vizsgálatok helyett a kórtörténetnek, a fizikális vizsgálatnak és a szülők beszámolója alapján megismert tüneteknek van inkább jelentősége. Négy éves kortól alkalmazható légzésfunkciók vizsgálatára a spirometria, mely során azt mérik, hogy mekkora az a levegőmennyiség, amelyet a gyermek be- és ki tud lélegezni. Ötéves kor felett a légzésfunkciós mérésre valamint allergiás bőrpróbára is sor kerülhet. Ha a légzésfunkciós vizsgálatok után az asztma diagnózisa bizonytalan, a nitrogén-oxid szintjének mérése gyermeke kilélegzett légzésmintájában megadhatja az asztma diagnózisát.
Allergia gyanúja esetén allergiavizsgálatot végeznek vérteszt és/vagy bőrteszt formájában. Amennyiben a tüneteket valóban asztma okozza, a kezelést gyermek tüdőgyógyász végzi. Ha úgy tűnik, hogy gyermeke allergiák által kiváltott asztmában szenved, az orvos allergiás bőrpróbát javasolhat. A légzésfunkciós vizsgálatok mellett, ha indokolt, allergiavizsgálatokat is végeznek - ez nagyon fontos a célzott, személyre szabott terápia összeállításához.
A gyermekkori asztma kezelése
Mivel a gyermekkori asztma krónikus betegségnek minősül, ezért a terápia elsődleges célja a tünetek kezelése, így biztosítva a gyermek zavartalan fejlődését és életvitelét. Bár az asztmára nincs ismert végleges gyógymód, de gyógyszeres kezeléssel és életmódváltással a betegség jól kontrollálható, a legtöbb asztmás gyermek normális, aktív életet élhet. Az asztma kezelésének célja a tünetmentesség elérése, így a jól beállított kezelés mellett nemcsak roham nem jelentkezhet, de olyan tünetek sem, amelyek a gyermek életminőségét rontják, mindennapi tevékenységeit zavarják.
A kezelőorvos segítségére lehet, ha a vizsgálat előtt a szülő feljegyzi, hogy mikor, minek hatására rosszabbodtak, illetve javultak a gyermek tünetei. Az asztmás tüneteket egyaránt befolyásolhatja a stressz, az időjárás változásai, banális megfázás, bizonyos ételek, de a tünetek akár napszakonként is eltérőek lehetnek. Az alapos kikérdezés és a szükséges vizsgálatok elvégzése után, amennyiben asztma igazolódik, a kezelőorvos összeállítja a terápiához szükséges gyógyszereket, elmagyarázza a készítmények alkalmazásának módját, s az eszközök helyes használatát is bemutatja.
Inhalátor használata távtartó maszkkal
Gyógyszeres terápia
A gyermekkori asztma gyógyszeres kezelése alapvetően két csoportra osztható: hosszú távú fenntartó gyógyszerek és akut rohamoldó szerek.
- Fenntartó kezelés: Ezek a gyógyszerek megelőző hatásúak, és gyakran nevezik ezeket „fenntartó” (kontroller) gyógyszereknek is. A glükokortikoidok például ebbe a csoportba sorolhatóak. Megakadályozzák a hörgők gyulladását, és általában inhalációval juttatják be őket a szervezetbe, hogy a megfelelő dózis azonnal elérje a légutakat. Az inhalációs kortikoszteroidok hosszú távú alkalmazása gyermekeknél kissé lelassult növekedéssel járt, de a hatás csekély mértékű. A leukotrién módosítók szájon át szedhető asztma gyógyszerek közé tartozik a montelukaszt és a zafirlukaszt. A kombinált inhalátorok egy inhalációs kortikoszteroidot és egy hosszú hatású béta-agonistát (LABA) tartalmaznak. A teofillin egy napi szinten szedett asztma elleni tabletta, amely segít nyitva tartani a légutakat. Leginkább inhalációs szteroidokkal együtt alkalmazzák. Immunmoduláns szerek 12 évesnél idősebb, súlyos eozinofil asztmában szenvedő gyermekek számára lehet ajánlott.
- Rohamoldó szerek: Akut asztmás roham esetén nyugtató gyógyszerek is használhatóak. Ezeket gyakran „rohamoldó” szereknek is nevezik. A céljuk, hogy a lehető leghamarabb kitágítsák a hörgőket, és visszaállítsák a levegő normális áramlását a légzőszervekben. A gyors hatású gyógyszerek gyorsan megnyitják a megduzzadt légutakat. Szükség szerint alkalmazzák őket a tünetek gyors, rövid távú enyhítésére asztma roham alatt. Az orális és intravénás kortikoszteroidok enyhítik a súlyos asztma által okozott légúti gyulladás. Hosszú távú alkalmazásuk súlyos mellékhatásokat okozhat, ezért csak rövid távon, súlyos asztmás tünetek kezelésére használják.
A gyógyszerek adagolását a panaszok alakulásának függvényében időről-időre lehet, sőt kell is változtatni, ezért nagyon fontos a folyamatos kapcsolattartás a kezelőorvossal és a részvétel az előre megbeszélt ellenőrzéseken. Tünetmentes időszakokban a gyógyszerek mennyisége csökkenthető vagy akár el is hagyható az orvosság, ennek megítélése azonban mindig az orvos feladata. Ha a fenntartó gyógyszeres kezelést előírás szerint alkalmazzuk, jó eséllyel csökkenteni tudjuk a gyermeknél az asztmás roham kialakulásának kockázatát. Ha ez gyakran előfordul - több mint heti egy-két alkalommal szükség van a rohamoldó szerek használatára - akkor a fenntartó kezelést módosítani kell.
Allergén immunterápia (Hyposzenzitizáció)
A hagyományos terápiák mellett, válogatott esetekben létezik egy - valójában az egyetlen - oki kezelési lehetőség is: az allergén immunterápia. Az immunterápiás kezelés segítségével hatékonyan csökkenthető a légutak gyulladása, ezáltal pedig a szteroid tartalmú készítmények alkalmazása is. Ez az egyetlen olyan allergia ellenes terápia, amely képes megváltoztatni az allergiás nátha és asztma természetes lefolyását, mivel nem csak a tünetet kezeli, hanem az immunrendszer működését befolyásolja.
A hyposzenzitizáció akkor lehet hatásos, ha sikerült a kiváltó tényezőket azonosítani, és ezek száma nem túl nagy. Az allergénspecifikus immunterápiát - szülői felügyelet mellett - akár egy nagyobbacska gyermek is képes elvégezni. A meghatározott allergénmennyiséget cseppek vagy tabletta formájában kell a nyelv alá juttatni, ahonnan az felszívódik; a procedúra pedig a gyermek otthonában elvégezhető.
Egy vizsgálat kimutatta, hogy az immunterápia korai megkezdése jelentősen csökkentheti az asztma kialakulásának kockázatát allergiás rhinitisben szenvedő gyermekeknél:
| Kezelés megkezdésének életkora | Allergiás asztma kialakulása (%) |
|---|---|
| 5 éves korban | 19% |
| 12 éves korban | 29% |
Asztma akcióterv és rohamkezelés
A gyógyszerek felírása, az inhalátorok helyes használatának begyakorlása mellett a kezelőorvos elkészíti az asztma akciótervet is. Az asztma akciótervben a fenntartó kezelésre szolgáló gyógyszerek mellett a roham során alkalmazandó készítmények - rohamoldók használatának leírása szerepel. Elmondja, hogyan ismerhetjük fel az asztmás roham kezdeti jeleit, illetve milyen gyógyszereket alkalmazzunk roham esetén. Roham idején fontos a szülők higgadt és nyugodt viselkedése, hiszen egy feszült, ideges szülő látványa stresszeli a gyermeket, ami fokozza a tüneteit. Roham esetén az asztma kezelési tervben található, a kezelőorvossal egyeztetett teendőket és gyógyszereket kell alkalmazni.
A nehézlégzés mértékétől függ, hogy milyen gyorsan kell a gyermeket orvosnak megmutatni. Amennyiben a nehézlégzésnek a korábbiakban felsorolt objektív jelei láthatók (pl. kékes ajkak, orrszárnyremegés), akkor azonnal, mert minél hamarabb kap megfelelő gyógyszereket a gyermek, annál gyorsabban segíthetünk rajta. Addig is célszerű a nagyobb gyermeket párnákkal megtámasztva úgynevezett félig ülőhelyzetben tartani, hogy légzési segédizmait (rekeszizom, bordaközi izmok) minél hatékonyabban tudja használni a légvételek során. Csecsemők nem tudják légzési segédizmaikat hatékonyan igénybe venni, így őket nem kell „pozícionálni”. Nagyon fontos, hogy a gyermek sok folyadékot kapjon, mert a szapora légvételek során jóval több folyadékveszteség éri a gyermeket. Ha már kialakult az asztmás roham, akkor kórházi ellátásra is szükség lehet. Ebben az esetben is alkalmazzuk az asztma akciótervben leírtakat, ezzel együtt pedig hívjunk mentőt, vagy az ügyeletet.
Megelőzés és életmódi tanácsok
A gyógyszerek mellett fontos, hogy a kicsi környezetét úgy alakítsuk ki, hogy minimalizáljuk az esélyét a tünetek megjelenésének vagy fokozódásának. A gyermekkori asztma rohamok megelőzésének legjobb módja a gondos tervezés és az asztma kiváltó tényezőinek elkerülése. A megelőzés csak akkor lehetséges, ha az allergének és/vagy irritációt okozó anyagok ismertek.
- Kerüljük a dohányzást a gyermek környezetében, otthon és az autóban is.
- A gyermek ágyában használjunk allergénmentes matracot és magas hőfokon mosható, allergénmentes ágyneműt.
- Tartsa tisztán a beltéri levegőt. Évente vizsgáltassa meg fűtés- és légkondicionáló szakemberrel a légkondicionáló rendszerét.
- Csökkentse a háziállatok szőrét. Ha gyermeke allergiás a szőrszálakra, a legjobb, ha kerüli a szőrös vagy tollas háziállatokat. Ha van háziállata, a rendszeres fürdetés vagy ápolás szintén csökkentheti a szőrszálak mennyiségét.
- Takarítson rendszeresen.
- Csökkentse gyermeke hideg levegőnek való kitettségét.
- Bátorítsa gyermekét az aktív életre. Fontos, hogy a gyermek sportoljon. Nagyon jó hatású az úszás. A test fizikai igénybevétele esetén a hörgők kitágulnak, az oxigénellátottság javul, a légzőszerv izmai erősödnek. Konzultáljon a gyermekorvossal, hogy gyermeke számára milyen típusú testmozgás az ideális.
- Segítsen gyermekének az egészséges testsúly fenntartásában.
- Tartsa kordában a gyomorégést.
- Amennyiben a gyermek asztmás panaszainak hátterében allergia igazolódott, akkor a kiváltó okot lehetőség szerint el kell kerülni. Nyilván ez étel esetében könnyű dolog, de a légúti allergének elkerülése nehezebb dió.
Kiegészítő és alternatív módszerek
Bizonyos esetekben a klímaváltozás, vagy csökkent allergénszinttel rendelkező környezetben való tartózkodás is segíthet. A krónikus légúti gyulladás miatt jótékony hatásúak lehetnek a barlangkúrák. Ilyenkor a csíramentes levegő segít megnyugtatni a nyálkahártyát. Ugyancsak bizonyítottan előnyös a sóbarlang, vagy sókamra. A sós párát belélegezve a só vizet von el a gyulladás miatt megduzzadt hörgőnyálkahártyából, ezért lelohasztja azt, csökkentve a légúti szűkületet. Ráadásul a sós pára elősegíti a légúti nyák oldását is.
Oktatás és pszichológiai támogatás
Különösen javasolt a különböző szülői és egyéb felkészítő és tájékoztató tréningeken való részvétel, akár gyermekével együtt. Felkészítő tréningek kifejezetten gyermekek számára is elérhetőek, melyeken játékos módon tanulják meg az állapotukkal kapcsolatos tudnivalókat, a megfelelő óvintézkedéseket és teendőket, valamint a gyógyszerek hatásmechanizmusait. Ez jelentősen növeli a gyermek magabiztosságát, és fejleszti a képességét, hogy könnyebben küzdje le a tüneteket és az esetleges kellemetlenségeket. Megtanulják, hogy sok gyermeket érintenek az asztma okozta problémák, valamint hogy nincs miért szégyenkezniük és rosszul érezniük magukat akkor sem, ha barátaik vagy osztálytársaik előtt kell használniuk gyógyszereiket.
Mint minden krónikus gyermekkori betegség esetében, így az asztmában is nagyon fontos, hogy ne alakítsunk ki a gyermekben betegségtudatot. Persze ő megéli, hogy egy kicsit más a helyzet vele, mint az asztmában nem szenvedő társaival, de próbáljuk őt úgy irányítani, hogy a tartós gyógyszerei nem mások, mint segédeszközök az ő kiegyensúlyozott életéhez. Aki rövidlátó, az szemüveggel korrigálja a látásélességét, aki asztmás az gyógyszerekkel. Az asztmanapló a tünetek (köhögés, sípoló légzés, nehézlégzés, éjszakai asztmás roham) és alkalmazott kezelések feljegyzésével segíthet a kezelőorvosnak az asztmát kiváltó okok azonosításában, és abban is iránymutatást adhat, mikor szükséges a terápiát megváltoztatni, ill. azon módosítani. A betegoktatás során hangsúlyozni kell, hogy a gyermek tünetmentessége esetén sem szabad abbahagyni a fenntartó kezelést, és a rendszeres szakorvosi ellenőrzéseken való megjelenés is rendkívül fontos.