A HCG hormon jelentősége daganatos betegeknél

A humán koriális gonadotropin (hCG) egy hormon, amelyet elsősorban a terhesség alatt a méhlepény termel. Jelentős szerepe van a terhesség fenntartásában, a méhnyálkahártya vastagon tartásával és a menstruáció szüneteltetésével. A hCG szintje a fogantatást követően emelkedik, csúcsát a terhesség 10. hete körül éri el, majd fokozatosan csökken. Ez a hormon a terhességi tesztek alapja is, mivel már a megtermékenyítést követő 8-10. napon kimutatható a vérből.

Bár a hCG leginkább a terhességgel kapcsolatos, emelkedett szintje nem várandós nők vagy férfiak esetében egyes daganatos betegségekre utalhat. Ezek közé tartoznak többek között a here-, petefészek-, hasnyálmirigy- és emlőtumorok. Fontos megjegyezni, hogy a hCG-meghatározás, hasonlóan más tumormarker vizsgálatokhoz, nem alkalmas önálló szűrővizsgálatként.

A HCG szerepe a terhesség alatt

A terhesség első hat hetében a hCG segíti a terhesség fenntartásához szükséges hormonok, például a progeszteron termelését. Létfontosságú szerepe van a sárgatest (corpus luteum) fenntartásában, amely a petesejt megtermékenyülése esetén megakadályozza annak elsorvadását, így biztosítva a megfelelő progeszteronszintet. A hCG elősegíti az egészséges méhlepény kialakulásához szükséges erek fejlődését, módosítja az anyai immunrendszert a kilökődés gátlása érdekében, és stimulálja a magzat ivarmirigyeinek és mellékveséinek működését.

A hCG szintje a terhesség korai szakaszában rohamosan nő, a maximumát a 10-12. terhességi hét körül éri el. A különböző érzékenységű terhességi gyorstesztek a vizeletben kimutatható hCG emelkedett szintjére reagálnak.

Terhességi Trophoblast Betegségek (GTD) és a HCG

A gesztációs trophoblast betegség (GTD) egy gyűjtőfogalom, amely magában foglalja az üszögterhesség (mola hydatidosa) különböző formáit, az invazív molát, a choriocarcinomát és a placentaágyi tumorokat (PSTT). Az üszögterhesség lehet teljes vagy részleges. A choriocarcinoma és a PSTT a rosszindulatú gestatiós trophoblast-tumorok (GTT) közé tartoznak.

A GTD-k és GTT-k kiemelkedően jól kezelhetők, még kiterjedt áttétek esetén is. A rosszindulatú trophoblast-tumorok több mint fele molaterhesség talaján alakul ki, ezért a mola hydatosát potenciálisan rosszindulatú, de jóindulatú trophoblast-tumorként is értelmezik. A molás szövet az erekbe törve más szervekbe, főleg a tüdőbe is eljuthat, ilyenkor kemoterápia javasolt.

Teljes Mola Hydatidosa

A teljes mola hydatidosa egy olyan állapot, amelyben nem ismerhetők fel embrionális vagy magzati szövetek. Klasszikus esetben a chorionbolyhok duzzadtak, diffúz trophoblast-hyperplasia látható bennük. A komplett mola hydatidosa karyotypusa általában 46XX, és a kromoszómaállomány teljes egészében az apától származik. Gyakran egy mag nélküli, üres petesejtből indul ki, amelyet egy haploid (23X) kromoszómakészlettel rendelkező spermium termékenyít meg.

A komplett molaterhesség tünetei közé tartozhat az anaemia, a jelentősen megnagyobbodott uterus, nagy theca-lutein-cysták, praeeclampsia, hyperemesis, hyperthyreosis és légzési elégtelenség. A kórismézés általában az első trimeszterben történik, gyakran még a klasszikus tünetek kialakulása előtt. A betegek leggyakrabban hüvelyi vérzés miatt fordulnak orvoshoz.

A komplett mola hydatidosa kórismézését követő preoperatív kivizsgálás része a fizikai vizsgálat, vérkép, vércsoport-meghatározás, hCG-szint-meghatározás, mellkasi röntgen, valamint a vese-, máj- és pajzsmirigy működésének ellenőrzése. A szövődményeket, mint az anaemia vagy hyperthyreosis, kezelni kell.

A méh kiürítését szívással kell végezni a fogamzóképesség megőrzése érdekében. Az Rh-negatív betegek Rh-immunglobulint is kapnak. A theca-lutein-cysták rendszerint spontán eltűnnek, de ha növekednek és légzési elégtelenséget okoznak, aspirációjuk javasolt.

Részleges Mola Hydatidosa

A parciális mola akkor jön létre, amikor egy normális haploid petesejtet két haploid spermium termékenyít meg, ami triploid karyotypust eredményez. A trophoblast-hyperplasia kevésbé kifejezett, és ritkábban kíséri a hCG-szint jelentős emelkedése, mint a komplett molaterhesség esetében, bár a hCG szint rendszerint meghaladja a nem mola eredetű vetélés esetében várható értéket.

A parciális mola kórismézése patológiai szempontból is kihívást jelenthet, a komplett mola és a nem mola eredetű terhességek elkülönítése nem mindig egyszerű. Egyes speciális markerek, mint a p57, segíthetnek a differenciáldiagnosztikában.

HCG mint tumormarker

Nem csak terhesség során, hanem bizonyos daganatos megbetegedésekben is emelkedhet a hCG szintje. A here-, petefészek-, hasnyálmirigy- és emlőtumorok esetében a hCG emelkedése utalhat a daganat jelenlétére.

Egy 52 éves férfinál diagnosztizáltak here-choriocarcinomát, amelynél rendkívül magas béta-hCG hormonszintet mértek. Ez a hormon elsősorban a méhlepény által termelt anyag, amely a terhesség során játszik kulcsszerepet. A férfi béta-hCG szintje 236-335 IU/L között mozgott, ami megfelel egy négy hetes terhesség értékeinek. A here choriocarcinoma már átterjedt a nyirokcsomókra, a májra, a tüdőre és a csontokra.

Egy másik esetleírásban egy férfi 4 éve tartó, folyamatosan határérték feletti béta-HCG értékét mutatták be, amely ellenére az AFP és más tumormarkerek, valamint a képalkotó vizsgálatok (here UH, mellkas, has és kismedencei CT) negatívak voltak. Ebben az esetben a béta-HCG érték felveti a hererák (vagy extragonadális csíratumor) gyanúját, és ennek ellenőrzésére kontroll laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok szükségesek. Fontos tudni, hogy ebben a betegségben időben felfedezve jól kezelhető és gyógyítható kórképről van szó.

A terhességi trophoblast-tumor (gestational trophoblastic neoplasia, GTN) korai felismerése érdekében a méh kiürítését követően hetente kell ellenőrizni a hCG-szint alakulását, egészen addig, amíg értéke legalább három héten át a kimutathatósági szint alatt marad. Ezt követően fél évig havonkénti ellenőrzés szükséges.

HCG-szint monitorozása daganatos betegeknél

A daganatos betegségek kezelésének monitorozásában a hCG szint mérése is szerepet játszik. Például, ha egy komplett molaterhesség után a hCG szintje nem csökken megfelelően, vagy újra emelkedni kezd, az a perzisztáló GTD vagy GTT kialakulására utalhat.

A terhességi trophoblast-tumorokra utalhatnak az alábbi jellegzetességek: 1) a méh kiürítése előtt 100 000 NE/l-t meghaladó hCG-szint; 2) a terhességi kornak megfelelőnél nagyobb méh; és/vagy 3) legalább 6 cm-es theca-lutein-cysták. Ezek a jellegzetességek növelik a GTN kialakulásának kockázatát.

A perzisztáló GTN kezelése a betegség kiterjedésétől és a beteg fogamzóképesség megőrzésére irányuló vágyától függ. Nem áttétes GTN esetén 100%-ot megközelítő gyógyulási arány érhető el, gyakran a fogamzóképesség megmaradásával.

Egyéb tumormarkerek és laboratóriumi vizsgálatok

A hCG mellett számos más tumormarker is létezik, amelyeket különböző daganatos megbetegedések diagnosztizálásában és monitorozásában használnak. Ezek közé tartoznak:

• Alfa-fetoprotein (AFP): Elsősorban májrák és bizonyos csírasejtes daganatok (pl. here) esetében emelkedhet.
• Laktát-dehidrogenáz (LDH): Számos daganatos megbetegedésnél emelkedhet, kevésbé specifikus tumormarker.
• Prosztata-specifikus antigén (PSA): A prosztata rák elsődleges tumormarkere.
• Karcinoembrionális antigén (CEA): Gyakran vastag- és végbélrák, valamint áttétek esetén emelkedik.

Ezeken kívül számos egyéb laboratóriumi vizsgálat is segíthet a daganatos betegségek diagnosztizálásában, mint például a máj- és vesefunkciós tesztek, teljes vérkép, vizeletcitológia, amelyek a szervezet általános állapotának felmérésében és a potenciális szövődmények kimutatásában játszanak szerepet.

tags: #mi #a #hcg #daganatos #betegeknel