A mesterséges megtermékenyítési (asszisztált reprodukciós) technikákat, és azokon belül a lombikbébi programot évtizedek óta nagy sikerrel alkalmazzák olyan pároknál, akiknek természetes úton nem sikerül a teherbeesés. A lombikbébi eljárás a mesterséges megtermékenyítési (asszisztált reprodukciós) technikák egyike. A fogantatáshoz szükséges ivarsejtek (petesejt és spermium) találkozása a testen kívül történik, majd a megtermékenyült és osztódásnak induló embriót visszaültetik a méhüregbe. Ezt az eljárást legtöbben lombikbébi néven ismerik, hivatalosan IVF (in vitro fertilizáció - szó szerint üvegben történő megtermékenyítés) a neve.

Kiknek ajánlott a lombikprogram?
A termékenységi problémákkal küzdő párok számára a meddőségi kezelések nyújthatnak segítséget ahhoz, hogy a várva várt gyermekáldás megtörténjen. Ha természetes úton, egy év (35 év felett fél év) próbálkozás után sem jön össze a baba, ajánlott orvoshoz fordulni. Amennyiben lehetséges, előbb egyszerűbb eljárással, gyógyszeres kezeléssel vagy inszeminációval próbálkoznak - a lombikprogram ezek után jön szóba. A lombikprogram megoldást jelenthet az alábbi esetekben:
- a nő petevezetékei nem átjárhatóak
- súlyos endometriózis
- jelentős hormonális problémák
- az anya 35 év feletti
- a férfi spermalelete nem megfelelő
A szűrővizsgálatokat mindkét félnek el kell végeztetnie, nemcsak a nőnek vagy annak, aki a betegséget örökítheti. A lombikprogram elkezdéséhez házassági anyakönyvi kivonat vagy bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló okmány szükséges. A szűrővizsgálatokat, különösen az endokrinológiai kivizsgálást érdemes a genetikai előkészítéssel egy időben elkezdeni, mert ha hormonális eltérés áll fenn, ennek gyógyszeres beállítása több hónapot vehet igénybe.
A preimplantációs genetikai diagnózis (PGD)
A preimplantációs genetikai diagnózis (PGD) kétoldali, 45%-ban öröklődő retinoblasztóma esetén merülhet fel a gyermekvállalás variációjaként. A folyamat lényege, hogy mesterséges megtermékenyítéssel életre hívott embriók közül egészséges embriókat ültetnek vissza egy lombikprogram keretében, ezáltal kiküszöbölhető az örökítési kockázat. Első lépésként a szülő genetikai mintájában meg kell találni a retinoblasztomát előidéző mutációt, (majd újabb számos vizsgálatnak alávetni), mely alapján előkészíthető az embriók genetikai elemzése. Ehhez a szülőtől vérminta szükséges. Mindezen orvosi vizsgálatok és beavatkozások két intézmény együttműködését feltételezik, a folyamatban lombikcentrum és genetikai diagnosztikai centrum vesz részt, ezek kiválasztását érdemes körültekintően elvégezni. Fontos információ, hogy az eljárás hazánkban csak annyiban támogatott, amennyiben egy átlagos lombikprogram. A genetikai szűrés plusz költségeit a szülők viselik.

A lombikprogram menete: A petesejtek stimulációjától az embrió transzferig
Amennyiben a genetikai szűrővizsgálattal kapcsolatban már minden rendelkezésre áll, elkezdődhet a mesterséges megtermékenyítési eljárás, lombik program. Ennek első lépése néhány rutinszerű vizsgálat: endokrinológiai kivizsgálás, egyéb kötelező fertőző betegségekkel kapcsolatos vérvizsgálat, általános vérvizsgálat, nőgyógyászati rutinvizsgálatok (rákszűrés, ultrahang), átjárhatósági vizsgálat, spermavizsgálat. Amennyiben a szűrővizsgálatok eredményei negatívak, elindulhat a lombikprogram, melynek első lépése a petesejtek érésének stimulációja. Ez a menstruációs ciklus első napjaiban kezdődik és napi szintű plusz hormonbevitelt jelent, ezt injekciók formájában biztosítják. A stimuláció alatt rendszeres orvosi kontroll szükséges, ultrahangos vizsgálat és a hormonszint vérből történő ellenőrzése két-három naponként. A stimuláció eredményeként az átlagos 1-2 petesejt helyett 5-10 sejt termelődik. A sejtek száma függ attól, hogy a stimulációban résztvevő személy petefészkei milyen állapotban vannak, a személy mennyi idős stb. A gyógyszeres kezelés megkezdésétől számítva a 14. nap körül várható a petesejt leszívás, ez mindig egyéni, attól függően, hogy ki-hogy reagál a hormonkezelésre. A gyógyszeres kezelés megkezdésekor a 6. napon kell először megjelenni az ultrahang vizsgálaton, és azt követően kb. 2-3 naponta szükséges a tüszők növekedésének nyomon követése a petesejt leszívásig.
Lombikprogram | A petesejtek leszívása - 2. rész
A petesejtek leszívása és megtermékenyítése
A petesejteket egy kisebb orvosi beavatkozás során leszívják a ciklus 12-14 napjának valamelyikén, ezt általában altatásban végzik. Ezt követően történik a mesterséges megtermékenyítés, mely során az erre alkalmas sejtek egyesülnek, sajnos ez az arány általában nem 100%-os. Az intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI) az IVF egyik válfaja, amit gyenge minőségű spermakép esetén alkalmaznak. Ilyenkor a petesejtbe közvetlenül befecskendezik a kiválasztott, jó minőségű spermiumot. A szakemberek figyelemmel követik a sejtosztódás folyamatát, ahogy a petesejtekből embriók válnak, és kiválasztják a legjobb tulajdonságokkal rendelkező embriókat. A megtermékenyítés után 2-5 nappal a kiválasztott embriókat visszaültetik a méh üregébe.

Embrió tenyésztés és fagyasztás
Ezt követően az embriókat 5-6 napos korukig hagyják növekedni, és amelyek idáig fejlődnek, azokból néhány sejtet kivesznek a genetikai elemzés céljára. Ez az embrió -biopsziának nevezett eljárás meglehetősen bonyolult, tehát fontos, hogy jól felkészült biológus végezze el. Az embriókat a mintavételt követően lefagyasztják. A fagyasztott embrió transzfer (FET) is szóba jöhet még. Ilyenkor a korábban lefagyasztott embriókat felengedik és beültetik a méhbe. Mivel a lombik eljárás során beültetés előtt az orvos és a pár közösen dönt a beültetendő embriók számáról (általában 2-3), ezért ha egészséges „felesleges” embriók maradnak, azokat igény szerint le lehet fagyasztani (általában 5-6 napos állapotban) és így fagyasztva (-196 fokon) károsodás nélkül lehet tárolni, a jelenlegi ismereteink szerint emberi léptékkel számítva korlátlan ideig. Az embriók lefagyasztása jellemzően fejlődésük 5. vagy 6. napján, azaz a blasztociszta állapotban történik. Napjaink legmodernebb technikája erre a vitrifikáció, ami olyan gyors hűtést jelent, hogy a vízmolekulák nem rendeződnek jégkristályba, hanem üvegszerű állapotba kerülnek. A vitrifikált embriók túlélése elérheti a 95-98%-ot, szemben a lassú fagyasztás 60-70%-os eredményével.
A megtermékenyített petesejtek fejlődésének fázisai:
| Fázis | Időpont a megtermékenyítés után | Jellemzők |
|---|---|---|
| Zigóta | 1. nap | Egyetlen sejt, az egyesült petesejt és spermium. |
| 2-4 sejtes embrió | 2. nap | Az első sejtosztódások zajlanak, még a petevezetékben. |
| Morula | 3-4. nap | Több sejtből álló, szedercsoportra emlékeztető állapot. |
| Blasztociszta | 5-6. nap | Üreges, differenciált sejtekből álló struktúra, ekkor jut a méhbe. |
A fagyasztott embrió transzfer (FET)
Ha egy pár úgy dönt, hogy szeretné vállalni az újabb beültetést, esetleg az első embrió transzfer sikertelen volt, akkor következik a FET (fagyasztott embrió transzfer). Fagyasztásból felengedve, újabb stimuláció és műtét nélkül lehetséges az embriók visszaültetése. A fagyasztott embrió beültetése a lombikprogramok természetesnek tekintett része, tulajdonképpen rutineljárás. A kiolvasztott embriók befogadására a női ciklusban fel kell készíteni a méhet, a méhnyálkahártyát és a szervezet sárgatesttermelését. Ehhez hormonok beadására van szükség, azonban a friss embriós lombikhoz képest rövidebb és kevésbé megterhelő a terápia. Ultrahanggal és vérvizsgálatokkal ellenőrzik a szervezet reakcióit, a hormonszinteket és a méhnyálkahártya vastagságát, hogy meghatározzák a beültetés ideális időpontját. A beültetéskor a ciklus 12-14 napján kezdődik a hormonkezelés (a spontán peteérést és kilökődést követően), így ebben az időszakban a peteérés folyamatát rendszeres orvosi kontrollal (ultrahang, vérből történő hormonszint ellenőrzés) nyomon kell követni és a megadott időpontban kell elkezdeni a hormoninjekciók adását. A beültetés a peteéréshez képest az ötödik-hatodik napon történik attól függően, hogy a fagyasztott embrió „milyen idős”. A beültetés előtt az embriót speciális eljárás során felengedik és egy kisebb orvosi beavatkozás keretében behelyezik a méhbe. Ez a beavatkozás nem jár jelentősebb fájdalommal, így ébrenlétben végzik el. A szakemberek a könnyebb, gyorsabb beágyazódás érdekében általában burokvékonyítással segítik az embriók megtapadását. Ezt követően a hormonkezelést folytatni kell és a ciklus 28. napjáig, tehát a beültetést követően kilenc napig várni kell, hogy megállapítható legyen, megtapadt-e az embrió.
Az embrió beültetése: Mikor és hogyan?
A petesejt leszívást és a megtermékenyítést követően a 3. vagy az 5. napon történik az embriók visszaültetése. Az embriók beültetésére a megtermékenyítés utáni 2. és 5. nap között kerül sor. A transzfer időpontjának kiválasztásakor sok tényezőt veszünk figyelembe. Az Unicánál általában az 5. napon történő embrióátültetést részesítik előnyben. A fejlődés első 3 napja alatt az embrió a korai sejtosztódás folyamatán megy keresztül. Ekkor az embrió alkalmassága elsősorban a petesejtek minőségétől függ, és még túl korai lenne mindkét ivarsejt (petesejtek és spermiumok) genompotenciáljának valódi megvalósulása. Nagyobb számú embrió esetén sok embrió 3 napos tenyésztés után nagyon hasonló. Ezen a ponton nehéz meghatározni, hogy melyik a valóban legígéretesebb. Egyszerűen fogalmazva, jobb, ha hagyjuk, hogy az embriók önmagukban mutassák meg potenciáljukat, és gondosan megfigyeljük, hogy melyek képesek a blasztociszta stádiumba (a tenyésztés 5. napján) jutni. A tenyésztés meghosszabbítása lehetőséget ad arra is, hogy az embriót genetikai vizsgálatnak vessük alá, amelyet a jelenlegi technikákkal csak a fejlődés egy bizonyos szakaszában (expandált blasztociszta, kinyúló blasztociszta), azaz legkorábban az 5. napon lehet elvégezni.
Lombikprogram | A petesejtek leszívása - 2. rész
2 napos vagy 5 napos embrió transzfer?
Három napos embriók esetén, főként ha több preembrió is jól fejlődik, nehezebb kiválasztani a transzferre alkalmas embriót. A nemzetközi ajánlások ezért is javasolják többnyire az ötödik napon történő beültetést. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a petesejtek leszívásának napja a nulladik nap, akkor, ha például hétfőn vették le őket, szombaton kerül sor a transzferre. Az ötödik nap reggelén az embriológus megnézi, hogy hány embrió jutott el a hólyagcsíra állapotba, ugyanis csak ezek alkalmasak a visszaültetésre. Ezután következik a megfelelő embriók morfológiai osztályzása. Ez azért fontos, mert itthon nem engedélyezett a rutinszerű PGTA, így kizárólag ez alapján dönthetünk róla, hogy melyek a legjobb minőségű embriók. Az ötödik napi visszaültetés növeli a terhesség létrejöttének valószínűségét, mivel azok az embriók, melyek ötödik napra eljutnak a hólyagcsíra állapotba nagyobb valószínűséggel tudnak beágyazódni a méhnyálkahártyába. Természetes körülmények között is ilyenkor érkezik meg az embrió a méhbe, a nyálkahártya ekkor befogadó. Harmadik napi beültetést embriológusok akkor szoktak elfogadni, amikor kizárólag egyetlen embrió fejlődik, nem kell választani. Ilyenkor azt gondoljuk, mivel mi csak utánozni próbáljuk a szervezeten belüli körülményeket, ideálisabb, ha méhen belül történik a fejlődés az utolsó két nap során. Sokszor ilyenkor is inkább az ötödik napos beültetést javasoljuk, mert valóban van olyan eset, amikor az embrió fejlődése megáll a harmadik nap után, és emiatt szeretjük látni, hogy olyan embrió kerül a méhűrbe, ami elérte legalább a kompakt morula fejlődési állapotot.

Az embriók száma és a jogi szabályozás
A beültethető embriók száma hazánkban rendeletileg szabályozott, miszerint két sikertelen IVF kezelést követően, a páciens 36 éves kora után lehetsèges 2 embrió beültetése. A törvény maximum 3 embrió visszaültetését teszi lehetővé, vagy attól kevesebbet. Ez a párok döntése. Úgy tapasztaljuk, hogy leggyakrabban 2 embrió beültetését kérik a házaspárok; mi is ezt javasoljuk a többes terhesség kivédése érdekében. Fontos, hogy elkerüljük az ikerterhességeket, hiszen azok nagy kockázatú terhességnek számítanak, a mi célunk pedig az, hogy egészséges baba szülessen egészséges terhesség során úgy, hogy az anya is egészséges marad.
Az EmbryoGlue® szerepe
A megtermékenyített petesejtek beültetéséhez az EmbryoGlue® készítményt használjuk, amely bizonyítottan növeli a terhességek és a megszületett babák számát. Az EmbryoGlue egy olyan szövetragasztó, amely természetes módon utánozza a méhben lévő környezetet az embrió természetes beágyazódása során. Természetes terhesség esetén a méhben megnő a hialuronsav koncentrációja. Az asszisztált reprodukcióban célszerű ezt az anyagot biztosítani. Egyszerűbben fogalmazva, az EmbryoGlue® magas hialuronsav-tartalmának köszönhetően „odaragasztja” az embriót a méhfalhoz. A hialuronsav besűríti az EmbryoGlue® oldatot is, amely így a méhfolyadékhoz hasonló állagú lesz. 2008-ban közzétették egy vizsgálat eredményeit, melyet 2006 és 2007 között több mint 1200 nő bevonásával végeztek; hagyományos átültető közeggel a páciensek 48%-a esett teherbe. Amikor a nők EmbryoGlue®-t kaptak, a terhességi arány 54,6%-ra nőtt.
A beültetés utáni időszak és a siker esélye
A FET lombik egyre nagyobb népszerűségre tesz szert a meddőségi klinikákon világszerte, azonban tény, hogy ezt az eljárást továbbra is ritkábban alkalmazzák, mint a friss embriók beültetését. Mégis számos tanulmány vizsgálta már a FET lombikprogramok sikerességi arányát. Számos kutatás szerint a FET lombikkezelés sikeressége vetekszik a friss embriós beültetésekkel, a teherbeesési arány hasonló (átlagban 40%) vagy még jobb is lehet. Emellett több kutatás is arra jutott, hogy a PCOS-ben szenvedő nőknél a fagyasztott embriós beültetés még előnyösebb is lehet: nagyobb lehet a teherbeesés aránya, ritkább lehet a vetélés, sőt a hiperstimuláció is. Az embrió visszaültetését követően a 6 -7. napon indul meg az embrió kibújása a burokból, és ezt követően kezdődik meg a beágyazódás. Az embrionális genetikai szűrés kontrollálására, ill. az egyéb lehetséges kromoszómához kötődő rendellenességek kiszűrésére elvégeztethető egy újabb genetikai szűrés a terhesség tizenkettedik hetét követően. Ehhez a méhlepényből vesznek mintát. A kezelés megkezdésétől számítva 6 hét múlva látható, hogy létrejött-e a terhesség. A beültetést követően a 14. napon vérvétel útján derül ki a terhesség. Abban az esetben, ha nem egyértelmű az ultrahang vizsgálat eredménye, ismételt terhességi hormon vérből történő meghatározására kerül sor. A beültetés után 10-12 nappal otthoni terhességi teszt segítségével kimutatható, hogy sikeres volt-e a kezelés. Ugyanakkor a legbiztosabban vérvétellel igazolható a terhességi hormon jelenléte, majd egy-két héttel később ultrahanggal mutatható ki a klinikai terhesség.
Életmód a beültetés után
A beültetést követően a 6 -7. napon indul meg az embrió kibújása a burokból, és ezt követően kezdődik meg a beágyazódás. Azt követően nem kell már nagyon szigorúan feküdni. Kerüljék a tartós ülést, az ülőfürdőt, a puffasztó ételeket, a stresszt, és a házasélet is kerülendő. A stimulációs kezelés végén, az utolsó ultrahang vizsgálat elvégzése után, már nem javasoljuk a házaséletet.
A sikerességet befolyásoló tényezők
Azt, hogy a FET lombik, illetve általában véve a lombikprogram következtében egészséges kisbaba foganjon, számos tényező befolyásolja. A sikerességet tekintve az anya életkora a döntő tényező: 40 éves kor felett fokozatosan csökken az esélye, hogy az embrió transzfer várandóssággal végződik. Maga a termékenységi probléma és annak kezelési módja, meglévő betegségek, testsúly, életmód - ezek is mind befolyásoló tényezők. Sikeres korábbi terhességek és IVF kezelések növelik a pozitív eredmény esélyét, korábbi vetélések azonban az újabb vetélés kockázatát fokozzák. FET lombik esetén a siker nagyban múlik a fagyasztás módszerén (legjobb technika a vitrifikáció), illetve az embriók előkészítését, tenyésztését, fagyasztását és olvasztását végző szakértelmén is. Sajnos a jól fejlődő, szép embrió sem garancia arra, hogy az embrió genetikailag egészséges. Ilyen esetben érdemes méhűr tükrözést, immunológiai vizsgálatot végezni, illetve ilyenkor végeznek külföldön aneuploidia szűrést (úgynevezett PGT A teszt), ami sajnos itthon nem engedélyezett eljárás. Az embriófejlődés hatodik-hetedik napján, azaz egy-két nappal a transzfer után az embrió beágyazódik a méhnyálkahártyába. A beágyazódást számos olyan tényező és közvetítő tényező befolyásolja, amelyek egyetlen képalkotó technikával sem láthatók.
tags: #2 #napos #embrio #visszaultetese