A bölcsődei ellátás Magyarországon a gyermekek napközbeni gondozásának és nevelésének fontos formája, amely lehetővé teszi a kisgyermekes szülők számára a munkavállalást és a munkaerőpiacon való részvételt. Az ellátás célja, hogy a gyermekek életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést kapjanak. A jogosultak azok a gyermekek, akiknek szülei, törvényes képviselői munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő tevékenységük (pl. képzésben, oktatásban) való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.
A bölcsődei ellátás története
Az ország első bölcsődéjét 1852. április 21-én nyitotta meg a Pesti Első Bölcsőde Egylet. 1873-ig Magyarországon mindössze tíz bölcsőde nyílt, és többségük rövid időn belül be is zárt. Európában a bölcsődék tömeges elterjedését az I. világháború női munkaerő-igénye alapozta meg, nálunk ez a fordulat a II. világháborút követően indult meg. 1948-ban kormányrendelet írta elő bölcsődék létesítését. Míg 1951-ben a férőhelyek száma még nem érte el a 9 ezret, addig 1960-ra csaknem 30 ezer gyermeknek volt hely az intézményekben, 1980-ban pedig 1305 intézményben 64 ezer férőhely volt a rendszerben. A férőhelyek 17%-a erősen kötődött a munkahelyekhez, ún. munkahelyi bölcsőde formájában.
A bölcsődei ellátás jogi szabályozása
A bölcsődei ellátásról és különböző formáiról szóló szabályozás alapját a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) és a részletes szabályokat tartalmazó 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet képezi. Ezek a jogszabályok határozzák meg a bölcsődei működés tárgyi és személyi feltételeit, valamint az engedélyeztetés eljárásrendjét.
A bölcsődei intézmények típusai és feltételei
Az ellátás megvalósulhat bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde formában. Általánosságban elmondható, hogy a családi bölcsőde céljára szolgáló helyiségek száraz, világos, jól szellőztethető és fűthető épületben alakíthatók ki. A csoportszoba legalább 3 m2/gyermek hasznos alapterülettel rendelkezik. Ehhez kapcsolódik egy fürdőszoba, mely belátható, de legfeljebb hallótávolságra van a csoportszobától. A vizesblokkban egy mosdó és egy WC áll a gyermekek rendelkezésére. Az öltözésre elkülönített terület vagy külön helyiség áll rendelkezésre. A konyha lehet főzőkonyha vagy tálalókonyha, kéttálcás mosogatóval felszerelve. A tárgyi feltételek részleteiről a 15/1998-as rendelet 11. mellékletéből tájékozódhatnak.
Személyi feltételek és képesítések
Ha a felvett gyermekek száma legfeljebb öt, egy szolgáltatást nyújtó személy látja el őket. Ez a személy sikeresen elvégezte a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyek számára szervezett tanfolyamot. A szolgáltatást végezheti a fenti tanfolyam elvégzése nélkül az a kisgyermeknevelő végzettséggel rendelkező is, aki megfelel a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 176. § (3d) bekezdésében foglaltaknak. Ha a gyermekek létszáma meghaladja az öt főt, a szolgáltatást nyújtó személy mellett teljes vagy részmunkaidőben segítő is dolgozik.
Az engedélyeztetés és nyilvántartásba vétel
Az illetékes hatóság a szolgáltatás helyszíne szerinti Közigazgatási Hivatal szociális és gyámügyekkel foglalkozó szerve. A nyilvántartásba vételt a fenntartásra vállalkozó jogi személy kérelmezi az OSZIR rendszer MÜKENG alrendszerében. A kérelem beadásához szükség van a létesítés feltételeinek igazolására, továbbá a szolgáltatást nyújtó személy, a helyettes, valamint 7 gyermek fogadása esetén a segítő személy egészségügyi nyilatkozatára (egészségügyi kiskönyvre). A nyilvántartásba vételi eljárás során a hatóság a népegészségügyi szakigazgatási szerv, a bölcsődei módszertani szervezet, továbbá - amennyiben egy helyszínen 7 gyermeknél több fogadását kérelmezi a fenntartó - a katasztrófavédelmi hatóság véleményét is figyelembe véve bírálja el a kérelmet.
A bölcsődei ellátás fejlődése és jelenlegi helyzete
A bölcsődei rendszer működésében a fordulópontot 2017 jelentette. A 2017. évi szervezeti átalakulás során a hagyományos bölcsődék és a szórványosan működő családi bölcsőde forma mellett megjelent a minibölcsőde, illetve a munkahelyi bölcsőde kategória. Rendkívül intenzív intézményfejlesztés kezdődött meg, csak 2017-ben nagyobb kapacitás jött létre a bölcsődei ellátásban, mint a megelőző 6 évben összesen. A jelenlegi bölcsődei kapacitások közel 40%-a 2017-2024 között került a rendszerbe. A nagyobb bölcsődék építése mellet nagy számban jöttek létre mikrointézmények, s bár a munkahelyi bölcsődék iránt nincs túl nagy érdeklődés, a minibölcsődék, családi bölcsődék száma ma már meghaladta az 1 700-at és a teljes férőhely-kapacitás 20%-át adják.
A fejlesztésnek köszönhetően néhány év alatt 26%-ról 21%-ra csökkent azon gyermekek aránya, akik a lakóhelyükön nem férnek hozzá ilyen ellátáshoz. A bölcsődei szolgáltatás országos lefedettsége javult az elmúlt évek során, viszont továbbra is léteznek területi egyenlőtlenségek.
Finanszírozás és humán erőforrás
A bölcsődei ellátás finanszírozása több, intézménytípustól függő módon történik. A családi bölcsődék az ellátott gyermekek száma alapján kapnak finanszírozást. A bölcsőde, mini bölcsőde esetében jogszabályban (költségvetési törvény) meghatározott számított létszámhoz kapcsolódó bértámogatás és ezen felül üzemeltetési támogatás adja az állami finanszírozást. Az infrastrukturális fejlesztések mellett a humán erőforrás bővítése és megtartása is magas prioritást kapott az elmúlt években. A bölcsődében foglalkoztatott munkavállalóknak a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján 2017. január 1-jétől bölcsődei pótlék illeti meg, melyet több lépcsőben emeltek, illetve kiterjesztettek a pedagógus végzettségű dolgozókra is.
Statisztikai adatok
2024 augusztusában a szolgáltatói nyilvántartásban 2 819 engedélyes szerepel, az intézmények együttesen csaknem 64 ezer feletti férőhelyszámmal rendelkeznek. A klasszikus bölcsődei forma ma már csak a szervezetek 38%-át adja, de mai napig itt található a férőhelyek 80%-a. A második leggyakoribb forma a családi bölcsőde, mely egységszámot tekintve a rendszer 46%-át adja, de a kapacitásoknak csak 14%-át jelenti. A legtöbb (58%) bölcsőde létszáma nem éri el a 10 főt, ezek együttesen a férőhelyek 18%-át működtetik - értelemszerűen ez a csoport a családi-, a mini és a munkahelyi bölcsődéket foglalja magába. A 10-30 fős befogadóképességű csoportban még a mini és munkahelyi bölcsődék megjelennek, de efölött csak a hagyományos bölcsődék működnek. A fenntartói eloszlást tekintve a legnagyobb kapacitás az önkormányzati rendszerben van, ide tartozik a telephelyek 52%-a, és a férőhelyek 81%-a. Jellemzően a nagyobb intézmények közé tartoznak az önkormányzati intézmények, itt az átlagos férőhelyszám 35 fő, egyházi fenntartású bölcsődéknél 14 fő, a civileknél 8 fő, a központi kormányzati intézményeknél 18 fő. A bölcsődei kapacitások 98,5%-a államilag finanszírozott.
Átalakuló bölcsödei ellátás
tags: #mez #adhato #e #a #bolcsodeben