A szél iránya és sebessége alapvető éghajlati paraméterek, melyek jelentős hatással vannak mind a természetre, mind az emberi tevékenységekre. Magyarország szélviszonyainak kialakításában két lényeges tényező játszik szerepet: az általános cirkuláció által meghatározott alapáramlás, valamint a domborzat módosító hatása. Az időjárás-előrejelzés, különösen a szél előrejelzése, kulcsfontosságú számos területen, mint például a vitorlázás, a kitesurfing, a windsurfing, vagy éppen az épületszerkezetek tervezése.
A szél kialakulása és fajtái
A szél fogalma a talajjal párhuzamosan a felszín felett áramló levegőtömeg. Kialakulása a Föld felszínének különböző pontjain eltérő mértékű felmelegedésből adódik. Ahol melegebb a levegő, ott kisebb a légnyomás, ahol hidegebb, ott pedig nagyobb. Ebben az esetben kiegyenlítődés indul meg, vagyis a nagyobb nyomású helyről a kisebb nyomású hely felé fog áramlani a levegő. A Föld forgása miatt azonban a meginduló légáramlás eltérül ettől az egyenestől, amit a Coriolis-erő okoz.
A Coriolis-erő hatására az északi félgömbön az elvi iránytól a szél mindig jobb kéz felé, a déli félgömbön viszont bal kéz felé tér el.
A szelek globális rendszerei
- Futóáramlások (Jet Stream): Ezek a magasban alakulnak ki, a legmelegebb és a leghidegebb területek között, 8-12 km magasságban. Irányuk nyugatias, sebességük 3-500 km/óra. Körbehálózzák az egész Földet.
- Sarki szelek: A sarkvidékek felett összegyűlt hideg levegő magas légnyomást eredményez. Ez a levegő kiáramlik az Egyenlítő irányába, de eltérülnek és keletiessé válnak.
- Passzátszelek: A térítők környékén magas légnyomású öv, az Egyenlítőnél alacsony légnyomású öv húzódik. Az északi félgömbön északkeleti, a déli félgömbön délkeleti szeleket eredményeznek.
- Nyugati szelek övezete: A passzátszelek és a sarki szelek közötti területre jellemző. Ez a szél sodorja maga előtt az erre a zónára jellemző ciklonokat és anticiklonokat.
- Monszun szélrendszer: Évszakosan ellentétes irányban fújó szelek. Kialakulásuk lehet mérsékelt vagy trópusi monszun.
Helyi szelek
Ezek a nagy földi légkörzéstől függetlenül, helyi hőmérsékletkülönbségek hatására alakulnak ki. Általában rövid időtartamúak és szeszélyes időközökben jelentkeznek, de vannak közöttük rendszeresen visszatérők is.
- Hegy-völgyi szél: Magashegységekben jön létre, napszakos váltakozással.
- Parti szél: A tó- és tengerpartokon tapasztalható, napszakosan váltakozó irányú szél, hasonlóan a monszunhoz, de naponta.
- Főn- és bukószelek: Magas hegyvidékeknél alakulnak ki, ahol a levegő emelkedése és süllyedése során felmelegedés, illetve lehűlés történik.
A legismertebb helyi szelek közé tartozik például a Biso (Svájc), a Blizzard (Észak-Amerika), a Bóra (Dalmát tengerpart), a Burán (Belső-Ázsia), a Chinook (Sziklás-hegység), a Ghibli (Szahara), a Habub (Egyiptom), a Harmattan (Szahara), a Kossava (Al-Duna), a Misztrál (Rhone-torkolat), a Nemere (Székelyföld) és a Sirokkó (Dél-Olaszország, Adria).
A szél iránya és sebessége
A szél irányát mindig az az égtáj adja meg, ahonnan a szél fúj. A keleti szél tehát azt jelenti, hogy a szél kelet felől nyugat felé fúj. A szél irányát gyakran jellemzik fokkal is, ahol 0° jelenti az északi, 90° a keleti, 180° a déli, 270° a nyugati szélirányt.
A légkör állandó mozgásban van, ritka eset, amikor nincsenek vízszintes és függőleges légáramlások. A szélsebesség aktuális értékét nagymértékben befolyásolják a lokális tényezők. A szélsebességnek jellegzetes évi menete van, legszelesebb időszak a tavasz első fele, míg a legkisebb szélsebességek általában nyár végén és ősz elején tapasztalhatók.
A talajfelszínnel és a tereptárgyakkal való súrlódás, valamint a helyi hőmérsékleti különbségek miatt a légáramlás sosem egyenletes, hanem lökésszerű. A széllökés általában 20-40%-kal haladja meg a szél átlagsebességét. Éjjel a szél gyengébb és kevésbé „lökéses”, mint nappal.
Beaufort-skála
A Beaufort szélerősség-skála egy fokozatrendszer, melyet 1805-ben Francis Beaufort dolgozott ki a tengeri szél erősségének megfigyelésére és osztályozására. Bár tapasztalati skála, még ma is hasznos, főleg vitorlázók és szörfösök körében, ahol nem állnak rendelkezésre szélsebességet mérő műszerek.
| Fokozat | Leírás | Szélsebesség (km/h) | Tengeri hatás | Szárazföldi hatás |
|---|---|---|---|---|
| 0 | Szélcsend | < 1 | Tükörsima | Füst egyenesen száll fel |
| 1 | Gyenge fuvallat | 1-5 | Éppen észlelhető fodrozódás | Füst kissé elhajlik |
| ... | ... | ... | ... | ... |
| 12 | Orkán | > 118 | Hatalmas hullámok, légiós habok | Széleskörű rombolás |
Meteorológiai előrejelzések és adatok
Az aktuális szélhelyzetet mindig jó látni. Magyarország területén - elhelyezkedéséből következően - az uralkodó szélirány, más szóval a leggyakoribb szélirány az északnyugati, míg a délies szeleknek másodmaximuma van. Az általános cirkuláció északnyugatias irányú fő áramlása a Dunántúl keleti felén és a Duna-Tisza közén érvényesül legjobban, míg a Tiszántúlon északkeleti az uralkodó szélirány. A mérsékelt öv szelei azonban a cirkuláció különböző fázisai következtében nem állandók, hazánkban a leggyakoribb szélirány relatív gyakorisága általában csak 15-35% között ingadozik. A 2001-2020 időszak országos átlaga szerint az esetek 17,4%-ában volt jellemző az uralkodó, ÉNy-i szélirány.
Szélmérő állomások és térképek
- met.hu-s 10 percenkénti átlagos szélerősség adatok: Ez az aktuális magyar szélhelyzetet mutatja. Az időkép szél térképéhez képest az előny, hogy itt 10 perces szél átlagok vannak, így kisebb érték is elegendő lehet csúszáshoz.
- met.hu AROME modell: Zseniális térképes, AROME modellre épülő rövid távú előrejelzés. 20 km/h fölötti átlagos szélsebességre érdemes már felfigyelni, főleg ha sárgás szín is jelölve van a térképen. Sötét piros szín esetén elég extrém idő várható.
- Időkép szél térkép: Ez a pillanatnyi szelet mutatja az automaták adataiból. Rápillantva átfogó képet kaphatunk az ország helyzetéről.
- WindGuru: Az itthon talán legnépszerűbb szél-előrejelző. Az elterjedt GFS modell az alapértelmezett rajta.
- Windy.com: Itthon nem annyira elterjedt szolgáltatás, de több időjárási modellt támogat.
Hogyan lehet olvasni a térképeket?
Széllel kapcsolatos aktivitások
Ha kitesurfölni vagy windszörfölni szeretne valaki, fontos tudnia, hogy mennyi fúj. Például, 90 kg-al akkor lehet csúszni nagyernyővel Velencén, ha az ottani mérőállomás 40 km/h feletti értéket mutat. Gyakran azt is lehet látni, ha érkezik a szél. Ha Fertő tónál már 60+ van, akkor lehet sejteni, hogy lassan betör az országba a hidegfront. Zivatar érkezése előtti szelek megcsúszása esetén érdemes lehet a csapadék érkezését is figyelni. Ha elkezd esni, már valószínűleg nem fog fújni.
Népszerű hazai és közeli szélcsúszó helyek:
- Velence: Jó helyszín a gyakorlásra, ha az ottani mérőállomás 40 km/h feletti értéket mutat.
- Fertő-tó (magyar és osztrák rész): A localok az északi szeleket is csússzák, de déliben érdemesebb idejönni. Az osztrák rész déli és északi szélben is használható, kifújt szél tud lenni.
- Balaton (nyugati medence): A légmozgások előrejelzésére lehet alkalmas.
- Gyöngyös melletti Nyéki-tó: Siklóernyőzésre és snowkiteozásra alkalmas spot. Érdemes figyelni az előrejelzést erre a tóra is, mert egyre gyakrabban előfordul, hogy az országban csak itt fúj egy tök jó északkeleti szél.
- Ráckeve: A szél itt hasonló, mint a Nyéki-tavon, de mostanában többször itt volt erősebb.
- Horvát spotok: Ha nagy az aszály itthon, és nem fúj a szél, akkor gyakran nézegetik a horvátok spotjait.
Meteorológiai terhek az épületszerkezetekre
A szabványok által előírt részletes vizsgálatok sokszor megkövetelik a számítógépes programok használatát. Számtalan kombinációt, teheresetet kell a tervezőknek figyelembe venniük a szerkezetek igazolásához, azok optimális kialakításához, melyet kézi módszerekkel már nem lehet követni. Ez különösen igaz a meteorológiai terhekre.
Az AXISVM programrendszer WIND modulja lehetőséget biztosít a szabványban előírt tipikus szerkezetek hó- és szélterhek felvételében. A modul a szélterhet a szabvány által rögzített szerkezeti típusokra tudja generálni. A program automatikusan definiálja a hó- és szél tehercsoportokhoz tartozó tehereseteket a kiválasztott szabvány és meteorológiai paraméterek alapján.
A szélterhet az ún. szélnek kitett szerkezeti elemtípusokra generálja a szabvány útmutatásait követve. Minden egyes szélnek kitett szerkezeti elemhez egy jellemző szabványos modell típust kell hozzárendelni. Épületek esetén ez lehet lapostető, félnyeregtető, nyeregtető, kontyolt tető és dongatető, valamint szabadon álló tető, fal és tábla is definiálható.
Szélterhek esetén előfordulhat, hogy a nyomástényezőket áramlástani szimuláció és/vagy szélcsatorna kísérlet alapján szükséges felvenni. A WIND modul a szélterhek meghatározását teszi lehetővé digitális szélcsatorna szimuláció segítségével. A számítás során a modul a háló minőségének függvényében - amennyiben az szükséges - további, belső iterációkat végez el. A szélcsatorna szimuláció után a programban megjeleníthetőek az áramlási vonalak, a szélsebesség, a nyomásértékek, valamint a generált szélterhek minden vizsgált szélirányhoz.
tags: #meteorologiai #teher #sze