A mesterséges megtermékenyítés helyzete és kihívásai Franciaországban

Franciaországban a mesterséges megtermékenyítés körül zajló vita és a jogszabályi környezet folyamatosan változik, tükrözve a társadalmi normák és az orvosi etika fejlődését. Az elmúlt évtizedekben számos kutatás irányult a fogamzásgátlás és a reproduktív jogok komplexitására, különösen a nemek társadalmi szerepei és az orvosi hatalom közötti ellentmondások fényében.

Jogszabályi változások és társadalmi vita

Franciaországban mintegy 40 éve nem csökken az abortuszok száma. Ugyanakkor a nem kívánt terhességek csökkenése, miközben a terhességmegszakítások száma továbbra is emelkedik, azt is jelenti, hogy növekszik a „tervezett” gyermekek száma. Ezek a jelenségek arra késztettek több társadalomelmélettel foglalkozó szociológust, hogy különböző elméleteket dolgozzanak ki, nem függetlenül a kortárs szociológia magzat iránti nagyfokú érdeklődésétől.

A mesterséges megtermékenyítés kérdését illetően jelentős változások történtek. Franciaországban a termékenységi kezelések ingyenesek. Korábban csak meddő heteroszexuális pároknak engedélyezték az in vitro megtermékenyítést (IVF) és a mesterséges megtermékenyítést. Mivel azonban több európai országban - Belgiumban, Hollandiában, Luxemburgban, Nagy-Britanniában, Dániában és Svédországban - is engedélyezett a mesterséges megtermékenyítés leszbikus vagy egyedülálló nők számára donorok spermájának felhasználásával, számos egyedülálló vagy leszbikus francia nő neveli külföldön megfogant gyerekét.

A leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzszexuálisok (LGBT) szervezetei csaknem kilenc éve küzdenek a mesterséges megtermékenyítés engedélyezésének kiterjesztéséért a nem heteroszexuális nők számára. Ennek lehetőségét elsőként az előző államfő, a szocialista Francois Hollande vetette fel, akinek mandátuma alatt Franciaország 2013-ban kiterjesztette a házasság intézményét az azonos nemű párokra.

A melegházasság engedélyezésével "jelentős előrelépés történt a jogok terén, de bizonyos követelések még nem teljesültek" - mondta Nicolas Gougain, az LGBT egyesület elnöke. A meleg és leszbikus szervezetek teljes jogegyenlőséget követelnek a gyermekvállalás terén a nem heteroszexuális házasságban élő nők számára. A mesterséges megtermékenyítés engedélyezését kérik a kormánytól a leszbikusok és minden heteroszexuális nő számára.

A törvénytervezet vitája 2019 őszén kezdődött meg a kormánytöbbségű nemzetgyűlésben, majd elakadt az ellenzéki jobboldali irányítású szenátusban, amely több ezer módosítót szavazott meg. Utóbbiak elsősorban „az egyéni vágyak” alapján szerveződő, olyan társadalom ellen emeltek szót, amely nincs tekintettel „a gyerek legfőbb érdekére”. A konzervatívok szerint a mesterséges megtermékenyítés kiterjesztése - a férfiak és nők közötti egyenlőségre hivatkozva - előbb-utóbb a béranyaság engedélyezéséhez vezethet. A parlamenti szavazás egy két éven át tartó, heves vitát zárt le. 500 órányi vita és 12 ezer módosító javaslat eredményeként született meg a törvény.

Az új törvény kiterjeszti a termékenységi kezelésekhez való hozzáférést, például a mesterséges megtermékenyítést, az in vitro megtermékenyítést (IVF), amit eddig csak meddő heteroszexuális pároknak engedélyeztek. Az eljárás előnye, hogy a gyermek a biológiai anya génkészletét a természetes folyamatnak megfelelően örökli, az apa személyét (ezáltal génkészletét) pedig ugyanúgy kiválaszthatja az anya, mint a párkeresés során.

Esettanulmányok és kockázatok

A mesterséges megtermékenyítés kapcsán felmerülnek etikai és egészségügyi aggodalmak is. Egy igaz történet, ami nem hagy nyugodni! Egy apa. Egy titok. Egy világ, ami összedől.

Egy spermadonor, aki 2005-től kezdve adományozott pénzért spermát, egészségesnek bizonyult a szűrővizsgálatokon. DNS-ében azonban néhány sejtjében mutáció történt, még születése előtt. A donor testének nagy része nem tartalmazza a veszélyes génváltozatot, de spermáinak megközelítőleg 20 százaléka igen. Ez az állapot Li-Fraumeni-szindrómaként ismert, és következtében akár 90 százalékos is lehet a rák kialakulásának kockázata, különösen gyermekkorban, valamint később emlőrák formájában. Az érintett gyermekeknek évente mágneses (agyat és teljes testet érintő) rezonancia vizsgálatra van szükségük, valamint hasi ultrahangra, hogy időben felismerjék a daganatokat.

A franciaországi roueni egyetemi kórház rákkutatója elmondta, hogy sok, a donor spermájából született gyermek már rákos lett. Egy érintett francia édesanya, akinek 14 éve született gyermeke a donor spermájából és hordozza a mutációt, elfogadhatatlannak tartja, hogy olyan spermát kapott, ami nem volt biztonságos. Nincs olyan nemzetközi törvény, amely szabályozná, hogy hányszor használható fel egy donor spermája. Az European Sperm Bank közleménye szerint a donor és családtagjai egészségesek, és az ilyen mutációt nem lehet megelőzően genetikai szűréssel kimutatni. Még kezdeti stádiumban van, de egy nap születés előtt megismerhetővé válik több komoly betegséghajlam.

Állatvilágban alkalmazott mesterséges megtermékenyítés

Érdekes párhuzamot mutat az állatvilágban alkalmazott mesterséges megtermékenyítés. Ritkaságnak számít, hogy fogságban szaporodik a panda, a berlini állatkert Meng Mengje viszont már nem először vár ikreket. Legutóbb 2019-ben adott életet a kispandáknak, márciusban pedig ismét sikeresen termékenyítették meg mesterségesen az anyaállatot, így a friss ultrahangos vizsgálatok már 2,5 centiméteres utódokat fedeztek fel a pocakjában. A pandaikrek ötéves szünet után az első újszülött pandakölykök lesznek az állatkertben.

Más példák is mutatják a mesterséges megtermékenyítés potenciálját az állatfajok megmentésében. Mesterséges megtermékenyítéssel megmenthetők lennének a koalák a kipusztulástól.

Az INED kutatásai és társadalomelméleti megközelítések

Jelen tanulmány egyfelől az INED kutatóinak vonatkozó empirikus eredményeit használja fel, másfelől a magzatot érintő francia orvosantropológiai és társadalomelméleti kutatásokat és megközelítéseket elemzi. Luc Boltanski kordiagnózisa a projekt-kapitalizmus és a gyermekvállalás összefüggéseit tárgyalja, illetve megkísérelte kidolgozni az abortusz és a fogamzás antropológiai és fenomenológiai koncepcióját. Mások napjaink biopolitikájának szemszögéből elemzik a jelenséget. Dominique Memmi Foucault biohatalom-teóriáját gondolta tovább például az abortusz mindennapi körülményeinek feltárása révén. Memmi a közhatalom testre irányuló beavatkozásai nyomán kialakuló új formákat vizsgálja, olyan konkrét gyakorlatok kapcsán, mint a fogamzásgátlás, az önkéntes és az orvosi abortusz és a mesterséges megtermékenyítés.

tags: #mesterseges #megtermekenyites #franciaorszag #index