A meseolvasás jelentősége és kezdete babáknál – Mikortól és hogyan?

A mese a gyermeki lélek tápláléka, ezen keresztül tanul, fejlődik és tapasztal. Rengeteg szakember alátámasztotta már azt, hogy a meseolvasás és a mesék hallgatása a gyermek személyiségfejlődésére milyen pozitív hatással van, ebben pedig nem is érdemes kételkednünk.

Mikor kezdjük el a meseolvasást?

A meseolvasást igazából már babakorban el lehet kezdeni. Már akkor érdemes lehet mesélni a babának, mikor még csak a pocakban van. Ilyenkor érdemes lehet ugyanazt a versikét vagy mondókát mondani neki, hiszen sokak szerint az ismerős dallam és a hang születése után is meg fogja majd nyugtatni. A magzati korban az anya hangjának hallása, az éneklés, ütemes versikék és mondókák már megalapozzák a kötődést és a nyelvi fejlődést.

Születés után rögtön el is kezdhetünk olvasni a babának. Kezdetben nem annyira fontos, hogy mit olvasunk, a baba a hangunkra fog figyelni, nem pedig a tartalomra. A csecsemők 2 hónapos korukig még csak 30 cm-re látnak, ezért úgy tudjuk kisbabánkat fejleszteni, ha kontúros ábrákat mutatunk neki egészen 6 hónapos koráig. 4 hónapos kortól egyre inkább érdekelni fogja a könyv, mint tárgy. Miközben mesélünk vagy mondókázunk neki, kísérjük jellegzetes hanglejtéssel, mozdulatsorokkal a mesét. Az olvasást könnyen a napi rutin részévé tehetjük, például beidőzíthetjük a délutáni és esti alvások elé.

A mesék szerepe a különböző életkorokban

• Magzati kor és újszülöttkor: Ebben az időszakban a hangunkra, az ismerős dallamokra és az ütemre figyel a baba. A mondókák ismerős ütemétől és dallamától is könnyebben megnyugszik.
• 1 éves korig: Egyszerű, képes, keménykötésű, leporelló könyvek azok, amik legjobban le tudják kötni a kicsik figyelmét.
• 1-2 éves korban: Jöhetnek az egyszerűbb, a hétköznapokról szóló mesék, mint amilyen a Bogyó és Babóca, az Anna és Peti, a Gazdag Erzsi és Weöres Sándor történetek, versek, minden olyasmi, ami az ő életükről, a mindennapokról szól. A kisgyermek számára az első mesék még nem a traumák feldolgozásáról, hanem a világ megértéséről szólnak.
• Másfél éves kor körül: Az esti meséhez való szoktatást ekkor érdemes elkezdeni. Először fejből mesével célszerű próbálkozni. Egy másfél éves gyerkőcnek egyszerűen csak meséljük el a napját, a saját nevével, úgy, hogy ő a főszereplő.
• 3 éves kor alatt: Ideális választás lehet a rövid, könnyen érthető mese, mely egy egyszerű cselekményt mutat be.
• Óvodáskor és iskola első évei: Később, ahogy nő a gyerkőc, jöhetnek a hosszabb mesék, akár már mesekönyvből is. Mindenképp olyan mesekönyv legyen, amiben sok a kép, a mese pedig rövid. Az óvodáskor végéig, sőt még első osztályig a gyerekeknek a színes-képes mesék kötik le a figyelmüket.

Miért fontos a meseolvasás?

A mese szerepe egy kisgyermek életében sokkal nagyobb, mint ahogyan a legtöbb felnőtt gondolja. A mesék fantasztikus világa olyan kapukat nyithat meg egy szülő számára, melyen keresztül biztonságos, izgalmas és tartalmas gyerekkort tud a csemetéjének biztosítani.

A meseolvasás pozitív hatásai

1. Az együtt töltött minőségi idő: A mesemondás egyedülálló alkalmat teremt a szülő és gyermek közötti kötődés elmélyítésére. Ha az egész nap rohanós, még különlegesebbé és értékesebbé válhat egy esti mese összebújva az ágyban.
2. Feszültségoldó: A mesékben megjelenő gonosz vagy félelmetes karakterek segítenek a gyerekeknek abban, hogy a nehezen meghatározható érzéseiket formába öntsék, kiélhessék. A mese akkor jótékony hatású, ha a történet végére feloldást kínál, végigvezeti a helyes úton, példát mutat és megoldást kínál.
3. Kreatív, fantáziabeindító: A jó mese elképesztő módon beindítja a gyerekek fantáziáját. Rugalmasabbá teszi a gondolkodásukat, hiszen van idejük arra, hogy a hallott dolgokat feldolgozzák és saját képükre formálják, esetleg továbbfűzzék a szálakat.
4. Erkölcsi nevelés: Az, hogy a jó győzedelmeskedjen, elengedhetetlen befejezése egy szép ívű, tartalmas mesének. Fontos, hogy gyermekünk higgyen ebben.
5. Az értelmi intelligencia fejlesztése: A mesék olyan jelenségekről beszélnek gyermekünknek (életről, halálról, haragról, féltékenységről, együttérzésről, szeretetről, gyűlöletről, segítésről, talpraesettségről, bátorságról, hűségről), amelyekről máshogy, elvont fogalmak szintjén nem tudnánk beszélni vele. Kutatások szerint azoknak az öt-hat éveseknek, akiknek a szülei rendszeresen mesélnek, szignifikánsan magasabb az értelmi és szókincsbeli fejlettségük.
6. A psziché fejlesztése: A kisgyermek számára a mese nem csak a fejlesztésről szól, hanem a pszichéről is. Segít megérteni a mindennapi élet ok-okozati összefüggéseit, és felkészít a szokásokra.

Hogyan olvassunk mesét a babának?

A Meskete.hu weboldal, mely a magyar kezdő és profi írók meséit és verseit gyűjti össze, segítséget nyújthat a megfelelő mese kiválasztásában. Regisztrált tagként lehetőségünk van Pdf formátumban az adott meséket letölteni, sőt a kedvenceinkre még szavazni is tudunk.

Interaktív meseolvasás

12 hónapos korban már kérdezni lehet a történetekből (pl. "Hol van a kiscica a képen?"). 18-24 hónaposan a mesélő, meseolvasó szülő élővé teheti a történetet olyanképpen, hogy például azt mondja: "Most ugráljunk úgy, ahogy a mesebeli nyuszi!" Ez az interaktivitás fejleszti a kisgyermek gondolkodási és nyelvi készségeit.

Az olvasás mellett mondjunk fejből is meséket, találjunk ki együtt szereplőket és történeteket. A közös mesében mindketten bevonódunk a történetbe, és ez segíthet a kicsinek megélni, feldolgozni a napi élményeit, és titeket is közelebb hoz egymáshoz. A fejből mesélés nem olyan nagy ördöngösség, mint ahogyan azt sokan gondolják: a legkönnyebb úgy elkezdeni, hogy a kicsinek az adott napját meséljük el: mit csinált ma, mi történt vele. Utána pedig mondhatunk mesét a plüssállatairól, a játékairól, a háziállatainkról vagy az óvodás társairól is.

Szakértői vélemények

Albert Einstein szilárd meggyőződéssel vallotta, hogy amennyiben szülőként az egyik legkiemeltebben dédelgetett vágyunk az, hogy a gyermekünk okos legyen, akkor mindenképpen olvassunk neki sok mesét. Mindezt azzal a tanáccsal egészítette ki, hogy ha még intelligensebbnek szeretnénk látni gyermekünket, úgy olvassunk több mesét neki. Einstein meglátását azóta több szakember is megerősítette - és teszi ezt mind a mai napig.

Bettelheim kutatásokra hivatkozva megjegyzi, hogy azoknak az öt-hat éveseknek, akiknek a szülei rendszeresen mesélnek, szignifikánsan magasabb az értelmi és szókincsbeli fejlettségük, mint az ebben kevésbé részesülő társaiknak. A nemzetközi hírnévre szert tett gyermekpszichológus szerint még látványosabb lesz az eredmény a szociális és értelmi fejlődést illetően, abban esetben, ha a meseolvasást beszélgetéssel is kiegészítjük.

A Zero to Three szervezet specialistái arra biztatják a szülőket, hogy a lehető legkorábban vágjanak bele a rendszeres meseolvasás, mesélés (személyiség)fejlesztő kalandjába. Az 1997 óta a kisgyermekkori fejlesztés tudományára összpontosító szervezet szerint bár előfordulhat, hogy kissé ostobának érezhetjük magunkat, midőn olvasni kezdünk egy hat hónapos kicsinek, hiszen nagy valószínűséggel nem a könyvtárlátogató csillogó szemével és tudásvágyával fog viszonyulni élete első könyvéhez, hanem úgy, hogy a szájába veszi, „megkóstolja” a lapjait. A mesével, a könyvekkel, az olvasással való ismerkedés start-fázisa már csak azért is fontos, mert a nyelv gyökerei már a beszéd előtt kialakulnak a babák agyában.

Tévhitek a meseolvasásról

A meseolvasásról általában úgy vélekedünk, hogy eljön egy bizonyos életkor, amikortól már „ciki” a mesebirodalomban való kalandozás. Ez azonban téves nézet, hiszen egészen sokáig, majdnem a 18. századig a mese a legkevésbé sem minősült gyermekirodalomnak, lévén, hogy a felnőtté válás egyik jeleként tartották számon azt az engedményt, ha egy gyerek már részt vehetett a mesélésben. Később a mesét apró lépésenként kiemelték a felnőttek világából, és kizárólag a gyermekszobába tartozónak címkézték.

Boldizsár Ildikó író, mesekutató is kifejtette a véleményét a Meseterápia című írásában, lejegyezvén, hogy a mesék eredetileg és elsősorban a felnőtteknek szóltak, szórakoztató funkcióval bírtak, az ismeretátadás és az információáramlás eszközeiként tekintettek e történetekre, melyek segítették a mindennapi életben való (gyakorlati) eligazodást. Ezenfelül pedig lehetővé tették azt is, hogy az ember a szellemi lény mibenlétéről is töprengjen.

tags: #meseolvasas #babaknak #mikor