A menstruációs ciklus megismerése elengedhetetlen egy nő számára, nemcsak akkor, ha babát szeretne, hiszen ciklusunk hossza és erőssége sok mindent elárul aktuális testi-lelki egészségünkről. A menstruáció, avagy a női test havi vérzése a női nemi szervek ciklikus változásán alapuló folyamat, melyen minden jól funkcionáló, egészséges női szervezet hónapról hónapra átesik, pubertáskortól egészen a klimaxig. Kezdete 8 és 15 éves kor között valószínű, vége pedig 45 és 55 éves kor közé tehető, természetesen egyéni esetekben ez változhat. Ha például valaki 12 éves korában kezdett el menstruálni, és 52 éves koráig követik egymást ciklusai, akkor élete során összesen és körülbelül 480 menzesze van, nem számolva az esetleges terhességek miatt jelentkező szüneteket. A női nemi működés ciklikus jellegű (ellentétben a férfi nemi működéssel, amely folyamatos). Az átlagosan 28 nap hosszúságú menstruációs ciklus során a méhnyálkahártya a nemi hormonok hatására megvastagodik, és felkészül egy esetleges terhességre. Amennyiben a terhesség nem jön létre, úgy a méhnyálkahártya lelökődik és vérzés kíséretében kiürül - ez maga a menstruáció vagy menzesz. A legelső és a legutolsó menstruáció között hosszú évtizedek telnek el, ami több száz menstruációt jelent. Ez idő alatt a női szervezet is számos változáson esik át, éppen ezért a normális és egészséges menstruáció jellemzői is rendkívül széles skálán mozognak. A következőkben elolvashatod, hogy alapvetően mire kell odafigyelned, ugyanakkor érdemes a leírtakat inkább iránymutatásként, semmint szigorú szabályokként felfognod. Emlékezz arra, hogy igazándiból csakis az számít, hogy a te szervezeted szempontjából mi számít normálisnak!
A menstruációs ciklus jellemzői
A tested minden egyes hónapban felkészül a teherbeesésre. Az egyik petefészek kibocsát egy petesejtet (ovum). A különböző hormonok szintje a ciklus során jellegzetesen emelkedik és csökken. Ezt nevezzük menstruációs ciklusnak, ami a menstruáció (vagyis a vérzés) első napjától a következő menstruáció előtti napig tart. Az ösztrogén szintjének növekedése minden ciklus kezdetén egy (ritkán kettő) petesejt érését, majd a petefészekből tüszőrepedéssel történő távozását (ez az ovuláció) váltja ki. Ezalatt a méh nyálkahártyája elkezd megvastagodni, majd az ovuláció után, a progeszteron hatására tovább vastagszik, hogy vérerekkel gazdagon átszőve várja az esetlegesen megtelepedni szándékozó megtermékenyített petesejtet. A petesejt elkezd lefelé haladni a petevezetőn: ha nem történik megtermékenyülés, egyszerűen felszívódik, tehát nem a menstruációs vérrel távozik, ahogy sokan gondolják. Az ösztrogén és progeszteron szintje csökkenni kezd, a méh nyálkahártyája pedig ennek hatására leválik, és a menstruációs vérzés formájában távozik. Azaz nemcsak tisztán vér, hanem vér és szövetdarabok ürülnek a hüvelyen keresztül. A méh falának simaizomzata ilyenkor összehúzódik, hogy jobban segítse a folyamatot: ezért jelentkeznek hasi görcsök kisebb vagy nagyobb mértékben a menzesz során. A ciklus első napja egyébként a vérzés első napja. Ettől a naptól számítva körülbelül a 12-14. nap tájékán hagyja el a petefészket, majd az ovuláció és a vérzés elkezdődése között eltelik átlagosan 10-16 nap. Ez azt jelenti, hogy egy nőnek 21-35 napig tart egy menstruációs ciklusa a vérzés első napjától a következő ciklus első napjáig. Az ettől való komolyabb eltérések problémákra utalhatnak, kivéve kamaszkorban, amikor sokkal hosszabb és rendszertelenebb menstruációs ciklusok vannak.
Egy átlagos menstruációs ciklus hossza 28 nap, de bármi egészségesnek és normálisnak mondható 21 és 38 nap között. Ez 24 napos különbség! Kezdetben, a legelső menstruáció utáni 1-2 évben, a ciklusok jellemzően hosszabbak, és nem kezdődnek minden egyes hónapban ugyanakkor. Ezzel szemben az idősebb nők esetében gyakori, hogy a ciklusok rövidebbek, rendszeresebbek. Ha fogamzásgátló tablettát szedsz vagy méhen belüli fogamzásgátló eszközt (IUD) használsz, akkor ez megváltoztathatja a menstruációd idejét. Konzultálj az orvosoddal arról, hogy mi számít normálisnak az általad használt fogamzásgátló módszer esetében!
A menstruáció időtartama, vagyis a vérzés hossza egyénenként változó, sőt, ugyanannál a nőnél is eltérhet egyik hónapról a másikra. A vérzés első jelétől az utolsóig általában 3-5 nap telik el. Ugyanakkor minden, két naptól egészen egy hétig tartó időtartam normálisnak számít. Általában 5-7 napig tart a vérzés. Ha a menstruációs vérzés tovább tart, mint 7 nap, vagy a hossza hirtelen jelentős változást mutat 3 vagy több ciklus során, akkor ideje felhívni a nőgyógyászt. Ez nem azt jelenti, hogy valami komoly probléma van, de jobb a végére járni előbb vagy utóbb, hogy mi lehet a gond a menstruációs vérzéssel.
A havi ciklus során egy nő átlagosan nagyjából két-három evőkanál (30-40 ml) vért veszít, de alapvetően bármilyen, 5 és 80 ml közötti mennyiség teljesen normálisnak tekinthető. Ha 80 ml (5 evőkanál) feletti a vérveszteség, akkor kórosnak tekintjük. Erős menstruációs vérzésnek számít, ha egy ciklus alatt 12 tamponnál, napi 4 tamponnál többet használsz, a vérzés időtartama több mint 7 nap és véralvadékot is tartalmaz. A túl erős menstruáció csillapításában segíthetnek olyan gyógynövények, mint a pásztortáska és a palástfű. Gyenge a menstruáció, ha a távozó vér mennyisége 20 ml-nél kevesebb, illetve ha 1-3 nap múlva véget ér a vérzés. Hormonális fogamzásgátló (pl. tabletta, hüvelygyűrű, tapasz) használata esetén gyakori a szokásosnál gyengébb vérzés vagy akár a vérzés teljes hiánya is előfordulhat. Emellett a kizárólag progesztint tartalmazó úgynevezett minitabletta, injekció, bőr alá ültethető implantátum, illetve a hormonális méhen belüli fogamzásgátló eszköz (IUD) használata is okozhat rendszertelen, gyengébb, vagy elmaradó vérzést. A réz IUD ezzel szemben gyakran okoz erősebb vérzést és hosszabb menstruációt, különösképpen a használat első 6-12 hónapjában. Általában 5-7 napig tart a vérzés. Ha a vérzés tovább tart, mint 7 nap, vagy a hossza hirtelen jelentős változást mutat 3 vagy több ciklus során, akkor ideje felhívni a nőgyógyászt. Az erős menstruációs vérzés (menorrhagia) az, amikor a menstruációs vérveszteség 80 ml vagy afeletti, a menstruáció egy hétnél tovább tart, vagy ha ez a két dolog egyszerre áll fenn. A legtöbb nő havi vérzése során átlagosan 30-40 ml mennyiségű vért veszít.
A menstruáció színe élénkpiros. Előfordulhat, hogy a menstruációs vér színe barnás vagy éppen fekete, ez azonban jellemzően nem ok aggodalomra. Ilyen színű vér a menstruáció elején vagy végén is megjelenhet, arra utal, hogy régebbi méhnyálkahártya-darabok vagy régebbi vér távozik. A lassan távozó vérnek sok ideje van oxidálódni, ezért lesz a színe barna, sötétvörös vagy szinte feketés. Szürke vér általában bakteriális vaginózis jele. Rózsaszín vérzés vagy pecsételés olyankor fordul elő, amikor a menstruációs vér méhnyaknyákkal keveredik. Ezt a színt hormonális fogamzásgátló használata, alacsony ösztrogénszint, hirtelen fogyás, vashiányos vérszegénység vagy egészségtelen, tápanyagokban szegény étrend is okozhatja. Narancssárga vér vagy váladék ugyanakkor gyakran fertőzésre utal, például bakteriális vaginózisra vagy trichomoniázisra. Ha narancssárga vért tapasztalsz, akkor érdemes figyelned egyéb jellemző tünetekre is, mint a hüvelyi viszketés, a diszkomfort, és a kellemetlen szagú váladékozás.
A menstruációs vér állaga egyénenként, de akár hónapról hónapra is nagymértékű eltéréseket mutathat. Szakértők szerint optimálisnak az tekinthető, ha viszkozitása sűrűbb, mint a vízé és a rendes véré, de hígabb, mint például a ketchupé. A kis méretű, vérrögszerű csomók jelenléte teljesen normális, ám minél nagyobbak a vérrögök, annál több figyelmet érdemes fordítani rájuk. Ha a vérzés szokatlanul erős (kevesebb mint 2 órán belül cserélned kell a tampont vagy a betétet) vagy a vérrögök százforintosnál nagyobb méretűek, akkor ajánlott felkeresned az orvosodat. A nagy vérrögök lehetséges okai: növekedések a méhben (pl. miómák vagy polipok), hormonális egyensúlyzavar, kismedencei gyulladás, méhen belüli fogamzásgátló eszköz, vérzési rendellenességek (pl. von Willebrand-betegség), bizonyos gyógyszerek szedése (pl. aszpirin vagy antikoagulánsok), méhnyak- vagy méhrák. A híg, vizes állagú menstruációs vér jelenthet szimplán csak gyengébb vérzést. A világos, vízszerű, de színes folyadék ürülése azonban bizonyos esetekben méh- vagy petefészekdaganatra is utalhat. Ha ilyesmit tapasztalsz, minél hamarabb keresd fel az orvosodat vagy egy megfelelő szakembert! A nyálkás állagú menstruációs vér oka az lehet, hogy a vér összekeveredett némi méhnyaknyákkal. A méhnyaknyák a méhnyakban található mirigyek hormon hatására termelt váladéka, melynek feladata, hogy megvédje és segítse a spermiumokat útjuk során a petesejthez. A menstruációs vér és a méhnyaknyák időnkénti keveredése teljesen normális jelenség.
A menstruációs ciklushoz kötődő mellfájdalom (orvosi kifejezéssel mastodynia, mammalgia vagy mastalgia) kifejezetten gyakori tünetnek számít a menstruáló nők körében. Ciklikus fájdalomnak is nevezik, hiszen többnyire a ciklus előtt 3-5 nappal kezdődik és a menstruáció végén befejeződik. Jellemzően mellérzékenység, elnehezedő emlők, fájdalom, és esetlegesen csomók formájában jelentkezik. Előfordulhat az is, hogy a menstruáció ideje alatt hasi puffadást vagy épp hangulatingadozásokat tapasztalsz. De vannak ezek mellett még egyéb, teljesen normálisnak számító menstruációs tünetek is, például: Pattanások, a has alsó részében vagy a hátban jelentkező görcsök, megnövekedett étvágy, alvásproblémák.
Erős menstruációs vérzés (menorrhagia)
A menstruáció egy természetes folyamat, ami az élettanilag termékeny korú nőket érinti. A szokványosnál erősebb menstruációs vérzés (más néven: menorrhagia) abban az esetben jelenthet problémát, ha a vérveszteség mennyisége már veszélyezteti az egészséget, vagy befolyásolja a mindennapi tevékenységet. A vérzés mennyiségét, térfogatát természetesen nem életszerű mérni és nem is szükséges. A rendszeresen menstruáló nők ismerik a saját ciklusukat és vérzésüket - látják és érzik, ha valami megváltozott a megszokotthoz képest (a vérzés erősebb, más színű vagy darabosabb, változott a menstruáció hossza stb.).
Az erős menstruációs vérzés főbb tünetei
A szubjektíven erősnek ítélt menstruáció viszonylag gyakori és a legtöbb esetben nem jelez kóros elváltozást. Problémát abban az esetben jelenthet, ha a vérveszteség mennyisége már veszélyezteti az egészséget, vagy befolyásolja a mindennapi tevékenységet. Az erős menstruáció tünetei az alábbiak lehetnek: a megszokottnál gyakrabban kell betétet vagy tampont cserélni (1-2 óránként, vagy gyakrabban), a menstruációs kelyhet a megszokottnál gyakrabban szükséges üríteni; a nagy mennyiségű vérzés miatt kétféle higiéniai terméket kell egy időben használni (például tampont és betétet vagy menstruációs kelyhet és betétet); a menstruáció 7 napnál tovább tart; 2,5 cm-nél nagyobb (kb. pénzérményi) vérrögök ürülnek; a túl erős vérzés miatt az ágynemű vagy a ruhák is vérfoltosak; a menstruáció mindennapi tevékenységeket akadályoz (edzés, munkahelyi feladatok stb.); erős fáradtság, sápadt bőr, szédülés.
Mikor forduljon orvoshoz?
Nehéz meghatározni, hogy mi az a vérzésmennyiség, ami már kórosnak számít és kezelést igényel. A panaszait megfogalmazó nő sokszor találhatja szembe magát a problémája lekicsinylésével, hiszen a menstruációval járó kellemetlenségek „természetesnek tekintendők”. Fontos azonban tudni, hogy a menstruációval természetes módon nem jár együtt olyan mennyiségű vérzés, ami akadályozza a mindennapi életet (és olyan fájdalommal sem, ami elviselhetetlen)! Érdemes felkeresni az orvost, ha a vérzést már aggasztónak gondolja, vagy ha a menstruáció az utóbbi időben vált erőteljesebbé. Ha az alábbiak közül egy vagy több tünet fennáll, feltétlenül ajánlott orvoshoz fordulni: túl erős, nagy mennyiségű vérzés; nyolc napnál tovább tartó menstruáció; három hétnél gyakoribb vérzés; rendkívül erős menstruációs fájdalom (dysmenorrhoea); menstruáció elmaradása, hiánya; ciklus megváltozása, rendszertelenné válása; két menstruáció közti vérzés; hüvelyi vérzés szex után; menopauza utáni vérzés. A területileg illetékes nőgyógyászati rendelő beutaló nélkül felkereshető.
Az erős menstruációs vérzés lehetséges okai
Az erős menstruációs vérzést tapasztaló nők többségénél nem találnak szervi vagy hormonális rendellenességet - ciklusukat egyszerűen az erős vérzés jellemzi -, de bizonyos esetekben komoly betegség is okozhatja a bőséges és/vagy hosszantartó vérzést, ezért fontos a kivizsgálás. Erős menstruációs vérzéssel járhatnak többek között az alábbi betegségek: hormonális zavarok; endometriózis; leiomyoma (jóindulatú méhdaganat); policisztás ovárium szindróma (PCOS); adenomiózis (jóindulatú méhdaganat); méhdaganat; pajzsmirigy-alulműködés; kismedencei gyulladás; von Willebrand-betegség - vérzékenységgel járó egyik leggyakoribb rendellenesség; depresszió; stressz. Bizonyos gyógyszerek, orvosi eszközök és étrend-kiegészítők mellékhatásaként is jelentkezhet erős menstruációs vérzés. A méhen belüli fogamzásgátló eszköz (IUD, „spirál”) felhelyezése utáni első 3-6 hónapban erősebb lehet a menstruáció, de 6 hónap eltelte után ismét a korábban megszokott vérzés, vagy akár csekélyebb mennyiség tapasztalható. Ha ez nem így történne, vagy akár erősödne a menstruáció, mindenképp konzultálni kell a szakorvossal. A végső megoldás az eszköz eltávolítása lehet. Erős menstruációs vérzést okozhatnak a fentieken kívül még az alábbiak: kemoterápia során használt gyógyszerek; véralvadásgátló készítmények; hormontartalmú készítmények; bizonyos növényi étrend-kiegészítők (pl. ginzeng, ginkgo biloba, szója).
Az erős menstruációs vérzés diagnosztizálása
A menstruáció bármilyen változásával kapcsolatban érdemes kikérni az orvos véleményét, különösen, ha egyéb tünetek is társulnak hozzá. Az orvos alapos mérlegelés után dönt arról, milyen további vizsgálatokra, gyógyszerekre, kezelésekre lehet szükség. Az erős menstruációs vérzés esetén ajánlott elvégzendő vizsgálatok az alábbiak lehetnek: (A szükségesség megítélése azonban orvosi kompetencia, és az adott esettől függ!) citológiai kenetvétel (méhnyakrák szűrés, PAP-teszt); vérvétel (anémia, véralvadási zavarok és vérzékenység, illetve pajzsmirigyműködés vizsgálata); hüvelyi ultrahang; méhnyálkahártya (endometrium) biopszia; sonohysterogram (ultrahangos folyadékos méhűri vizsgálat). Az évente esedékes nőgyógyászati szűrővizsgálat is jó lehetőség arra, hogy bármilyen tünetről, kérdésről beszéljen orvosával. Ne hallgassa el, ha panasza vagy kérdése van, hiszen megnyugtató válaszokat, illetve szükség esetén mielőbb szakszerű segítséget kaphat.
Az erős menstruációs vérzés kezelése
Az erős menstruációs vérzés kezelése függ az erős vérzés okától, az általános egészségi állapottól, a vérzés okozta szövődményektől és attól, hogy milyen mértékben befolyásolja az erős vérzés a mindennapi életet. A kezelés típusa igen széles spektrumon mozog - vannak esetek, melyek egyáltalán nem igényelnek kezelést, súlyos esetben (pl. nőgyógyászati daganat) viszont akár a méh eltávolítására is szükség lehet. Az erős menstruációs vérzés kezelése az alábbiakat foglalhatja magába: nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) (pl. ibuprofen) csökkenthetik a vérveszteséget enyhe esetben; vas étrendkiegészítők vagy magas vastartalmú élelmiszerek a vérszegénység enyhítésére; hormonterápia, amennyiben az erős vérzés oka hormonális zavar; fogamzásgátló tabletta - csökkentheti a vérzés mennyiségét és rendezi a ciklust; nőgyógyászati küret - diagnosztikus és gyógyító beavatkozás; méh eltávolítása - jelentős myomák, méhtest- vagy méhnyakrák esetén.
A menstruációs ciklus és a lombikprogram
A menstruációs ciklus kulcsszerepet játszik nemcsak a természetes termékenységben, hanem az IVF-kezelés során is. A ciklus működésének megértése, és az, hogy hogyan befolyásolhatja azt a hormonális stimuláció, elengedhetetlen a sikeres előkészítéshez és a kezelés lebonyolításához. A rendszeres menstruációs ciklus körülbelül 28 napig tart, plusz-mínusz 3 nap eltéréssel. A follikuláris fázis az első menstruációs naptól kezdődik és az ovulációig tart. Ebben a fázisban a petefészkekben lévő tüszők a FSH (follikulus stimuláló hormon) hatására növekednek. Az ovuláció, amely a ciklus körülbelül tizennegyedik napján következik be, az a pillanat, amikor az érett petesejt felszabadul a petefészekből és elindul a petevezetékeken keresztül a méh felé. Az ovuláció után következik a luteális fázis, amely a következő menstruációs vérzés kezdetéig tart. Ebben a fázisban a méhnyálkahártya felkészül egy esetleges megtermékenyített petesejt befogadására. A progeszteron és ösztrogén szintje emelkedik. Nyilvánvaló, hogy a menstruációs ciklus alapvető hatással van a női termékenységre. A ciklus szabályossága és lefolyása jelentősen befolyásolja a teherbeesés képességét.
Az IVF-kezelés előkészítése több lépést foglal magában, amelyek általában szinkronban vannak a nő menstruációs ciklusával. A Repromedában azonban szükség esetén használjuk az úgynevezett „random startokat” vagy véletlenszerű kezdéseket is, ami a stimuláció kezdetét jelenti a nő menstruációs ciklusától függetlenül, például sürgős onkológiai kezelések esetén. Maga az IVF-kezelés hormonális stimulációval kezdődik, általában a menstruáció második napján és 10-12 napig tart. Egyszerűsítve, ez a hormonstimuláló gyógyszerek rendszeres alkalmazását jelenti, amelyek célja az optimális számú petesejt érlelése.
A petefészek stimulációja és a petesejtnyerés a lombikprogram kulcsfontosságú lépései. A menstruációs ciklus során csak egyetlen petesejt érik meg, ami nem elegendő általában egy lombikkezelés sikeréhez. Ezért a petefészkeket hormonális kezeléssel stimuláljuk, hogy egyszerre több tüsző érjen meg, és így akár 10-15 petesejtet is nyerhessünk. Tévhit az, hogyha a petefészkeket hormonálisan stimuláljuk, jobban fogy a petesejtek száma, és a petefészek hamarabb kimerül. A stimuláció során csupán arról van szó, hogy az amúgy is érésben lévő petesejteket nem engedjük elhalni, növekedésben tartjuk, így egyszerre több érett petesejt nyerhető.
A petesejtnyerés egy kis kockázatú műtéti eljárás, amelyet steril körülmények között, általában rövid altatásban vagy helyi érzéstelenítésben végeznek. Az eljárás általában maximum 10 percet vesz igénybe, attól függ, hány tüsző áll rendelkezésre. A „hosszú protokoll” körülbelül 4 hetet vesz igénybe. A menstruációs ciklus 20. napjától legalább 10 napon keresztül alkalmazott injekció kúrával célunk a petefészkek nyugalomba helyezése. Ennek kialakulását vérvétel utáni hormon meghatározással ellenőrizzük. A petefészkek kontrollált, személyre szabott stimulációja csak ezt követően kezdődik. A betegek naponta 2 alkalommal hormoninjekciót adnak maguknak bőrük alá. A kétnaponta végzett vérvétel és ultrahang vizsgálat segít a kezelőorvosnak a legmegfelelőbb, egyénre szabott injekció adagok beálltásában. Amint a tüszők elérik a megfelelő méretet, és az ösztrogén szint is ezt igazolja, tüszőrepesztő injekciót kap a beteg, mely után 36 órával történik majd a petesejtek nyerése.
A hormonális stimuláció befolyásolhatja a következő menstruációs ciklus hosszát és intenzitását. A ciklus lehet hosszabb vagy rövidebb, mint a szokásos, vagy a menstruációs vérzés lehet erősebb vagy gyengébb. Az embriótranszfer általában a következő hormonális stimulációval nem terhelt ciklusokban történik. Ennek oka a kezelések magasabb sikeressége, köszönhetően a méhnyálkahártya jobb előkészítésének az embrió befogadására, valamint a preimplantációs genetikai tesztelés lehetősége. Ha a terhesség nem jön létre, a menstruáció általában 10-14 nappal az embriótranszfer után kezdődik. Előfordulhat enyhe vérzés még a menstruáció megkezdése előtt is. Aggodalomra nincs ok, ez normális reakció a hormonális változásokra. Enyhe vérzés azonban a sikeres embrióbeágyazódás jele is lehet.
Az IVF-kezelés és a menstruációs ciklus szoros kapcsolatban állnak egymással, és ennek a kapcsolatnak a megértése segíthet a hölgyeknek jobban felkészülni az egész folyamatra. Amíg a páciens folytatja a hormonpótlást, általában nem jön meg a vérzés. Természetesen van, akinél a vérzés a hormonpótlás ellenére is jelentkezik, de ez ritkábban fordul elő. Az intenzív hormonális stimuláció alaposan befolyásolja a ciklust, ezért előfordulhat, hogy a szervezetnek egy kicsit több idő kell a helyreálláshoz. Ha a menstruáció a vártnál több mint két hetet késik, mindenképpen javasolt konzultálni a nőgyógyásszal.
Az IVF-ciklus magyarázata | Dr. Lauren Murphy
A lombikbébi (IVF) kezelési eljárás már több évtizedes múltra tekint vissza, napjainkra szó szerint mindennapos gyakorlattá vált. Hazánkban is évente több száz, babáért küzdő párnak segít, hogy ők is megtapasztalhassák az élet legnagyobb csodáját. A legelső kezelés előtt - és persze a kezelés alatt is - rengeteg különféle érzelem kavaroghat a pár mindkét tagjában: az izgalom, az idegesség és a bizonytalanság érzése is. Teljesen érthető, ha te hasonlókat tapasztalsz a lombikprogram megkezdése előtt, tudnod kell, hogy hogy ez normális, gyakori dolog, és egyáltalán nem vagy egyedül vele.
Az igazság az, hogy a lombikbébi program nem olyasmi, amire 100%-osan fel lehet előre készülni. Mindenki máshogy éli meg a kezelést, mások az érzései, a tapasztalatai. A különbségek nemcsak a klinikákból vagy az orvosokból adódnak, hanem nagymértékben abból is, hogy minden nő más - életkor, élethelyzet, egészségi állapot, genetikai adottságok vagy akár magánélet tekintetében is. Természetesen a kezelőorvos feladata - kötelessége -, hogy az eljárás előtt, és a teljes eljárás során megfelelően tájékoztasson. Cikkünk nem pótolja ezt és nem minősül orvosi tanácsadásnak sem. A célunk az, hogy részletesebben ismertessük a lombikbébi-kezelés lépéseit, ellássunk néhány gyakorlati tanáccsal is és így támogassunk téged ezen a különleges úton.
A lombikbébi-eljárásból öt alkalmat finanszíroz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK, a korábbi Országos Egészségbiztosítási Pénztár). 2020. július 1-jétől pedig már a beültetésen, illetve vizsgálatokon túl a meddőségkezelésben - vagyis a lombikprogramban - használt gyógyszerek is 100 százalékos támogatást kapnak (dobozdíj, vagy egyéb, kisebb költségek előfordulhatnak). Költségekkel tehát lényegében nem kell számolnod, az alap protokollok esetén a teljes lombikbébi-kezelés ingyenes. Olyan, járulékos költségeket érdemes szem előtt tartani, mint az utazás, a beáldozott szabadságok, vitaminok, illetve esetleg olyan vizsgálatok, amelyeket az orvos nem ír fel, vagy biztosító által nem támogatottak. Például a preimplantációs genetikai diagnosztika (PGD) sem tartozik a támogatott vizsgálatok közé, ennek ára 100 ezer és 1 millió forint között mozog, a vizsgálandó embriók számától függően. A PGD-t akkor végzik, ha valamilyen szülői eltérés miatt a genetikai rendellenesség kockázata 10 százalék feletti.
Ha a munkáltatód felé jelzed, hogy te lombikprogramban veszel részt (az intézettől, kórháztól kapott írásos igazolással), akkor a Munka Törvénykönyve felmondási védelmet biztosít és munkaidő-kedvezményt ír elő számodra. Ez azt jelenti, hogy nem rúghatnak ki téged a kezelés ideje alatt, illetve a kezelés megkezdésétől számított 6 hónapig, a kezelés miatt pedig nem kell kivenned szabadságot (távolléted igazolt), azonban erre az időre nem kapsz fizetést.
Az életkor előrehaladtával a sikerességi mutatók csökkenést mutatnak, ez azt jelenti, hogy míg 35 éves kor alatt két embrió visszaültetése esetén a terhesség esélye 40-45% körül van, addig 40 évesen már csak 20-25% körül, 45 éves korra pedig legfeljebb 1-2%. (Magyarországon egyébként 45 éves korig finanszírozza az állam a lombikprogramot.) Fontos tudnivaló, hogy a kezelés sikerének valószínűsége a próbálkozások számával növekszik. Egy ausztrál kutatás szerin 35 év alatt három próbálkozás után 3-ből 2 nőnek gyermeke születik, és még ezután is növekszik a sikeres kezelések aránya a további próbálkozásokkal. Ne félj részletesen megkérdezni a kezelőorvosodat arról, hogy a hozzád hasonló korú, egészségi állapotú nőknél milyen sikerráta jellemző és te mire számíthatsz! Az esetek többségében több próbálkozásra van szükség a sikeres gyermekszületéshez, ezért fontos, hogy tudd, az „átlagnőnek” nem elég egyetlen kezelés. Persze ettől még nem szabad pesszimistán nekifutnod az első próbálkozásnak sem, légy elszánt és pozitív! Angol nyelvterületeken nem véletlenül hivatkoznak az embriók visszaültetése utáni 2 hetes időszakra úgy, hogy Pregnant Until Proven Otherwise (PUPO) - ez magyarul azt jelenti, hogy az ellenkező bizonyításáig terhes vagy, vagyis megillet téged a „terhesség vélelme”.
Ha egy próbálkozás nem sikerül, ne add fel és ne veszítsd el a reményt! Ne keress bűnbakot, se magadat, se párodat, se a kezelőintézet dolgozóit ne hibáztasd. Emlékezz arra, hogy a csodák éppen azután a pillanat után szoktak érkezni, amikor már készek vagyunk feladni a harcot. A kudarc utáni gyász és csalódottság teljesen természetes reakció. Engedje meg magának ezeknek az érzéseknek a megélését, és ne sürgesse a továbblépést. Ilyenkor könnyű bűnbakot keresni: önmagát okolni, a párját hibáztatni, esetleg kételkedni az orvosokban. Tudnia kell, hogy a lombik sikerét rengeteg tényező befolyásolja, és olykor akkor sem sikerül, ha mindent jól csináltak. Fogadja el, hogy most időre és megértésre van szüksége, nem pedig felelősök keresésére. Nem szükséges egyedül megbirkóznia a csalódással. Ha úgy érzi, szakértői segítség is jól jönne, bátran forduljon pszichológushoz vagy meddőségi tanácsadóhoz, illetve sorstárs-közösségeket is kereshet. A sikertelen lombik után érdemes átbeszélni a kezelőorvossal a történteket. Két stimulációs ciklus között általában minimum három hónapos szünetet javasolnak, hogy a szervezet regenerálódhasson. Sikertelen kezelés után könnyű megfeledkezni önmagáról, pedig most különösen fontos a testi-lelki öngondoskodás. Például a sétáláshoz vagy jógához, és ügyeljen a vitamindús étrendre, valamint a megfelelő folyadékbevitelre is. Tegyen olyasmit, ami örömet okoz és segít feltöltődni. Ha a kezelés idején sok minden tiltólistás volt, most például belefér egy lazító masszázs vagy egy pohár bor a vacsora mellé. Egyelőre időt kell adnia a testének és a lelkének is a felépülésre. A hormonkezelésekkel járó megterhelés után a testének szüksége van egy kis lélegzetvételre. Fontos türelemmel lenni, ugyanis az első egy-két ciklus még eltérhet a megszokottól. A lelki felépülés ugyanolyan fontos, mint a fizikai regeneráció. Próbálja ki a relaxációs technikákat, mint a meditáció vagy a mély légzés, amelyek segíthetnek enyhíteni a szorongást. A párjával való kommunikáció továbbra is kulcsfontosságú: osszák meg egymással őszintén, hogy min mennek keresztül. Lombik szaktanácsadásunk célja, hogy minden felmerülő kérdésére szakszerű választ adjunk. Teret adunk a kérdéseknek és a félelmek megfogalmazásának, valamint együtt keressük meg az egyensúlyt a kezelés és a mindennapi élet között. Empatikus orvosainkkal szeretettel várjuk, és minden felmerülő kérdésére szívesen válaszolunk. Elvégezzük a szükséges vizsgálatokat, és végig támogatjuk Önt a folyamatban. Sikertelen lombik után általában néhány héten belül megjön a menstruáció, gyakran az embrióbeültetést követő 10-14 nap táján, bár ez egyénenként változó. Közben figyeljen a lelki egészségére is: adjon időt önmagának, és kérjen bizalommal segítséget.
A menstruációval járó kellemetlen tünetek csökkentését segítik természetes gyógynövények, például pásztortáska, palástfű, cickafark vagy gyermekláncfű. Mindezek, és még további hatóanyagok is megtalálhatóak a Netamin Ciklus Komfort kapszulában!
tags: #menstruacios #verzes #hossza #lombik