Az utóbbi években a császármetszések száma jelentősen megnőtt, ami több tényezőre vezethető vissza. Míg korábban kizárólag szakmai szempontok alapján döntöttek a szülész-szakorvosok a műtét elvégzéséről, addig mára a kismamák is egyre gyakrabban kérik ezt a szülési módot. A nyugati tendenciákkal összhangban, Magyarországon is duplájára nőtt a császármetszések száma az elmúlt 12 évben, így már minden harmadik gyermek születik így. Ez a tendencia aggodalomra ad okot, hiszen az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint a császármetszés ideális aránya 15 százalék körül mozogna.
A császármetszésre leginkább azokban az esetekben van szükség, ha hüvelyi úton nagyobb lenne a szülés kockázata, az utóbbi években azonban hazánkban is megnőtt a hasi műtétes szülések száma. A vágás okozta seb elfertőződhet, begyulladhat, így a kórházi tartózkodás ideje is elhúzódhat.
Miért döntenek a nők egyre többen a császármetszés mellett?
A kismamák körében főleg azok a hiedelmek váltak elterjedtté, amelyek szerint a császárral elvégzett szülés jóval kíméletesebb a hüvelyi szülésnél, sőt, egyes nők kifejezetten a hüvely, közvetve pedig a szexuális élet megóvása érdekében szeretnének így dönteni. Egy másik gyakori érv a császármetszés mellett, hogy a magzatnál ne lépjen fel oxigénhiány és ennek következtében agykárosodás, amire a természetes szülésnél lehet némi esély. Ezt az indokot azonban nem igazolják a számok: annak ellenére, hogy egyre több a műtét, az oxigénhiányos esetek aránya több szakember szerint sem változott.
A császármetszés népszerűségének fő oka, hogy sokan tartanak a természetes szülés közben fellépő fájdalomtól, szövődményektől és a szülés elhúzódásától. Sokan szívesebben választanák a császármetszést, mert rettegnek a vajúdással járó fájdalomtól, míg mások éppen attól félnek, hogy a császár az mégiscsak egy operáció. Az emberek hajlamosak elbagatellizálni a császármetszés utáni felépülést, mondván, ez csak egy 15 perces rutinműtét. A rutinműtét és a 15 perc is stimmel, de ne feledjük, ez egy nagy hasi műtét, ahol megfelelő spinális érzéstelenítés után - extrém életveszélyes állapotban altatás után - átvágjuk a bőrt, a zsírszövetet, a fasciát, az izmokat félrehúzzuk, megnyitjuk a hashártyát, majd a méhnyak és a méhtest határán végzünk egy bemetszést.
Mikor indokolt a császármetszés?
A császármetszésre akkor van szükség, ha valamilyen okból a hüvelyi úton történő szülésnek nagyobb a kockázata, akár az anyára, akár a babára, akár mindkettőjükre nézve. Bármilyen fejlődési rendellenesség indokolttá teszi, ahogy a kisbabát érő oxigénhiány és a terhességi toxémia is. Más, már meglévő betegségek is szükségessé tehetik a császármetszést. Ilyen például az anya szívproblémája.
Az indikációkat két típusba sorolják: abszolút és relatív indikáció. Abszolút oknak hívjuk, ha biztosan tudjuk, hogy a császármetszés az anya és/vagy a baba élete/egészsége érdekében elkerülhetetlen. Ilyen például, amikor a méhlepény elfedi a méhszájat, a köldökzsinór előre esik, vagy a baba harántfekvésben helyezkedik el. Emellett vannak relatív okok, amikor az egyéni helyzet mérlegelése alapján kell a szakembereknek az anya, család bevonásával dönteni, hogy a hüvelyi szülés, vagy a császármetszés jár-e kevesebb kockázattal az anya és a baba számára.
A felsoroltakon kívül olyan tényezők - elégtelen méhizom-tevékenység, korábbi császármetszések, ikerterhesség vagy koraszülés - is indokolttá tehetik a műtétet, amelyeknél még a szülés természetes úton történő befejezése is sikerrel járhat, ez azonban nem garantált.
A császármetszés menete
A császármetszés lehet tervezett vagy sürgősségi. A tervezett műtétet előre megbeszélt időpontban végzik, általában a 39. héten. A sürgősségi császármetszésre akkor van szükség, ha a megkezdődött szülés közben fellép valamilyen komplikáció, amely veszélyes lehet a magzatra vagy az anyára, esetleg mindkettőjükre. Az orvosi döntés és a baba kiemelése között ilyenkor nem telhet el sok idő, maximum fél óra.
A műtét előtt több vizsgálatot is végeznek, például CTG vizsgálatot és vérnyomásmérést. Programozott császár előtt van lehetőség az altatóorvossal beszélni, ahol megvitatjátok az érzéstelenítés módját. A műtét éhgyomorra történik. Először egy katétert vezetnek a húgyhólyagodba. Ezután infúzióra kötnek és ha szükséges, leborotválják a bikinivonaladat, majd fertőtlenítik a hasfalat. Kapsz egy gyógyharisnyát is, nehogy visszeres legyen a lábad.
A műtét érzéstelenítést igényel, amelyet egy aneszteziológus fog elvégezni. Általában helyi érzéstelenítést alkalmaznak. Epidurális vagy gerincérzéstelenítés jöhet szóba, azaz a mellkasodtól a combodig lesz érzéketlen a tested. Mindez azt jelenti, hogy az operáció alatt mindvégig magadnál leszel. Fájdalmat azonban nem fogsz érezni, maximum egy kis húzást-vonást. A császármetszés vágása a szeméremszőrzet feletti vonalon történik - ezt bikinimetszésnek nevezik. A babát tulajdonképpen kiemelik a méhből.
Miután a gyerekorvos megvizsgálta az újszülöttet, máris a kezedbe adja. Mielőtt elkezdenék összevarrni a sebet, eltávolítják a méhlepényt. Ezután a sebészek rétegesen összevarrják a szöveteket. A műtét után - csakúgy, mint a természetes szülés esetén - még kb. 2 órán át megfigyelnek benneteket, hogy nem alakul-e ki valamilyen szövődmény. A babán elvégzik az Apgar tesztet, ami az újszülött legfontosabb életfunkcióit vizsgálja.
A felépülés a császármetszés után
Amint az érzéstelenítés teljesen elmúlt, nagyon fontos felállni az ágyból és mozogni, amint lehet - a mozgás ugyanis enyhítheti a fájdalmat, és segíti a gyógyulást. A katétert a nap folyamán kiveszik, neked pedig el kell látogatnod a mosdóba. Gyakori kérdés, hogy lehet-e emelni a babát a császármetszés után? Amikor már kicsit felépültél - azaz kb. 24 óra elteltével - már lehet emelni a babát.
A regenerálódás lassúbb, a test fájdalmasabb. Maga, a tudat pedig, hogy egy műtéten esünk át, nem túl felemelő. Komoly hasi műtétről van szó, amelynek nagyobb a kockázata, mint a hüvelyi szülésnek. A seb váladékozhat, ennek elvezetése szükséges lehet, így egy dréncsövet tehetnek a hasba, amit hamar, egy nap elteltével kivesznek.
A kismama, aki immár édesanyává lett, egy külön kórterembe kerül, ahol együtt lehet a kisbabájával. Ez az őrzőkórterem. Itt segítenek mellre tenni a kicsit. A húgyhólyagban még mindig bent van a katéter, amit a műtétet követő napon eltávolítanak, és várják, hogy az anyuka el tudjon menni vécére. A bélműködés ilyenkor még nem az igazi, ezért szilárd ételt nem ehet addig, amíg az meg nem indul. Ha minden rendben, a következő napon már arra a kórházi osztályra kerül az anyuka, ahol a többi édesanya is fekszik, többnyire a kisbabájával. Ez a gyermekágyas osztály. Itt a csecsemősnővérek segítenek a kisbaba körüli teendőkben, megmutatják, hogyan kell pelenkázni, fürdetni.
Fontosnak tartja, hogy a kismamák legyenek megengedők önmagukkal szemben, hallgassanak a megérzéseikre, és ne féljenek kifejezni az igényeiket a környezetük felé. Felhívja a figyelmet a megfelelő vitamin- és nyomelempótlásra, az egészséges táplálkozásra, lehetőség szerint a minél hamarabbi sétára, a kíméletes testmozgásra, a sebgyógyulás biztosítására, a hegkezelésre, de arra is felhívja a figyelmet: senkinek nem kell rosszul éreznie magát, ha valamire még nem képes, vagy nem vágyik rá a szervezete.
A császármetszés nem a „könnyebb” út, hiszen egy nagy hasi műtétről van szó, ugyanakkor a vajúdási fájdalmak valóban elkerülhetők. Ha programozott császárról van szó, nem pedig életmentő beavatkozásról, akkor hiába van ébren a kismama, nem érez fájdalmat, sőt, a gerincbe kapott, úgynevezett spinális érzéstelenítés is fájdalommentes.
A császármetszések statisztikái Magyarországon
Az elmúlt évtizedekben a császármetszés aránya folyamatos emelkedést mutatott. Míg a 2000-es évek elején 20 százalék volt az aránya, 2010-re már meghaladta a 30 százalékot, 2017-re pedig átlépte a 40 százalékos küszöböt. A 2020-as évek elején ez az érték megtorpanni látszik. A NEAK adatai alapján 2022-ben a császármetszés országos aránya 40,74 százalék volt. Ez minimális emelkedés a 2021-es évhez képest, amikor a hasi szülések aránya 40,63 százalék volt.
Az adatokból az is látható, hogy óriási különbségek vannak az egyes megyék adatai között: van ahol a szülések számához viszonyítva kiemelkedően sok és van ahol kiemelkedően kevés császármetszést végeznek évente. A legmagasabb császárfrekvencia a budapesti Honvédkórházban volt 2022-ben: 56,64 százalék. Ezzel szemben a legalacsonyabb császárfrekvenciával az egri Markhot Ferenc kórház rendelkezett, ahol ez az arány 24,42 százalék volt.
Császármetszés tippek, amiket minden anyukának tudnia kell
A császármetszés arányának emelkedése aggodalomra ad okot, hiszen a szülészeti mutatók javítása a császármetszések számának emelkedésével csak egy pontig lehetséges. Ahogy a császármetszés okai és így az elvégzett műtétek száma bővül, egyre kevesebb a tényleges életmentési helyzet, miközben a műtéti szövődmények és kockázatok egyre nagyobb arányban érintik az anyákat és az újszülötteket is. Ebből kifolyólag kiemelkedő jelentőségű lenne a császármetszések magas arányának vizsgálata, az okok feltárása, valamint akciótervek kidolgozása a hasi szülések számának csökkentése érdekében.
tags: #mennyit #er #egy #csaszarmetszes