A gyermekgondozási díj (GYED) a magyar családtámogatási rendszer egyik legfontosabb eleme, amely jelentős segítséget nyújt a kisgyermeket nevelő szülők számára. A GYED egy pénzbeli ellátás, amelyet azok a szülők igényelhetnek, akik saját háztartásukban gondozzák gyermeküket. A GYED nem alanyi jogon járó ellátás, hanem biztosítotti jogviszonyhoz kötött juttatás.
A GYED a gyermekvállalás támogatásához nyújtott egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, amely biztosítási jogviszony (általános szabályok szerint járó GYED, nagyszülői GYED), nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony (nevelőszülői GYED), illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott hallgatói jogviszony (diplomás GYED) alapján állapítható meg.
Ki jogosult a GYED-re az általános szabályok szerint?
A gyermeket saját háztartásban nevelő, biztosított szülő jogosult a GYED-re, aki a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt. Ide tartozik az anya és az a személy is, aki csecsemőgondozási díjban (CSED) részesült, de a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultság időtartama alatt megszűnt, és a gyermek születését megelőző két éven belül rendelkezik 365 nap biztosítási idővel.
A GYED igényléséhez szükséges a gyermek születése előtti két évből legalább 365 nap biztosítási idő. Az ellátás összege szempontjából alapesetben a CSED/GYED indulása előtti három hónapot megelőző 180 nap átlagjövedelméből kalkulálnak. Amennyiben nincs 180 nap, akkor 120 napot vesznek figyelembe. Előfordulhatnak egyedi eltérések a CSED és a GYED számításában, mivel több tényező is befolyásolja az összeget.
Ha a várandós kismamának nem lesz legalább 120 bérrel ellátott napja (tehát a táppénzes időszak nem számít bele) a gyermek születése előtti három hónaptól visszafelé számítva, akkor maximum a minimálbér kétszerese után számíthatják a CSED-et. Hiába van tehát akár több százezres, milliós fizetése a kismamának, ha ezzel nem dolgozott „eleget” az új munkahelyén.
A GYED összegének megállapításához a naptári napi alap 70%-át veszik figyelembe, de ez nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-át. 2026. január 1-től a GYED maximális havi összege bruttó 451 920 forintra nőtt. A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét a minimálbér emelését követő 15 napon belül hivatalból felülvizsgálják, és a megemelt összeghatár figyelembevételével a minimálbér emelésének napjára visszamenőlegesen újra megállapítják.
2025. július 1-jétől a GYED után nem kell személyi jövedelemadót fizetni, így az ellátás bruttó összegéből mindössze 10% nyugdíjjárulék kerül levonásra, amelyből érvényesíthető a családi kedvezmény.
Milyen időtartamra jár a GYED?
A gyermekgondozási díj (GYED) a csecsemőgondozási díj (szülési szabadság), illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2 éves koráig jár a szülőnek. Ikrek esetén a gyermekek 3 éves koráig jár az ellátás.
A gyermekgondozási díj visszamenőleg, legfeljebb a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg, ha a jogosultság már ettől az időponttól kezdve fennáll.
Lehet-e a GYED mellett munkát végezni?
A szülő az általános szabályok szerint járó GYED mellett korlátlan időtartamban, bármilyen jogviszonyban dolgozhat. Ez lehetővé teszi, hogy a szülők könnyebben összeegyeztethessék a családgondozást a munkával.
Apuka is igénybe veheti a GYED-et, és ebben az esetben korlátlanul dolgozhat is. Ez általában anyagi megfontolásból történik, ha az apa jobban keres, de nem ő van otthon a kisgyermekkel.
Hol és hogyan igényelhető a GYED?
Az ellátás iránti kérelmet a biztosítottnak a foglalkoztatójához kell benyújtania a "Kérelem gyermekgondozási díj iránt” elnevezésű nyomtatványon. A nyomtatvány letölthető és géppel is kitölthető.
Ha az igénylő önfoglalkoztató, az eljárás eltérő lehet. A kérelmet kizárólag az a szülő nyújthatja be, aki a gyermeket gondozza. Az igénylés díjmentes, sem az elbírálásért, sem az ügyintézésért nem kell fizetni. A kérelmet elektronikus úton, postai úton vagy személyesen is be lehet nyújtani.
A GYED-et a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) vagy az illetékes kormányhivatal havonta előre utalja, jellemzően minden hónap 10. napjáig. Az utalás történhet bankszámlára, vagy postai úton (készpénzben).
Speciális esetek
Diplomás GYED
Diplomás GYED-re az a szülő jogosult, aki az alábbi feltételeknek megfelel: államilag elismert felsőoktatási intézményben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik a gyermek születését megelőző két éven belül. A diplomás GYED folyósítása mellett a gyermek születését követő 169. naptól lehet keresőtevékenységet végezni.
Nagyszülői GYED
A nagyszülői GYED igényléséhez a nagyszülőnek rendelkeznie kell legalább 365 nap biztosítási idővel a gyermek születését megelőző két évben. A nagyszülői GYED keretében a nagyszülő a gyermek 2 éves koráig, ikrek esetén 3 éves koráig részesülhet az ellátásban.
Nevelőszülői GYED
A nevelőszülőnek megállapított gyermekgondozási díj legkorábban a nevelt gyermek gondozási helyének a nevelőszülőnél történő kijelölésének napjától a gyermek 2 éves koráig jár. Ikrek esetén a gyermekek 3 éves koráig jár az ellátás.
Csecsemőgondozási és örökbefogadói díj
Év végi teendők és igazolások
A munkáltatók év végi feladatai közé tartozik a munkavállalók adómegállapítása, a kifizetői igazolások és az adóhatósági adatszolgáltatás elkészítése. A 2002-es évre vonatkozóan több ponton módosultak az adatszolgáltatási és adómegállapítási szabályok.
A munkáltatói adómegállapítás alapfeltétele az adóév utolsó napján is munkaviszonyban lévő alkalmazott erről szóló nyilatkozata. A munkáltatónak rendelkeznie kell az alkalmazottak bevételnek nem számító összegre és az adócsökkentő kedvezményekre jogosító igazolásaival.
A táppénz, a CSED és a GYED összegéről, a levont adóelőlegről, és az előleg során érvényesített adókedvezményekről az Államkincstár adatot szolgáltat a NAV-nak. Az év végi igazolásokat az Ügyfélkapun keresztül lehet letölteni, általában 30 nap áll rendelkezésre a letöltésre.
