A várandósság egy csodálatos időszak az életünkben, amely azonban számos kihívást is tartogathat. Az egyik leggyakoribb kérdés, amellyel a kismamák szembesülnek, hogy mennyi ideig vehetnek igénybe táppénzt a terhesség alatt. Ez a cikk részletesen foglalkozik a táppénz szabályaival, a veszélyeztetett terhesség fogalmával, valamint a munkavállalói jogokkal és kötelezettségekkel.
A táppénz általános szabályai
A táppénz a betegségek, balesetek vagy veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség idejére járó pénzbeli egészségbiztosítási ellátás. A táppénz összege függ a biztosításban töltött időtől, a keresettől és a havi minimálbértől. A táppénz napi összege legalább 730 nap biztosításban töltött idő esetén a napi átlagkeresetünk 60%-a, ez alatt pedig az 50%-a.
Fontos tudni, hogy a táppénz összegéből társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni, így ezen ellátás összegét a CSED (Csecsemőgondozási díj) és a GYED (Gyermekgondozási díj) összegeinek megállapítása során nem lehet figyelembe venni.
A keresőképtelenség fennállása esetén az orvos kiállítja az "Orvosi igazolás keresőképtelen állományról" elnevezésű nyomtatványt. Ha a keresőképtelenségi állomány a 2 hetet meghaladja, a nyomtatványt legalább 2 hetenként kell kiállítani és a biztosított részére átadni. Az igazoláson a keresőképtelenség jellegére utaló megjelölést kell alkalmazni.
A táppénz iránti kérelmet a keresőképtelenségről szóló orvosi igazolással együtt a munkáltatóhoz kell benyújtani. Az elbírálás a kérelemnek a kormányhivatalhoz vagy kifizetőhelyhez történő megérkezését követő naptól számított 8 nap, feltéve, hogy a táppénz iránti kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény elbírálható, egyéb esetben (pl. hiányzó adatok esetén) hosszabb időt vehet igénybe.
Veszélyeztetett terhesség és táppénz
A veszélyeztetett terhesség olyan állapotra utal, amikor a várandósság során a magzat vagy az anya egészségét veszélyeztető tényezők lehetséges jelenléte fokozottan fennáll. Ilyen esetekben a kismamát szorosabb orvosi ellenőrzés mellett kell gondozni, a szülész-nőgyógyász szorosabban monitorozza a kismamát, gyakoribb vizsgálatokra, kontrollokra van szükség.
A veszélyeztetett terhességnek számos oka lehet, többek között a kismama valamilyen alapbetegsége (pl. cukorbetegség, szívbetegség, magas vérnyomás), kockázatos munkakörök (pl. veszélyes vegyszerekkel, ionizáló sugárzással járó feladatkörök, nehéz fizikai munka), vagy a terhesség során kialakuló kóros állapotok (pl. terhességi cukorbetegség, preeklampszia).
Ebben az esetben az orvos megállapítja a keresőképtelenséget. A veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség tartamára nem jár betegszabadság. Táppénzre azok a kismamák jogosultak, akiket az orvos veszélyeztetett terhesnek minősít, és akik számára a munkavégzés a terhesség alatt egészségi kockázatot jelentene. A jogosultság megállapításához szükséges, hogy a kismama rendelkezzen érvényes társadalombiztosítási státusszal.
A táppénz mértéke függ a biztosításban töltött időtől, keresetünktől és a havi minimálbér összegétől is. Bármekkora legyen is a fizetésünk, a táppénz napi összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 1/30-ad részét.
A veszélyeztetett terhes kismamák számára a táppénz lehetőséget biztosít arra, hogy a fokozott kockázat miatt biztonságos környezetben, munkavégzés nélkül vigyék végig a terhességüket. A CSED (Csecsemőgondozási díj) a szülés után vehető igénybe, ezért a veszélyeztetett terhesség idején járó táppénz nem helyettesíti.
Dolgozhat-e a kismama a terhesség végéig?
Elvileg nincs akadálya annak, hogy egy nő a terhessége alatt végig dolgozzon, amennyiben egészségi állapota ezt lehetővé teszi és a munkakör nem veszélyezteti a kismamát és a magzatot. A jelenleg érvényben lévő jogszabályok szerint a várandós munkavállalók összesen huszonnégy hét szülési szabadságra jogosultak, amiből négy hetet lehetőség szerint a szülés várható időpontja előtt kell kiadni. Ez azonban nem kötelező, a kismama és a munkáltató megegyezhetnek másképp is.
Ha egy kismama nem veszélyeztetett terhes, és olyan munkája van, ami nem jár komolyabb fizikai terheléssel, akkor sem tanácsos egészen a szülésig dolgozni. Bármennyire is jól bírja valaki a terhelést, a szülés előtti 3-4 hetet már érdemes inkább otthon tölteni. Már csak azért is, mert a munkavégzéssel nemcsak fizikai, hanem szellemi és mentális terhek, sok esetben erős stressz is jár. Ez pedig még inkább kimerítheti az amúgy is fáradékonyabb várandósokat.
Abba kell hagyni a munkát akkor is, ha a kismama folyamatosan kimerültnek érzi magát, ha a munka miatt ideges, feszült, és már otthon sem nem tud igazán kiengedni, lazítani. Akkor is érdemes feladni a munkát, ha a várandós nő gyakran émelyeg, szédül, komolyabb fizikai fájdalmai vannak, például hát-, derék- vagy nyakfájás.
A terhességgel ugyan kétségtelenül járnak bizonyos természetesnek mondható kellemetlen tünetek, de ha ezek állandósulnak, akkor változtatni kell. Nem érdemes a szülés és gyermekágyas, amúgy is nagyon kimerítő időszaknak eleve kimerülten nekimenni. Rosszabb esetben az állandó stressz és fizikai fáradtság vetéléshez, koraszüléshez is vezethet, ezért sem szabad figyelmen kívül hagyni a tüneteket.
Vérzések a várandósság alatt - Dr.Imre Ruben vezető szülész-nőgyógyászt hallják
Tippek a munkavégzés megkönnyítésére és a táppénz megállapításához
Addig is, amíg valaki abbahagyja a munkát, néhány módon enyhítheti a várandósság kellemetlenségeit. Az első trimeszterben az émelygés, a hányinger, a hányás, a szédülés, fáradékonyság, aluszékonyság okozhat gondot. Ilyenkor érdemes kerülni az erős szagokat, a munkahelyi közös kávézót, konyhát. Ügyelni kell a rendszeres folyadékpótlásra, és arra, hogy tápláló, egészséges ételeket fogyasszunk. Nem árt változtatni a napirenden, és a korábbinál többet pihenni, előbbre hozni a lefekvés időpontját.
Ha valaki egész nap egy irodában ül, jól teszi, ha napközben is többször feláll, és átmozgatja a tagjait, szabadidejében pedig a számára kellemes, nem megterhelő módon mozog. Jó lehet a séta, az úszás, a kismamáknak kifejlesztett tornák, a jóga vagy a pilates is.
A táppénz összegének megállapításához meg kell állapítani, hogy az igénylő rendelkezik-e a jelenlegi jogviszonyában (pl. munkaviszonyban) legalább 180 naptári napi jövedelemmel. Ha nem, de rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz alapját a 120 napi jövedelem alapján állapítják meg. Ha egyik feltétel sem teljesül, akkor a táppénzt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani.
A táppénz összegének megállapításához a következő jogszabályi rendelkezéseket kell figyelembe venni: az igénylő a táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik-e 180 naptári napi jövedelemmel, vagy legalább 120 naptári napi jövedelemmel. Ha az igénylőnek azért nincs legalább 180 naptári napi tényleges jövedelme, mert legkevesebb 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban vagy gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani.
A táppénz megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért tényleges vagy szerződés szerinti jövedelmet lehet figyelembe venni. A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.
| Biztosításban töltött idő | Táppénz napi összege |
|---|---|
| Legalább 730 nap | A napi átlagkereset 60%-a |
| Kevesebb, mint 730 nap | A napi átlagkereset 50%-a |
Fontos hangsúlyozni, hogy a veszélyeztetett terhesség nem feltétlenül jelenti azt, hogy a magzat egészsége károsodik, vagy a terhesség kimenetele negatív lesz. A cél minden esetben az, hogy a kockázatokat minimalizálják és a magzat fejlődése optimális legyen.
