A várandósság, gyermekvállalás és a kisgyermek nevelése munkajogi szempontból is jelentős változásokat hoz egy ember életébe. Magyarországon az Alkotmány és a Munka Törvénykönyve (Mt.) számos paragrafusa védi a terhes, illetve gyermekét nevelő nőt a munkaerőpiacon. A Munka Törvénykönyve kiemelt védelmet nyújt a várandós, reprodukciós eljárásban részt vevő, szoptató és kisgyermekes munkavállalóknak. A kismamákat a jogszabályok is támogatják a munka világába történő visszatérésben, hiszen a várandósság ideális esetben nem betegség, hanem egy megváltozott állapot, ami nem zárja ki a hatékony munkavégzést, amennyiben a felek együttműködnek.
A várandósság bejelentése és a felmondási védelem
A várandósság alatt az egyik első és nehezen eldönthető kérdés az, hogy mikor tájékoztassuk arról szűkebb, avagy tágabb környezetünket. Munkajogi jogszabályaink azonban konkrét határidőt vagy időpontot nem szabnak meg a várandós munkavállalók számára. Nincs tehát arra vonatkozó konkrét jogszabály, hogy a munkavállaló mikor köteles jelezni várandósságának tényét a munkáltató felé. Így tehát erre a kérdésre pusztán azon munkajogi alapelv ad némi választ, amely kimondja, hogy a felek kötelesek egymást tájékoztatni a munkaviszonyt érintő lényeges változásokról.
A kismamának érdemes terhességét minél hamarabb bejelentenie munkáltatójának, hiszen így a munkaadó látja a kismama együttműködési szándékát, és időben egyeztethet vele későbbi terveiről, a munka világába történő visszatérésről. Az egyik legfontosabb ilyen kedvezmény a felmondási tilalom. A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság időtartama alatt (Mt. 90. § (1) bekezdés d) pontja).
A várandós munkavállalót felmondási védelem illeti meg. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát a várandósság tartama alatt. Amennyiben a munkáltató úgy közöl felmondást, hogy a munkavállaló már várandós volt, és a munkáltató csak a felmondás közlését követően szerez tudomást arról, hogy a munkavállaló várandós volt, úgy a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül visszavonhatja felmondását, ezzel megszüntetheti a jogellenes állapotot. Ez a kisegítő szabály szerint 15 napon belül a felmondást írásban visszavonhatja.
Fontos, hogy a felmondási védelem nem vonatkozik az azonnali hatályú felmondásra, tehát ha nem látta el megfelelően a munkáját vagy nem tartotta be a szabályokat, és súlyos kötelezettségszegés miatt bocsátják el, akkor el lehet küldeni akkor is, ha várandós. Ugyanígy nem vonatkozik a védelem a próbaidő alatti, indokolás nélküli felmondásra. Az Alkotmány 66. § (2) bekezdése szerint az anyáknak a gyermek születése előtt és után külön rendelkezések szerint támogatást és védelmet kell nyújtani, míg a (3) bekezdése szerint a munka végzése során a nők és a fiatalok védelmét külön szabályok is biztosítják.
Munkakörülmények módosítása és áthelyezés
Rendkívül fontos, hogy a kismama foglalkoztatása ne veszélyeztesse se saját, se születendő gyermekének egészségét, testi épségét. Éppen ezért a munkáltatónak kötelessége, hogy felmérje a munkavállaló által ténylegesen végzett munka megfelel-e egészségi állapotának, abban továbbra is foglalkoztatható-e a munkavédelmi szabályok betartása mellett. Ebben természetesen megfelelő orvos, szakorvos vagy üzemorvos tud véleményt nyilvánítani.
Az Mt. 85. § (1) bekezdése szerint a nőt terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény bemutatása alapján - az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket kell megfelelően módosítani. Az ideiglenesen áthelyezett, illetőleg áthelyezés nélkül módosított munkafeltételek mellett foglalkoztatott nő munkabére nem lehet kevesebb előző átlagkereseténél.
A terhes nő ideiglenesen más munkakörbe csak hozzájárulása után helyezhető át, és a munkáltató köteles több munkakör felajánlásával, illetve a munkakörülmények egyéb vonatkozású módosításával a dolgozó nő terhességével összefüggő és az egészségügyi követelményeken túlmenő körülmények figyelembevételével is messzemenő erőfeszítéseket tenni az elfogadható új munkakör biztosítására. A terhes nőtől pedig együttműködési kötelezettsége alapján elvárható, hogy a neki felajánlott, állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakört elfogadja, ha ez körülményeire figyelemmel neki aránytalan sérelmet nem okoz.
Kivételt képez az ideiglenes áthelyezés és a korábbi átlagkereset érintésének kötelezettsége alól, ha a munkáltató nem tud a nő egészségi állapotának biztosítani semmit sem ideiglenes áthelyezéssel, sem a munkafeltételek módosításával. Ilyenkor a nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, és erre az időre részére az állásidőre járó munkabért kell kifizetni.
Munkaidő, pihenőidő és egyéb kedvezmények
A várandós munkavállalókra külön szabályok vonatkoznak a munkaidő-beosztás tekintetében. Az Mt. 121. § (1) bekezdése kimondja, hogy a nőt terhessége megállapításától éjszakai munkára igénybe venni nem lehet. Ezen kívül terhes nő rendkívüli munkára (túlóra) nem vehető igénybe, és ügyelet, illetve készenlét sem rendelhető el számára.
A nő terhessége megállapításától gyermeke hároméves koráig beleegyezése nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára (Mt. 105. § (3) bekezdés). Az általános szabályoktól eltérően, heti pihenőnap összevont kiadására terhes nő esetében csak hozzájárulásával kerülhet sor.
A terhes nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen (Mt. 138. §). A szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezmény jár (ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértében jár) (Mt. 138. § (6) bekezdés).
A várandós munkavállalók mentesülnek a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségük alól a kötelező orvosi vizsgálatok időtartamára. Az orvosi vizsgálat idejére a várandós munkavállalót távolléti díja illeti meg. Ez a mentesség kizárólag a vizsgálat időtartamára korlátozódik és csak akkor, ha a vizsgálaton való megjelenés csak munkaidőben lehetséges.
Fizetés nélküli szabadság és szülői szabadság
A szülési szabadság 24 hetének lejártát követően a gyermek hároméves koráig mindkét szülő jogosult fizetés nélküli szabadságot igénybe venni a gyermek gondozása céljából, akár egyszerre is. Ez idő alatt úgynevezett családtámogatási ellátásokra, gyermekgondozási díjra (GYED), majd gyermekgondozás segítő ellátásra (GYES) jogosult a szülő (de csak az egyikük, a szülők választása szerint).
Gyermeke születése esetén az apát tíz munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni, legfeljebb két részletben. Az első öt napra a teljes összegű, míg a hatodik munkanaptól 40 százalékos távolléti díjra jogosult.
Emellett bevezették a szülői szabadságot, amely az apasági és a szülési szabadságon felül jár a szülőknek gyermekük hároméves koráig, ha munkaviszonyuk a gyermek születésétől vagy az örökbefogadási határozat keltétől legalább egy éve tart. A 44 nap szülői szabadságot mindkét szülő igénybe veheti. A szülői szabadságot a munkába való visszatérés után lehet igénybe venni, célja, hogy munka mellett is minél több időt tölthessen a gyermekével. Ilyenkor a távolléti díj 10 százalékára jogosult, ebből az összegből levonják a gyermekgondozási díj (GYED) vagy gyermekgondozás segítő ellátás (GYES) összegét.
A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig - köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Ezt a kérést a munkáltató nem utasíthatja el, feltéve, hogy a munkavállaló gyermeke még nincs 3 éves, a részmunkaidős foglalkoztatás a gyermek 3 éves koráig fog tartani, és a munkaidő az eredeti mérték felére csökken.
Reprodukciós eljárásban résztvevők védelme
A Munka Törvénykönyve kiemelt védelmet nyújt a reprodukciós eljárásban (inszemináció, IVF stb.) részt vevő munkavállalóknak is. Ha valaki úgynevezett emberi reprodukciós eljárásban vesz részt, a munkáltatója köteles mentesíteni a munkavégzés alól az egészségügyi intézményben történő kezelés idejére, vagyis köteles elengedni az orvosi kezelésekre.
Ezen kívül a reprodukciós eljárással összefüggő kezelés alatt, legfeljebb azonban a kezdetétől számított hat hónapig nem mondhatnak fel neki. A kezelés végével, de legkésőbb hat hónap elteltével a felmondási tilalom megszűnik. Ez azt jelenti, hogy a felmondási tilalom csak az egészségügyi intézményben történő kezelés idejére érvényesül. Újabb kezelési ciklus kezdetekor azonban a védelem újból él.
Összefoglaló táblázat a kismamákat és szülőket megillető jogokról
| Jog vagy kedvezmény | Részletek | Jogszabályi háttér (Mt. paragrafusok) |
|---|---|---|
| Felmondási tilalom | Várandósság, szülési szabadság, és szülést követő 3 hónap alatt; reprodukciós eljárás alatt (max. 6 hónap) | 90. § (1) d) |
| Munkakör módosítása/áthelyezés | Terhesség megállapításától gyermek 1 éves koráig, orvosi vélemény alapján, előző átlagkereset megtartásával | 85. § (1)-(2) |
| Éjszakai munka tilalma | Terhesség megállapításától kezdve | 121. § (1) |
| Kiküldetés tilalma | Terhesség megállapításától gyermek 3 éves koráig, beleegyezés nélkül | 105. § (3) |
| Rendkívüli munka/ügyelet/készenlét tilalma | Terhesség alatt | 127. § (6) a), 129. § |
| Szülési szabadság | 24 hét, ebből 4 hét a szülés várható időpontja elé eshet | 138. § (1) |
| Szoptatási munkaidő-kedvezmény | Első 6 hónapban naponta kétszer 1 óra, utána a 9. hónap végéig 1 óra | 138. § (6) |
| Apasági szabadság | 10 munkanap, a gyermek születésétől számított 2. hónap végéig | 138/A. § (1) |
| Fizetés nélküli szabadság gyermek gondozására | Gyermek 3 éves koráig; beteg gyermek esetén 10 éves koráig; GYES lejárta után 12 éves koráig beteg gyermek otthoni ápolására | 138. § (5) a) |
| Szülői szabadság | 44 nap, gyermek 3 éves koráig, legalább 1 éves munkaviszony esetén | 2023. évi Mt. módosítás |
| Részmunkaidő igénybevétele | Gyermek 3 éves koráig, az eredeti munkaidő felére | 2023. évi Mt. módosítás |
| Orvosi vizsgálat alóli mentesítés | Kötelező orvosi vizsgálatok időtartamára, távolléti díjjal | 107. § d) |