Az újszülött korai képességei és fejlődése

Minden szülőben felmerül a kérdés, hogy mit tud a kisbabája, és hogyan fejlődik. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy egy teljesen passzív, éhes és álmos kis lényt ölelünk, pedig a csecsemők világa messze nem ennyire egyszerű. A tudomány az elmúlt évtizedekben folyamatosan bebizonyította, hogy a látszólag tehetetlen újszülöttek valójában apró zsenik, akik hihetetlenül kifinomult képességekkel érkeznek a világra.

Jelen cikkünk a csecsemőkor és a kisdedkor időszakában felmerülő gyakori kérdésekre fókuszál, és igyekszik gyakorlatias gyermeknevelési tanácsokkal ellátni az aggódó, kételyek között tengődő szülőket. Az itt leírtak általános útmutatásként értendők, a fejlődés nyomon követésében az egyik legfontosabb támaszunk, hogy minden életkori szakaszban vannak úgynevezett fejlődési mérföldkövek.

Az újszülött fizikai jellemzői és reflexei

Ne ijedjünk meg, ha az első néhány napon súlycsökkenést veszünk észre a babánknál. Ez természetes folyamat, amely annak köszönhető, hogy a testük a születés után extra testfolyadékokat tartalmaz. Miután ezek kiürülnek, kb. 10%-os testsúlyvesztést tapasztalhatunk.

• Az újszülött bőrét fehér, zsíros magzatmáz borítja, amely 2-3 nap alatt felszívódik.
• Testét pihés szőrzet, lanugo fedi, amely hamar kihullik.
• Fején kutacsok találhatók - lágy rész, ahol a koponyacsont még nem forrt össze. Figyeljük ennek "jelzéseit", ha nagyon horpadt - folyadékhiányra utal.
• Tüdeje kicsi, belégzéskor alig emelkedik meg a mellkasa, furcsa hangokat ad (pl. szortyog, mintha náthás lenne). Ennek oka, hogy a baba orrnyerge alacsonyan van és a levegő nehezebben jut be a szűk orrjáratba.
• Gyakori, hogy a babának váladékozik a szeme, szempillái összeragadnak (a könnycsatorna szűkebb a kelleténél), ez általában magától elmúlik.
• Széklete főleg magzatszurokból áll az első 2-3 napban.
• A kizárólagosan szoptatott csecsemőnek nincs szüksége popsikenőcsre, mivel nagyon ritkán pirosodik ki a popsija.
• Köldökcsonkja kb. 1-2 hét alatt rendbe jön. Amikor a köldökcsonk teljesen rendbe jött, elkezdhetjük a babamasszázst. Ezt meleg helységben, meleg kézzel, babaolajat a tenyerünkbe öntve végezzük kb. 10 percig.

Az újszülött mozdulatai még nem koordináltak, egész testével mozog. Erős zajra, vagy hirtelen mozdulatra megriad (Moro-reflex - kinyújtott ujjakkal felemeli karját és lábát, mintha valamit át akarna ölelni). A korai mozgások közül nagyon sok a reflexes mozgás, ami egy speciális ingerre történő speciális, integrált, automatikus választ jelent. Egyes reflexek az életben maradáshoz fontosak, ilyen például a pislogási-, a szopó- vagy a nyelőreflex.

Az újszülött érzékelése

Az újszülött még nem lát élesen, a látottakat nem tudja feldolgozni. Számukra a tárgyak életlennek látszanak, a kép homályos, mivel nagyon rövidlátóak. Csak kb. a 30 centiméterre lévő tárgyakat látják. Ez különösen fontos, mert így lehetségessé válik a szemkontaktus kialakítása anya és gyermeke között szoptatás közben. Nem eléggé koordinált a szemmozgásuk, és fejletlenek a képet az agyba továbbító idegpályák is. Ekkor a látás még nem jelenti a tárgyak felismerését, illetve megkülönböztetését. A vizuális képességeik gyorsan fejlődnek, 7-8 hónapos korukra szinte ugyanolyan jól látnak, mint a felnőttek. Különösen vonzza őket az éles kontraszt, például a tárgyak körvonalai. Csak azokat a területeket nézik, amelyek a legtöbb élt tartalmazzák. A csecsemő meg tudja különböztetni az ingereket, és előnyben részesíti az egyiket a másikkal szemben. Preferálják a bonyolultabb mintákat a simákkal szemben, ezzel magyarázzák, hogy a csecsemők felismerik az arcokat. Főleg az arc külső kontúrját nézik, de két hónapos korra már az arc belső részére figyelnek, a szemre, az orra és a szájra.

Az újszülöttek kezdetben még nem tudják érzékelni a gyenge, illetve közepes erősségű hangokat. A hangos zajra viszont összerezzennek, és a fejüket is a hang irányába fordítják. Hat hónapos korára a csecsemő erőteljesebb választ ad a hangra, ha az érdekes látvánnyal jár együtt. Később a csecsemők a nagyon hasonló hangok közötti különbséget is észlelik, például a zenei skálán egy hangtávolságra lévőket. Képesek az emberi hangot más zajtól megkülönböztetni, sőt az ismerős hangokat (például az anyáét) felismerni. Anyja hangját minden más hangtól meg tudja különböztetni. Amikor meghallja, szemét arra fordítja, ha elég közel vagyunk hozzá, követni tudja arcunk mozgását. Már kétnapos korára felismeri, és jobban is kedveli az anyanyelvét. Az újszülöttek érzékenyek a beszédhangok, fonémák akusztikai határaira. Ez a képességük eleinte minden létező nyelv fonémáinak elkülönítésére vonatkozik, majd kb. 6-8 hónapos korukban leszűkül az anyanyelviekre, hiszen azokat a hangokat hallják leggyakrabban.

Az ízérzékelés már születés után is eléggé fejlett, hiszen az újszülött meg tudja különböztetni az anyatej ízét más ízektől. Ízlelőbimbói hasonló módon azonosítják a különböző ízeket, mint a felnőttekéi. A nyelv különböző részei különféle ízeket érzékelnek: a keserűt a nyelv töve, a savanyút a széle, a sósat az eleje, az édeset pedig a hegye. Elsősorban az édes ízeket kedvelik, mert a tej is édeskés. Sőt, az édes íz fokozatait is képes felismerni: erősebben és hosszabban cumizik az édesített vízből, mint az édesítetlenből vagy a gyengén cukrozottból. A keserű és savanyú ízre a baba jellegzetes grimaszokkal reagált, ráadásul ez a mimika nagyon hasonló a felnőttek ilyen típusú arckifejezésére. Úgy tűnik, ezek velünk születettek.

Kísérletekkel igazolták, hogy az újszülöttek szaglása is jól fejlett. Az erős szagokra érzékenyek, és meg tudják különböztetni azokat egymástól. A baba első élményei az anyja szagával kapcsolatosak. Minden embernek egyedi szagmintája van, amit a csecsemő érzékeny orrával felismer. Már kétnapos korukban megkülönböztetik az ecetet, fokhagymát, medvecukrot, alkoholt stb. Ötnapos korukra az anyatejjel átitatott párna felé fordulnak, és 8-10 napos korukra kialakul a preferencia a saját anyjuk tejére is. Ez a rejtett képesség evolúciós szempontból is érthető.

Az újszülöttek bőrérzékelése már magzat korukban jól fejlett. A magzat a méhben reagál az érintésre: a terhesség elején távolodik, a vége felé viszont közeledik a hozzáérő méhlepényhez. Születésük után nagy szerepe lesz az érintésnek majd a korai szociális kapcsolataik kialakításában is. Bőrük ingerlése, simogatása, illetve erre adott válaszreakcióik szorosabbra fűzik anyjukkal való viszonyukat. Az újszülöttekből az érintés élénk választ vált ki: mindent megragadnak, amit a kezükbe teszünk, és arcuk enyhe simogatására a szopóreflex is működésbe lép. A legtöbb baba élvezi a meleg, puha és enyhén hozzányomódó dolgokat, és születésének pillanatától alapvetően szüksége van az emberi érintésre. Egyéves korára tapintásérzéke olyan jól fejlett, hogy kedvenc játékát tapintás alapján képes felismerni. Ugyancsak jól érzékelik a hőmérséklet változásait is. Aktivitásuk nő, ha lecsökken a hőmérséklet.

Mozgásfejlődés az első évben

A csecsemők mozgásfejlődése az életük első évében rendkívül fontos és izgalmas folyamat. Ebben az időszakban a kicsik különböző mérföldköveket érnek el, amelyek meghatározzák a motoros készségeiket és előkészítik őket az önálló mozgásra. Az első év során a babák mozgásfejlődése nem csak a fizikai készségeiket, hanem az érzelmi, kognitív és szociális fejlődésüket is befolyásolja. Az aktív mozgás segíti az agy fejlődését, a térbeli tudatosság kialakulását és erősíti az izomzatot.

1-2 hónapos kor

• Szemmozgás: A csecsemő első mozgásai közé tartozik a szeme mozgatása. Az újszülöttek kezdetben csak körülbelül harminc centire látnak, de ez is éppen elég ahhoz, hogy szemüket az arcok felé mozdítsák.
• Nyakmozgás: Az újszülöttek képesek fejüket oldalra fordítani. Ezt az első szoptatáskor is láthatod, amikor az „ingerlés” reflex arra ösztönzi őket, hogy a mell felé forduljanak.
• Reflexmozgások: Néhány reflexmozgás is megmutathat már az első hetekben. A lépés reflexét például láthatod, ha szorosan tartod a babát a karjai alatt (természetesen támaszd a fejét is!), míg a lába egy sík felületre ér, egyik lábát a másik elé teheti egyfajta „sétáló” mozgást imitálva.
• Felemelkedés hason: A legtöbb ilyen korú csecsemő képes felemelni a fejét, amikor hason fekszik. Rendszeres „hasalás idő” biztosítása a csecsemőnek kiváló módja annak, hogy erősítse nyakát és törzsét.
• Kéz a szájba: Ezekben a hetekben a csecsemőd talán jobban elkezdi integetni a karjaival, amikor izgatott. Egyre inkább felkelti a figyelmét a saját keze. Sok időt tölthet el azzal, hogy megpróbálja mozgatni őket és a kezecskék jó eséllyel a szájában fognak kikötni.

3-4 hónapos kor

• Mosoly: Körülbelül a hatodik héttől kezdve a csecsemőd rád villanthatja az első igazi mosolyát.
• Kéz- és lábmozgások: A csecsemőd kar- és lábmozgásai folyamatosan egyre gördülékenyebbé válnak. Csecsemőd kezei már nem lesznek mindig ökölbe szorítva. Elkezdi élvezni, hogy tudatosan kinyitja és becsukja őket.
• Fordulás: Ahogy a rúgásai egyre erőteljesebbek lesznek, hamarosan képes lehet saját magát átfordítani a hasáról a hátára. Habár a legtöbb csecsemő még nem tud a hátáról a hasára fordulni, néhányan elkezdhetik ezt ebben a korban.
• Fogás: Ebben a korban a babák elkezdhetik elkapni azokat a tárgyakat, amelyek éppen elérhetetlenek. Míg az újszülött reflex arra ösztönzi a babákat, hogy ökölbe szorítsák azokat az objektumokat, amelyek hozzájuk érnek, a csecsemőd fogása most már szándékosabb lehet.

5-7 hónapos kor

• Mellkas emelése: Amint képesek a fejüket felemelni, a babád elkezdi karjait tolva emelgetni a mellkasát. Ez a „gyakorlat” erősíti a felsőtestüket.
• Fordulás mindkét irányba: Ennek a periódusnak a végére valószínűleg képesek lesznek mindkét irányba fordulni.
• Ülés: Amint a babád felemeli a mellkasát, segíts neki az ülés gyakorlásában. Tartsd vagy támaszd meg a hátát párnákkal, miközben tanul egyensúlyozni.
• Kétujjas fogás: A következő négy hónap során az ujjaikat és a hüvelykujjukat egy kétujjas kesztyűszerű fogással vagy kaparó mozdulattal kezdik el használni.
• Testrészek felfedezése: Hátul fekve most már megfoghatja a lábát és a változatosság kedvéért ezt is a szájába veszi. Pelenkázás közben talán lenyúl, hogy megérintse a nemi szerveit. Amikor ül, talán a térdét vagy combját ütheti meg.

8-12 hónapos kor

• Önálló ülés: Ebben a korban a babád valószínűleg már tud ülni segítség nélkül.
• Forgás: Babád mostanra folyamatosan izeg-mozog, nem marad meg nyugodtan a hátán. Akarata szerint tud pillanatok alatt forogni.
• Kúszás/Mászás: A kúszást általában hét és tíz hónapos kor között sajátítják el a gyermekek. Néhány gyereknél a felgyorsult mozgásfejlődés során kimarad a kúszás szakasza. Ez azért probléma, mert ennek a mozgásformának az elsajátítása nagyban hozzájárul a mozgáskoordináció, egyensúly fejlesztéséhez.
• Állás és első lépések: Amint a babád biztonságban érzi magát állva, kipróbál néhány óvatos lépést a szülő biztonságot nyújtó támogatása mellett. Amikor a kezeid nem állnak rendelkezésre, a bútorokba kapaszkodva fog botorkálni.

Fontos megjegyezni, hogy a csecsemők mozgásfejlődésének üteme eltérhet egymástól és ez normális. Ha a babád fejlődése kicsit lassabb a tankönyvinél, akkor azért nincs még ok pánikra, de a biztonság kedvéért mindenképpen érdemes védőnővel, gyerekorvossal egyeztetni.

Beszédfejlődés az első évben

A beszédfejlődés egy igen összetett folyamat. Egészséges gyermekek között is nagyon sok egyéni variáció lehetséges a különböző fejlődési szakaszok elsajátítási idejét tekintve, de a folyamat sorrendje általában adott. A beszédfejlődés első lépései az észlelés és a megértés, ha ezeket elsajátította a gyermek, kezdődhetnek az önkifejezés különböző formái (beszédmegértés -> beszédhasználat).

A kommunikáció fejlődésének mérföldkövei:

1. Elemi kommunikáció (magzati élet): Kellemes (anyai szívdobogás) és kellemetlen ingerekre (erős hirtelen zaj) eltérő reakció észlelhető.
2. Sírás (születés után): A szülés után a legfontosabb kommunikációs kapocs a sírás. Az első egy évben a kisbaba sírásának mindig jelzésértéke van, azért sír, mert szüksége van valamire. Ez az egyedüli kommunikációs eszköze, mely evolúciós szempontból igen hatékonynak mondható, hiszen azonnali válaszreakciót vált ki a szülőkből.
3. Hangirányba fordulás, mozgás követése (néhány hónapos kor): Szüleit, egyes tárgyakat és hangokat megismeri. Ha hangot hall a hang irányába fordítja a fejét. Ha hangot hall válaszként hangot hallat. Tekintetével követi a mozgást.
4. Nyálbuborékok fújása, gesztusjátékok utánzása (6-9 hónapos kor): Nyálbuborékokat fúj. Utánozza a gesztusjátékokat.
5. Szókezdemények, „nem” megértése (10-12 hónapos kor): Szavakat mondhat pl: baba, mama, de még nem használja megfelelően. Megérti a „nem” utasítást. Gesztusjátékokat kezdeményez. Egyszerű utasításokat gesztus nélkül követ.
6. Szókinccsel rendelkezés, kétszavas mondatok (1,5-2 év): Újabb szavakat mond (ált. 5-10 szókezdemény). 6-50 szavas szókincs. Képes kifejezni az egyszerű kívánságait. Kétszavas mondatokat mond.
7. Több részből álló utasítások követése, nyelvtani elemek (2-3 év): A több részből álló utasításokat is követi. Névmásokat és ragokat helyesen használ.
8. Összetett mondatok, ragozás, múlt és jövő idő (3-4 év): 4-5 szavas mondatokban beszél. Beszéde idegenek számára is érthető. Ragoz és múlt időt használ. Jövő időt is használ.
9. Elvont fogalmak (4-5 év): Elvont fogalmakat megért és használ.

Az első szavak megjelenési ideje igen eltérő, általában 10-16 hónapos kor között lehet rá számítani. Ebben a korszakban jut el a gyermek a szótag majd szóismétléstől, az önálló jelentéshez nem köthető szavakon át, a jelentéssel bíró szavakig. Egy-egy szónak ezen a ponton több jelentése is van. Először a gyermek főneveket kezd használni.

Hogyan támogatható a beszédfejlődés?

• A beszédfejlődés serkenthető mondókázással, énekes játékokkal, meséléssel, vagy pusztán azzal is, ha sokat beszélünk a gyermekünkhöz.
• A gesztusok és a nyelv közötti kapcsolat kialakítása segíthet a beszédfejlődésben.
• Fontos, hogy a gyermek korának (és érdeklődésének) megfelelően válasszunk a könyvek közül, ugyanis egy 1 éves gyermeknek biztos nem lesz türelme több mondatot végighallgatni egy oldalon.

Az újszülött rejtett képességei

A látszólag tehetetlen újszülöttek valójában apró zsenik, akik hihetetlenül kifinomult képességekkel érkeznek a világra. Ezek a rejtett adottságok teszik lehetővé számukra, hogy rövid idő alatt elsajátítsák a nyelv bonyolult szabályait, kiismerjék az érzelmi környezetet, és megalapozzák a logikai gondolkodásukat.

1. Statisztikai elemzők - a nyelv elsajátítása

Már az életük első hónapjaiban képesek arra, hogy hihetetlen sebességgel dolgozzák fel a hallott hangokat, és azonosítsák azokat a mintázatokat, amelyekre a nyelvük épül. Amikor egy baba megszületik, még univerzális hallgató. Képes megkülönböztetni a világ bármely nyelvének fonémáit - azokat a legkisebb hangegységeket, amelyek megváltoztathatják a szó jelentését. Ezt a folyamatot hívjuk perceptuális finomításnak. A csecsemő agya lényegében egy adatgyűjtő központ, amely folyamatosan figyeli, mely hangpárok fordulnak elő gyakran együtt, és melyek határolják el egymást a beszéd folyamán. A kutatók bebizonyították, hogy a babák már 8 hónapos korukra képesek felismerni, hogy egy szóban mely szótagok követik egymást nagyobb valószínűséggel.

A szülők gyakran gondolják, hogy a bababeszéd, a magas hangú, lassú beszéd (ún. motherese vagy babanyelv) csak egy bájos szokás, de valójában rendkívül hasznos. A babák agya nemcsak a hangokat, hanem a nyelvtan alapvető szabályait is képes elsajátítani statisztikai alapon. Ez a rejtett képesség rávilágít arra, miért olyan fontos, hogy beszéljünk a babákhoz, még akkor is, ha úgy tűnik, nem értenek semmit.

2. Szociális érzékelők - az érzelmi környezet megértése

A csecsemők nemcsak a nyelvi mintázatokat képesek elemezni, hanem hihetetlenül kifinomult szociális érzékelők is. Képesek észlelni és visszatükrözni a körülöttük lévő érzelmeket, gyakran sokkal pontosabban, mint a felnőttek. A tükörneuronok olyan idegsejtek, amelyek akkor aktiválódnak, ha mi magunk végzünk el egy cselekvést, ÉS akkor is, ha valaki mást látunk elvégezni ugyanazt a cselekvést. Ez a rendszer alapvető fontosságú az empátia, az utánzás és a tanulás szempontjából.

A babák szinkronizációs képessége túlmutat a puszta utánzáson. Képesek észlelni az anya vagy apa finom érzelmi jeleit, még akkor is, ha azt a felnőtt igyekszik elrejteni. Ez a diádikus stresszreakció azt mutatja, hogy a baba nemcsak látja az érzelmet, hanem fizikailag át is éli azt. A csecsemők érzelmi GPS-szel rendelkeznek.

3. Korai matematikusok - a mennyiségi becslés alapjai

A kutatók kísérletek sorozatával bizonyították, hogy a babák képesek megkülönböztetni a különböző számú objektumokat, feltéve, hogy a különbség elég nagy. Például, egy 6 hónapos csecsemő képes különbséget tenni 8 és 16 pont között, de nehezen különbözteti meg a 8 és 10 pontot. A csecsemők már a legkorábbi életkorban is rendelkeznek a logikai gondolkodás alapjaival. A mennyiségi becslés képessége nem csupán a számoláshoz szükséges. Szoros összefüggésben áll a térbeli tájékozódással és a vizuális feldolgozással is. A babák képesek érzékelni az arányokat, a méreteket és a távolságokat, ami alapvető a mozgásfejlődéshez és a tárgyak manipulálásához.

4. Vizuális zsenik - az arcok és mozgás felismerése

Amikor egy csecsemő megszületik, a látása még homályos, a kontrasztérzékenység alacsony. Azonban az agyuk vizuális feldolgozó központja hihetetlenül gyorsan fejlődik, és hamarosan olyan képességeket mutatnak, amelyek messze felülmúlják a felnőttekét bizonyos területeken. Az újszülöttek látása a legélesebb körülbelül 20-30 centiméter távolságra van - pontosan az a távolság, ami az anya arcáig tart szoptatás közben. Kezdetben a csecsemőket a magas kontrasztú minták vonzzák, mint például a fekete és fehér ábrák, vagy az emberi arc körvonala.

Körülbelül 2 hónapos korra a babák már képesek megkülönböztetni az arcokat, és egyedi preferenciát mutatnak a gondozóik arcára. Képesek felismerni az arcok apró változásait, és különösen érzékenyek a tekintet irányára. A kutatások kimutatták, hogy a csecsemők vizuális feldolgozása rendkívül gyors, különösen, ha mozgásról van szó. Képesek követni a gyorsan mozgó tárgyakat, és előre jelezni azok pályáját.

5. Kulináris élmény - az ízek és illatok világa

A csecsemők már a születés előtt, az anyaméhben is intenzív kulináris élményeket szereznek, amelyek mélyen befolyásolják későbbi étkezési preferenciáikat. Az amniotikus folyadék, amelyet a magzat folyamatosan lenyel, nem steril, íztelen folyadék. Ezt a folyadékot az anya étrendjének ízanyagai gazdagítják. Ha az anya fokhagymát, ánizst, vaníliát vagy más karakteres ételt fogyaszt, ezek az ízek bejutnak az amniotikus folyadékba.

A baba szaglása az egyik legfejlettebb érzékszerve születéskor. A csecsemő szaglása rendkívül kifinomult. Az újszülöttek képesek megkülönböztetni az anyatej illatát más nők tejétől, sőt, a saját anyjuk mellének illatát is. Ez a szaglásalapú azonosítás kritikus szerepet játszik a korai kötődésben.

Gyakori kérdések és "pszichotrükkök"

Suzanne Vallières kanadai pszichológus nevéhez fűződik a pszichotrükkök elmélete és gyakorlata, amely gyakorlatias gyermeknevelési tanácsokkal igyekszik ellátni az aggódó szülőket.

Miért sír a baba?

Az első egy évben a kisbaba sírásának mindig jelzésértéke van, azért sír, mert szüksége van valamire. Ez az egyedüli kommunikációs eszköze, mely evolúciós szempontból igen hatékonynak mondható, hiszen azonnali válaszreakciót vált ki a szülőkből. Idővel azonban a sírásmintázat differenciálódik, mind hangerőben, mind pedig kifejezésmódban, és az arra érzékenyen reagáló szülők jó eséllyel meg tudják különböztetni a háttérben húzódó okokat. Fontos kihangsúlyoznunk, hogy a sírás a csecsemő életben maradásának egyik legfontosabb eszköze!

Fontos továbbá kiemelnünk, hogy egy kisbabát nem lehet elkényeztetni azzal, ha felvesszük, amikor sír! Ugyanis ha sírni hagyjuk őt, akkor egy idő után valóban csökkenni fog a sírások száma és hossza, de mindez azért van, mert megtanulja, hogy hiába hívja a szüleit, nem érkezik tőlük válasz. Tehát az a fontos, hogy érzékenyen reagáljunk kisbabánk sírására és próbáljuk meg kielégíteni az igényeit, mely a biztonságos kötődés alapját is képezi.

Miért harapnak a kisgyermekek?

Szinte minden kisgyermek életében van olyan időszak, amikor harap. Ennek is kommunikációs értéke van, szavak híján gyakran így fejezik ki negatív érzelmeiket. Ez főként az egy-másfél évesekre jellemző, hiszen ebben a korai időszakban nagy jelentősége van a világ szájjal való felfedezésének. A harapás egyfajta tapasztalatszerzés is lehet, melyet a kisgyermek játékként fog fel. Ebben a korban még nem tud biztonsággal különbséget tenni a tárgyak és a mi testrészeink között, továbbá a fájdalomról sincsen még fogalma. Fontos szem előtt tartanunk, hogy nem ártó szándékkal teszi ezt, nem akar tudatosan fájdalmat okozni nekünk!

A gyakori harapdálás másik oka lehet a fogzás, a kisbaba így próbál enyhíteni fájdalmán. Gyakori a harapdálás olyankor, amikor a kisgyermek túlpörgött, lehet, hogy csak a szeretetét szeretné kifejezni, de puszi helyett harapás lesz belőle. A harapás eszköze lehet továbbá a szorongás, nyugtalanság kifejezésre juttatásának, továbbá az akarat kinyilvánítása is lehet.

Mit tegyünk? Fontos, hogy szülőként határozottan kifejezésre juttassuk, hogy nem szabad másokat harapdálni! Ugyanakkor ezt ne agresszíven tegyük, hanem mutassunk jó példát. Általában egy határozott, egyértelmű „Nem!”, „Nem szabad!” elegendőnek bizonyul, viszont fontos, hogy félreérthetetlenek és következetesek legyünk a tiltásban.

Miért olyan fontos a kisgyermekeknek a rongyi?

A rongyi vagy plüssállat egy ideig fontos szerepet tölt be a kisgyermek életében, aki nagyon tud ragaszkodni hozzá. Ennek az az oka, hogy a rongyi átmeneti tárgyként értelmezhető, ami az édesanyára emlékezteti a gyermeket és segíti az átmenetet az anyával való létből az anya nélküli létbe. Jelentősége akkor kezd megnőni, amikor a baba rádöbben, hogy ő és édesanyja két különálló személy, így bármikor elválaszthatók egymástól. A rongyi tehát nyugtató hatása révén segít elviselni az anya hiányát és az önállóság kialakulásában is fontos szerepet tölt be. Érdekes módon nincs minden kisgyermeknek rongyija, van, akinek csak megszokásból van alvótársa, de nincs ez a nagy ragaszkodás irányában. Sőt, az is előfordulhat, hogy a rongyi nem is egy tárgy, hiszen lehet például egy cselekvés is, mely megnyugtatja a babát (pl. ujjszopás).

Mit tegyünk? Fontos, hogy ha gyermekünknek szüksége van rá, hagyjuk, hogy rongyit válasszon magának. Sose büntessük azzal, hogy elvesszük tőle! Várjuk ki, amikor már nem érzi szükségét a rongyinak, ez az idő általában az óvodáskor vége felé szokott eljönni. Ne kérjük, hogy megossza a rongyiját más gyermekekkel, tartsuk tiszteletben, hogy az az ő féltve őrzött kincse. Ugyanakkor fontos, hogy mi se használjuk eszközként a rongyit, ne csak az legyen a megnyugtatás módja!

Baj, ha a gyermekünk irigykedik?

A kisgyermek nem szívesen adja oda másoknak kedvelt játékait és ez ebben a korban teljesen természetes reakció részéről. Birtoklásvágya erős, ugyanakkor a tulajdon fogalmát még nem ismeri. Időérzéke is még csak kialakulóban van, így még nem érti meg, ha azt szeretnénk, hogy csak pár percig adja kölcsön a játékát a homokozóban és utána visszakapja majd. Ekkor még nagyon egocentrikus a gondolkodásmódja, nem veszi figyelembe mások igényeit, vágyait, mások nézőpontjának felvételére csak később lesz képes. Tehát ebben a korai időszakban az „irigykedés” teljesen normális reakciónak számít. Majd csak két-négy éves kora körül kezd el osztozkodni másokkal, ugyanis ekkor jut el az érettség ezen szintjére.

Mit tehetünk ez ellen? Fontos tehát, hogy segítsünk neki megérteni, hogy mi az övé, és hogy azt el tudja különíteni a többi játéktól, mert ez biztonságérzetet nyújt számára. Fontos továbbá, hogy ne erőltessük, hogy mindenképpen adja oda másnak a játékait, azonban idővel próbáljuk meg megértetni vele, hogy azzal, hogy valamit kölcsönad, attól még az övé marad és vissza is fogja kapni. Az újonnan kapott játékokkal mindig hagyjuk, hogy „kijátssza” magát, ezzel is birtokba véve azt, mielőtt bárkinek is kölcsönadná. Ugyanakkor fontos, hogy lehessenek olyan játékai, amik csak az övé és azokat ne is kérjük, hogy adja kölcsön másoknak (pl. rongyi).

Minden kisgyermek szokott dühöngeni?

Másfél éves kor körül kezd kinyílni a világ a kisgyermek számára, éntudata egyre jobban kifejlődik, akaratát egyre jobban kifejezésre juttatja. Ebben az időszakban látszólag semmiségekért képes dührohamot produkálni: sír, kiabál, csapkod… Ez az önállósodással, az ego kialakulásával együtt járó folyamat, önálló akarata kifejlődésével egyre gyakrabban próbál meg ellentmondani nekünk. A beszéddel ekkor még csak épphogy ismerkedik, szavak szintjén nem tudja még kifejezni érzelmeiket, ilyenkor - más eszköz híján - szó szerint a tettek mezejére lép.

Általában minden gyermeknek van dühöngő korszaka, de egyénenként eltérő ennek az időszaknak a hossza és súlyossága. Ez a fejlődés normális stádiuma, melyen idővel túljut a kisgyermek, amint lesz más eszköz a kezében. A dühöngés ugyanakkor figyelemfelkeltő eszköz is lehet és amennyiben ezáltal eléri célját (pl. megkapja a vágyott édességet a boltban), az megerősítésként hat és a jövőben is hatékony eszközként fogja ezt alkalmazni.

Mit tehetünk ilyenkor? A dührohamok kezelésével kapcsolatban alapvető fontosságú a józanság megőrzése, ne hagyjuk ilyenkor magára, ne kiabáljunk vele, ne nevessük ki és ne szidjuk meg! Adjunk teret érzelmei kifejezésének és legyünk mellette, próbáljuk megnyugtatni őt! Továbbá törekedjünk arra, hogy ne engedjünk neki minden helyzetben, mert az csak megerősíti és generálja ezt a magatartásformát.

tags: #melyik #tartozik #az #ujszulott #legkorabbi #kepessegei