Méhösszehúzódások a terhesség végén: felismerés és kezelés

Nehéz elképzelni, hogy mit várhatunk a szülési fájdalomtól és a méhösszehúzódásoktól, különösen, ha az első terhességről van szó. A kismamák gyakran aggódnak amiatt, hogy vajon fel fogják-e ismerni a szülési fájdalmat, illetve hogy amit éreznek, az vajon nem a koraszülést jelző összehúzódás-e.

A méh természetes állapotában is naponta többször összehúzódik, akkor is, ha nem vagyunk terhesek. Várandósan azonban a nagy pocak miatt jobban érezzük a méhizomzat összehúzódását, ami ijesztő lehet, hiszen minden várandósoknak szóló könyvben azt olvashatjuk, hogy a pocak keményedése a szülés megindulásának jele lehet. A dolog azonban nem ilyen egyértelmű.

Minden izomszövetnek, így a méhizomnak is alapvető jellemzője az összehúzódó képesség. A terhesség ideje alatt körülbelül a 6. héttől már megfigyelhetőek kisebb összehúzódások, azonban ezek többnyire alig észrevehetőek. A jelentősebb izomtevékenység, például az úgynevezett Braxton-Hicks-összehúzódások a várandósság 30. hetétől válnak jellemzővé. Noha a méhösszehúzódások sokfélék, a szülés minden egyes szakaszának megvannak a maga tünetei.

A méhizomzat működésének jellemzői

A méh többrétegű simaizomból álló üreges szerv, melynek simaizomrostjai a terhesség végére a nyugalmi, normál méret tízszeres hosszára és dupla szélességűre fejlődnek. A várandósság harmadik trimeszterében bonyolult kémiai és mikrobiológiai változások hoznak létre ritmusos összehúzódásokat a méhizomzatban, leginkább annak az izomban szegényebb, alsó szakaszának kinyújtásával, a méhszáj kitágításával. Mindezt azzal a céllal, hogy elősegítsék a méhben fejlődő gyermek megszületését.

Az izom nyugalmi állapotában a simaizom sejtfala, membránja bizonyos ionok számára átjárhatatlan, ilyenkor a kálium ionok belül, a nátrium ionok pedig kívül halmozódnak fel. Ez bizonyos feszültséget eredményez, amit akciós potenciálnak nevezünk. Ez a feszültség, igen bonyolult módon, ha különböző, de sokféle impulzus éri, idegi, kémiai, a sejtfal áteresztővé válik, kiegyenlítődik, így az izomsejt összehúzódik. A méhösszehúzódását főleg az agyalapi mirigy hátsó lebenye által termelt, a szervezetben mindig jelenlévő oxytocin nevű hormon hozza létre. Terhesség idején a méhizomzat egészen a várandósság utolsó szakaszáig nem érzékeny erre, de a szülési időpont közeledtével egyre inkább érzékennyé válik. Az oxytocin felelős a fájások kialakulásáért és kellő intenzitású fenntartásáért.

A méhizomzat összehúzódásakor a méh üregében a nyomás megemelkedik. Amíg a magzatburok áll, zárt folyadéktér van a méhben, melyben a nyomás a fizika törvényei szerint egyenletes, minden ponton egyforma és jól mérhető. A méhben lévő nyomás jellemzői:

• tónus: az összehúzódások között mért legalacsonyabb érték higanymilliméterben.
• erősség: a nyomás legmagasabb értéke az összehúzódás tetőpontján.
• gyakoriság (frekvencia): az összehúzódások száma tíz perc alatt.

Ezen jellemzők váltakozása figyelhető meg a terhesség és a szülés folyamata alatt is. A normális terhesség első 30 hetében a méh nyugalmi állapotban van, a méhizomzat aktivitása, apró tónusváltozása alig észlelhető. Ezek körülírt kis területre vonatkoznak, 1-4 higanymilliméter erősségűek, gyakoriságuk percenként átlag 1, a kismama számára gyakorlatilag észrevehetetlenek.

A szülési fájások típusai

A szülés hosszúsága és a szülési fájdalom mértéke egyénenként és terhességenként is jelentősen változó. Azonban, ha tudja, hogy mit várhat a különböző típusú összehúzódásoktól, felkészültebben várhatja a szülést.

Braxton-Hicks-összehúzódások (jóslófájások)

A gyakran csak jóslófájásokként emlegetett szabálytalan méhösszehúzódások nem a szülés megindulását jelzik. A Braxton-Hicks-összehúzódások gyakori és természetes jelenségek a terhesség alatt, gyakran "gyakorlati összehúzódásoknak" nevezik.

A Braxton-Hicks-összehúzódások legfontosabb jellemzői:

• Olyan méhösszehúzódások, melyek intenzitása és gyakorisága nem nő.
• Rendszertelen méhösszehúzódás.
• Inkább kellemetlen, mint fájdalmas.
• Az összehúzódások a lágyéki területen, a test elülső részén jelentkeznek, nem hátul.
• Sétálás vagy lefekvés hatására az összehúzódások csillapodnak, alábbhagynak.
• Már akár a 6. héten is jelentkezhetnek, de leginkább a második vagy harmadik trimeszterben jellemzőek. Sok nő a harmadik trimeszterig nem is tapasztalja ezeket az összehúzódásokat.

Ezek az összehúzódások segítenek a vajúdásra felkészülni. A Braxton-Hicks-összehúzódások feltehetően a szülésre készülő méh miatt következnek be. A méh izmai összehúzódnak, hogy segítsenek megerősíteni a méhfalakat a vajúdásra való felkészülés során.

Kiszáradás, bizonyos tevékenységek (mint például a testmozgás vagy a fizikai erőfeszítés), stressz, frontátvonulás, idegeskedés, túlterheltség, illetve egy telt hólyag is okozhatja ezeket az összehúzódásokat. A spermában lévő anyagok (a prosztaglandinok) és az orgazmus is kiválthatják a Braxton-Hicks összehúzódásokat. Fontos, hogy a Braxton-Hicks kontrakciók idővel elmúlnak, a vajúdásnál tapasztalható fájások azonban nem.

Összehúzódások gyakorisága: Egy óra alatt maximum 3-4 összehúzódás normális, és nem lehet több napi 10-12 alkalomnál. Előfordulhat, hogy egymást követő napokon is előfordul a panasz, de az is lehet, hogy egy-egy nap kimarad.

A Braxton-Hicks összehúzódásokat gyakran enyhének és szabálytalannak írják le. Bár kellemetlen érzést okozhatnak, általában nem fájdalmasak. Ha a kontrakciók továbbra is fennállnak vagy gyakran előfordulnak a terhesség 37. hete előtt, akkor orvoshoz kell fordulni.

Prodromális összehúzódások

A prodromális összehúzódások a szülés tényleges megindulását megelőző hetekben, napokban, órákban jelentkeznek. Ezek az összehúzódások gyakran erősebbek, szabályosabbak és hosszabbak, mint a Braxton-Hicks-összehúzódások, de nem a szülés tényleges kezdetét jelzik. Szakértők szerint ezeknek az összehúzódásoknak a célja, hogy a baba a megfelelő helyzetbe kerüljön a szüléshez.

A prodromális összehúzódások tünetei a következők:

• 24-36 óra múlva sincs változás a méhnyaknál.
• A lefekvés nem segít abban, hogy az összehúzódások megszűnjenek.
• Erős összehúzódások, melyek azonban az idő múlásával sem válnak gyakoribbá, s tágulást sem okoznak.

A szülés korai szakasza (Tágulás)

A szülés korai szakaszában a cervix (méhnyak) 0-6 cm közötti tágulása történik. A teljes tágulás körülbelül 10 cm, ami általában elegendő a baba áthaladásához. A szülés korai szakaszára jellemző összehúzódások az alábbiakkal jellemezhetők:

• Tompa hátfájás.
• Enyhe légzési nehézség az összehúzódások alatt.
• Medencenyomás és a medence teltségének érzése.
• A fájdalom hátból sugárzik előre.
• Nagyon erős összehúzódások, melyek legalább 45-60 másodpercig tartanak és körülbelül 5 perces időközönként jelentkeznek.

Ebben a szakaszban mielőbb a kórházba vagy szülőotthonba kell menni, vagy hívja a szülésznőt, ha otthonszülést tervez. Otthonszülésnél vajúdás közben nincs semmilyen információ a kisbaba jól- vagy rosszullétéről.

Aktív szülési fázis

Az aktív szülési fázisban az összehúzódások sokkal erősebbek és fájdalmasabbak, annak érdekében, hogy a baba mielőbb világra jöjjön. Ebben a szakaszban a cervix már legalább 6 cm-re tágult. Erre a szülési szakaszra az alábbiak jellemzőek:

• Az összehúzódások 5 percenként vagy annál gyakrabban jelentkeznek.
• Az összehúzódások legalább egy percig tartanak.
• A kismama nem érzi úgy, hogy két összehúzódás között a méh ellazulna.
• Jelentős fájdalom és nyomás a hátban, amit az okoz, hogy a baba lefelé mozog a szülőcsatornában.
• A kismama erős székelési ingert érezhet, valamint erős a nyomási inger is.

Hogyan birkózzon meg a méhösszehúzódásokkal?

A szülési fájdalommal való megbirkózást segíti:

• Testmozgás: Hacsak az orvos nem írja elő a fizikai aktivitás korlátozását, a terhesség alatti testmozgás segíti az állóképesség, a rugalmasság és az izomtónus kialakulását még a szülés előtt. A nagy intenzitású testmozgások helyett válassza a jógát vagy az úszást.
• Szülésfelkészítő tanfolyam: Sok kórház kínál szülésfelkészítő programot, ahol arra is megtanítják a leendő szülőket, hogyan relaxáljanak és enyhítsék a szülési fájdalmat. A legtöbb módszer a légzési technikára, figyelemelterelésre és a masszázsra összpontosít.
• Meditáció: A meditáció, a jóga és a relaxáció más formái mind segítik a kismamát a helyes légzésben és megfelelő koncentrációban az összehúzódások alatt.
• Figyelemelterelés: A nyugtató zene hallgatása, a számolás vagy más elterelő technikák is hasznosak lehetnek abban, hogy eltereljék a figyelmet a szülési fájdalomról.
• Aromaterápia: A nyugtató illatok (pl. levendula) belégzése elősegítheti a relaxációt és ösztönzi a mély légzést.
• Folyadékpótlás: A kiszáradás növelheti a Braxton Hicks összehúzódások gyakoriságát, ezért fontos a megfelelő hidratáltság.
• Pozícióváltás vagy mozgás: Segíthet enyhíteni a Braxton Hicks-összehúzódásokkal járó kényelmetlenséget.
• Meleg fürdő: Ellazíthatja a méh izmait és csökkentheti a kellemetlen érzéseket.
• Pihenés: A pihenés és a túlerőltetés elkerülése segíthet megelőzni a Braxton Hicks összehúzódásokat.

Mindemellett még a szülés előtt beszéljen orvosával arról, milyen gyógyszeres fájdalomkezelési módszereket ajánl (pl. orális gyógyszerek vagy epidurális érzéstelenítés), mi azoknak az előnye és esetleges kockázata.

Mikor kell orvoshoz fordulnia?

Ha úgy érzi, hogy a méhösszehúzódásai a szülés megkezdését jelzik, az alábbiakat érdemes megfontolni:

• Több órán át jegyezze fel az összehúzódások időtartamát, intenzitását és gyakoriságát.
• Próbáljon meg sétálni vagy lefeküdni, hogy megfigyelje, az összehúzódások csökkennek-e.
• Figyelje meg, hogy a hüvelyváladék tiszta, rózsaszín vagy véres-e.
• Hívja fel orvosát, ha elfolyt a magzatvíz, különösen, ha az zöldes vagy barnás színű.
• Amennyiben az összehúzódások különösen fájdalmasak, és aggódik a maga vagy a baba egészségéért, forduljon orvoshoz.

Ha a terhesség 37. hete előtt az összehúzódások gyakorisága nő, esetleg erőteljessé, fájdalmassá válnak, továbbá ha bármilyen új, korábban nem tapasztalt tünetet észlel (derékfájás, görcsök, vérzés), érdemes felkeresni a kezelőorvost. A korai összehúzódások ellen a kezelőorvos sárgatest hormont és méhtónust csökkentő gyógyszereket rendelhet el.

A fájásokat sajnos kísérheti vérzés is, ami azonnali orvosi segítséget igényel. Ez valamilyen probléma jele lehet, ahogy az is, ha a fájás folyamatos, nincs benne semmilyen szünet.

Kevesen tudják, hogy alig van hatásos eszközünk azokban az esetekben, ahol a méhösszehúzódások már a koraszülés megindulását jelzik. Ilyenkor ugyanis a teljes gyógyszertár sem tud többet tenni, minthogy a szülést egy rövid ideig késleltetik, amíg a szükséges kezeléseket (pl. a tüdőérlelő szteroid adása) elvégezhetők. Ez az időhúzás tehát életet menthet, az erre alkalmas gyógyszerek hatékonyságát nem szabad lebecsülni. Vannak azonban hatásosabb szerek is, ezeket infúzióban vagy szájon át is lehet adni.

tags: #mehosszehuzodas #terhesseg #vegen