Amikor a kismama már a 9. hónap végén jár, gyakran hallani a mondást: „Mindenórás vagyok!”. De vajon miből derül ki, hogy tényleg eljött az idő? A szülés megindulásának biztos jelei között szinte csak egy az, amire valójában támaszkodni lehet, viszont korábban már több minden utalhat arra, hogy a test készülődik a baba világra hozatalára. Ha Te is a harmadik trimeszterben jársz, fontos, hogy pontosan meg tudd különböztetni a szülés közeledtének, illetve a szülés beindulásának jeleit! A várandósság megállapításakor a szakorvos kijelöli a szülés lehetséges időpontját, de valójában nagyon kicsi az esély arra, hogy a baba tényleg ekkor érkezik. A leggyakoribb esetben a szervezeted előre jelez - amit jó, hogyha észben tartasz -, és ehhez számítva figyeled a tested jelzéseit.
A szülés megindulásának első jelei között az egyik legtipikusabbak a jósló fájások, amiket a szakemberek a Braxton-Hicks összehúzódásokként is emlegetnek. A legkönnyebben úgy tudod majd megkülönböztetni őket egymástól, hogy amíg a jósló fájások össze-vissza, rendszertelenül jelentkeznek (majd rövid idő után el is múlnak), addig a tényleges méhösszehúzódások rendszeres időközönként lépnek fel, gyakoriságuk és erőteljességük egyre fokozódik. A jósló fájások nevüktől eltérően nem feltétlenül járnak fájdalommal. Ilyenkor csupán arról van szó, hogy a méh izomzata megfeszül, majd elernyed. A jósló fájás tünete tehát, hogy a has rövid időre megkeményedhet, húzódó érzés jelentkezhet. A tünetek általában 30-60 másodperc közötti időtartamig állnak fent.
A Braxton-Hicks összehúzódásokra általában már viszonylag korán, a 20-25. hét között sor kerül. A jósló fájások alapján nem lehet megjósolni a szülés időpontját. Mivel elég korán jelentkezik, általában még hetek vannak hátra, de vannak kismamák, akik eleinte nem, csak az utolsó időszakban észlelik az összehúzódásokat. A baba érkezésének közeledtével a nyákdugó távozása és a méhszáj tágulása is gyakori előjel. A nyákdugó szerepe, hogy a méhszájat elzárja a külvilágtól, ezzel is védve a fejlődő életet az egyes baktériumoktól és fertőzésektől. Ahogyan említettük, emellett a méhszáj tágulása is lehet előjel, még akkor is, hogyha valójában ez a folyamat a szülés első fázisát egyaránt lefedi. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy a méhszáj tágulása nem feltétlenül csak közvetlen a baba érkezése előtt indulhat meg, hanem már néhány héttel korábban is. Amikor közeleg a szülés időpontja, a méhnyak változni kezd: elvékonyodik, megrövidül, felpuhul. Ebből Te semmit nem fogsz érezni, ugyanis a folyamatot csak egy hüvelyi vizsgálat során tudják megállapítani.
A szülés beindulása előtt az egyik legkellemetlenebb előjel a hasmenés. Sok kismamánál megfigyelhető, hogy a gyermek érkezése előtti napokban a székletük lazábbá válik. Végül, de nem utolsó sorban érdemes megemlíteni a fészekrakó ösztönt is, még akkor is, hogyha az egyik legkevésbé megragadható szülési előjel. Ahogyan az a szókapcsolat nevében is benne van, ilyenkor az anyukák ösztönösen vágnak bele a legkülönfélébb feladatok elvégzésébe, persze, leginkább olyanokéba, amik közvetlenül kapcsolódnak a baba érkezéséhez. Ha valaki nagyon lelkes, akkor pont ugyanezt csinálja a 9 hónapos meghitt várakozás összes napján, ennek ellenére mégis úgy tartják, hogy minél közelebb a baba érkezése, a kismama annál inkább belelendül a készülődésbe.
A cikk elején utaltunk rá, hogy a szülés megindulásának biztos jeléeként szinte csak egy dolgot emlegethetünk, méghozza a gyakori méhösszehúzódásokat. Amikor a fájások rendszeresen, 10 percenként minimum 3 alkalommal jelentkeznek, akkor eljött az indulás ideje! Természetesen ez még önmagában nem azt jelenti, hogy korábban nem mehetsz be a szülészetre - mi több -, a legjobb, hogyha már akkor útnak indulsz, amikor azt még Te a legbiztonságosabbnak érzed! Korábban már biztosan megfordult a fejedben, hogy miért csak a méhösszehúzódásokat tekintjük a szülés biztos jelének, miközben a legtöbben a magzatvíz elfolyását tartják annak. Van, hogy a szülési folyamat már jóval korábban megkezdődik, minthogy a magzatvíz elfolyna, de emellett az is gyakori, hogy csak szivárog. Vagy azért, mert a baba feje elzárja a szülőcsatornát, vagy mert a burokrepedés kisebb mértékű.
Egyénenként változó, hogy ki és milyen körülmények között érzi magát komfortosan, amikor a gyermekét várja. Néhány kismama a lehető legtovább szeretne otthon maradni és relaxálni, míg mások inkább úgy döntenek, hogy az első adandó alkalommal fogják a kórházi csomagjukat és elindulnak a szülészeti osztályra. Ha inkább az előbbi típusba tartozol, legyél folyamatos kontaktban az orvosoddal!
A szülés biológiai folyamatai
A várandósság alatt a progeszteron hormon kapja az egyik főszerepet: védi a terhességet, gátolja a prosztaglandin nevű hormon szintézisét, ami a méhösszehúzódásokat tenné lehetővé. Amikor a baba mellékveséje elég érett lesz, olyan hormont termel, amely segíti a prosztaglandin szintézisét. A prosztaglandin érzékenyé teszi a méhet az összehúzódásra, több oxitocin receptort is létrehoz, így a méh erőteljesebben húzódhat össze a későbbiek során az oxitocin hatására.
Már a 36-37. hét környékén is jelentkezhetnek jósló fájások, amelyek rendszertelenek, enyhébbek. A front növelheti ezek kialakulásának esélyét. Van olyan kismama is, aki nem tapasztal jósló fájásokat (Braxton-Hicks összehúzódásokat), de van olyan is, aki igen. A jósló méhösszehúzódások a felkészülésről szólnak. A méhnyak felpuhul és előremozdul, elvékonyodik. Készül a test a szülésre. Van, akinél csak keményedés formájában nyilvánul meg az összehúzódás, és van, akinél menstruációszerű fájdalmat okoz. A 37. héttől már nem kell ettől tartani. De a 37. héttől kezdve már normálisnak tekinthető a szülés megindulása.
A jóslóknál a fájások szabálytalanul jelentkeznek, vagy éppen ugyanolyan ritmusú az egész akár napokig is, és nem fejlődik tovább. Ha bizonytalan vagy, akkor ülj be egy kád meleg vízbe, de csak ép magzatburok esetén! Vajúdásnál erősödnek, sűrűsödnek, és hosszabbodnak a fájások. Egy idő után a jóslózás átcsaphat ebbe a folyamatba. De addig akár több nap is eltelhet. Közben leállhatnak a jóslók, újra indulhatnak stb.
A jósló fájásoknál csinálj nyugodtan bármit, amit szoktál: főzz, sétálj, amennyiben az orvos nem rendelte el a pihenést. Tehát ne foglalkozz vele túlzottan. Ha este van, akkor a legfontosabb a pihenés. Így tudsz sok erőt gyűjteni a szüléshez.
A fájás az elején még menstruációs görcshöz hasonlít, és még nem olyan durva, csak 20-30 másodpercig tart, és köztük hosszabb a szünet, általában 10-15 perc. Utána erősödnek a fájások a méhszalagok feszülése miatt, komolyabb görcsnek tűnnek, egyre nehezebben viselhető el. A has alsó részében, deréktájon, akár a gátnál, hüvelynél is fájhat. Ilyenkor csak lélegezz, orrodon be, szádon ki, lassan. Ne tartsd vissza a lélegzeted semmiképpen! Ha visszatartod, akkor még jobban feszülnek az izmok, erősebbnek érzed majd a fájdalmat, és kevesebb lesz az oxigén, pedig az izomnak kell a megfelelő oxigénellátás. A babának is kell az oxigén.
Ha már 8-10 percenként jönnek a fájások egy órája, akkor érdemes indulni a kórházba. Első babánál elég 6-7 perces fájásoknál bemenni legtöbb esetben. (Első babánál még nehezebben tágul a méh, ezért a vajúdás itt általában hosszabb.) Ha második babáról van szó, akkor már gyorsabbnak kell lenni.
A kitolási szakasz előtt megritkulnak a fájások, mintha leállnának. Talán már nem fáj annyira, de attól még van összehúzódás. A kitolási összehúzódás a pocak tetejéről indul, és préseli ki a babát a méhből. Ilyenkor is vegyél levegőt. Fontos, erre figyelj, és a kifújás közben próbálj préselni.
Szivárgásnál elbizonytalanodhatunk, hogy magzatvízről vagy vizeletcseppekről van-e szó. A végére járhatunk úgy, hogy beteszünk egy szalvétát vagy papírtörlőt az alsóneműbe, és köhögünk. Ilyenkor a hasprés hatására általában ismét jönni fog a magzatvíz, és a papír nedves lesz. Ha viszont el van színeződve, zöldes, és akár darabok is vannak benne, akkor a magzatvíz mekóniumos, vagyis székletdarabok vannak benne a babától. Ilyenkor nagyon gyorsan oda kell érni a kórházba.
A nyákdugó egy nyákos kocsonyás, rózsaszín anyag, ami védi a babát a méhszájnál a fertőzésektől. Ha ez kiesik, akkor sem kell rögtön szaladni, mert a szülés előtt 1-2 héttel is távozhat, de lehet, csak a szülés során jön majd ki. Ha csak pici foltnyi rózsaszínes vagy enyhén vörös váladékot látsz a fehérneműn, akkor nem kell megijedni, de mindenképpen hívd fel az orvosodat vagy szülésznődet, vagy ha nem tudod őket elérni, akkor inkább menj be a kórházba egy vizsgálatra. Ha a vérzés ismétlődik, akkor viszont sürgősen kell menni a kórházba.
Sok kismama közvetlenül a szülés előtt még nagyobb késztetést érez arra, hogy elrendezze a baba dolgait, szobáját. Ez a fészekrakó ösztön az egész várandósságot kísérheti, de szülés előtt felerősödhet.
Hogy teljesen nyugodt lehess, jó, ha van egy terved arra, hogy mi van akkor, ha nem érsz be időben a kórházba. Első szülésnél ritka, de pl. a harmadiknál már könnyebben előfordulhat. Amikor érzed, hogy nyomnod kell, amikor jön a tolófájás, akkor már ne próbáljatok beérni a kórházba, mert nem fog menni. Nem kell pánikolni, mert természetes folyamat zajlik. Ne úgy képzeld el, mint a filmekben, ne gondold, hogy nagy dráma fog történni. A megállás után vegyétek le a ruhákat, azok jók lesznek alátétnek. A párod segítsen ebben. Keress egy kényelmes helyzetet. Ha az időd engedi, hívja a párod a 112-t, de a biztonság az első, hogy a párod el tudja kapni a babát. A nyomásnál ne gondolkodj, hanem ahogy érzed, hagyatkozz az ösztönödre! A párod ne próbálja kihúzni a babát. Arra figyeljen, hogy a baba ne essen le, fogja meg, amikor kell. Ezután a párod adja a karodba, úgy, ahogy a köldökzsinór még engedi. A köldökzsinórt nem kell elvágni, sem feszegetni, semmit ne csináljatok vele, majd a szaksegítség ellátja. A párod takarjon be titeket együtt.
A szülés időzítése: Mikor indul be leggyakrabban?
A szülés megindulásakor rögtön a kórházba rohanni nem mindig a legjobb ötlet, ugyanis ezzel szinte belépőjegyet veszel magadnak egy erősen medikalizált szülésre, ami akár még jóval fájdalmasabb is lehet, sőt még a műtéti szülés esélye is jelentősen megnőhet emiatt. Azonban, amikor beindult a vajúdás, néhány dolog segíthet abban, hogy a szülésed gördülékenyebben menjen a maga természetes ritmusában, amit a Te tested fog diktálni.
A legelső tipp: egészen egyszerűen söpörd a szőnyeg alá azt a tényt, hogy beindult a vajúdás! Csinálj úgy, mintha nem is történne semmi és ne is törődj azzal, hogy a méhed már dolgozik! A legtöbb magától beindult vajúdás elég light-osan kezdődik: az összehúzódások teljesen elviselhetőek, olyasmik, mint egy erősebb menses görcs, 20-30 másodpercnél nem tartanak tovább és csak 10-15 percenként (vagy még ritkábban) jelentkeznek. A tankönyv szerinti vajúdásoknál ez a light-os, kezdeti állapot általában hosszú órák, sőt napok(!) alatt fejlődik majd tényleg komoly, intenzív munkává. Ezért az elején ne is nagyon törődj azzal, hogy mi történik és csináld ugyanazt, amit az adott napszakban más napokon is csinálni szoktál! Ha reggel van, reggelizz, tegyél-vegyél otthon, menj el nyugodtan bevásárolni, vidd le a nagytestvért a játszótérre. Ha pedig este van, akkor vacsorázz, pihenj, olvass vagy tévézz egy kicsit, mint más napokon és főleg aludj! A vajúdás kezdeti szakaszában tehát ne engedd az agyadnak, hogy a vajúdással, a szüléssel foglalkozzon, és te se ülj le órákon keresztül méricskélni, hogy vajon 12 vagy 14 perc van-e az összehúzódások között!
Ha nappal van, ez egy elég egyszerű feladat, de a vajúdás nagyon gyakran este, éjszaka indul be. Ebben a napszakban takarékra kapcsol a gondolkodó agy és a tompa fények, a csend is kedvez az oxitocin hormon termelődésének, ami az összehúzódásokat kiváltja. Este, éjszaka a vajúdás kezdeti szakaszában a legfontosabb feladat a pihenés és az alvás! Gondolj bele abba, hogy a baba jó eséllyel majd másnap este vagy másnap éjszaka fog megszületni, de hogy érznéd majd magad akkor, ha egy szemhunyásnyit sem aludnál előtte éjjel? Ehhez még vajúdni sem kell, hogy az ember egy éjszaka kihagyása után fáradt, kimerült és rosszkedvű legyen! Úgyhogy győzd meg magad, hogy aludni igenis lehet az összehúzódások között, sőt a vajúdás kezdetén még az összehúzódások alatt is! Én magam nem egy szülő édesanyát láttam, aki még a vajúdás nagyon intenzív szakaszában is el-el bóbiskolt az összehúzódások között! Ha éjszaka, este indul a „buli”, akkor segítheti az elalvásodat egy meleg fürdő (ha a magzatburok még ép!), tompa fények, gyertyafény és egy kényeztető masszírozás is! A meleg víz és a masszázs ellazítja a tested, segít elengedni a gondolataidat és a vajúdás nagyon kezdeti szakaszában egy-két órára akár még az összehúzódásokat is lekapcsolhatja, hogy mélyebben tudj aludni. (B eset: ha a vajúdás már előrébb van, akkor a meleg fürdő nem lelassítja, hanem felgyorsítja a folyamatot, de ez sem egy hátrány!). Az alvást segítheti még egy pohár bor is, mert nem csak az izgatottságodat tompítja egy picit, de simaizom lazító hatása is van.
A vajúdás elejére a második tanácsom, hogy ilyenkor ne vesd még be a fájdalomcsillapító trükköket! Gondolj ezekre a fájdalomcsillapító, fájdalomkezelő technikákra úgy, mint a jolly joker-re vagy az ászra a kártyában! Ugyanúgy, ahogy ezeket sem rakjuk le a kártyaparti elején az asztalra, Te se vesd még be az adu ászt és a jolly jokert, mert ezekre majd később lesz sokkal nagyobb szükséged! Magyarul: ne csak a vajúdás tényét, de a fájdalmat is söpörd szépen a szőnyeg alá! Ebben segíthet az, ha valamivel elfoglalod a gondolataidat. A vajúdás eleje tökéletes alkalom például egy bonyolult sütemény elkészítésére, egy kis befőzésre, szekrényrendezésre vagy a kedvenc társasjátékodra is! Hívd át a barátaidat, a szüleidet és indulhat a kártyázás, a társasozás! A gondolatok elterelésére jól jöhet a Netflix is, de azért ezt nagyon módjával vesd be és ne most állj neki egy végeérhetetlen sorozatnak. A tévézés ugyanis nagyon statikus, közben órákon keresztül szinte mozdulatlan vagy, és ez nem segíti a babád forgolódását és ereszkedését a medencédben!
Teljesen jogos kérdés, hogy vajon meddig érdemes ezt a „szőnyeg alá söprő” stratégiát alkalmazni? Egészen addig, ameddig ez megy! Egy idő után ugyanis hiába próbálsz nem tudomást venni a vajúdásról, ez nem fog menni! Ugyanúgy nem fogod tudni a fájdalmat sem a szőnyeg alá söpörni és egy idő után kénytelen leszel a figyelmedet teljesen a vajúdásra összpontosítani! Jogos kérdés az is, hogy mi van akkor, ha a vajúdás rögtön gyakori, nagyon intenzív összehúzódásokkal kezdődik, amiket egyáltalán nem lehet már a szőnyeg alá söpörni? Ebben az esetben a tested gyorsabb tempót diktál, mint a szokásos és rögtön a közepén kezdi a vajúdást: jó esélyed van egy gyorsvonat típusú szülésre!
A harmadik tipp: egyél, igyál és pihenj a vajúdás kezdeti, látens szakaszában! Az evés akkor is nagyon fontos, ha olyan modern szemléletű kórházban fogsz szülni, ahol támogatják a vajúdás alatti étkezést, ugyanis a vajúdás előrehaladásával egyre kevésbé fogsz kívánni enni, és ez legfeljebb egy-két falatkányi mennyiség lesz. A vajúdás, a szülés azonban nagyon energiaigényes folyamatok, ráadásul a szülő nők legalább fele hány a vajúdás során, általában akkor, amikor a folyamat magasabb fokozatba kapcsol! Tehát nagyon fontos, hogy a glikogén raktáraid még a szülés elején fel legyenek töltve, hogy a testednek legyen elérhető energiája még akkor is, ha nem lesz kedved később enni vagy ha a gyomrod tartalmának egy része visszaköszön a vajúdás során.
A pihenéssel kapcsolatban szintén érdemes egy-két dolgot tisztázni. Este, éjszaka tehát ez a legfontosabb, sőt nemcsak a pihenés, de konkrétan az alvás! Viszont ha reggel, délelőtt indult a vajúdás, akkor azért délután, még a kórházba menetel előtt próbálj beiktatni egy délutáni szunyókát, viszont semmi esetre se feküdj egész nap az ágyban!
Egy angol kutatás szerint a spontán születések legnagyobb arányban hajnali 4-kor történnek, és összességében a babák jelentős része éjjel 1 és reggel 7 között jön a világra. Míg a császármetszéses születések jelentős része a hétköznapok valamelyik reggelén történik, a természetes módon születő csecsemők leginkább az éjjeli órákban látja meg a napvilágot - erre az eredményre jutott legalábbis a londoni University College legutóbbi kutatása. Az egyetem kutatóit utóbbi eredmény foglalkoztatta leginkább, ezért közel ötmillió, 2005 és 2014-között lezajlott születés időpontjait rendszerezték.
A hagyományos szülési trendek az 1950-es években kezdtek megváltozni, innentől egyre nagyobb számban "nyúltak bele" a születés folyamatába szülésindukcióval, illetve császármetszéssel. Míg azonban a szülésindítás leginkább az éjjeli órákban zajlik, az előre tervezett császármetszéseket inkább a reggeli órákra ütemezik.
Hogy a természetes úton történő világrajövetel melyik napszakban a leggyakoribb, leginkább az otthonszüléses adatokból lehet leszűrni. Ez nagyrészt az éjszakai órákra tehető, és a kutatócsoport egyik tagja, Dr. Peter Martin szerint ennek evolúciós okai vannak. A vajúdás ugyanis napjainkban is egy többórás, lassú folyamat, ami szabályozott környezetben is hordoz némi veszélyt, és a szülő nő szinte minden erejét felemészti. El lehet képzelni, hogyan zajlott mindez évezredekkel korábban, amikor a nő a szülés közben a természet minden viszontagságának és a ragadozók támadásának is folyamatosan ki volt téve. A csoportokban élő emberek napközben az élelem gyűjtésével, a vadászattal voltak elfoglalva, ezért szétszóródtak a lakóhelyük környékén, és csak a nap végére gyűltek ismét össze. Mivel a vajúdás ideje alatt a nő teljesen védtelen volt, legnagyobb biztonságban az éjszakai órákban hozhatta világra a gyermekét, amikor társai is vele voltak, és vigyáztak rá, illetve segítették a világrajövetelt.
Az egyetem kutatása szerint a természetes úton születő csecsemők legnagyobb arányban hajnali 1 és reggel 7 között jönnek világra, ami azért aggasztó, mert ebben az időszakban van műszakban a legkevesebb egészségügyi dolgozó. A kutatók szerint az eredmények tükrében érdemes lenne újra átgondolni a szülészeteken dolgozók időbeosztását.
A születési időpontokat elemezve még egy érdekességet észrevettek: szenteste, illetve karácsony másnapján átlagosan körülbelül 7 százalékkal kevesebb újszülött jön a világra. Erre a jelenségre a kutatók nem találtak magyarázatot.
Amikor egy kismama megtudja, hogy babát vár, az egyik első kérdés, ami felmerül: „Mikor fogok szülni?” Bár a kisbaba pontos érkezése ritkán történik pontosan a jósolt napon, a szülés várható időpontja fontos támpont mind az orvosi vizsgálatok, mind a lelki felkészülés szempontjából. A szülés időpontját a leggyakrabban az utolsó menstruáció első napjától számítjuk. Egy átlagos terhesség 40 hétig tart ettől az időponttól számítva.
Ez alapján az orvos egy egyszerű képlettel számol: 📅 Utolsó menstruáció első napja - 3 hónap + 1 hét = Szülés várható időpontja. Ez a módszer akkor a legpontosabb, ha a menstruációs ciklus rendszeres, 28 napos, és pontosan felidézhető az utolsó ciklus kezdete.
A legelső, általában a 6-8. hét között végzett ultrahang-vizsgálat is segíthet a szülés várható időpontjának pontosításában, különösen, ha a menstruációs adatok nem teljesen biztosak. Ekkor a magzat méretéből és fejlődési állapotából számítjuk ki a gesztációs kort, amely kis mértékben módosíthatja az eredeti becslést. Fontos tudni, hogy a szülések mindössze kb. 4-5%-a történik a kiszámított napon. A legtöbb baba a 38-42. hét között születik meg - ez mind a normál tartományba esik.
A terhességi hetek pontos ismerete azért lényeges, mert minden orvosi vizsgálatot - például a kötelező laborokat, ultrahangokat - ezekhez a hetekhez igazítunk. Összefoglalva: Bár a szülés pontos időpontját nem lehet előre garantálni, a terhesség első szakaszában meghatározott dátum fontos iránytűként szolgál az Ön és az orvosi csapat számára. A terhesség követése, a vizsgálatok időzítése és a tudatos felkészülés mind ezen az időponton alapulnak.
