Látszólag nehéz feladat egy élőlény beárazása. Nehéz megválaszolni, hogy mondjuk mennyit ér egy ember? Pedig a büntetőtörvénykönyv és a bíróság erre a kérdésre is ad válaszokat. Mennyit ér egy védett madár vagy egy védett növény? Ezek árjegyzékét meglelni a természetvédelmi törvényben. A fák értékét régóta számolják az erdészek, ők azonban a faanyagét veszik alapul. Ez a megközelítés azonban nem való a kertészeknek, hiszen a városi fák haszna nem akkor kezdődik, mikor a fatetem kidől. Éppen ellenkezőleg, hasznuk addig tart, amíg élnek. A fák kertészszemléletű értékelése talán az első faápolás könyv megjelenésével egyidőben kezdődött.
A fa fogalma és szerepe
Fának olyan évelő, fás szárú növényeket nevezünk, amelyek felálló, egy vagy több törzsű, koronás növények. A fa legtöbbször dús lombozattal rendelkezik. Egyes szerzők a felnőttkorban elért minimális magasságot is meghatározzák, ez 3 métertől 6 méterig terjedhet. Mások a törzs minimálisan 10 cm-es átmérőjét (kb. 30 cm-es kerület) is megadják. Az olyan fás szárú növényeket, melyek nem felelnek meg a kritériumoknak, kis méretük vagy elágazó száruk miatt, cserjéknek nevezzük.
A fák fontos részei a természeti környezetnek, mert megakadályozzák a talaj erózióját, terméseik mezőgazdasági értéke nagy lehet és esztétikai értékük is jelentős. A fák anyaga fontos nyersanyag, építőanyag. A fák fontos szerepet játszanak az oxigén termelésével, a légköri szén-dioxid megkötésével, a talajhőmérséklet mérséklésével. Mérete függ az élőhelytől és az időjárástól is: ugyanaz a faj megfelelő tápanyag- és vízellátással hatalmasra nőhet, míg zordabb körülmények között zordabb körülmények között apró cserje marad. Fajtól függően 2-12 méteres kis, 20 méteres közepes és 30 méternél magasabb óriás fákká cseperedhetnek. A mamut- és duglászfenyők (Pseudotsuga sp.), valamint egyes eukaliptuszok (Eucalyptus sp.) a 100-150 métert is elérhetik.
A fa legtöbb növényhez hasonlóan fotoszintézissel szén-dioxidot bontanak le, és az oxigén egy részét visszajuttatják a légkörbe. Gyökérrendszerük elősegíti a talajban a víz megtartását, és a talaj erózióját is gátolja. A legtöbb fafaj a trópusi esőerdőkben él; számuk a sarkvidékek felé csökken. Magyarországon valamivel több mint 100 fajuk honos.
A fák fejlődése és anatómiája
Az első, fákhoz hasonlító növények a páfrányokból fejlődtek ki; ezek még spórákkal szaporodtak. A mai fákhoz hasonló növények a devon korban (kb. 400-350 millió éve) jelentek meg nem sokkal azután, hogy az első növények kikapaszkodtak a tengerből a szárazföldre. Kialakulásuk a fotoszintézishez szükséges fényért vívott magassági verseny eredménye: azok a növények, amelyek a többiek fölé tudtak emelkedni, elfoghatták a fényt azok elől. Ehhez speciális szilárdító szövetekkel kellett erősíteniük törzsüket. Ezek anyaga lett a lignin, amellyel a növényekkel együtt a szárazföldre lépett lebontó szervezetek - baktériumok és gombák - évmilliókig nem tudtak megbirkózni. Az első fák törzse tömegesen fosszilizálódott, majd alakult kőszénné. A levegő szén-dioxid-tartalma radikálisan, egyes szerzők szerint a korábbi szint 1/80-adára esett vissza. Az első, a lignin lebontására képes és ezzel a szerves anyag körforgását a korábbi szint töredékén stabilizáló tömlősgombák a karbon időszak közepére-végére alakultak ki. A szén-dioxid fogytán csökkent a légkörben az üvegházhatás, és a meleg, párás karbon időszakot a hidegebb és szárazabb perm váltotta fel. Az első fák nagy többsége kihalt. Mintegy 300 millió éve fejlődtek ki az első nyitvatermők. A legtöbb mai faféle a zárvatermők közé tartozik; ezek a kréta időszakban (kb. 145-65 millió éve) jelentek meg.
A fatörzs a fák hajtásrendszerének alapja, alsó, el nem ágazó része. Talajszinti része a fa töve, innen az ágakig terjed a dereka. Fáknak általában egy erőteljes, míg cserjéknek több, viszonylag gyenge törzsük van. A fák teste edénynyalábok rendszere, amely két szállítószövet részből áll, a farészből (xilém) és a háncsrészből (floém). A szervetlen anyagokat és a vizet a farész szállítja a levelekbe, a háncsrész pedig a felépített szerves anyagokat szállítja ellentétes irányba, a levelekből a fa többi részébe. A fák kérge és törzsének belső szövetei elhalt sejtek, amelyek évente új gyűrűt (kambium), új sejteket növesztenek a kéreg és a fatest közé, ezek az évgyűrűk. Látható évgyűrűk csak a mérsékelt égövi fásszárú növényeken keletkeznek, és megszámlálásukkal jól meghatározható azok kora. A trópusi őserdők fáinak nincsenek évgyűrűi, mert ezen az égövön az évszakok kevéssé különböznek. Fák számos növénycsaládban és rendben fordulnak elő. Ennek megfelelően növekedésük módja, leveleik típusa és formája, kérgük felépítése, szaporodásuk stb. igen változatos.
A fák értékelésének története és módszerei
1901-ben Filibert Roth (1858-1925), a Michigani Egyetem Erdészeti Karának professzora elsőként adta meg a fa értékét. Minden fát, fajtól függetlenül 15 $-ra taksált és értékét évente 4%-kal növelte, a fa 25 éves koráig. De ne gondoljuk, hogy az emberiség régebbi múltjában, a XX. század előtt nem becsülték a fákat. „Senki se merészeljen galád módon kárt okozni a fákban vagy a szőlőtövekben." Ez az írás Christian Otto-tól származik, a Corpus Cosititionum Marchiacarum írásából. És álljon itt a favédelemnek egy szép hazai példája is, melyről dr. Gáyer Gyula adott hírt 1931-ben, a Természettudományi Közlöny 63. kötetének 17. oldalán. Gróf Sigray Antal a Rába partján álló, akkor 709 cm törzskörmérettel büszkélkedő feketenyár megmentése érdekében, a partfal megerősítésére 300 szekér ágat, 400 szekér kavicsot és 1500 pengőt használt fel. Így lett az iváncai birtokon álló nyár „Magyarország legdrágább fája”. Tehát a régebbi időkben is volt favédelem, de valóban az ezerkilencszázas évek eleje, mikortól már pontos forrásaink vannak. És az is igaz, hogy ebben az USA járt élen. Roth módszerét azóta már elvetették, de kidolgoztak egy másikat, és az USA példáját szép sorban követték a többi országok is. Ma már a fákat más-más módon, de szinte minden ország értékelik!
Tehát ahány ország, annyi módszer. Az egyik a fatörzs mérete alapján számol. Ez lehet átmérő, törzskörméret, vagy éppen a keresztszelvény területe. A másik csoport lényege a költségek számbavétele. Tehát nézi a hárs a faiskolai árát, az ültetés költségét, hozzá veszi az ápolás költségeit 50 évig, és hogy a közgazdászok se találhassanak kifogást, még a kamatos kamatokkal is számol. Ezt a szigorú és nem kis értéket adó módszert a német Koch dolgozta ki, róla nevezték el.
Radó Dezső módszere: A lombkorona mint érték
Végezetül a harmadik faértékelési módszert akár magyar módszernek is hívhatjuk. A történet Radó Dezső úrral kezdődött. A Fővárosi Kertészeti Vállalat nagy tekintélyű igazgatója a vállalat irányítása mellett a főváros fáira is nagy figyelmet szentelt. A faértékelési módszerét az általa írt könyvben, „Fák a betontengerben” pontosan ismerteti. A Mezőgazdasági Kiadó adta közre 1981-ben. A módszer leírása külön fejezetben kapott helyet, még a címe is ez: A fák értéke, a 70. oldalon kezdődik. A módszer zseniális, egyedülálló és majdnem tökéletes. Miért e nagy lelkesedés? Mint láttuk a faértékelés nemzetközi panorámájában, a világ egyik tájékán sem a fák lombtömegét veszik alapul. Már pedig a fák áldását a lomb szolgáltatja: oxigént termel, szén-dioxidot köt meg, párologtat, árnyékol, portól szabadít meg minket, hangszigetel, szép és még sorolhatnám. Radó Dezső tehát azt mondta, annyit ér a fa, amekkora a lombja. A lomb mérete pedig leginkább a fa korától függ. Az értékelés alapját szolgáló táblázatok adatait fáradságos munkával számolták ki. A FŐKERT munkatársai számolták a különböző korú és koronaformájú fák levelét, a korona lombköbméterét, mérték a törzsátmérőt. Ez alapján állították össze azt a táblázatot, mely megmutatja, hogy az adott korú fa lomja hányszor nagyobb, az egységnyi, vagy egy köbméter lombbal bíró szabvány fánál, melyet általában a kertészek ültetnek a városban, melynek törzskörmérete 10-12 cm, melynek kora 4-5 év és melynek ára a faiskola árjegyzékéből azonnal megtudható.
Dr. Radó Dezső munkássága
Dr. Radó Dezső 1922-ben született. 1945 után elvégezte a Közgazdaság-tudományi Egyetemet, majd a Kertészeti Egyetemet is. 1970-ben doktori címet is szerzett „A kerttervezés, építés és használat kölcsönhatásai” című értekezésével. Kutatási témája harminc éven keresztül a zöldfelületek környezeti és közgazdasági értékelése volt. (De ő ismerte fel például a vadgesztenyefák pusztulásának okát is.) A munkatársaival közösen kidolgozott módszereit országszerte alkalmazzák. Nagyszámú publikációja jelent meg a szaklapokban és napi sajtóban, sokszor szerepelt a rádióban és televízióban is. A közelmúltban látott napvilágot tizedik könyve “A növényzet szerepe a környezetvédelemben” címmel, amely megragadóan írja le a növények által mindannyiunknak nyújtott “szolgáltatásokat”. Szinte élete utolsó órájában fejezte be a fák védelméről szóló kormányrendelet szigorítására tett javaslatának kidolgozását. A főváros levegője, fái, növényei, tájai elvesztették talán leggondosabb, legharcosabb védelmezőjüket, aki alighanem mindenkinél jobban ismerte őket. A városligeti Olof Palme sétányon fát ültettek és emléktáblát avattak dr. Radó Dezső emlékére halálának ötödik évfordulóján. Radó Dezső ránk hagyott szellemi örökségét nap, mint nap alkalmazzuk és kamatoztatjuk. Az emlékfa pedig bárki számára lehetőséget ad, hogy árnyékában megpihenve emlékezzen a nagyszerű tudósra.
Neki köszönhetjük azt a tanulmányt, amely átdolgozásával létrejött a következő táblázat. A fa roncsolása nélkül könnyedén meghatározhatjuk annak hozzávetőleges életkorát. Csupán a törzs kerületét kell megmérnünk és máris kiolvashatjuk a táblázatból, hogy mennyi idős is az a bizonyos fa. A mi kis kocsányos tölgyünk a kert végében 209 centiméteres törzs átmérővel büszkélkedhet, tehát 65-74 év közé tehető az életkora. Rengeteg mindent átélt már a történelem során.
A felvilágosodás - Töri Érettségi
| kerület (cm) | 15-18 | 19-32 | 33-64 | 65-95 | 96-126 | 127-158 | 159-189 | 190-221 | 222-252 | 253-283 | 284- |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Akác | 4 | 8 | 15 | 22 | 30 | 38 | 46 | 54 | 62 | 70 | 80 |
| Almafa | 4 | 9 | 18 | 30 | 40 | 51 | 60 | 68 | 76 | 83 | 88 |
| Bálványfa (Ailanthus altissima) | 4 | 7 | 12 | 18 | 27 | 35 | 45 | 50 | 56 | 65 | 72 |
| Bükk | 4 | 9 | 16 | 25 | 33 | 40 | 46 | 52 | 58 | 65 | 75 |
| Cserszömörce | 3 | 8 | 16 | 25 | 33 | ||||||
| Csertölgy | 4 | 8 | 16 | 25 | 36 | 44 | 54 | 63 | 72 | 80 | 85 |
| Csíkos kecskerágó | 3 | 8 | 15 | 25 | 34 | 43 | 50 | 55 | 60 | 64 | 70 |
| Csörgőfa | 4 | 10 | 20 | 28 | 38 | 50 | 62 | 70 | 77 | 85 | 90 |
| Ecetfa (Rhus typhina) | 3 | 10 | 20 | 26 | 31 | 37 | 41 | 46 | 50 | 54 | 60 |
| Egybibés galagonya | 4 | 8 | 20 | 28 | 35 | 46 | 52 | ||||
| Enyves éger | 4 | 8 | 15 | 23 | 31 | 40 | 48 | 56 | 64 | 71 | 85 |
| Ezüst hárs | 4 | 8 | 16 | 25 | 33 | 45 | 55 | 64 | 70 | 76 | 85 |
| Ezüst juhar | 4 | 8 | 15 | 23 | 30 | 38 | 50 | 57 | 65 | 73 | 82 |
| Ezüstfenyő | 3 | 6 | 12 | 26 | 42 | 50 | 60 | 68 | 72 | 80 | 86 |
| Fehér fűz | 4 | 9 | 16 | 23 | 30 | 38 | 46 | 55 | 63 | 70 | 76 |
| Fehér nyár | 4 | 9 | 17 | 23 | 30 | 36 | 42 | 47 | 53 | 60 | 65 |
| Fehér vadgesztenye | 4 | 7 | 13 | 20 | 26 | 33 | 40 | 46 | 52 | 59 | 65 |
| Hegyi juhar | 4 | 8 | 14 | 22 | 30 | 40 | 48 | 55 | 62 | 70 | 80 |
| Húsos som | 3 | 8 | 16 | 30 | 42 | 52 | |||||
| Japán akác | 4 | 8 | 16 | 25 | 33 | 40 | 47 | 55 | 64 | 70 | 75 |
| Kanadai nyár | 4 | 7 | 15 | 22 | 30 | 37 | 44 | 50 | 55 | 60 | 65 |
| Keskenylevelű ezüstfa | 4 | 8 | 16 | 27 | 35 | 42 | 50 | 57 | 65 | 72 | 80 |
| Kislevelű hárs | 4 | 7 | 15 | 24 | 32 | 39 | 47 | 56 | 64 | 70 | 76 |
| Kocsányos tölgy | 4 | 9 | 17 | 27 | 36 | 46 | 55 | 65 | 74 | 82 | 90 |
| Kocsánytalan tölgy | 4 | 10 | 16 | 26 | 37 | 45 | 53 | 64 | 71 | 80 | 87 |
| Korai juhar | 4 | 7 | 12 | 20 | 28 | 38 | 45 | 50 | 58 | 67 | 75 |
| Közönséges boróka | 2 | 10 | 17 | 23 | 30 | 38 | 45 | 52 | |||
| Közönséges dió | 4 | 9 | 17 | 28 | 38 | 47 | 55 | 64 | 72 | 80 | 87 |
| Közönséges gyertyán | 4 | 9 | 20 | 30 | 40 | 50 | 58 | 65 | 71 | 76 | 84 |
| Közönséges nyír | 4 | 9 | 15 | 25 | 35 | 45 | 52 | 60 | 67 | 75 | 85 |
| Madárberkenye | 4 | 9 | 17 | 26 | 31 | 38 | 44 | 50 | 56 | 62 | 70 |
| Magas kőris | 4 | 7 | 15 | 22 | 28 | 35 | 42 | 50 | 58 | 65 | 70 |
| Magyar kőris | 4 | 8 | 18 | 25 | 31 | 38 | 46 | 53 | 60 | 66 | 75 |
| Mezei juhar | 4 | 8 | 15 | 25 | 40 | 45 | 50 | 57 | 65 | 72 | 80 |
| Mezei szil | 4 | 8 | 16 | 24 | 34 | 41 | 48 | 56 | 62 | 68 | 75 |
| Nagylevelű hárs | 4 | 9 | 17 | 25 | 33 | 40 | 45 | 50 | 58 | 65 | 70 |
| Nyugati ostorfa | 4 | 8 | 15 | 25 | 40 | 48 | 55 | 66 | 80 | 90 | 96 |
| Platán | 4 | 7 | 15 | 23 | 30 | 35 | 40 | 45 | 52 | 58 | 65 |
| Rezgő nyár | 4 | 8 | 15 | 19 | 24 | 31 | 38 | 45 | 52 | 58 | 65 |
| Szelídgesztenye | 4 | 8 | 16 | 24 | 32 | 40 | 47 | 53 | 60 | 67 | 75 |
| Szivarfa | 4 | 7 | 15 | 22 | 30 | 35 | 40 | 45 | 48 | 51 | 60 |
| Tatár juhar | 4 | 7 | 16 | 24 | 32 | 40 | 47 | 54 | 60 | 65 | 70 |
| Vadcseresznye | 4 | 10 | 18 | 26 | 35 | 43 | 50 | 55 | 60 | 65 | 70 |
| Vénic szil | 4 | 8 | 16 | 25 | 35 | 42 | 50 | 57 | 62 | 70 | 77 |
| Veresgyűrűs som | 3 | 8 | 16 | 30 | |||||||
| Virágos kőris | 4 | 8 | 18 | 25 | 30 | 36 | 45 | 58 | 65 | 72 | 75 |
| Zöld juhar | 4 | 9 | 16 | 25 | 35 | 48 | 60 | 68 | 75 | 80 | 85 |
A Radó Dezső-féle módszer továbbfejlesztése
Majdnem tökéletes módszer. Hogy mit tartunk hibájának? Radó Dezső a fákat csak 70 éves korukig tartotta értékesnek, aztán az erdészek szájából átvett kifejezéssel, vágásérettnek illette azokat. Jómagam sok faápolóval egyetértésben azt tartom, hogy a városi fa nem érik meg a kivágásra úgy, mint erdei társai. A városi fák tisztes szolgálatban megöregednek, és ha már veszélyessé válnak, csak akkor kivágjuk azokat. Óvakodunk évszámokat megadni, hogy mondjuk a városi hársfák hetvenéves korukban kivágandók, vagy mondjuk, a kilencven évesnél öregebbeket azonnal ki kell vágni. Ez az egyik nézet különbség, melyet sajnos már nem áll módunkban megvitatni.
Radó Dezső nagy tiszteletével és munkássága elismerése mellett, annak alapján a Magyar Faápolók Egyesülete, Szaller Vilmos nevével jegyezve, kidolgozott egy faértékelési módszert. Az értékelési módszer alapára 12-14 cm-es törzskörméretű, földlabdás, legalább kétszer iskolázott fa faiskolai ára. Pontos és egyértelmű meghatározás! Ez a faiskolai alapár. A fa annyit ér, ahányszor nagyobb lomja van ennél, a faiskolában vásárolt fánál. És hogy ne kelljen megmérni a fa lomját, ezt már megtették Radó Dezsőék, nagy hála érte, ezért egy táblázat alapján csak ki kell keresni, hogy az ismert korú, vagy megmért törzsátmérőjű fa hányszor nagyobb lommal bír az alapfánál. Ez a szorzó a korszorzó. A korszorzó tíz évenként ugrik. A szakembereknek a fák korát becsléssel ilyen pontossággal illik megbecsülni. Az ötven éves hárs korszorzója 300. Tehát Radó Dezsőék számítása szerint az ötven év alatt az elültetett fának háromszázszor nagyobb lett a lombja. Ezt a 300 * 12 000 Ft-os értéket még négy tényező módosíthatja. A fa helye, a korona állapota, a fa állapota, és a faj értéke a várostűrés szempontjából. Ha a példában szereplő fa lakótelepen áll, akkor az érték nem változik, ha mondjuk a korona kissé sérült, akkor egy negyeddel csökken az érték, ha a fa állapota is egy kicsit gyengébb, akkor szintén egynegyednyivel, és mivel a hársat közepesen értékes városi fának tekintjük, ezért még egyszer ilyen arányban csökkentünk értékén. Számokban: 12 000 * 300 * 0,75 * 0,75 * 0,75 = 1 518 750. Tehát a példának állított félszáz éves hárs másfél millió forintot taksál.
Mivel többféleképpen lehet kiszámolni egy fa értékét, így előfordulhat, hogy akinek útjában van, az kevesebbet számol, aki védi, az többet. Rendet kell teremteni a fák érdekében, de a viták elkerüléséért is. Egységes faértékelési módszerre kell kötelezni az országot! Az egységes módszer mindennél fontosabb. De, hogy ne kelljen sokat bajlódni a számolgatással, ezért az egyesület okostelefonon és asztali számítógépen is futó faértékelési alkalmazást tett ingyenesen elérhetővé.
Fák ültetése és fenntartása közterületen
Az egyik jogi jellegű felvetés, hogy ki ültethet közterületre, kié a közterületi fa, kit terhel a felelősség az itt lévő növényekkel kapcsolatban. A leggyakoribb félreértés, hogy a családi, kertes ház tulajdonosa a háza előtti, tehát a kerítésen kívüli (a járda és az úttest közötti) földterületet a kertje meghosszabbításaként, annak részeként kezeli. Ez a gyakorlatban a legtöbb esetben valóban az adott ház lakójának kezelése alatt áll, hiszen ide parkol az autóval, vagy ide ültet szemrevaló növényeket, hogy dekorálja a közvetlen környezetét. Jogilag azonban ezek a területek, tehát a kerítésen kívül eső, de nem autók vagy gyalogosok használatára kijelölt földsávok közterületnek minősülnek, és az esetek szinte száz százalékában a helyi önkormányzat tulajdonát képezik, tehát a ház gazdájának szempontjából ugyanolyan idegen, mások által birtokolt földterületnek minősülnek, mint például a szomszéd kertje. Ez elsősorban a fás szárú, nagyobb méretű növényeket érinti (fák, cserjék), hiszen az apróbb dísznövények könnyen mozgathatók, így jogi vita, vagy valamilyen egyéb probléma (például a közlekedés akadályoztatása) a fákkal, cserjékkel áll fenn tartós, nehezebben orvosolható probléma. Így tehát, ha valaki a háza előtti utcafronti területre fát ültet, az nem lesz az övé (a termésére sem formálhat jogot!), hanem automatikusan az önkormányzat birtokába kerül.
Elfogadható ok lehet többek között, ha a fa gyökérzete kárt tesz a járdában, a ház falában, ha törésre hajlamos, beteg példány, vagy ha erősen allergizáló fajta. Nem elégséges ok azonban például, ha a fa levelet, termést hullat, ha takarja a kilátást, vagy ha nem lehet tőle megfelelően parkolni. Jó felvetés az is, hogy szabadon lehet-e ültetni az utcafrontra? Mivel a fentiek értelmében ez a terület jogilag nem tartozik az épülethez, ami előtt fekszik, így elviekben engedély nélkül ültetni sem lehet rá (megint elsősorban a fás szárú növényekről, vagy nagyobb méretű cserjékről beszélünk). A gyakorlatban az utcafronti ültetést sem ellenőrizni, sem szankcionálni nem szokták, aki pedig az önkormányzatnál szabályszerűen engedélyt kér, jellemzően megkapja, sőt, a városvezetések általában szívesen fogadják az ilyen utcaképszépítő elképzeléseket. Szintén fontos terület a felelősség kérdése. Amennyiben egy utcafronti fa kárt okoz (kidőléssel például), vagy munkát ad (mert belenő a légvezetékbe, és metszeni kell), akkor a felelősség a tulajdonosé, aki jellemzően az önkormányzat. Ez magyarázza azt a tényt, hogy az utcafronti ültetés elviekben engedélyköteles, hiszen ha a tulajdonos nem is értesül róla, hogy a területére fát ültettek, később pedig ez a fa kárt okoz, akkor joggal merülhet fel, hogy a felelősség azt terheli, aki a növényt (engedély nélkül) telepítette.
Fafajok kiválasztása utcafronti ültetésre
A másik említett, szintén jelentős téma az alkalmazható fák köre. A fentiek értelmében azonnal kiszűrhetőek egyes növénycsoportok, így például mellőzni kell az ismerten allergizáló, a törésre kifejezetten hajlamos, és az invazív, tiltólistán szereplő növényfajokat. Egyes fák „szemetelnek”, vagyis intenzíven hullatnak levelet, termést, melyek zavaróak lehetnek, főképpen, ha társasházról van szó, ahol a lakók véleménye merőben eltérő lehet a fákat illetően, de ahol autók parkolnak az utcafronton, ott is fontos körülmény ez. A légvezetékek védelme is prioritás, a vezetékekbe belenövő fákat mindenképp vágni, metszeni kell majd, ami gyakran speciális módszereket igényel (emelőkosaras jármű, alpintechnika, stb), ez pedig jelentősebb kiadást is eredményezhet. Ahol több ablak néz az utcafrontra, ott a magasra növő, dús lombú fák takarhatják a kilátást, vagy túlzott mértékben árnyékolhatnak. Más fafajok olyan termést hoznak, melyek mágnesként hatnak a madarakra, ebben az esetben a földre potyogó madárürülék jelenthet problémát. Vidéken régebben gyakori volt a gyümölcsfák utcafronti ültetése, ez ellen is több tényező szól, a gyümölcsfák ugyanis gondozásigényes növények, metszésük, permetezésük nem maradhat el, így aki ezt nem vállalja, ne telepítsen ilyen növényt a portája elé. Szintén a gyümölcsökkel kapcsolatos tény, hogy mivel közterületi fák, a gyümölcsükre nem formálhat kizárólagos igényt az ültető, kivéve, ha az az önkormányzat volt.
Általánosságban javasolhatók ellenben a kisméretű, csupán 3-5 méterre cseperedő díszfák, a determinált növekedésű, tehát például oszlopos típusok, a közismert és kedvelt fajok törpenövekedésű változatai. Jó választások a városi körülményeket jól toleráló, alacsony gondozási igényű fafélék, a szárazságtűrő fajok, és a hosszú életű, nem gyorsan elöregedő fajok. Egyre divatosabbak a törzses cserjék, ezek 100-150 cm magas törzse oltott, gyakran mutatós, gömb lombkoronájú dísznövények, melyek alacsony fát formáznak, de méretüknél fogva semmilyen veszélyt nem jelentenek sem az épületekre, sem a légvezetékekre.
Konkrét fafajok és jellemzőik
- Platán (Platanus acerifolia): A világ legnagyobb méretű fái közé tartozik, hazánkban is előfordulnak 2-2,5 méter átmérőjű 35-40 méter magas példányai. Kiválóan tűri klímánkat és Európa szerte több évszázada telepítik őket. Városállósága kivételes, jól viseli a szennyezett levegőt, és azt is eltűri, hogy utcai, parki ültetésnél gyökerei nem nőhetnek nagyra. Levelei nagyok, 3 vagy 5 karéjosak, 15-25 cm szélesek. Igénytelen, kevés gondozást igénylő fa.
- Fehér nyár (Populus alba): Nagyon gyors növekedésű, Magyarországon őshonos fajta. Kifejlett magassága 20-30 méter. Inkább mészkedvelő. Félárnyéktűrő fafaj.
- Kanadai juhar (Acer saccharinum): Észak-Amerikából származik. Magyarországon is kedvelt, gyakran ültetett parkfa, mivel a városok szennyezett levegőjét jól tűri, gyors növekedésű és szép lombszínű. Levelei ötkaréjúak, fonákjuk ezüstös színű. A leggyorsabb növekedésű juharfaj. Alacsony igényű növény, bármilyen talajban jól fejlődik.
- Közönséges nyír (Betula pendula): Eurázsiai származású, 15-20 m magasra növő, csüngő, vékony vesszőket fejlesztő fa. Fehér törzse idősebb korban berepedezik. Gyors növekedésű, kertbe, parkba is alkalmazható.
- Magas kőris (Fraxinus excelsior Altena): 20-40 méter magas, lombhullató fa. Törzse karcsú, egyenes, lombozata laza, koronája nagy. Szárazságtűrő, melegkedvelő fa. Fája értékes: sűrű, kemény és rugalmas.
- Mézgás éger (Alnus glutinosa): Gyors növekedésű fafaj, pár év alatt több méter magas lesz. Nedves, vizes talajon érzi jól magát, napos vagy félárnyékos helyre ültessük!
- Oszlopos jegenyeszil (Ulmus hollandica Lobel): Lombhullató díszfa. Kifejlett magassága 15-20 méter. Gyors növekedésű és ellenálló fajta. Tökéletes választás nagyobb terek: udvar, park fásítására.
- Szomorúfűz (Salix alba Tristis): Kifejlett magassága 15-20 méter, lombhullató, vízkedvelő díszfa. Nedves területeken érzi jól magát. Nagyon vízigényes!
- Amerikai ámbrafa (Liquidambar styraciflua): Az USA délkeleti részéről származó kúpos koronájú díszfa. Tenyeresen karéjos nagy levelei illatosak, ősszel sárgás- vagy lilásvörösre színeződnek. Nagyon szép parkfa, szoliterként is alkalmazhatjuk.
- Ezüst hárs (Tilia tomentosa): 20-30 m magas szabályos kúp koronájú fa. Erős illatú virágai sárgák, júliusban nyílnak. Mészkedvelő, kötött, mélyrétegű, üde talajba ültessük! A városi klímát jól tűri. Útfásításra, szoliternek, nagyobb kertekbe ajánljuk.