Apa GYED és szabadság: Részletes útmutató a jogosultságokról és lehetőségekről

A gyermek születése mindig örömteli és izgalmas időszak a család életében, ugyanakkor számos kihívással is jár, és anyagi szempontból is jelentős változásokat hozhat. Évről évre bővül a családok által igénybe vehető támogatások köre, ennek része az is, hogy a meglévő jogosultságokat kiterjesztik más családtagokra is. Az egyre inkább változó világban, ahol a szerepek közti határvonal elmosódni látszik, és az édesapák is egyre nagyobb részt vállalnak a gyermek nevelésében, érdemes alternatívákban gondolkodnunk a juttatások igénybevételét tekintve is. Az apa gyed vagy apai gyed nem újkeletű lehetőség a hazai családtámogatási rendszerben, mégis kevesen tudnak róla, és kevesen veszik igénybe. Most bemutatjuk, milyen lehetőségei vannak az apának, ha igénybe szeretné venni a gyermekek után járó támogatásokat, milyen juttatásokra jogosult, mikor és kinek éri meg élni ezzel a lehetőséggel, valamint a GYED-GYES utáni szabadságokra vonatkozó tudnivalókat.

Milyen támogatásokra jogosultak a szülők?

A gyermek születését követően az állam többféle pénzbeli támogatással és pluszidővel is segíti a családokat. Ezek a juttatások jelentős anyagi segítséget jelentenek, és könnyebbséget biztosítanak a gyermeknevelésben.

• Anyasági támogatás: A gyermek születését követő 6 hónapban lehet igényelni.
• Csecsemőgondozási díj (CSED): Az anya részére szülési szabadság idejére járó, 168 nap időtartamú ellátás. Összege az ellátás alapját képező jövedelem 100%-a. Igényléséhez a gyermek születését megelőző két éven belül 365 nap társadalombiztosítási jogviszonnyal kell rendelkezni.
• Gyermekgondozási díj (GYED): A szülést követően, a CSED lejártát követően járhat a biztosított szülőnek, a gyermek kétéves koráig. Összege a jövedelem 70%-a, de maximum a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a. Ez a juttatás nem alanyi jogon jár. Csakis akkor vehető igénybe, ha gyermekünk születését megelőző két évben legalább 365 napig biztosítottak voltunk, vagyis vagy dolgoztunk, vagy felsőoktatásban, nappali tagozaton tanultunk.
• Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES): A gyermek hároméves koráig járó fix összegű ellátás. Alanyi jogon jár minden kisgyermekes családnak, vagyis ellentétben a GYED-del, nincs feltételekhez kötve. Ha az igénylő részesül GYED-ben, annak lejárta után jár a gyermek 3 éves koráig, ikergyermekek esetén pedig a tankötelessé válás évéig.
• Gyermeknevelési támogatás (GYET): Három vagy több kiskorú gyermeket nevelő szülő részére biztosított ellátás, amely a legkisebb gyermek hároméves korától nyolcéves koráig jár.
• Családi pótlék: Az állam havi rendszerességgel hozzájárul a gyermek nevelésének költségeihez. Alapesetben a gyermek 16 éves koráig (a tankötelezettség végéig) jár, de amennyiben a gyermek továbbtanul, még tovább.

Ezen kívül a munkáltató a gyermek születéséhez kapcsolódóan többféle jogcímen köteles távollétet biztosítani a munkavállalóknak, melyek időtartamát, igénybevételi feltételeit és díjazását a Munka Törvénykönyve (Mt.) és a tb jogszabályok határozzák meg.

• Szülési szabadság: Az anya részére a szülést követően 24 hét szülési szabadság jár, amelyből 2 hetet köteles igénybe venni.
• Apasági szabadság: 5 nap rendkívüli szülési szabadság is megilleti az édesapát, ha megszületett a gyermeke. Legalább öt nappal korábban kell írásban kérni.
• Szülői szabadság: 2023. január elsejétől került bevezetésre, ami azt jelenti, hogy a gyermek születésétől számított három évig 44 napot kivehet mind a két szülő szülői szabadság címén. Ennek esetében csak a távolléti díj 10%-a jár a munkavállalónak, és ebből még levonásra kerül az adott időszakra folyósított GYED vagy GYES összege.
• Pótszabadság: Szülőként (legyen szó az apáról vagy az anyáról) pótszabadság is jár a gyermek 16 éves koráig.

Az apa GYED-jének igénylése és feltételei

A GYED-et az apa is egyszerűen igényelheti, amennyiben megfelel a jogosultsági feltételeknek. Az igényléshez az apának első lépésként a „Kérelem gyermekgondozási díj iránt” elnevezésű nyomtatványt kell a foglalkoztatónál benyújtani.

Jogosultsági feltételek

Ha az édesapa rendelkezik a GYED igényléséhez szükséges 365 nap biztosított idővel a gyermek születését megelőző két évben, akkor ő is dönthet úgy, hogy igénybe veszi ezt a támogatási formát.

Az apa GYED legkorábban a CSED lejáratát követő naptól, illetőleg az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén pedig a gyermekek 3. életévének betöltéséig folyósítható. Ha az anya nem volt jogosult CSED-re, akkor az apa GYED a gyermek születését követő 169. naptól jár.

Az apa GYED naptári nap alapjának kiszámítása

Az apa GYED naptári nap alapjának kiszámításában nincs különbség az anya esetéhez képest. Vizsgálni kell, hogy az apa GYED-re való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva megvan-e a 180 napi jövedelem. Előfordul, hogy nincs meg a 180 napi jövedelem, azonban ezen időszak alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző 3. hónap utolsó napjától visszafelé számítva megvan legalább 120 nap jövedelem. A harmadik eset, amikor sem a 180 nap, sem a 120 nap nem vehető figyelembe. Ekkor még mindig rendelkezhet az apa a jogosultság kezdő napját megelőzően 180 nap folyamatos biztosítási idővel. Ha az előzőek egyike sem járható, akkor a GYED naptári napi alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része.

Visszamenőleges igénylés

Az apa GYED visszamenőlegesen is igényelhető, ez általában akkor fordul elő, ha a szülők később döntenek arról, hogy az apa vegye igénybe ezt az ellátást. A GYED-et az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet kérelmezni, tehát az ellátást - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától folyósíthatják.

A CSED-et elsősorban az anya veheti igénybe, a GYED-et azonban az apa is egyszerűen igényelheti. Amikor az apa szeretné igénybe venni a GYED-et, akkor gyakran a GYED igénylésétől szeretnék számolni a 365 nap biztosítási időt. Ez azért fordul elő, mert a GYED a CSED-et követően, a 169. naptól jár, így sokan gondolják, hogy ez az idő is beszámít a jogosultsági időbe.

Az apa GYED előnyei és hátrányai

Sok család fontosnak tartja, és szeretne további információkat kapni arról, hogyan lehet összeegyeztetni a gyermekgondozást és a munkát, és milyen előnyei, illetve hátrányai vannak annak, ha nem az anya, hanem az apa veszi igénybe a GYED-et.

Előnyök

• Anyagi előnyök: Ha az édesapa jövedelme jóval magasabb, mint az édesanyáé, akkor a család bevétele havonta jelentősen növekedhet. A GYED összege a korábban szerzett bruttó jövedelmünk naptári napi egységre lebontott összegének 70%-a lehet, maximum a minimálbér duplájának 70%-a. 2025-ben ez a felső határ havi bruttó 407 120 forint. Ebből 15% személyi jövedelemadó előleg és 10% nyugdíjjárulék kerül levonásra. Ha az apa csak magát az ellátást veszi igénybe, és közben ugyanúgy dolgozik, a családi kasszába jóval több pénz kerülhet.
• Munkáltatói kedvezmények: A munkáltatóknak is kedvez, ha GYED-en lévő és mellette munkát vállaló vagy ezen ellátások lejártát követően ismét munkába álló munkavállalót alkalmaz, mert kevesebb járulékot kell utána fizetnie. A kedvezményes foglalkoztatás (mely NAV igazolással vehető igénybe) első két évében maximum a minimálbér után nem kell szociális hozzájárulási adót (szocho) és szakképzési hozzájárulást fizetnie. A harmadik évben maximum a minimálbér 50%-ig nem kell szochót fizetni. Három vagy több gyermek esetén az előbbi kedvezmények 3+2 évre vehetők igénybe.
• Munkavégzés GYED mellett: A törvény azt is megengedi, hogy a szülő a GYED folyósítása mellett korlátlan időtartamban végezzen munkát, a gyermek féléves kora után.

Hátrányok

• Anyai biztosítási jogviszony megszakadása: Ha az apa igényli a GYED-et, az anyának jeleznie kell a munkahelyén, hogy fizetés nélküli szabadságot kér a gyermek hároméves koráig. Ebben az esetben viszont magának kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ez az időszak nem számít bele a társadalombiztosítási jogviszonyába, jogilag tehát kicsit olyan, mintha munkanélkülin lenne az anya.
• Következő gyermek vállalása: Ha a szülők szeretnének még egy gyermeket vállalni, miután az előző gyermek elérte a 2,5 éves kort, akkor így nem lesz meg az anyának a jogosultsága a CSED-re és a GYED-re sem, hiszen ahhoz is 2 éven belül 365 napi biztosítási jogviszony megléte szükséges.
• Egyéb ellátások lemondása: Ha az anya nemcsak a GYED-et, hanem GYES-t is kap, akár az idősebb gyermekre tekintettel, azt is le kell mondania, mert az ellátást csak az egyikőjük veheti igénybe.

Hosszú távon számos szempontot érdemes mérlegelni, mielőtt a szülők a GYED apa általi igénybevétele mellett döntenek, ez a választás ugyanis nemcsak előnnyel, de hátránnyal is járhat. Mindenképpen előre kell gondolkodnunk, és amennyire csak tudjuk, alaposan tervezzük meg pénzügyi helyzetünket.

GYED és GYES utáni szabadságok

A szabadságszámítás az egyik legrégibb és legnépszerűbb téma, és mivel sokan szeretnének tájékozódni arról, mennyi is a GYED-GYES utáni szabadság, ezért most megnézzük a legfontosabb tudnivalókat.

Munkában töltött idő a szabadságszámításkor

A Munka Törvénykönyve szerint a munkában töltött idő alapján jár naptári évben a szabadság, s ez alap- és pótszabadságból áll. Fontos tudni, hogy a törvény alapján munkában töltött időnek minősül többek között a szülési szabadság, és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának időtartama is. Azaz a GYED-GYES utáni szabadság meghatározásához úgy kezdünk hozzá, hogy eme időszakokat napra pontosan meghatározzuk (ehhez a legegyszerűbb a CSED és GYED határozatokat előkeresni, ez általában a legtöbb anyukának megvan). Még mindig sokan azt hiszik, hogy az otthon töltött időre végig jár a szabadság, pedig nem, nincs ”3 évnyi szabadság”.

A fizetés nélküli szabadság tekintetében azonban csak a fizetés nélküli szabadság első éve minősül jogszerzőnek. Tehát, a gyermekkel otthon töltött idő munkaviszonynak számít, de a szülőnek a távolléte teljes időtartamára nem jár szabadság, csak az igénybe vett szülési szabadság (legfeljebb 24 hét) és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjának idejére.

Alapszabadság és pótszabadság

Az alapszabadság mértéke 20 nap (ez életkortól függetlenül jár), s ez a következőképpen változik az életkortól függően:

Ne feledjük, hogy abban az évben már jogosultak vagyunk a nagyobb számú szabadságra, amelyik évben az adott életkort betöltjük, akkor is, ha december 31-én van a születésnapunk!

A gyermek utáni pótszabadságok a következőképpen alakulnak:

• egy tizenhat évesnél fiatalabb gyermek esetén 2 munkanap;
• két gyermek esetén 4 munkanap;
• kettőnél több gyermeke esetén összesen 7 munkanap pótszabadság jár.

A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

Tartósan beteg gyermek esetén a fenti napok mellett még plusz napok járnak: ez a további pótszabadság fogyatékos gyermekenként szintén 2 nap.

Szabadságszámítás menete

Ha megvannak a pontos dátumok (szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja), akkor határozzuk meg, hogy az adott években hány nap alap- és pótszabadságra voltunk jogosultak, majd ezek után ezt időarányosítani kell a fent említett időszakokra.

Példa a számításra:

A Munka Törvénykönyve alapján, amennyiben a számítás eredménye töredéknapra jön ki, akkor a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. A felet elérő töredék napokat felfelé kerekítjük, s kész is a számítás.

Szülés után felhalmozódott szabadság kiadása

A távollét alatt felhalmozódott, valamint az esetlegesen szülés előtt bent ragadt szabadságokat a visszatérést követő és/vagy a fizetés nélküli szabadság megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adnia a munkáltatónak, ez kötelessége. A szabadság pénzben való megváltása kizárólag a munkaviszony megszűnésekor lehetséges. A visszatérés a munkába általában azzal kezdődik, hogy a munkavállalónak kiadják a szülés után felhalmozódott szabadságát. Ezalatt már a magasabb, emelt bért kell részére számfejteni.

Munkába való visszatérés, munkajogi tudnivalók

A kisgyermekkel otthon lévő szülőnek előbb-utóbb letelik a GYES/GYED időszaka, és el kell gondolkodnia a munkába visszatérésen. A gyermek születése után kihívást jelenthet a munkába való visszatérés, hiszen rengeteg jogszabály van, amellyel a szülők csak ekkor szembesülnek.

Munkavégzés az ellátások mellett

A tb ellátások egy része kizárja, más része pedig bizonyos feltételekkel megengedi a munkavégzést az ellátás folyósítása alatt.

• CSED folyósítása alatt keresőtevékenység nem folytatható.
• GYED mellett a gyermek féléves koráig szintén tilos a munkavégzés, ezt követően időbeli korlátozás nélkül lehet dolgozni. Legkorábban a CSED folyósításának lejártát követően lehet keresőtevékenységet folytatni anélkül, hogy le kellene mondani az ellátásokról, azaz a gyermek fél éves kora után.
• GYES esetén a munkavégzés szintén a gyermek féléves korától engedélyezett. Mivel a gyermek már elérte a 2 éves kort, sokan döntenek úgy, hogy az otthon töltött idő után visszatérnek a munka világába, akár teljes munkaidőben is, miközben a GYES-t továbbra is kapják. Ugyanis a gyermekgondozást segítő ellátás mellett korlátlanul lehet munkát végezni, legyen szó munkaviszonyról, vállalkozásról, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyról (pl. megbízási jogviszony).

A fizetés nélküli szabadság megszüntetése és a munkáltató kötelezettségei

A foglalkoztatónak a munkavállaló fizetés nélküli szabadság megszüntetésére irányuló kérelmét mindig el kell fogadnia. Nem utasíthatja el azzal az indokkal, hogy pillanatnyilag nincs felajánlható munkakör. Amennyiben a munkáltató nem válaszol, akkor a 31. napon, a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő első munkanapon a munkavállalónak meg kell jelennie a munkahelyén. Ez akkor is igaz, ha nem kapott beosztást az első munkanapra vonatkozóan. Így a munkavállaló a munkavégzési kötelezettségének eleget tesz, és a munkáltatónak valamit lépnie kell erre. Szabadságot nem adhat arra a napra, mert azt 15 nappal előre jeleznie kellett volna. Így tehát állásidőt kell fizetnie.

A munkáltatót foglalkoztatási kötelezettség terheli a munkaszerződés szerint. Ez vonatkozik a munkakörre is, tehát mivel a munkaviszony nem szűnik meg, amíg az anyuka vagy apuka a gyermekkel otthon van, így főszabály szerint munkáltató köteles ugyanabba a munkakörbe visszahelyezni. A munkavállaló csak akkor köteles másik munkakörbe visszatérni, ha erről a munkáltatóval megállapodott. DE az élet ezt is tudja árnyalni. Például a szülő távolléte alatti átszervezés miatt megszűnhet az adott munkakör. Ilyenkor két verzió lehet:

• Ha az anya, vagy a gyermekét egyedül nevelő apa tér vissza a gyermek hároméves kora előtt, akkor fel kell ajánlani neki egy másik munkakört. A felajánlott másik munkakörnek a dolgozó végzettségének, képességének, gyakorlatának megfelelőnek kell lennie. Ha azt alapos okkal nem fogadja el, akkor felmondással megszüntethető a munkaviszony.
• Ha elmúlt 3 éves a gyermek, akkor nincs állásfelajánlási kötelezettség, a munkakör megszűnésére való hivatkozással felmondhat a munkáltató.

2023. januárjáról újdonság az Mt.-ben, hogy a gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadságról való visszatértést követően a munkáltató a munkakörök megjelölésével tájékoztatja a munkavállalókat: a teljes vagy részmunkaidős, a távmunkavégzésre irányuló, valamint a határozatlan idejű munkaviszony keretében történő foglalkoztatás lehetőségéről. A munkavállaló pedig a fenti tájékoztatás alapján kérheti munkaszerződése módosítását. A munkavállaló ezen kérelmét írásban kell indokolja, továbbá megjelöli a változtatás időpontját, melyre a munkáltató 15 napon belül írásban nyilatkozik. A kérelem elutasítását a munkáltató köteles megindokolni. A kérelem jogellenes elutasítása vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja.

Jó tudni a visszatérő munkavállalónak

• Részmunkaidő: A gyermek négy éves koráig a munkavállaló kérésére a munkáltató köteles az általános napi munkaidő felére szóló részmunkaidőre módosítani a szerződést. Ezt annak árán is meg kell tennie, ha emiatt fel kell vennie még egy négyórás munkavállalót, vagy ha át kell szerveznie a munkavégzést. A 4 órás, megfelezett munkaidő valóban a dolgozó kérésén múlik, de ennek emelése 6 órára már a munkáltatóval közös döntés eredménye lehet.
• Munkabér módosítása: Ennek alapjául a visszatérő munkavállaló azonos munkakörű munkavállalók részére a távollét ideje alatt adott átlagos éves béremelés mértékét veszik figyelembe. Ha nem volt ilyen munkavállaló, akkor a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó.
• Munkavégzési hely és munkarend módosítása: 2023-ban bevezetett újdonság, hogy a gyermek nyolcéves koráig kérhető majd a munkavégzési hely, valamint a munkarend módosítása, továbbá távmunkát is igényelhetnek a szülők, amit csak kellő indoklással utasíthat el a foglalkoztató.

Felmondás GYED/GYES után

Megnézzük mi történik abban az esetben, ha a munkavállaló vagy ha a munkáltató mond fel, egyáltalán milyen esetekben lehetséges mindez. Első lépésként azonban tisztázzuk, hogy mi is az a felmondási tilalom hiszen rengeteg kérdés övezi a témát.

Felmondási tilalom

A felmondási tilalom azt jelenti, hogy pl. a várandós vagy az éppen a gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő kismama munkaviszonya nem szüntethető meg. Ezen kívül a felmondási tilalom nem az ellátásokhoz kapcsolódó védelem, hanem meghatározott, nevesített tartamokhoz, élethelyzetekhez köthető:

• a várandósság,
• a szülési szabadság,
• az apasági szabadság,
• a szülői szabadság,
• a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt.

Tehát nem csak a „kismamát” védi minden esetben és nem kell, hogy valamilyen ellátást (CSED, GYED, GYES) folyósítsanak az érintett számára. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert egy olyan munkavállalónak, aki ugyan jogosult GYED-re, folyósítják is neki, de nem vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot, bizonyos indokokkal fel tud mondani a munkáltatója! Méghozzá jogszerűen. Továbbá a munkavállaló jogosult az Mt. által védett tartamok alatt is felmondással élni, és a közös megegyezésre is lehetősége van a feleknek. A felmondási tilalom csak a munkáltatóra vonatkozik.

Gyakori kérdések a felmondási tilalom témakörében

• Felmondási védelem a szülési szabadság és a gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság alatt: Igen. Továbbra is abszolút védettséget élvez a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság igénybevétele alatt egy munkavállaló, tehát továbbra is tilos munkáltatói felmondást közölni, ha egy anyuka vagy apuka otthon gondozza a gyermekét.
• Felmondási védelem a fizetés nélküli szabadság megszüntetése után: A fizetés nélküli szabadság megszüntetésével vagy megszűnésével az abszolút felmondási védelem sem jár többé, azaz adott esetben felmondhatnak munkavállalónak munkáltatói felmondással.

Felmondás GYES után a munkavállaló részéről

Amennyiben a szülő visszamegy dolgozni és ezt követően felmond, akkor a munkaszerződésében meghatározott felmondási ideje érvényesül. Ez alatt a felmondási idő alatt, melyet le kel dolgoznia, a szabadsága kiadható. A ki nem adott szabadságot pedig meg kell váltania a munkáltatónak. Továbbá, ha a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a munkaviszonyát felmondással megszüntetheti a munkavállaló, akkor a „régi” munkahelyen a fizetés nélküli szabadság alatti felmondási időt nem kell letöltenie a munkavállalónak (Hiszen fizetés nélküli szabadságon van).

tags: #apa #gyed #szabadsag