A méh egy körte alakú szerv, melynek hossza körülbelül 7-8 cm, és két részből áll: a méhtestből és a méhnyakból. A méhnyak - más néven méhszáj - a méhtesttől a hüvelyhez csatlakozik, alsó harmada „belóg” a hüvelybe, ezt a részt nevezzük portiónak. Normális esetben a méhszáj külső felszínét el nem szarusodó laphám borítja. A méhnyak vaskos, rugalmas falú, igen keskeny csatornával rendelkezik, melynek belső felszínét hengerhám borítja, ami nagy mennyiségben termel sűrű nyákot.
A méhszájseb kifejezés a köznyelvben elterjedt gyűjtőneve a méhszájon található elváltozásoknak. Az elváltozás lényege, hogy a méhnyak csatornáját borító hengerhám és a laphám határa, ami általában a nyakcsatorna nyílásánál található, a felszín irányába húzódik, vagyis a hengerhám a méhszáj felszínére terjed. A szülések vagy akár a korábbi hüvelyi műtétek során a méhnyak sérülhet, emiatt záró funkciója nem lesz tökéletes. Ez a méhnyakban található hengerhámot 1-3 cm-es szakaszon érintkezésre késztetheti a hüvelyváladékkal, ami állandó, bő nyáktermelésre készteti. A beteg sokszor tűrhetetlenségig fokozódó folyásról panaszkodik. Ezt nevezzük méhszájrepedésnek vagy méhszájsebnek, mely műtéttel kezelhető. Fontos hangsúlyozni, hogy amennyiben az ectropium nem okoz panaszt, nem szükséges kezelni, tulajdonképpen nem betegség, hanem állapot és még csak kórosnak sem igazán mondható, hiszen igen gyakori a fiatalok között.

Miért van szükség méhszájseb műtétre?
A méhnyakrák a nők második leggyakoribb onkológiai megbetegedése. Nőgyógyászati vizsgálat során speciális nagyítóval, illetve kenetvizsgálattal észrevehető a méhnyakon bekövetkezett sejtelváltozás. Cytológiai (mikroszkóppal látható sejtelváltozás) és kolposzkópos (méhszájtükrözés) eltérés jelenhet meg a méh hüvelyi felszínén vagy a nyakcsatornában, amelyből később rosszindulatú folyamat alakulhat ki. Ezek az elváltozások az éves nőgyógyászati rákszűrés során felismerhetőek (kóros hámelváltozások, atypia, „0” stádiumú méhnyakrák).
A HPV (azaz a humán papilloma vírus) egy olyan vírus, mellyel életünk során többször is megfertőződhetünk, és ami jellemzően szexuális úton terjed. A nők körülbelül 80%-a legalább egyszer megfertőződik élete során. Amikor a HPV a szervezetünkbe kerül, az immunrendszerünk felveszi vele a harcot. A HPV lokálisan, a méhnyakon okoz fertőzést, mely a konizáció során eltávolításra kerül. Magas rizikójú HPV fertőzések kóros hámelváltozáshoz, kontrollálatlan sejtosztódáshoz, majd hosszú évek után méhnyakrák kialakulásához vezethetnek. A méhnyakrák szűrésének célja a rák megelőző kóros hámelváltozások időben történő észlelése. A méhnyakrák szűrése során kapott kóros citológiai lelet esetén indokolt lehet a beteg terület eltávolítása.
A méhszájseb kezelésére szolgáló műtéti eljárások
A méhnyak daganatos, illetve daganatmegelőző, valamint egyes nem daganatos betegségeinek (pl. krónikus gyulladás) hüvelyen keresztül történő műtéti gyógyítása a konizáció, vagy kúpkimetszés. Ez részleges, míg amputáció esetében a szövetállomány teljes eltávolításával jár. Kórosan elfajult hám (diszplázia - rákmegelőző állapot), az alaphártyát át nem törő tumor esetén kórmegállapító, egyben gyógyító eljárás a konizáció / kúpkimetszés vagyis kúpbiopszia. Így a betegség pontos szövettani diagnózisa megadható, azaz hogy milyen elváltozást okozott a HPV vírus.
Konizáció (kúpkimetszés)
A méhnyakrák szűrés során észlelt kóros rákszűrési (cytológiai) és/vagy méhszáj tükrözési (kolposzkópia) leletek esetén egyértelműen tisztázza, hogy az elváltozás jó- vagy rosszindulatú-e. A beavatkozás nemcsak diagnosztikus, hanem bizonyos esetekben terápiás megoldást is jelent: pl. „0” stádiumú méhnyakrák (azaz nagyon kis kiterjedésű daganat) esetén, fiatal nőknél ezzel a műtéttel a daganat eltávolításra kerül, így a kezelés befejeződött.
A konizáció típusai:
- Hidegkéses konizáció: Szikével kúpszerű részt (conus) távolítunk el a méhnyakból, melyet szövettani feldolgozásra elküldünk. Az így eltávolított anyagot kórszövettani vizsgálatára küldjük. A kúp kimetszése után, a nyakcsatornába egy gumicsövet (draint) helyezünk, majd a méhnyakon keletkezett sebet felszívódó varróanyaggal összevarrjuk, így varratszedés nem szükséges. Előbbinél a sebet öltésekkel kell ellátni, emiatt a kórházi tartózkodás hosszabb, akár 3-4 napot is igénybe vehet.
- Elektromos kacs kimetszés (LEEP, loop conisatio, LLETZ): Az elváltozás egy magas frekvenciájú elektromos égető kaccsal/hurokkal is kimetszhető. A rádióhullámú sugárzás energiáját felhasználva sejtvaporizációt (sejtelpárologtatást) hozunk létre a szükséges méretű és formájú wolframkacs vonalában, és ezzel kimetsszük a kóros elváltozást. Az eljárás előnye a hideg kés technikával szemben, hogy vágás közben rögtön vérzést is csillapít, így nincs szükség varratokra, később varratszedésre és egynapos sebészet keretében is végezhető. Az eljárás jellegénél fogva a környező szövetekben csupán minimális hőkárosodást okoz, ezért egyrészt a sebgyógyulás gyorsabbá válik, másrészt, a szövettani vizsgálatra kitűnően alkalmas, éles szélű, nem hőkárosodott, kónusz alakú minta nyerhető a méhszáj szöveti állományából. Ez a műtéti módszer a sebszél felőli hámosodással, hegesedés nélküli gyógyulást eredményez.

A beavatkozást altatásban, vagy spinalis (gerincközeli) érzéstelenítésben végezzük. A beteg a műtét alatt a nőgyógyászati vizsgálattal megegyező pózban helyezkedik el. A méhnyakhoz a hüvely felől jutunk, így hasi metszés nem történik, a külső nemi szerveken sem lesz semmilyen változás. Az operáció nyoma a méhnyakon csak nőgyógyászati vizsgálat során látható. Az esetek egy részében egyidejűleg a méh üregéből a méhnyálkahártyát is lekaparjuk (curettage) szövettani vizsgálat céljából.
Méhszájplasztika
Amennyiben a méhszáj struktúrájának helyreállítása a cél, rehabilitációs méhszájplasztika végzendő. A méhszájplasztika célja a méhnyak szerzett anatómiai elváltozásának helyreállítása. A műtét lényege a méhszájrepedés széleinek felfrissítése, majd a sebszélek egyesítése öltésekkel. A szülések következtében kialakult méhszáj sérülhet. Nem megfelelően gyógyult, vagy el nem látott repedések következtében az eredetileg pontszerű, néhány mm-es méhszájnyílás kitágul. A méhnyak, vagy méhszájrepedés általában szülések kapcsán, esetleg terhesség megszakítás során alakulhat ki. A műtét technikailag hasonlít a konizációra, azonban célja nem a szövettani mintavétel, hanem az eredeti, normál méhszáj rekonstrukciója. Körülbelül 15 perces műtétet általában altatásban végezzük. Felszívódó varratokat helyezünk be vérzéscsillapítási célból, illetve egy ideiglenes csövecskét, amely a vérzést kivezeti. A csövet egy-két nap után távolítjuk el.
A műtét utáni felépülés és teendők
Amikor a műtét után felébred, előfordulhat, hogy van egy katéter a hólyagjában, és/vagy tampont helyeztek a hüvelyébe a vérzés elkerülése érdekében. Kezelőorvosa határozza meg, hogy ezeknek mennyi ideig kell a helyükön maradniuk. E nagy műtétet követően némi fájdalmat vagy kellemetlenséget tapasztalhat az ágyékban, a hüvelyben és az alhasban. A fájdalomnak minden héten fokozatosan csökkennie kell. Több hétbe telhet, amíg a fájdalom teljesen elmúlik. Fájdalomcsillapítót fog kapni, hogy könnyebb legyen azt elviselnie.
Normális, ha a műtét után hüvelyi vérzés lép fel. Eleinte a vér élénkvörös lehet. Később ez általában sötétebb vöröses barnára változik. Ahogy a vérzés csökken, krémes, színes, néha szürkés-fehér folyást észlelhet, amely további 6-8 hétig tarthat. Ez a váladék annak köszönhető, hogy a hüvelyben lévő varratok feloldódnak. Bizonyos esetekben a műtétet követő 5-10. nap között, a közepes menstruációs vérzésnél kevesebb, szivárgó vérzés észlelhető, amely szintén a sebgyógyulás jelensége lehet.
A sebet az optimális sebgyógyulás érdekében tisztán és szárazon kell tartani. A sebet minden vizelet- és székletürítés után zuhannyal le kell mosni. Ügyeljen rá, hogy a vízsugár a hüvelyben lévő varratokat is elérje. Naponta 1x a piros fertőtlenítő oldattal kezelje át a varratokat fültisztító pálca segítségével. A fertőtlenítést a hüvelyi varratok felől kezdje és fokozatosan haladjon a végbél felé. Ne kenjen, fújjon egyéb sebkezelő szert, ne használjon lézert és egyéb eszközt.
A mélyvénás trombózis kialakulásának kockázata megnő, ha Ön hosszabb ideig nem aktív. Ennek minimalizálása érdekében kaphat vérhígító injekciót és kompressziós harisnyát. Amíg ágyban fekszik, próbáljon meg egyszerű gyakorlatokat végezni, például körkörös mozdulatokkal mozgassa a bokáját, és óránként néhányszor hajlítsa és egyenesítse ki a lábát. Kerülje a láb keresztezését. Sétáljon kényelmes tempóban. Kezdje azzal, hogy a műtétet követő napon sétáljon ki a kórházi szobából. Miután hazaengedték, folytassa a napi sétákat eleinte az otthonában, majd 2-3 hét múlva a szabadban.
Műtét utáni teendők és korlátozások
| Teendő/Tevékenység | Javasolt időtartam/Korlátozás | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Pihenés | Kb. 1-2 hét otthon | A gyógyulás és a felépülés érdekében |
| Könnyű séta | Műtétet követő naptól folyamatosan | A trombózis megelőzésére és az erőnlét visszaszerzésére |
| Nehéz tárgy emelése | Legalább 6 hétig kerülendő (max. 1-2 kg) | Megakadályozza a süllyedések vagy inkontinencia megismétlődését |
| Szexuális élet | Legalább 6 hétig kerülendő | A hüvelyben lévő varratok sérülésének elkerülése, gyulladás megelőzése |
| Tamponhasználat, hüvelyöblítés, ülőfürdő | Legalább 6 hétig kerülendő | Fertőzésveszély elkerülése |
| Vezetés | Általános útmutatóként 1-2 hétig kerülendő | Ha nyugtató fájdalomcsillapítót szed, vagy nem biztos a vészleállításban |
| Munkába való visszatérés | Kb. 6 hét után | Függ a műtéttől és a munka típusától; javasolt a rövidített munkahét vagy könnyű feladatok |
| Aktív torna, erőnléti edzés | Legalább 6 hétig kerülendő, implantátum esetén 6-8 hét | Nyomást gyakorol a műtött területre, megakadályozhatja a megfelelő gyógyulást |
A székrekedés gyakori probléma a műtét után. Fontos, hogy kerülje a túlzott megerőltetést a székletürítés során. Próbáljon sok gyümölcsöt és rostot enni, és igyon sok folyadékot, hogy a széklet puha maradjon. Egyes nők a műtét után égő vagy lüktető fájdalmat tapasztalnak a végbélben. Lezuhanyozhat, amint késznek érzi magát, sokan zuhanyoznak a műtétet követő napon. Kerülje el a műtéti terület hosszan tartó áztatását. Javasoljuk, hogy a műtét előtt hagyja el a dohánytermékek használatát, és a műtét után ne kezdje újra a dohányzást. Mindenki más ütemben gyógyul. Fontos, hogy hallgasson a testére, és szánjon időt a pihenésre. Ne próbálja túlságosan erőltetni magát.
Fontos hangsúlyozni, hogy a legnagyobb gondosság és körültekintés mellett is az operáció után előfordulhatnak szövődmények. Korai szövődményként utóvérzés, gyulladás fordulhat elő, de ezek kezelhetők. A nyakcsatornába helyezett csőnek az a feladata, hogy megakadályozza a nyakcsatorna összetapadását. Amennyiben a nyakcsatorna összetapad, úgy a menstruációs vérzés nem tud szabadon ürülni, fájdalmas alhasi görcsök jelentkeznek. Ez a méhszáj tágításával gyógyítható. Ha a szövettani leletben az elváltozást nem sikerült az épben eltávolítani, vagy arról a szövettani vizsgálat nem tud megbízhatóan nyilatkozni, akkor a szövettani elváltozás súlyosságától függően szoros cytologiai kontroll, vagy ismételt műtét végzése indokolt.
Terhesség a méhszájseb műtét után
A méhszájseb műtétek következtében a méhnyak kissé vékonyabbá válhat, ami nem feltétlenül jelent komplikációt, de fokozott odafigyelést igényel terhesség során. Ha a páciens a műtét után terhességet vállal, a terhesgondozás során gyakoribb ellenőrzést igényel. A méhnyak amputációt követően a terhesség során méhnyakzáró műtét indokolt lehet. Ezen műtétek következtében kialakult hegesedés miatt következő terhességnél gyakori a császármetszés, hüvelyi szülés során pedig a méhszáj sérülhet, ami miatt később méhszáj-plasztikára lehet szükség.
Méhnyak elégtelenség és cerclage műtét
A szülések vagy akár a korábbi hüvelyi műtétek során a méhnyak sérülhet, emiatt záró funkciója nem lesz tökéletes. Leggyakrabban a már többször szült nők vizsgálata során észleljük a méhnyak berepedezettségét, amely akár panaszokat is okozhat. Ez az állapot méhnyak elégtelenséget eredményezhet, ami megnöveli a vetélés vagy koraszülés kockázatát.
A méhnyak elégtelenséget ma Magyarországon legtöbb kórházban a cerclage (ejtsd: szerklázs) műtéttel oldják meg. Profilaktikusnak (megelőzőnek) nevezzük a méhnyakzárást (cerclage műtétet), ha azt terhesség alatt, még a belső méhszáj megnyílása előtt végezzük. Terápiás célból végzett cerclage műtétről akkor beszélünk, amikor a terhes méh nyakcsatornája nyitott, a belső méhszáj tátong, sokszor a magzatburok a nyitott méhszájon keresztül előboltosul. Még olyan esetekben is van remény, amikor több ujjnyira kinyílt a méhszáj és feltárásnál a burok a hüvelybe boltosul. A műtét feltételei és a műtéti előkészítés teljes mértékben megegyeznek a profilaktikusan végzett beavatkozásokéval.
A cerclage műtét menete és feltételei:
Ha észlelik a méhnyak nagyfokú megrövidülését, vagy a méhszáj idő előtti nyílását, a kismamát azonnal ágynyugalomba kell helyezni. Ha lehet, akkor az ágyon fekvő kismama láb felőli végén az ágyat körülbelül 10 cm-rel meg kell emelni. Ezáltal a méhnyak tehermentesül. Méhizom lazító (tokolitikum) gyógyszereket kell kapnia, valamint antibiotikum kezelést kell kezdeni, és elkezdődhet a magzati tüdő érlelése, az ún. szteroid profilaxis. Közben egy hüvelyváladék tenyésztést és egy laborvizsgálatot kell indítani (teljes vérkép, és CRP, esetleg prokalcitonin vizsgálatok). Ha minden körülmény adott (nincs fertőzés, negatív gyulladásos paraméterek, szteroid profilaxis után 48 órával), el lehet végezni a méhnyakzáró műtétet. Leggyakrabban használt technika az ún McDonald-féle cerclage, melyet 1957-ben publikáltak elsőként. A műtétet altatásban végzik.

A cerclage műtét kockázatai:
Sajnos, ez a beavatkozás sem mentes a kockázatoktól, görcsöket és méhösszehúzódásokat okozhat, valamint megnőhet a fertőzésveszély is. Beindulhat a vajúdás, és koraszülés vagy akár a magzat elvesztése is bekövetkezhet, ha a műtét közben a burok megreped. A túlfeszített, vagy rosszul megválasztott varróanyag annyira bevághat, hogy a méhnyakban vágott sérülések (lacerációk), vagy elhalás alakulhat ki.
Egy 30 éves harmadszor terhes várandós jelentkezett terhesgondozásra, akinek az előzményben egy 20 hetes középidős vetélése, valamint egy 24. hétre született súlyos koraszülése volt méhszáj elégtelensége miatt. Újabb terhességénél számítani lehetett az ismétlődésre. A 18. héten cerclage műtéthez készítették elő, és mire a műtétre sor kerülhetett volna, már 3 ujjnyira (6 cm-re) nyitott méhszájat zártak be. A terhességet így tovább tudta viselni a kismama. A 37. héten távolították el a záró fonalat és végül a 39. héten szült egy egészséges kislányt, a burokrepedés után 30 perccel.
Fontos tudnivalók terhesség előtt és alatt
A műtét utána méhszáj kissé vékonyabb, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy komplikáció lép majd fel. Több pihenésre lesz szüksége, mint a korábbi terhessége alatt, és fokozottabb orvosi kontroll lesz, de ne aggódjon, alapos odafigyeléssel nem lesz gond a conisatio miatt. A legkisebb problémára is sok-sok pihenéssel kell reagálni, de önmagában az, hogy a babát emelgeti nem okoz gondot, amennyiben orvosilag nincs elrendelt pihenés. Fontos, hogy hallgasson a testére, és szánjon időt a pihenésre. Ne próbálja túlságosan erőltetni magát.
A HPV (humán papilloma vírus) egy olyan vírus, mellyel életünk során többször is megfertőződhetünk, és ami jellemzően szexuális úton terjed. A nők körülbelül 80%-a legalább egyszer megfertőződik élete során. Amikor a HPV a szervezetünkbe kerül, az immunrendszerünk felveszi vele a harcot. A HPV lokálisan, a méhnyakon okoz fertőzést, mely a konizáció során eltávolításra kerül. A szervezetünk gyengén emlékszik csak a vírusra, nem termel elegendő ellenanyagot ellene, mely egy következő fertőzéstől megvédené.
A műtét utáni második napon, amennyiben szövődmény nem jelentkezett, a beteg otthonába bocsátható. A gyulladásos megbetegedés elkerülése céljából, legalább 6 hétig tartózkodni kell a szexuális élettől. A műtétet követően 6 héttel kell ismételten jelentkeznie kezelőorvosánál. Ekkor nőgyógyászati kontrollvizsgálat elvégzésére van szükség. Ez nagyon fontos, hiszen a további teendők felől is ekkor kell dönteni.
tags: #mehszajseb #mutet #utan #terhesseg