Méhpolipok a változókorban: Tünetek, diagnózis és kezelési lehetőségek

A méhpolip, más néven endometriális polip, a méh belső felszínén kialakuló jóindulatú kinövés, amely a nyálkahártyából indul ki. Bár sokszor tünetmentes, előfordulhat, hogy kellemetlen panaszokat vagy akár meddőséget okoz. A méhpolip a méhnyálkahártya kóros burjánzása, amely lehet kerek vagy ovális, néhány millimétertől akár több centiméterig terjedő méretű. Előfordulhat egy vagy egyszerre akár több polip is a méhüregben, széles alappal (sessilis) vagy vékony nyéllel (pedunculált) kapcsolódhat a méh falához.

Mi a méhpolip?

A méhpolip (vagy endometriális polipok) a méhen belül kialakuló rendellenes kinövést jelenti. A méhnek három szövettani rétege van, melyből a legbelső az endometrium. Ez a nyálkahártyához hasonló, vérbő szövet a menstruációs ciklus első felében folyamatosan növekszik sejtosztódás révén, majd átalakul és végül menstruáció formájában távozik. Az endometriumba ágyazódik be a petesejt is. Ugyanebből a rétegből alakul ki a méhpolip is az endometriális sejtek lokális, helyi burjánzása révén. A méhpolip a nyálkahártyához egy vékony szárral vagy egy széles alappal kapcsolódik, és befelé, a méh ürege felé nyúl. Mirigyeket, kötőszövetet és vérereket is tartalmazhat. Lehet kerek vagy ovális, mérete pedig a néhány millimétertől (szezámmag nagyságú) néhány centiméterig (golflabda nagyságú) vagy annál nagyobbakig is terjedhet.

A méhpolip kialakulásának okai

Sajnos a méhpolip pontos okát még nem tudjuk, de kialakulásában központi szerepe lehet az ösztrogén nevű hormonnak. Ez a hormon irányítja a menstruációs ciklust is és stimulálja az endometrium felépülését menstruáció után. Az ösztrogén túlsúlya fokozza a sejtek szaporodását, a progeszteron csökkent hatása pedig gyengíti a természetes szabályozó mechanizmusokat. Gyulladásos folyamatok, genetikai tényezők és érrendszeri változások is hozzájárulhatnak a kialakuláshoz.

Az endometriumpolip kialakulásának kockázati tényezői közé tartozik az endogén ösztrogén és az exogén ösztrogén fokozott adagolása. Ilyen gyakori gyógyszer például a tamoxifén. Hasonlóképpen azt találták, hogy a hormonpótló kezelést (HRT) kapó posztmenopauzás nőknél is magasabb az endometriumpolipok előfordulása. Ennek oka lehet az endometrium ösztrogén általi folyamatos stimulálása. Az elhízás fokozott endogén ösztrogéntermeléssel jár együtt az aromatáz (ösztrogénátalakító) enzim megnövekedett szintjén keresztül, amely a zsírban lévő androgéneket ösztrogénné alakítja. Az endometrium polipképződése az endometrium helyi, krónikus gyulladásának eredménye is lehet.

A méhpolip egyik fő előrejelzője az életkor. Ritkán érinti a 20 év alattiakat, inkább idősödve a 40-es és 50-es korosztályban a legvalószínűbb a menopauza közeledtével. Bár bármely életkorban megjelenhet, a 40-50 éves korosztályban, illetve a menopauza idején a leggyakoribb. Ritka a 20 év alatti nőknél, de előfordulhat akár csecsemőkorban is.

Tünetek és diagnózis

Fontos tudni, hogy a méhpolip sok esetben egyáltalán nem okoz tüneteket. A legtöbb nő nincs is tisztában vele, hogy van a méhében egy méhpolip, ezt sokszor csak véletlenszerűen veszik észre. Tanulmányok szerint a szövettanilag igazolt polipokkal rendelkező nők 82%-a tünetmentes volt. Ha mégis, akkor a leggyakoribb tünet a rendellenes vérzés.

Rendellenes vérzés

A rendellenes vérzés magában foglalja a menopauza utáni hüvelyi vérzést és a szabálytalan menstruációt. A legtöbb menstruáció négy-hét napig tart. A normális menstruációs ciklusok általában 28 naponta jelentkeznek, de 21 naptól 35 napig is terjedhetnek. Méhpolip esetén sokaknak szabálytalan a menstruációjuk. A kóros méhvérzés az endometrium polipjainak leggyakoribb tünete, mind a pre-, mind a posztmenopauzában járó nők körülbelül 68%-ában fordul elő. A vérzés oka a polipban kialakuló vénás pangás és az ezt követően kialakuló nekrózis. A polipok mérete, a polipok száma és a polip anatómiai elhelyezkedése nem látszik összefüggésben állni a vérzési tünetekkel. A kóros méhvérzés az életkor előrehaladtával növekszik: a premenopauzás nőknél a vérzés 6%-kal kevesebb, mint a posztmenopauzában lévő társaiknál. A kóros méhvérzésre panaszkodó nőknél premenopauzában az esetek 13-50%-ában, posztmenopauzában 30%-ban találunk polipot.

Meddőség

A méhnyálkahártya-polipok meddőséggel társulhatnak. Előfordulásuk elsődleges subfertilitásban 3,8-38,5%, másodlagos meddőségben 1,8-17%. Ezek kombinált eredménye 1,9-24%. Az endometrium polipjai emellett visszatérő beágyazódási zavart (RIF) is okozhatnak. A tényleges ok-okozati összefüggés továbbra is bizonytalan, bár néhány hipotézist felvetettek:

• Mechanikus elzáródás, spermiumok transzportjának akadályozása nyakcsatornánál vagy a petevezetőknél.
• Embrióbeágyazódás akadályozása a polip fizikai jelenléte miatt az endometriumban.
• Helyi gyulladás kialakulása, amely szintén megzavarja az embrió beágyazódását.
• Biokémiai hatások, gyulladásos faktorok szintjének megemelkedése (pl. citokinek), amely kiegyensúlyozatlan méhnyálkahártya-működést okoz, így gátolva a beágyazódást.

Polipektómia (a polip(ok) eltávolítása) után a terhességi arány kétszeresre növekedett az intrauterin inszeminált betegeknél.

Egyéb tünetek

A nagyméretű méhpolip tompa fájdalmat is okozhat a hasban vagy a hát alsó részén, hasonlóan a menstruációs görcsökhöz. Alhasi fájdalom vagy szerelmi együttlétkor jelentkező vérezgetés illetve fájdalomérzet az aktus közben is előfordulhat.

Diagnosztizálás

A méhpolip diagnosztizálása gyakran ultrahang vizsgálat során történik.

• Hüvelyi ultrahangvizsgálat (TVUS): Az endometriumpolipok kezdeti diagnózisának elsődleges eszköze. Az endometrium polipjai „világosabb” elváltozásként jelennek meg, szabályos kontúrokkal. A képalkotás a menstruációs ciklus 10. napja előtt - a menzesz után - a legjobb, amikor a méhnyálkahártya a legvékonyabb, a hamis pozitív és hamis negatív eredmények minimalizálása érdekében.
• Color-flow vagy power-Doppler: Javíthatja a TVUS diagnosztikai képességét. Megmutathatja az endometriumpolipokra jellemző szinguláris ellátó eret.
• Sóoldatos infúziós szonográfia (SIS): Növeli a kontrasztot a méhnyálkahártya-üreg és a polip között, amely lehetővé teszi a méret, elhelyezkedés és egyéb jellemzők pontosítását. A SIS-nek megvan az az előnye is, hogy a méh üregét is értékeli, illetve csökkenti a negatív hiszteroszkópiák számát. A fő hátránya, hogy nem teszi lehetővé a szövettani diagnózist.
• Szövettani diagnózis: Az endometriumpolip diagnózist a patológusnak kell szövettanilag megerősíteni. Ha az orvos rosszindulatú polipokra gyanakszik, endometrium-biopsziát fog javasolni. A biopszia során sebészi úton mintát vesznek a polipból vagy az endometrium szövetéből. A mintát egy patológus mikroszkóp alatt elemzi és megállapítja annak viselkedését. A patológus pontosan meg tudja határozni, hogy jó- vagy rosszindulatú-e az elváltozás, így végleges diagnózist adhat.

A méhpolip rosszindulatú elfajulásának kockázata

A méhpolip általában jóindulatú elváltozás (vagyis nem rákos), és gyakran egyáltalán nem is okoz tüneteket. Aggodalomra azonban nincs ok, a méhpolipok túlnyomó többsége jóindulatú. Tanulmányok szerint a premenopauzában lévő nők között 100-ból 1 esetben rosszindulatú csupán a méhpolip. A posztmenopauzában lévő nőknél valamivel magasabb, kb. 5%-os a rosszindulatúság aránya. Ezek alapján felmérhető a hölgyek egyéni kockázata. Fontos tudni azt is, hogy habár nagyon kicsi az esélye, a jóindulatú méhpolip is idővel rosszindulatúvá válhat. Emiatt minden esetben követni kell a jóindulatú elváltozásokat is képalkotó vizsgálatokkal.

A tamoxifen nevű, mellrák elleni gyógyszer növelheti az esélyét annak, hogy a méhpolip rosszindulatúvá váljon. A policisztás ovárium szindróma (PCOS) a méhtestrák fokozott kockázatával is járhat, bár ez a kockázat jellemzően alacsony. A polipok nagyon kis része, körülbelül 1%-a mutat hiperpláziát vagy rosszindulatú átalakulást. A leggyakoribb rákaltípusok az endometrioid és a szerózus adenokarcinóma. A rosszindulatú daganat kialakulásának kockázata a következő tényezőkhöz kapcsolódik:

• Tünetek
• Életkor
• Elhízás
• Magas vérnyomás
• A polip mérete
• A tamoxifén és a HRT alkalmazása

A méhnyálkahártya-polip diagnózis mellett fokozott daganatkockázattal jár, ha az érintett hölgynek hüvelyi vérzése van és/vagy posztmenopauzában van. Az endometriumpolipban a malignus transzformáció előfordulása az életkor előrehaladtával növekszik. Az elhízás a rosszindulatú daganatok másik kockázati tényezője, és amint arra korábban a polipok etiológiáját ismertetve utaltunk, a túlzott ösztrogénhatáson keresztül vezethet polip kialakulásához és annak rosszindulatú elfajulásához. A magas vérnyomás azért kockázati tényező, mert a magas vérnyomásban szenvedő betegek többségének megnövekedett a testtömegindexe (magasabb a testzsírszázalékuk). A polipok mérete releváns lehet, úgy gondolják, hogy a 15 mm-nél nagyobbak vezetnek inkább rosszindulatú átalakuláshoz (más tanulmány nem talált ilyen kapcsolatot). A tamoxifén és a hormonpótló kezelés szintén szerepet játszhat az endometrium polipjainak rosszindulatú átalakulásában.

Kezelési lehetőségek

A méhpolip kezelését meghatározza a méhpolip mérete, elhelyezkedése, hogy okoz-e tüneteket, valamint, hogy milyen életkorú és milyen egyéb rizikófaktorú az érintett hölgy. Az endometrium polipjainak kezelése a tünetektől, a rosszindulatú daganat kockázatától és a termékenységi problémáktól függ.

Ha valaki már túl van a menopauzán, és egy vagy több, bármilyen méretű polipja van, ami rendellenes vérzést okoz, akkor javasolhatják azok eltávolítását. A menopauza előtt pedig az a kérdés, hogy szeretne-e még gyermeket az illető. A méhpolip ugyanis hátrányosan tudja befolyásolni a teherbeesési képességet és vetéléshez vezethet.

Megfigyelés és várakozás

Általában akkor választják ezt a stratégiát, ha az illető még a reproduktív korban van, és a méhpolip nem okoz tüneteket. Ez azt jelenti, hogy nem kezelik az elváltozást, hanem szorosabb szakorvosi vizsgálatokkal követik. A tünetmentes polipok néha maguktól, orvosi beavatkozás nélkül is zsugorodnak vagy megszűnnek. A kis tünetmentes polipok spontán megszűnhetnek, ezekben az esetekben a várakozás javasolt. A meddőségben szenvedő nők zöménél műtéti beavatkozásra van szükség.

Gyógyszeres kezelés

Tüneteket okozó esetben gyógyszereket is javasolhatnak azok enyhítésére. A gyógyszeres kezelés célja, hogy egyensúlyban tartsa a hormonokat. Erre a célra olyan gyógyszerket javasolhatnak, mint például a progesztinek vagy a gonadotropin felszabadító hormon agonisták. A hiszteroszkópos műtét utáni progeszteronhormon-terápiáról biztató klinikai hatásokról tudunk az endometriumpolipok kezelésében, mivel bebizonyosodott, hogy hatékonyan megakadályozza az endometriumpolipok ismételt kialakulását. A levonorgestrel (progeszteron) tartalmú méhen belüli eszköz az endometriumpolipok és a hyperplasia megelőzésére használatos az ösztrogénpótló és tamoxifén terápiában részesülő nőknél.

Műtéti kezelés

A kezelés leggyakrabban műtéti úton, méhkaparás vagy méhtükrözés, hiszteroszkópia segítségével történik.

• Hiszteroszkópia (méhtükrözés): A legpontosabb műtéti kezelés. A legtöbb esetben a méhpolip hiszteroszkópos úton kerül eltávolításra. A hiszteroszkópos polipektómiát hüvelyi úton végzik. A méhnyak kitágítását követően egy vékony, megvilágított csövet vezetnek be a méhnyakon keresztül a méhbe. A polipot elektrosebészeti dróthurokkal távolítják el. A méhpolip eltávolítása ambuláns eljárás, rövid időt vesz csak igénybe. Az endometrium bazális rétegének eltávolítása az endometriumpolip eredeténél akadályozza meg a további endometriumpolipok kiújulását. A hiszteroszkópia nagyobb pontossággal rendelkezik, mint más képalkotás, és irányított mintavételt és méhnyálkahártya-polipok eltávolítását is lehetővé teszi. A hiszteroszkópos polipektómiák szövődményei ritkák, a kiújulási arány alacsony.
• Méhnyaktágítás és curettage (kurettázs (méhkaparás)): A méhnyaktágítás és a kurettázs (D&C) még most is szokásos módszer a terápiás listában. Fő probléma lehet ezzel, hogy a polipok nem kerülnek így eltávolításra (hiszen nem célzott a beavatkozás, hanem „vak eljárás”).

A méhpolip eltávolítását követően néhány napig hüvelyi vérzés jelentkezhet, valamint egy-két napig alhasi görcsök, fájdalom is fennállhat. A teljes gyógyulás körülbelül két hétig tart. Ez idő alatt továbbra is előfordulhat, hogy vizes vagy véres folyás jelentkezik, amely folyamatosan csökken, majd teljesen megszűnik. Aktív, menzesznél kevesebb vérzés idejére (1-2 nap) kerülendő az ülőfürdő, a hüvelyöblítés és a nemi élet.

A polipok a műtéti eltávolítás után kiújulhatnak. Éppen ezért rendszeres kontroll vizsgálatokra van szükség, ahol képalkotókkal ellenőrzik a méh állapotát. Sajnos igaz, hogy akinek a családjában gyakori a polip, legyen az bárhol a szervezetben, az sajnos örökölhette ezt a hajlamot.

Természetes kezelési módszerek és életmódváltás

A méhpolip természetes kezelése során sok nő keres természetes megoldásokat a hagyományos orvosi beavatkozások mellett. Ebben a kontextusban érdemes megemlíteni a Hölgyi tea jótékony hatását, melyet számos nő testi-lelki életmódváltás részeként kúraszerűen sikerrel alkalmazott és a gyógyulás eredményéről számolt be. Méhpolip, méhnyaki elváltozások eltűntek a Hölgyi teakeverék orbáncfüves és aranyvesszőfüves változatának alkalmazásának során is. A hormonrendszer, amint az köztudott rendkívül érzékeny. Az étrenden, a mozgáson, a pihenésen kívül talán döntő mértékben a hölgyek gondolati meggyőződései és ezek során kialakuló érzelmi szokásai befolyásolják leginkább. Kevés az a válasz, hogy “a stressz az oka”. A lehetséges lelki ok megértésében a Recall Healing módszer sokat segíthet. Ha van megértés, lesz belátás. Ha ezek megvannak, akkor jön a változás, ami egyértelműen a méhpolip gyógyítását segíti.

tags: #mehszaj #polyp #valtozokorban