A menstruációs rendellenességek okai és típusai

A menstruációs rendellenességek hátterében többnyire hormonális rendellenesség áll, bár ritkábban anatómiai eltérés, fertőzés, daganat is lehet a vérzészavar oka. A menstruációs zavarok többféle elváltozást takarnak, a lehetséges okok függnek attól is, hogy a vérzés időpontjában, rendszerességében, mennyiségében jelentkezik-e eltérés.

Mikor normális a menstruáció?

A havi vérzések kezdetben gyakran rendszertelenek, legtöbb esetben 4-6 hétre jelentkeznek, ez ebben az időszakban normálisnak tekinthető. Az első menstruáció után 1-1,5 évvel azt nevezzük normális menstruációnak, amikor 22-34 napos ciklusokban jelentkezik, nem tart tovább 4-5 napnál, élénkpiros színű, híg, nem alvadékos és nem jár jelentős fájdalommal. A menstruáció átlagosan 12-13 évesen jelentkezik először és 48-50 éves korig tart.

Élettani körülmények között, a szervezetben lezajló hormonális változások eredményeként általában 28 naponta következik be a méhnyálkahártya lelökődése, a menstruáció. Semmilyen aggodalomra nem ad azonban okot, ha a ciklusa valakinek ennél néhány nappal rövidebb, esetleg hosszabb. Élettani hormonális működés állhat a 25 napos, csakúgy mint a 31 napos ciklusok hátterében. Azt is természetesnek tekintjük, ha a ciklus hossza ugyanazon nőnél egy-két napos különbséget mutat. Az élettani hormonális működést bonyolult szabályozó mechanizmus irányítja, melyet számtalan tényező befolyásol. Utazás, stressz, táplálkozási, életmódbeli változások, fizikai aktivitás egyaránt hatással lehetnek a ciklus hosszára.

A két egymást követő menzesz jelentkezése közötti időtartam a ciklus hossza. Élettaninak a 24-38 napos ciklusokat tartjuk 4-7 napos vérzésekkel és 5-80 ml-es vérvesztéssel. Termékeny korban a petefészekben a ciklus 7-21. napján (átlagosan a 14. napon) az érett tüsző megreped (ovuláció). Rendszeres vérzés petérés nélkül is bekövetkezhet.

Mikor kóros a menstruáció?

Kórosnak tekintjük a menstruációs vérzést, ha a normális 4-5 napos időtartamtól rövidebb vagy hosszabb ideig tart, túl rövid vagy túl hosszú időszakok elteltével jelentkezik a 22-34 napos ciklushosszhoz képest, rendszertelen, a normális időben jelentkező menzesz elmúltával vagy éppen a menstruáció jelentkezése előtt is jelentkezik, fokozott görcsös fájdalommal jár, a menstruációs vér alvadékos, a normálistól eltérő színű. A tinédzserkorban rendszertelenül jelentkező menzesz még nem tekinthető kórosnak, csak akkor szükséges orvoshoz fordulni, ha túl bőséges vagy túl hosszú ideig tart.

A 21 napnál gyakrabban, vagy 35 napnál ritkábban jelentkező menses viszont kórosnak tekinthető. A túl gyakori vérzés hátterében gyakran áll szervi elváltozás (gyulladás, petefészek ciszta, daganat) vagy hormonális egyensúlyzavar, emellett a fokozott vérvesztés önmagában is veszélyes és további szövődmények forrása lehet. A túl ritka havivérzés hátterében legtöbbször a hormonális tengely nem kielégítő működése áll.

A menstruációs zavarok típusai és gyakori okai

A menstruációs zavaroknak több típusa van, melyeket a gyakoriság, a vérzés mennyisége és a fájdalom alapján különíthetünk el.

1. A menstruáció gyakorisága alapján

• Vérzéskimaradás (amenorrhea): Amenorrheának nevezzük azt az állapotot, amikor egy nő nem menstruál. Primer amenorrheáról akkor beszélünk, ha egy 16 éves lánynak még soha nem volt menstruációja. Ennek hátterében általában genetikai vagy anatómiai eltérés áll. Szekunder amenorrheának nevezzük azt az állapotot, amikor egy nő korábban már menstruált, de több mint három hónapja nincs vérzése. Leggyakrabban a hormonháztartás felborulása okozza.
• Polimenorrhoea: a 22 napnál gyakrabban fellépő menstruáció, amelynek fő oka az ovuláció elmaradása.
• Oligomenorrhoea/raromenorrhoea: ha a menstruáció ritkán, 35-90 naponta jelentkezik. Oka szintén lehet anovuláció vagy hipotalamuszelégtelenség.
• A menstruáció késése: A menstruáció késése mögött számos ok állhat, a terhességtől az életmód miatt bekövetkező változásokig, a hormontermelésben részt vevő szervek vagy a reproduktív szervek érintettségéig.

Egy-egy menstruáció kimaradása előfordulhat teljesen egészséges nőkben is. Ha nem ismétlődik és hátterében kóros elváltozást nem találunk, nem igényel tennivalót. Bizonyos helyzetekben teljesen érthető a vérzés elmaradása: terhesség alatt, szoptatás idején, a változó kor kezdetén. Valódi vérzéshiányról (amenorrhoea) akkor beszélünk, ha három egymást követő menses elmarad, hátterében legtöbbször a hormontermelő rendszer zavara áll. Vérzéskimaradás esetén legelőször terhességre kell gyanakodni, mielőbb célszerű elvégezni a terhességi tesztet.

A menstruációs ciklusra sok tényező van hatással. A táplálkozási zavarok, elégtelen tápanyagbevitel, tápanyaghiány vagy a magas intenzitású testedzés mind megzavarhatják a menstruációs ciklust. Sok stressz éri és nem alszik eleget? A hipotalamusz eredetű amenorrheában szenvedő nők esetén is ellenjavallt a fogamzásgátló tabletták alkalmazása.

2. Ha a menstruációs vér mennyisége rendellenes

• Hypomenorrhoea: az az állapot, amikor megfelelő gyakorisággal lép fel a menzesz, de rendszerint rövid ideig - 1-3 napig - tart csupán, és csak kis mennyiségű vér távozik a szervezetből. Ennek oka lehet például a túl kis méretű méh (uterus hipoplázia), valamint az ovuláció nélküli (anovulációs) ciklusok.
• Hypermenorrhoea/menorrhagia: esetén a menzesz a rendes időben jelentkezik, de a normálisnál hosszabb ideig tart, és a vérveszteség is fokozott, nagymértékű. Okai között említhető a méhben levő mióma, a méhen belüli fogamzásgátló eszköz, a méhnyálkahártya- és petevezeték-gyulladás, a méh rosszindulatú daganata (endometrium-karcinóma), a túlzott mértékű ösztrogéntermelés, valamilyen véralvadási zavar, vesebetegség vagy akár leukémia.

A menstruációs váladék elsősorban méhnyálkahártya szövettörmeléket és vért tartalmaz. A vérzés mennyisége 80-100 ml körüli, azonban pontos megítélése nehézkes, így inkább a vérzéses napok száma, az elhasznált tampon vagy betét mennyisége alapján tudunk következtetni az átlagosnál bővebb vérvesztésre. Ugyancsak kóros kisebb-nagyobb véralvadékok jelenléte. Különösen a hosszabb időn át meglévő bő vérzés gyengeséget, szédülést, vérszegénységet okozhat és mindenképpen kivizsgálást igényel. Átlagosnál bővebb vérzést okozhat a méh izomfalában elhelyezkedő, vagy a méhnyálkahártya felé növő jóindulatú méhizomdaganat, polip, gyulladás, idősebb korban a méhnyálkahártya túlburjánzása. A terhesség elleni védekezés módja befolyásolhatja a vérzés mennyiségét. Hormonális fogamzásgátló szedése mellett a vérzés mennyisége általában csökken, míg méhen belüli fogamzásgátló eszköz (hurok) viselése esetén a korábbinál valamivel bővebb lehet a menses.

3. Ha a menstruáció fájdalmas, görcsökkel jár

Fájdalmas havivérzés (dysmenorrhoea): A nagyon erős görcsökkel, fájdalommal, gyengeséggel járó menstruációt dysmenorrhoeának nevezzük. Hátterében egyeseknél állhatnak teljesen ártalmatlan okok is, de a betegségek kizárása érdekében mindenképp indokolt a nőgyógyászati kivizsgálás.

A menstruációs rendellenességek lehetséges okai

Vérzészavar esetében elsősorban az okot kell megkeresni, és annak megfelelően kezelni a pácienst.

Méhtestet érintő okok

• Fertőzéses okok: endometritis (méhnyálkahártya-gyulladás), cervicitis (méhnyakgyulladás), kismedencei gyulladás (pelvic inflammatory disease - PID).
• Daganatos betegségek: jóindulatú daganatok (mióma, polip), rosszindulatú daganatok (méhnyálkahártya-daganat, méhnyakrák).
• Adenomyosis: Jóindulatú szöveti elváltozás, melyről akkor beszélünk, ha a méhnyálkahártya alsó rétege a méhizomzat rostjai közé terjed.

Méhtesttől független okok

• Hormonkészítmények: hormonális fogamzásgátlás, hormonpótló kezelés okozta menstruációs rendellenességek.
• Ovulációs problémák: PCOS (policisztás ovárium szindróma), magas androgén hormonszinttel járó (hyperandrogén) állapotok, felnőttkorban kezdődő congenitális adrenális hyperplasia, Cushing-szindróma, petefészek-daganat, mellékvese-daganatok.
• Szisztémás betegségek, melyek hatással vannak a hormonrendszer működésére és az ovulációra: hypothyreosis (pajzsmirigy-alulműködés), hyperprolactinaemia (magas prolaktinszinttel járó állapotok), veseelégtelenség, bizonyos májbetegségek.
• Méhnyálkahártya-atrófia (zsugorodás): menopauza, korai petefészek elégtelenség (premature ovarian failure), hypogonadotrop hypogonadizmus.
• Véralvadási zavarok (koagulopathiák): veleszületett rendellenességek (pl. von Willebrand-betegség), szerzett rendellenességek (pl. immuntrombocitopénia).

A menstruációs panaszok hátterében álló okok feltárása komplex vizsgálatokat igényelhet. Ide tartozik a terhességi teszt, hormonvizsgálatok (FSH, LH, ösztradiol, prolaktin, pajzsmirigy panel, tesztoszteron, mellékvesehormonok), valamint képalkotó eljárások, mint az ultrahang és szükség esetén a méhbiopszia vagy hiszteroszkópia.

A menstruációtól független vérzés

Méhvérzésről (metrorrhagia) beszélünk, ha a méhből származó vérzés nem a normális menzesz időpontjában, hanem két ciklus között lép fel, többnyire rendszertelenül. Ekkor - főleg a változókor körül - minden esetben méhkaparást kell végezni, hogy kizárjuk az endometriumrák fennállásának lehetőségét. Ha az kizárható, akkor a rendellenes vérzések kezelésére ösztrogének, fogamzásgátló tabletták, gyulladásgátló szerek szedése, gyógyszerekkel uralhatatlan vérzés esetén méheltávolítás jöhet szóba.

Vérzészavarok kivizsgálása és kezelése

A rendellenes méhvérzés vizsgálati módszerei közül a hiszteroszkópia eredményezi a legpontosabb diagnózist, és kezelési lehetőséget is nyújt együlésben: eltávolíthatóak a kóros képletek (pl. polipok, miómák egy része). Az éber állapotban, fájdalommentesen, magánrendelőben is néhány perc alatt elvégezhető ambuláns méhtükrözés (office hiszteroszkópia) nem igényel műtői körülményeket, kórházi bennfekvést.

A kezelési lehetőségek között szerepel a ciklusszabályozás hormonkészítményekkel, a hormonrendszerre ható nem hormonális gyógyszerekkel, vitaminokkal. Az erős vérzés csillapítására vérzéscsillapítók és nem-szteroid gyulladásgátlók is használhatók. A méhnyakpolipok eltávolítása ambuláns keretek között javasolt. A miómák egy része hatékonyan és biztonságosan kezelhető radiológiai beavatkozás útján, a méhartéria embolizációjával. Műtéti kezelés keretében a méhnyálkahártya eltávolítható, így a későbbi menstruációs vérzések intenzitása csökkenthető. Méheltávolítás más kezelési eljárások sikertelensége esetén jön szóba.

A hormonok testünk talán legerősebb jelzőberendezései. A tünetek feljegyzése és a ciklus nyomon követése segíthet a szabálytalan menstruáció, a hosszú vagy rövid ciklusok, illetve a visszatérő tünetek azonosításában. A menstruációs ciklus és a menstruációs vérzés nem hozza magával alapértelmezetten sem a káoszt, sem a súlyos kellemetlenségeket. Ezek nem részei a női létnek - alapvető részei azonban a női létet körbevevő 21. századnak. Ezért rengetegen vetnek be óriási sikerrel olyan természetes módszereket, amelyek mellékhatások nélkül számolnak le a menstruációs ciklus zavaraival.

tags: #mehnyalkahartya #kimaradt #menses