Magyar állampolgár külföldön született gyermekét Magyarországon is anyakönyveztetni kell.
A hazai anyakönyvezést a fővárosi főjegyző végzi. A kérelemben szerepeltetni kell a szülők házasságkötésének helyét és idejét.
További információ: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala Igazgatási és Hatósági Ügyosztály Anyakönyvi Csoportja, 1052 Budapest, Városház utca 9-11., Levélcím: 1364 Budapest 4.
Az útlevél iránti kérelem benyújtására - külföldön - az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon van lehetőség, melyet a születési anyakönyvi kivonatban szereplő adatokkal megegyezően kell kitölteni.
A kiskorúak, illetve gondnokság alatt állók kérelmét a törvényes képviselő nyújthatja be.
A gyermek állandó lakásának a szülők állandó lakását kell tekinteni, akkor is, ha a gyermek ideiglenesen máshol tartózkodik.
A külföldről hazatérő magyar állampolgár a magyarországi lakóhelyére történt beköltözéstől számított három munkanapon belül köteles a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi és lakcím adatait bejelenteni.
Az adatok nyilvántartásba vételéről a jegyző hatósági igazolványt ad ki (személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány).
A külföldön született gyermek tekintetében a nyilvántartásba történő felvételekor adatait okiratokkal kell igazolnia a törvényes képviselőjének, azaz a hazai anyakönyvi hivatal által kiállított születési anyakönyvi kivonattal.
Amennyiben a szülő a nyilvántartásban külföldön élő magyar állampolgárként szerepel és lakóhelye külföldi cím, akkor a gyermeke külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételére irányuló kérelmét az illetékes külképviseleten nyújthatja be, illetve közvetlenül a Központi Hivatalnál (1094 Budapest, Balázs Béla utca 35. Levelezési cím: 1450 Budapest, Pf.: 81.
A külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételi kérelemnek tartalmaznia kell a polgár személyi adatait (születési családi és utónevét, anyja születési családi és utónevét, születési helyét, születésének időpontját, családi állapotát) külföldi lakóhelyének címét és az állampolgárságát.
A külföldön született gyermek tekintetében a nyilvántartásba történő felvételekor adatait okiratokkal kell igazolnia a törvényes képviselőjének, azaz a hazai anyakönyvi hivatal által kiállított születési anyakönyvi kivonattal.
Amennyiben a gyermek külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételre irányuló kérelmét a kívánt adattartalommal nyújtja be a szülő, nyilvántartásba vételt követően, a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványt Hivatalunk a gyermeknek illetékmentesen küldi meg.
A hatósági igazolvány birtokában a Magyar Köztársaság területén tartózkodási helyet létesíthet.
Alapvetően az 1993. június 30. után született gyermekek megszerzik a német állampolgárságot, ha legalább az egyik szülőjük a születése időpontjában rendelkezik a német állampolgársággal.
Az állampolgárság megszerzése automatikusan jár a születéssel, nem kell külön kérelmet benyújtani.
Ez alól a szabály alól egyetlen fontos kivétel van: Ha a német állampolgárságú szülő saját maga is 1999. december 31. után Németországon kívül született, akkor az ugyancsak külföldön született gyermek csak abban az esetben szerzi meg a német állampolgárságot, ha egy éven belül kérelmezik a születés utólagos anyakönyvezését egy német anyakönyvi hivatalban (StAG törvény 4.§, (4) bek.).
A kérelmet be lehet nyújtani az illetékes német külképviseletnél vagy az illetékes németországi anyakönyvi hivatalnál.
Amennyiben az a gyermek, aki a külföldön születéssel megszerezte a német állampolgárságot, külföldi szülőtől való leszármazás révén automatikusan második (vagy harmadik) állampolgárságot is kapott, ez nem releváns német szempontból.
A nagykorúság elérésekor ebben az esetben nem kell dönteni egyetlen állampolgárság mellett.
Az érintett a német hatóságok előtt azonban alapvetően csak a német, és nem a külföldi állampolgárságá(ai)ra hivatkozhat.
A menedékjogot nyújtó országban az állampolgárság kérelmezésének és megszerzésének folyamatát honosításnak nevezik.
Az állampolgárság igénylése összetett eljárás, több kritériumnak is meg kell felelnie.
A rendszerváltás Magyarországon, és amiért CSALÓDTAK az emberek
Ha Magyarországon született, és születésekor nem szerezte meg szülei állampolgárságát külföldi jog alapján, ha születése napján szülei magyarországi lakóhellyel rendelkeztek, és Ön legalább öt éve Magyarország területén lakik közvetlenül a nyilatkozat megtételét megelőzően.
Ha bizonyítani tudja, hogy a fenti helyzetek valamelyike fennáll az ön esetében, nem kell más feltételt teljesítenie a magyar állampolgárság megszerzéséhez.
Ha Ön oltalmazotti státusszal rendelkezik, nem jogosult a gyorsított honosítási eljárásra.
A gyermek honosításához mindkét szülő beleegyezése szükséges.
A szülő hozzájárulása az igénylő lap hatóság jelenlétében történő aláírásával, illetve a hatóság vagy a jegyző előtt tett nyilatkozattal adható.
Kedvezményes honosításban részesülhet, ha felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását és igazolja magyar nyelvtudását.
A leszármazási láncnak nyomon követhetőnek kell lennie.
Vagyis nem elegendő például a dédnagyapja születési anyakönyvi kivonatát csatolni, hanem a köztes elődök (például apja és nagyapja) igazolását is.
Jelentkezéskor a kérvényt magyar nyelven kell benyújtani.
Külföldi dokumentumok benyújtása esetén ne felejtse el benyújtani azok hiteles magyar fordítását és diplomáciai hitelesítését.
Házastársával és/vagy gyermekeivel közös kérelmet is benyújthat.
A szlovák hatóságok 2010 óta nem hajlandók megadni a szlovák állampolgárságot a Magyarországon (szlovák állampolgár szülőtől) született gyerekeknek, csak ha lemondanak a magyar állampolgár-ságról.
A szlovákiai magyar jogvédők régóta állítják, hogy törvényellenes a szlovák Belügyminisztérium eljárása.
Az ügy előzménye, hogy a szlovák kormány október 23-i ülésén jóváhagyta azt a javaslatot, amely megszüntetné a Csehszlovákia és Magyarország között kötött nemzetközi szerződést, amely megtiltotta, hogy a magyar és csehszlovák állampolgárságú szülőkkel rendelkező gyermekek kettős állampolgárságot kapjanak szüleik után.
A tavaly őszi döntés hátterében két ügy állhat, amelyekben a szóban forgó egyezmény összeegyeztethetőségét vizsgálták az emberi jogokkal és a szlovák alkotmánnyal.
Időközben megszületett a Pozsonyi Közigazgatási Bíróság döntése.
„A bíróság megállapította, hogy az 1997-es Európai Állampolgársági Egyezmény valóban felülírta az 1961-es kétoldalú egyezményt, ezért ez utóbbit nem szabad alkalmazni.
Vagyis a Belügy törvényellenesen járt el, amikor elutasította F. F. szlovák állampolgárságának elismerését.
A most törvénytelennek kimondott gyakorlatot a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala évek óta kritikával illeti.
Hat éve élek és dolgozom Olaszországban.
A szlovák állampolgárságom még megvan, viszont az egészség- és társadalombiztosítást már itt fizetem.
Várandós vagyok, a babát augusztusra várjuk, és terveink szerint Olaszországban fog megszületni.
Olvasónk születendő gyermeke automatikusan, már megszületése pillanatától szlovák és olasz állampolgár, ugyanis mind Szlovákia, mind Olaszország az ún. vérségi elvet (ius sanguini) alkalmazza az állampolgárság születés útján való megszerzésénél.
A vérségi elv szerint a gyermek állampolgárságát a szülők állampolgársága határozza meg, így a gyermek születéssel automatikusan jogosult szülei állampolgárságára: édesanyja után a szlovákra és édesapja után az olaszra.
A születés szlovákiai anyakönyvezését a gyermek szüleinek kell kérelmezniük az ún. különös anyakönyvi hivatalban (osobitná matrika), mégpedig az olaszországi szlovák nagykövetség vagy a szülő utolsó szlovákiai állandó lakhelyén levő anyakönyvi hivatal közreműködésével.
Ehhez fel kell mutatni a lefordított, aposztillával ellátott olasz születési kivonatot.
Mivel a 40/1993-as számú, állampolgárságról szóló törvény legutóbbi, a szlovák állampolgárok számára egy másik ország állampolgárságának megszerzését a szlovák állampolgárság elvesztésével sújtó módosítása némi bizonytalanságot hozott a törvény értelmezésébe, szeretném hangsúlyozni, hogy e törvénymódosítás nem hat ki a születés útján való állampolgárság megszerzésére.
Az állampolgársági törvény 5. paragrafusa szerint egy szlovák állampolgár gyermeke születéssel szlovák állampolgár lesz.
Ehhez elég, ha születésének időpontjában akár csak az egyik szülője is szlovák állampolgár.
A törvény 9. paragrafusának 18.
Olaszországban a www.interno.gov.it/mininterno honlapokon).
A társadalom- és egészségügyi biztosítás szabályait EU-s országhatárokon átnyúló esetekben a 883/2004-es közösségi rendelet és annak a 987/2009-es végrehajtó rendelete fekteti le.
Főszabályként a munkavállaló a munkavégzés helyének országában biztosított az anyagilag tőle függő hozzátartozóival együtt.
Mivel olvasónk férjével Olaszországban él és dolgozik, az olasz államtól lesznek jogosultak a családi pótlékra és egyéb, a gyermek születésével és nevelésével járó állami segélyre.
Ha azonban olvasónk megtartotta Szlovákiában az állandó lakhelyét, jogosult a szlovák államtól a gyermek születésekor nyújtott egyszeri állami támogatásra (príspevok pri narodení dieťaťa), feltéve, ha a hat hónapos határidőn belül kérvényezi a munkaügyi hivatalban.
A támogatás jelenlegi összege 151,37 euró, ha ikrek születnek, 227,06 euró.
Felhívnám azonban a figyelmet a szociális támogatások duplicitását tiltó szabályra, mely szerint ha ugyanazon vagy hasonló rendeltetésű támogatást egy uniós állampolgár kérvényezett (és megkapott) egy tagállamban, nem jogosult rá egy másikban.
tags: #ujszulott #kettos #allampolgarsaga