A méhlepény (placenta) az anya és a magzat közötti kapcsolatot biztosító, nélkülözhetetlen szerv, amely a terhesség során alakul ki. A méh az egyetlen olyan szerv, amely egy teljesen új szervet (placentát) képes növeszteni. A méhlepény fejlődése már a fogantatás után nem sokkal elkezdődik. A beágyazódás körülbelül a 8. napon történik, ekkor az embrió a méh falában talál otthonra. Eleinte a külső sejtrétegek biztosítják a táplálékot, de nagyon gyorsan kialakulnak a véredények és a kapcsolat a kismama keringésével. A 21. naptól már elindul a tápanyagcsere az anyai és a magzati vér között. A lepény szerkezeti fejlődése a 16. terhességi hétig tart. A méhlepény optimális állapota a 25. hétig tart, ezután fokozatosan érik és meszesedik. Az ultrahang leleteken ezeket az érettségi fokokat 0-tól 3-ig jelölik.
A méhlepény legfontosabb feladata, hogy tápanyagokkal és oxigénnel lássa el a méhben fejlődő magzatot. Emellett számos hormont termel, amelyek fenntartják a terhességet, és felkészítik a méhet a szülésre. A méhlepény biztosítja a tápanyagok eljuttatását a magzathoz, és teszi lehetővé a légzési gázok cserélődését. Szintén a méhlepény feladata a magzati anyagcsere termékek eltávolítása. A méhlepény ezen felül hormonokat is termel, így például a terhesség fennmaradásához szükséges sárgatesthormont is.

A méhlepény beágyazódása és elhelyezkedése
A méhlepény beágyazódása és elhelyezkedése eltérő lehet a méhben. Ezek a következők:
- Hátsó falon: A lepény a méh hátsó területén (az anyai gerinc felé) helyezkedik el. A magzat a lepény előtt helyezkedik el. Elég gyakori beágyazódási típus, problémát nem okoz a várandósság alatt. Akinek hátul tapad a lepénye, előbb érezhet magzatmozgást.
- Elülső falon: A lepény a méh elülső területén (anya hasa felé) helyezkedik el. A magzat a lepény mögött helyezkedik el. Szintén gyakori beágyazódási típus és nem jelent problémát a várandósság szempontjából. NST vizsgálatok alkalmával nehezebben befogható a magzati szívhang, mivel a lepény a magzat előtt van.
- Fundusban: „Méhfenékben” az anya gyomrához közel eső, kemény, könnyen kitapintható területen van a lepény. A magzat a lepény alatt helyezkedik el. Alapvetően nem jelent problémát terhesség alatt.
Méhlepény-rendellenességek
A placenta leggyakoribb rendellenességei közé tartozik az elöl vagy mélyen fekvő méhlepény (placenta praevia), valamint a korai leválása (abruptio placenta), amely a magzat és az édesanya életét is veszélyeztetheti. A méhlepénnyel kapcsolatos gondok egy része abból fakadhat, hogy a méhlepény különféle helyeken tapadhat meg a méhben. Ha a lepény megtapadása és kifejlődése nem jó helyen történik, az komplikációkhoz vezethet. Nézzük most sorra a főbb rendellenességeket:
Placenta praevia: elöl vagy mélyen fekvő méhlepény
Az elöl vagy mélyen fekvő méhlepény esetén a placenta a méh alsó részén, a belső méhszájnál vagy annak kóros közelségében tapad meg. A várandósság elején ez nem feltétlenül jelent gondot, mert a méh növekedésével a méhlepény is feljebb vándorolhat. Ha azonban még a szülés előtti hetekben is nagyon közel fekszik a placenta a méhszájhoz, esetleg részben vagy egészen fedi azt, akkor erős vérzést okozhat, ami életveszélyes lehet a magzatra és az édesanyára is. A placenta praevia ezerből öt kismamát érint. A placenta praevia a hasi ultrahangon jól látszik, az orvos könnyen észleli, hogy a méhlepény rendellenes helyen tapad. Placenta praevia esetén a kismamák veszélyeztetett terhesnek számítanak.
Tünetek
- Az első és második trimeszterben pecsételő vérezgetések.
- A harmadik trimeszterben hirtelen fellépő friss, élénk vérzés (a vérzés mennyisége jelzi a kórkép súlyosságát).
- A magzat gyakran haránt- vagy ferdefekvésben helyezkedik el, mert az elöl fekvő lepény akadályozza a hosszfekvés kialakulását.
Tennivalók
Elöl vagy mélyen fekvő méhlepény esetében a tennivalókat mindig a vérzés mértéke határozza meg. Enyhébb vérzés esetén kórházi megfigyelésre lehet szükség, és a 37-38. héten előrehozott, ütemezett császármetszésre. Erős vérzés esetén a terhesség korától függetlenül szükség lehet sürgős császármetszésre az édesanya életének megmentése érdekében. Amennyiben erős vérzés alakul ki, akkor szülésig kórházi kezelés és transzfúzió is szükségessé válhat.
A méhlepény fekvésének megváltoztatására semmit sem lehet tenni, de segíthet az egészséges, vasban gazdag ételek fogyasztása, a sok pihenés, a megerőltető testmozgások kerülése. Ha felmerül a gyanú, hogy a lepény vérezni kezd, vénabiztosításra, vérképre, ellenanyag-pozitivitás esetén vérválasztásra van szükség. Amennyiben a 20. hetes terhességnél a méhszájon tapad a lepény, akkor türelmesnek kell lenni, mert ahogy nő a terhes méhe, úgy "kúszhat" fentebb a méhlepény is. A méhszájon tapadó lepény nem okoz semmilyen születési rendellenességet a babánál. A probléma a vérzés lehet. Már enyhe méhösszehúzódások hatására is vérzés léphet fel, így nagyon fontos ebben a helyzetben a pihenés, Magne B6 szedése, és a szükség szerint rendelt orvosi kontroll. A legkisebb panaszok esetén is orvoshoz kell fordulni. Amennyiben ez a helyzet a szülés körül is változatlan, akkor a hüvelyi szülés lehetetlenné válik, csak császármetszéssel lehet szülni. Ilyenkor a kismamákat biztosan be kell fektetni a kórházba már hetekkel hamarabb, mint a kiírt időpont, hogy esetleges vérzés esetén azonnal el lehessen végezni a műtétet.
Ultrahangvizsgálat a 40. héten
Abruptio placenta: a méhlepény idő előtti leválása
A méhlepény idő előtti leválása esetén az egyébként jó elhelyezkedésű méhlepény túl korán - már a terhesség ideje alatt - leválik a méh faláról, nem pedig a szülés után. A méhlepény leválása lehet részleges (pl. 10-20%-os) vagy teljes. Az egyik legsúlyosabb terhességi szövődmény. A későn észlelt leválás magzati és anyai halálhoz vezethet. A leválás oka ismeretlen, a várandósságok körülbelül 1%-ában fordul elő.
Hajlamosító tényezők
- Betegségek (magas vérnyomás, szívbetegség, cukorbetegség).
- A hasat ért sérülés, trauma (pl. nagy ütés).
- A rövid köldökzsinór húzódása a szülés során.
- A méh volumenének hirtelen csökkenése (burokrepedés).
- A kórelőzményben ismételt terhességmegszakítás, méhkaparás.
- Sok magzatvíz (polyhidramnion) vagy ikerterhesség alatt.
Tünetek
- Vérzés (inkább barnás színű, változó mértékű, függ a leválás mértékétől).
- Hasi nyomásérzékenység, hirtelen kezdődő folyamatos vagy görcsös hasi fájdalom.
- Véres magzatvíz a burokrepesztéskor.
- Oxigénhiányra utaló magzati szívműködés.
- A méh tónusa fokozott (folyamatosan kemény és össze van húzódva).
- Rossz közérzet és általános állapot.
- A magzati szívhang hirtelen lecsökken.
- Lehetnek toxaemiára utaló tünetek.
Veszélyes, mert a vérzés befelé is történhet, így nincs mindig látható vérzés. Ha hirtelen fellépő, erős hasi fájdalmat és erős vérzést tapasztalsz, hívd a mentőket! De ne feledd, nem mindig van vérvesztés!
Diagnózis és kezelés
Diagnózisa UH vizsgálattal történik. A méhlepény korai leválása a magzat és az édesanya életét is veszélyezteti - romlik a magzat oxigén- és tápanyagellátása, az édesanyánál pedig nagyfokú vérveszteség, testszerte jelentkező véralvadási zavar, veseelégtelenség léphet fel -, ezért azonnali kórházi ellátásra van szükség. Minden esetben azonnali életmentő császármetszést végeznek. A hosszabb pihenés hatására a vérzés csillapodhat, ezért a kezelés legtöbbször csupán ágynyugalom, kivéve az alábbi eseteket:
- Életet veszélyeztető, nagyfokú vérzés.
- A magzat élete veszélyben van.
- A szülés tervezett időpontja közel esik.
Ha a tünetek enyhülnek, az édesanya felkelhet, esetleg haza is mehet a kórházból. Ha a vérzés súlyosabbá válik, akkor szükség lehet a szülés idő előtti megindítására.

Placenta accreta, increta és percreta
Ezek a rendellenességek a méhlepény beágyazódásának mélységét írják le:
- Placenta accreta: a méhlepény bolyhai túl mélyen hatolnak be a méh kötőszövetébe.
- Placenta increta: a lepény bolyhai a méh izomzatába is eljutnak.
- Placenta percreta: a lepény bolyhai a méh falán is áttörnek.
Terhesség során előfordulhat, hogy a méhlepény nem megfelelő helyen kezd kialakulni, növekedni. Normál esetben ugyanis a méhben magasan, a mellső vagy hátsó falon tapad. A terhesség előrehaladtával néhány esetben a rendellenesség súlyossága csökken, a probléma akár meg is szűnhet. Ha ez nem történik meg, a terhesség vagy szülés során vérzés léphet fel - ez jelenti a rendellenesség legnagyobb veszélyét.
Szülés utáni teendők méhlepény-problémák esetén
Normál, hüvelyi szülésnél a baba világra jötte után kb. 5-20 percen belül a méhlepény is megszületik. Ha a magzat megszületésétől 30 perc alatt nem válik le a lepény spontán, valamilyen beavatkozásra (oxitocin adása, húgyhólyag katéteres kiürítése, külső nyomás) van szükség. A szülésznő figyeli a lepény leválás jeleit: a méh jellegzetes összehúzódása „tarajosodás”, leválási vérzés, a köldökzsinór kijjebb csúszik a hüvelyből, a szeméremcsont felett benyomva a hasat a köldökzsinór már nem húzódik vissza. Ha ezek valamelyike megtörténik, nyomásra bíztatják az édesanyát és a köldökzsinór enyhe húzása mellett a lepény a szülésznő kezébe születik.
Az orvos ellenőrzi, hogy a méhlepény teljes egészében távozott-e, mivel a bent maradt szövetdarabok szövődményeket okozhatnak. Ha a méhlepény vagy burok egy kis része bent marad a méhben, az vérzéshez, a méh nem megfelelő összehúzódásához és méhűri fertőzéshez vezethet (sepsis). Ebből eredően alakulhat ki láz, és méhgyulladás a gyermekágyas időszak alatt. Ennek elkerülése miatt fontos a méhlepény körültekintő vizsgálata. Ha töredezett a lepény, vagy hiányos a burok, akkor egy tompa műszerrel (küret kanál) méhűri betapintást végeznek szülést követően. Ha később derül ki a retentio, szembetűnő tünet a láz, alhasi fájdalom, bűzös hüvelyi folyás/vérzés, ököl nagyságú véralvadékok távozása. Ha valaki szülés után ezeket a tüneteket tapasztalja, azonnal forduljon szülész-nőgyógyászhoz. Az orvos ultrahang vizsgálatot végez és altatás mellett küret kanalas betapintással kiüríti a méhet. Ez esetben antibiotikumos terápiát is elrendelnek. A 6 hetes kontroll vizsgálat során újra ellenőrzik, hogy megfelelően kiürült-e a méh, rendesen össze van húzódva és nincs sérülés vagy rendellenes vérzés.
tags: #mehnyakszaj #belso #falaban #tapadt #terhesseg