Vashiány a terhesség alatt: Okok, tünetek és kezelési lehetőségek

A terhesség a nők életének egy jelentős és csodálatos időszaka, azonban a magzat fejlődéséhez szükséges tápanyagokat, vitaminokat és ásványi anyagokat az anyai szervezetből vonja el. Ezért kiemelten fontos a megfelelő táplálkozás a terhesség egész ideje alatt.

A leggyakoribb hiányállapot a kismamák körében a vashiányos vérszegénység. A vas igen fontos az emberi szervezetnek, leginkább a vérképzéshez szükséges. A hemoglobin, a vérfesték fontos alapanyaga, ez juttatja el az oxigént a sejtekhez. A vas életfontos alkotóeleme a hemoglobinnak, a vörösvértestek oxigénszállításáért felelős részének. Nélküle a hemoglobin nem képes oxigént megkötni, így a vér elegendő oxigént szállítani.

A vashiány a leggyakoribb mikrotápanyaghiány a világon, ami több milliárd embert érint. A vashiányos vérszegénység a kismamákra és a magzatra egyaránt veszélyes lehet. A terhesség alatt, majd a szülés után is fontos a jó erőnlét, elegendő vas hiányában viszont a mentális és a fizikai kimerülés kockázata is fokozódik. Fogékonyabbak lehetünk a fertőzésekre, csökkenhet a tejtermelés, sőt, még a szülés utáni depresszió is nagyobb eséllyel alakulhat ki. Ugyanilyen káros lehet a magzatra is a vashiány, amely vetélést, méhen belüli elhalást, koraszülést és alacsony születési súlyt is eredményezhet.

Várandósság alatt vashiány alakulhat ki a kismamáknál, mert megnő a szervezet vasszükséglete. A terhesség tovább fokozza a vasszükségletet, mivel még a születendő gyermek számára is elegendő mennyiséget kell biztosítani. Körülbelül a terhesség hatodik hetétől kezdődően a vérplazma térfogata megnő, és a maximális értéket a terhesség 24. hetében éri el. A nőknek várandósan kétszer annyi vasra van szükségük, mint nem várandósan. Ez napi 25-30 mg elemi vasat jelent. Így az édesanya, a méhlepény és a magzat is elegendő oxigénhez tud jutni.

A vashiányos vérszegénység jelei:

• Fáradtság
• Hideg végtagok
• Szédülés
• Gyengeség
• Mellkasi fájdalom
• Törékeny körmök, sápadtság
• Rendszertelen szívritmus
• Fejfájás
• Alacsony testhőmérséklet
• Légszomj

A vashiány megállapítására különböző markerek szolgálnak. Minél többet elvégez valaki, annál pontosabb képet kaphat a vasellátottságáról. A vashiány diagnosztizálására gyakran az általános vérképet és hemoglobinszintet használják, amiből azonban csak a vérszegénység látható. A ferritin egy raktározott formája a vasnak, és ennek a szintjéből állapítható meg legpontosabban a szervezet vasraktárának mértéke. A hemoglobin- és ferritinszintből együttesen már viszonylag jól megállapítható a vashiány és a vérszegénység mértéke.

A WHO definíciója alapján vérszegénységről akkor beszélhetünk a terhesség során, ha a hemoglobinszint 11 g/dl alatti, közepesen súlyos vérszegénységről akkor, ha 7-9,9 g/dl közötti, súlyos vérszegénységről pedig abban az esetben, ha 7 g/dl alatti.

A vashiányos vérszegénység kezelésére a legcélszerűbbek a szájon át szedhető gyógyszerek. A bélből csak a két-vegyértékű vas szívódik fel kielégítő mértékben (kb. 20%-ban), ezért csak ezt adjuk szájon keresztül. Vashiányos vérszegénység esetén legalább 3-6 héten át kell pótolni a vasat, még ha a vérzést sikerült is megállítani. A vaspótlás szájon át rendszerint kielégítően megoldható, és a vas legjobban akkor szívódik fel, ha reggeli előtt fél órával vesszük be C-vitaminnal (narancslével vagy C-vitamin tablettával) együtt.

A hagyományos vaspótlás alternatívájaként szolgálhat még az intravénás pótlás. Előnye, hogy a hemoglobinszint jóval gyorsabban normalizálódik, és mivel kikerüli az emésztőrendszert, nem okoz emésztési panaszokat. Amennyiben valaki gyermekvállalást tervez, érdemes fokozottan ügyelni a vasbevitelre, hogy idejében feltölthesse a vasraktárait.

A vashiány kezelésére főként vas-szulfátot alkalmaznak, mivel olcsó, jó a biológiai hasznosulása és hatékonyan pótolja a vasraktárakat, ami segít megszüntetni a vérszegénységet. A probléma az vele, hogy rendkívül gyakran okoz emésztőrendszeri panaszokat, főleg székrekedést, de émelygés és hasmenés is sokszor jelentkezik. Több új generációs vaskészítmény is létezik, amiknek előnye, hogy jobb a hasznosulásuk és/vagy kevesebb mellékhatással járnak, mint a vas-szulfát. Egyéb ásványi anyagokhoz hasonlóan a vasra is igaz, hogy a szerves formák, például a vas-biszglicinát hasznosulása sokkal jobb.

A Floradix Kräuterblut szirup illetve a Floradix Floravital szirup táplálékkiegészítő szerves kötésű vasat, B1-, B2-, B6-, B12- és C-vitaminokat tartalmaz, melyek hozzájárulhatnak a fáradtság és a kimerültség csökkentéséhez, valamint részt vesznek a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban. Ezenkívül a vas, valamint a B6- és a B12-vitaminok hozzájárulhatnak a normál vörösvértest- és hemoglobin képződéshez. A Floradix Floravital szirup nem tartalmaz alkoholt, tartósítószert, mesterséges színező- és aromaanyagokat, laktózmentes, élesztőmentes, gluténmentes, vegetáriánusok és vegánok számára is alkalmas.

A vas felszívódását segíti a C-vitamin. A teát, kávét, és a kalciumban dús ételeket érdemes tehát időben elkülöníteni a vasban gazdag forrásoktól, a növényi ételek mellé pedig C-vitaminban gazdag ételeket fogyasztani, vagy C-vitamint pótolni.

A vashiány klinikai tünetei:

• Bőr és nyálkahártya tünetek (barázdált körömképződés, kanálköröm, törékeny köröm, diffuz hajhullás, chronicus, visszatérően jelentkező aphtak a szájnyálkahártyán, száraz bőr, viszketés, Plummer-Vinson szindróma/ a nyelv, oropharynx és nyelőcső nyálkahártyájának vashiányos atrophiája , nyelvégéssel, fájdalmas nyelészavarral/ , szájzúg -rhagadok)
• Esetleges aspecifikus pszichés vagy neurológiai eltérések: fejfájás, koncentráció csökkenés, ingerlékenység, pica (szokatlan dolgok evése, pl. földevés).
• Vérszegénység tünetei: halvány bőr (bizonytalan) és nyálkahártyák (biztosabb); szédülés, gyengeség, koncentráció csökkenés, fejfájás; nem fájdalmas nyelvgyulladás; szélsőséges esetben terhelésre fokozódó nehézlégzés, szívzörej.

A terhességi vashiányos vérszegénység természetesen az anya egészségi állapotára nézve is hátrányos. Energiahiányt, levertséget idéz elő és a fertőzésekkel szemben fogékonyabbá válhat miatta a kismama. A hiányállapot rosszabbodik a szülés következtében fellépő jelentékeny vérveszteségtől. Szédülés, erős szívdobogás léphet fel, amelyek meghosszabbítják a kórházi tartózkodás idejét. Akár vértranszfúzió végzése is szükségessé válhat.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) várandósoknak a hiány kialakulásának megelőzésére napi 30-60 mg elemi vas bevitelét javasolja. Az anyai vasraktárak telítettségétől és attól függően, melyik szakaszánál tart a terhesség, a kezelőorvos felülírhatja ezt az ajánlást.

A terhesség alatt több alkalommal vérvétellel ellenőrzik a hemoglobinszintet és a különböző vasparamétereket. Kik lehetnek veszélyeztetettek? Könnyen kialakulhat vashiány, ha a kismama a fogantatáskor már eleve vashiányos volt, a második trimeszterben jár és még nem szed vaspótlót, esetleg nemrég szült vagy ikrekkel terhes.

A vashiány a világ legelterjedtebb és leggyakrabban előforduló táplálkozási hiányossága, a vérszegénység vezető oka. Kiemelten veszélyezteti a termékeny korban lévő hölgyeket, hiszen náluk kisebb a vasraktár a menstruációs vérzés, terhesség, szülés és szoptatás miatt bekövetkező fokozott vasvesztés miatt. Várandósság és szoptatás alatt a megfelelő vasbevitel a kisbaba és az édesanya számára egyaránt létfontosságú.

Fontos tudni, hogy a szoptatás is elvon annyi vasat a kismama szervezetéből, mint a menstruáció. Ezért a szoptatás ideje alatt az édesanyáknak az átlagosnál több, napi 20 mg elemi vasra van szükségük. Ha a szoptatás időszaka alatt menstruáció is jelentkezik, akkor még ennél is magasabb bevitel lehet indokolt.

A vashiányos vérszegénység megelőzése és kezelése: A kezelőorvosok általában elvégeznek egy vérszegénység szűrést a terhesség kezdetén, illetve később, a második és harmadik trimeszterben is. Szülés után a terhesség alatt vérszegénységet tapasztaló vagy szüléskor sok vért vesztő édesanyáknál szintén el szoktak végezni egy szűrést.

A vasbevitelt elkezdhetjük megfelelő étrenddel, illetve szájon át szedhető vaskészítménnyel. (Súlyosabb esetben előfordulhat, hogy nem elegendő a szájon át bevitt vas, a 2. trimesztertől már vénásan is pótolható.) Figyeljünk azonban arra, hogy az adott vaskészítmény hogyan szívódik fel, illetve okoz-e mellékhatásokat a szedése. Gyakori mellékhatás lehet a hasi fájdalom, hányinger, székrekedés, a széklet feketés elszíneződése.

Ma már elérhetők olyan vény nélkül kapható gyógyszerek is, amelyekkel kíméletesebben, kevesebb mellékhatással - például ritkábban előforduló székrekedéssel - lehet kezelni a problémát.

A vas az anyai szervezet működésének és a magzat egészséges fejlődésének fontos eleme. A Föld egyik leggyakoribb féme, mégis kialakulhat vashiány az anyai testben, ami a pici egészségét, sőt, életét is veszélyeztetheti, ezért várandósság alatt különösen komolyan kell vennünk!

A vashiányos anémiások 80%-a nő - a fokozott szükséglet, menstruáció, terhesség, szoptatás miatt. A reproduktív korban lévő nők Európában kb. 10%-a, a fejlődő országokban csaknem 50%-a vashiányos. Más források szerint az összes egészséges nő 35-58 százalékának szervezetében kimutatható bizonyos fokú hiány.

A vas felszívódását gátolják:

• Savellenes szerek, savkötők
• Fertőzés

A terhesség alatt a megnövelt vasbevitel az alábbi okok miatt fontos:

• A vérszegénységet nagyon fontos még a baba születése előtt kezelni, azért, hogy ezzel ellensúlyozzuk a normál szülés alatt várható vérveszteséget.
• A szülés előtti vérszegénység fokozza a vérátömlesztés szükségességének kockázatát.
• Ezenkívül a vérszegénység összefüggésbe hozható az alacsony születési súllyal, koraszüléssel, preeklampsziával, anyai halálozással és a szülés körüli (perinatális) magzati és újszülött halálozással.

A terhesség alatt számos természetes és kórosnak is tekinthető változás történik. Ezek egyike a vérszegénység (anémia), mely a szülés idejére - még a fejlett országokban is - a várandósok 20-25%-ában kialakul. Az anémia oka 95%-ban vashiány, ritkábban folsav- vagy B12-vitamin-hiány.

A vasbevitel fokozására elsősorban megfelelő étrend és szájon át szedhető vaskészítmény alkalmas. A szájon át szedhető készítmények újabb generációja az ún. szukroszomális készítmények csoportja. Az elemi vasat zsír-cukor burokban tartalmazzák, ezáltal a vas nem kerül érintkezésbe a szervezet nyálkahártyáival. Így elmarad a vas oxidáló hatásának számos következménye, mint fémes íz érzete, gyomorpanasz, hányinger-hányás. Elmarad a széklet elszíneződése is, mivel lebomlás nélkül átjut a patkóbél nyálkahártyáján. Gluténmentes, tejfehérjét tartalmaz. Alkalmazható cöliakia esetén is.

A vashiány és a vérszegénység súlyosabb eseteiben előfordulhat, hogy nem elegendő a szájon át szedett vas, vagy a várandós nem viseli a szájon át szedhető készítményeket. Ilyen esetekben a 2. trimesztertől kezdődően a vas vénásan is adható. Ennek szigorú szakmai szabályai vannak, melyek Klinikánkon rendelkezésre állnak.

A vas az egyik legfontosabb tápanyag, amihez étrend vagy étrend-kiegészítés útján egy terhes nőnek mindenképp hozzá kell jutnia. Nemcsak azért, mert a szervezetnek extra vért kell előállítania, hogy a méhlepényt a növekedéshez szükséges tápanyagokkal el tudja látni - a vérképzéshez pedig vas kell -, hanem azért is, mert a vas segít megelőzni az anya és gyermek egészségét veszélyeztető állapotokat.

A terhesség alatt jelentkező vashiányra különösen nagy hangsúlyt kell fektetni, hiszen igen gyakori a kialakulása, mert ebben az állapotban közel kétszeresére nő a vasszükséglet. Ebből kifolyólag nagyon fontos a vas- és a folsav pótlása már a teherbe esés 1. hetétől, ami majd a szoptatás időszakára is kiterjed.

tags: #kismamak #napi #vasbevitele