A várandósság megállapítása és követése során a méhnyak állapota kulcsfontosságú információkkal szolgálhat. A terhesség korai jelei sokfélék lehetnek, a leggyakoribb gyanújelek közé tartoznak az idegrendszeri tünetek, mint a hangulatingadozás, valamint a hányinger és a reggeli hányás. Fontos tudni, hogy ha a hányás nem szűnik, a várandós dehidrálódik és felborul az ionháztartása, ezért kórházi ellátás szükséges!
A terhesség korai jelei és felismerése
Napjainkban már nagyon sok márkájú, sok féle terhességi teszt létezik, de mindegyiknek az alapja a béta hCG (humán chorialis gonadotropin) nevű hormon vizeletből való kimutatása, ami már a beágyazódás előtt, a menstruáció elmaradásától számított 4.-7. napon kimutathatóvá válik. Ezeknek a teszteknek a hátránya, hogy bizonyos betegségeknél (pl. hypothyreosis, immunbetegség…) álpozitív eredményt adhatnak, illetve méhen kívüli terhesség esetén is pozitívak lesznek.
Az első terhességi héten még egyáltalán nem lehetnek terhességi tüneteid, ugyanis még nem vagy terhes. A ciklus a menstruációval kezdődik. A megvastagodott méhnyálkahártya lelökődik, és új „fészek” készül a megtermékenyített petesejt számára. A progeszteron gondoskodik arról, hogy a méhnyálkahártya megvastagodjon, és felkészüljön a beágyazódásra és az embrió tápanyagokkal való ellátására. Amikor a progeszteronszint csökken, elkezdődik a menstruáció. Ekkor indul az új ciklus.
A terhességhez természetesen nagyon fontos egy szerv: a méh. A méh az 1. terhességi héten csak 7-10 cm hosszú, mindössze 50-60 g súlyú, és úgy néz ki, mint egy fordított körte. Méret és forma tekintetében azonban nagy egyéni eltérések lehetnek. A méh három rétegből áll: egy sima tokból, a falból, amelyet nagyrészt simaizom alkot, valamint a belsejében található nyálkahártyából. Az alsó keskeny rész a méhnyak (cervix).
A terhesség kezdetén az emlőbimbók és a bimbóudvar elszíneződése, fokozott pigmentáltsága jellemző, miközben az emlők állománya szaporodik, és csökevényes tejmirigyek (Montgomery-mirigyek) jelennek meg rajtuk a bimbóudvar körül.
A terhesség első két harmadában az egyik legnagyobb ijedelmet okozó dolog az szokott lenni, amikor a méhszáj elkezd kinyílni, és emiatt ágynyugalomra ítélik a mamát. A harmadik harmadban pedig mindenki izgatottan várja, mikor nyílik már ki.
A méhnyak szerepe és változásai a terhesség alatt
A méhnyak (cervix) a méh alsó része, amely a hüvelyt és a méhtestet köti össze. A hüvely felől a külső, a méhtest felől a belső méhszáj zárja le. Dr. Gullai Nóra, a Rózsakert Medical Center szülész-nőgyógyász szakorvosa hangsúlyozza: ideális esetben a várandósság alatt terminusig, vagyis a terhesség 37. hetéig a nyakcsatornának zártnak, a méhnyak hosszának pedig megtartottnak kell lennie.
A méhnyak fokozatos kinyílása, felpuhulása (a felpuhulás alatt azt szokták érteni, amikor a méhszáj még nem nyílt ki, de már nem zár olyan szorosan), a méhnyak megrövidülése a szülés közeledtét jelzik. A baba súlya egyre nő, egyre lejjebb csúszik a szülőcsatorna irányába, ezáltal a méhszáj először csak lazábbá válik, a méhnyak megrövidül, aztán először a külső, utána a középső, végül a belső méhszáj is megnyílik, utat engedve ezzel a babának.
Kevésbé optimális esetben már a második harmadban elkezd nyílni vagy teljesen ki is nyílik a méhszáj. Ilyenkor ítélik a kismamákat pihenésre, hiszen a szülésnek még nem kellene megindulnia. Mindenesetre érthető az óvatosság, hiszen, ha mégis beindulna idő előtt a szülés, akkor senki nem szeretné saját magát okolni érte.
A Rózsakert Medical Center várandósgondozási protokolljában már a 20. héten vizsgálják a méhnyak hosszát. A kis csatorna hossza és zártsága fontos információkkal szolgál egy esetleges koraszülés magas kockázatának mielőbbi felismeréséhez. A vizsgálatot vizeletürítés után hüvelyi ultrahanggal végezzük. Ha a méhnyak hosszúsága több mint 25 milliméter, akkor a súlyos, igen korai koraszülés kockázata alacsony: 1% alatti. Ha 25 milliméternél rövidebb, akkor a kockázat magas, ennek csökkentésére hüvelyi progeszteronkezelést alkalmazhatunk, ami igazoltan hatékony módszer a koraszülés megelőzésében.
A leleten többféleképpen jelölhetik a méhnyak állapotát. Esetenként négy számjegy mutatja az eredményt: az első szám azt jelzi, hogy milyen hosszú a méhnyak (centiméterben); a második, a harmadik és a negyedik pedig azt, hogy zárt-e a nyakcsatorna külső, középső és belső szakasza (0: zárt, 1: nyitott). Előfordulhat, hogy a méhnyak már a szülés előtti napokban elkezd rövidülni, és kinyílhat a méhszáj.
A terhesség átlagosan 40 hétig tart, ezen belül is három trimesztert különböztetünk meg, melyek átlagos hosszúságát 13 hétben határozzák meg. Mindhárom trimeszterben más-más folyamatok zajlanak, így a tünetek is eltérőek az egyes időszakokban.
Vizsgálatok és teendők a terhesség alatt
A terhességet minden esetben szakorvos kell, hogy megállapítsa, és már a korai szakaszban fontos megvizsgálni, hogy a magzat a megfelelő helyen tapadt-e meg, és nem méhen kívüli terhesség esete áll-e fenn.
A terhesgondozás célja az édesanya és a kisbaba egészségügyi állapotának követése, a baba növekedésének figyelése. A terhesgondozás során megmérik a vérnyomást, a testsúlyt, meghallgatják a baba szívhangját, megmérik a méh növekedését, időnként bizonyos laborvizsgálatokat is végeztetnek, és jó esetben kifaggatják a leendő édesanyát a hogylétéről is. Mindezen adatokból olyan esetleges problémákra következtetnek, amiket vagy lehet orvosolni (pl. életmódváltással vagy gyógyszeres kezeléssel), vagy pedig lehet ellensúlyozni és a nemkívánatos következményeket enyhíteni kezeléssel vagy beavatkozásokkal.
A legfontosabb vizsgálatokra el kell menni. A terhesség minden szakaszára jutnak kötelező vizsgálatok, ez már az első hetekre is igaz. A terhességi vizsgálatokat mindenképp komolyan kell venni, hiszen fontos, hogy minden fejlődés, változás megfelelően monitorozva legyen. Ezekről persze saját orvosodtól, nőgyógyászodtól részletes útmutatást fogsz kapni.
Kórtörténetek - elengedhetetlen, hogy szakorvosunk ismerje a kismama és a leendő apa kórtörténetét is. Ez magában foglalja az aktuális egészségügyi állapotot, pl. cukorbetegség, rendellenes vérnyomás, vérszegénység, allergia, aktuálisan szedett gyógyszerek vagy táplálékkiegészítők. A korábbi műtétekről, betegségekről, valamint hosszan fennálló egészségügyi problémákról (értelmi vagy testi fogyatékosság) is fontos, hogy tájékoztassuk orvosunkat. A nőgyógyászati kórtörténet is fontos, ezért a menstruációnk jellemzőiről, esetleges korábbi terhességekről, szülésekről, komplikációkról is fontos, hogy beszámoljunk.
Nőgyógyászati vizsgálatok - az első három hónap során havonta kell felkeresni nőgyógyászod (amennyiben nincs semmilyen komplikáció). Medencei vizsgálat - ezzel a vizsgálattal megállapítható a méh mérete és helyzete, meghatározható a magzat kora, valamint ellenőrizhető a medencecsontok mérete és szerkezete. PAP-tesztet is ennek során végeznek el: a hüvelyből és méhnyakból vett mintákból kimutathatóak az esetleges kóros sejtek.
Laboratóriumi vizsgálatok (vérképvizsgálat, vizelet) - a vérvételre a nőgyógyász ad beutalót, a vizeletvizsgálatot pedig a védőnő végzi el.
Genetikai vizsgálat - ez a vizsgálat segít kiszűrni a magzat fejlődési rendellenességeit. Amennyiben nőgyógyászod genetikai ultrahangvizsgálatot is szokott végezni, abban az esetben nem lesz szükséged beutalóra. Ellenkező esetben ilyenkor fel kell keresni egy másik szakorvost erre a vizsgálatra.
A hüvelyi ultrahangvizsgálat a méhnyak hosszának és a belső méhszáj állapotának értékelésére szolgál.
Első trimeszterbeli intrauterin terhesség: ultrahangvizsgálati technika
Mit kerüljünk a terhesség alatt?
A terhesség első trimesztere tele van kérdésekkel és bizonytalansággal. Éppen ezért fontos, hogy megfelelő útmutatást kapj arról, mire kell figyelni, illetve mit nem szabad csinálni a terhesség ezen szakaszában.
Kerülendő:
- Cigaretta, drog: A terhesség alatti dohányzás rendkívül káros, a dohányzás ugyanis nagyban megnöveli a születési rendellenességek kockázatát a babáknál. A hagyományos cigaretta mellett a többi hasonló dohányterméket és e-cigarettát is kerülni kell, hiszen a szervezetbe kerülő nikotin károsíthatja a fejlődésben levő baba agyát, valamint tüdejét is.
- Alkohol: Az alkoholfogyasztás a dohánytermékekhez hasonlóan kis mértékben is igen káros lehet, mivel megnövekedett a születési rendellenességek, a vetélés és halvaszületés veszélyeit, vagy okozhat értelmi fogyatékosságot, magzati alkoholspektrum zavarokat.
- Kontakt sportok, vagy amiben megsérülhetünk: Például foci, kosárlabda, röplabda, boksz, harcművészetek, minden ütközéssel, eséssel, rázkódással járó mozgásforma (pl. síelés, korcsolyázás, lovaglás, fal- és hegymászás).
- Jacuzzi, szauna: Az ilyen helyeken a terhes nőket nagyban veszélyezteti a túlmelegedés, kiszáradás, valamint az ájulás kockázata. Az anyák testhőmérsékletének jelentős emelkedése hatással lehet a baba fejlődésére, ez kimondottan igaz az első trimeszterre.
- Egyes ételek: Nyers hal (sushi), nem pasztörizált tej, sajt, gyümölcslevek, alulsült és feldolgozott húsok, nyers tojás.
- Túl sok koffein: Kávét fogyasztani nem tilos ugyan, de nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a mértékre.
A méhnyakban a terhesség idején egy zselés állagú anyag, a nyákdugó foglal helyet. Ez segít védeni a méhet - és így a magzatot - a fertőzésektől. A nyákdugó általában a szülés előtt néhány nappal, legfeljebb egy-két héttel távozik, így előre jelezheti, hogy hamarosan megindul a vajúdás.
A koraszülés megelőzése napjaink szülészetének egyik legfontosabb kihívása. Magyarországon a születések mintegy 10%-a történik a 37. hét előtt, ami az újszülött egészségi állapotára súlyos hatással lehet.