A "Vándorlás" című munka, melyet Acsádi Gy. és Varga I. jegyeznek 1964-ből, a népesedéstudomány és a történelem metszéspontjában áll. Bár a rendelkezésre álló szövegrész nem közvetlenül a mű tartalmát fejti ki, hanem egy archívum bibliográfiai adatait és az azzal kapcsolatos levelezéseket tartalmazza, mégis körvonalazható, hogy a népszámlálások, migrációk és etnikai viszonyok elemzése központi szerepet játszott a kutatásban.
Az 1964-es megjelenésű „Vándorlás” valószínűleg a korabeli demográfiai és társadalmi változásokra reflektált, melyek a második világháború utáni időszakban Magyarországon és tágabb értelemben Kelet-Közép-Európában megfigyelhetőek voltak. A népszámlálási adatok, a nemzetiségi megoszlás, a települések etnikai szerkezetének vizsgálata kulcsfontosságú lehetett a vándorlási folyamatok megértéséhez.
Népszámlálási adatok és elemzések
A rendelkezésre álló szövegrészben Varga E. egy 1999-es levelezésében említést tesz egy "öt kötethez mutatóként elképzelt anyagról", amely "kb. helységanyagnak, tehát már önmagában is vagy 400 oldal lenne". Ez arra utal, hogy az Acsádi és Varga által vizsgált téma rendkívül részletes és kiterjedt adatbázison alapult.
A népszámlálások feldolgozása a 19. század végétől a 20. század elejéig terjedő időszakra összpontosult, különös tekintettel az 1863., 1873., 1880., 1890., 1892., 1900. és 1910. évi adatokra. Varga E. kiemeli, hogy a nemzetiségi adatok, különösen az anyanyelvűek arányának változása, valamint a zsidó és vend (szlovén) anyanyelvűek besorolása jelentős kihívást jelentett. Az 1890-es népszámlálás "Az 1892. rovatok rendje kis mértékben módosult. egyetlen rovatban egyesitették, önálló rovatot kapott ugyanakkor a vend. egyelőre a két nyelv még együtt szerepelt) között mutatták ki." Ezen adatok a vándorlási minták, az asszimiláció és a demográfiai változások mélyebb megértéséhez nyújtottak alapot.
Az 1857-es, 1880-as és 1900-as, 1910-es népszámlálások elemzése Románia szempontjából is kiemelten fontos, ahogy Varga E. leveléből kiderül, ahol a "román szempontú forrásfeldolgozást" említi, és azt, hogy az 1857-es anyagot "kissé túlméretezte". Ez jelzi, hogy a migrációval foglalkozó munka nemzetközi kontextusban, több ország adatait felhasználva készült, ami az ilyen típusú kutatásokban ritka és értékes megközelítés.
Etnikai és nyelvi változások
Az anyanyelvi adatok feldolgozása során az "anyanyelvűek a települési sorokban nem kaptak önálló rovatot", és a "jiddis nyelvűek a német nyelvűek közé kerültek". Ez a besorolási módszer befolyásolhatta az etnikai vándorlásokról levonható következtetéseket, és a későbbi elemzések számára kihívásokat jelenthetett. Az 1890-es "Az 1892. rovatok rendje kis mértékben módosult", jelezve a statisztikai gyakorlatok fejlődését és a társadalmi változásokra való reagálást.
A román statisztikában a nemzetiségi adatok "nincsen hagyománya", ami rávilágít a különböző országok statisztikai rendszerei közötti eltérésekre és az adatok összehasonlíthatóságának nehézségeire. Ugyanakkor az, hogy az 1999-es romániai népszámlálás "monitorizálásának előkészítésébe" Varga E. is bekapcsolódott, azt mutatja, hogy a "Vándorlás" témája még évtizedekkel a megjelenése után is releváns maradt a demográfiai kutatásokban.
Az etnikai alapú területi autonómiák múltja és jelene a Kárpát-medencében
A "Vándorlás" és a regionális különbségek
A tanulmányok és levelezések arra utalnak, hogy a "Vándorlás" című munka valószínűleg részletesen foglalkozott a regionális különbségekkel. Az "Erdély felekezeti statisztikáját tartalmazó doc file" és az "Erdély nemzetiségeiről nem készült doc file" kérdése arra enged következtetni, hogy a kutatás földrajzi fókuszában Erdély kiemelt helyen szerepelt, mint egy olyan régió, ahol a nemzetiségi és felekezeti megoszlás különösen összetett volt.
A "Lonka faluval kapcsolatban" felmerülő kérdések, a máramarosszigeti és rahói járások említése, valamint az 1910. és 1941. közötti adatok eltérései arra utalnak, hogy a kutatók aprólékosan vizsgálták a települési szintű demográfiai változásokat. Az "1941-ben Máramaros máramarosszigeti járásához" tartozó Tiszafejéregyház példája is azt mutatja, hogy a területi átrendeződések és a közigazgatási határok változása szorosan összefüggött a vándorlási folyamatokkal.
Az alábbi táblázat az említett népszámlálási évek néhány releváns aspektusát foglalja össze a Varga E. levelezései alapján:
| Népszámlálás éve | Fontosabb jellemzők / változások | Kihívások a feldolgozás során |
|---|---|---|
| 1863. | Korai helységnévtári adatok. | Alapvető, de hiányos adatok. |
| 1873. | Helységnévtári adatok. | Pontosabb, de még mindig korlátozott. |
| 1880. | Nemzetiségi viszonyok vizsgálata. | Névanyag visszakódolása. |
| 1890. | Anyanyelv és etnikai adatok rendezése. | Rovatrend változása, vend anyanyelvűek önálló rovatot kapnak. |
| 1892. | Kisebb módosulások a rovatrendben. | Jiddis nyelvűek a német nyelvűek közé kerültek. |
| 1900. | Összegző áttekintés. | Román szempontú forrásfeldolgozás. |
| 1910. | Összegző áttekintés. | A korszakkal záruló demográfiai kép. |