A méhen kívüli terhesség, más néven ektópiás terhesség, egy olyan állapot, amely során a megtermékenyített petesejt nem a méh üregében ágyazódik be, hanem máshol, leggyakrabban a petevezetékben. Ez az állapot azonnali orvosi beavatkozást igényel, mivel komoly veszélyeket rejt magában.
Minden olyan terhességet, amely a méhen kívül alakul ki, méhen kívüli terhességnek nevezünk. Erre akkor kerül sor, amikor egy megtermékenyített petesejt olyan területre telepszik be, amely nem képes fenntartani a növekedését. Ritkán a méhen kívüli terhesség a méhnyakon, a hasüregben vagy a petefészekben is kialakulhat. Mivel csak a méh alkalmas a terhesség fenntartására, a méhen kívüli terhesség nem hordható ki.
A méhen kívüli terhesség legnagyobb veszélyét az jelenti, hogy a megtermékenyített petesejt olyan helyen ágyazódik be, amely nem alkalmas a magzat fejlődésére. Leggyakrabban a petevezetékben fordul elő, de ritkábban a hasüregben, petefészekben vagy a méhnyakban is kialakulhat. Ezek a helyek nem képesek a növekvő magzat befogadására és megfelelően táplálására, így a terhesség előrehaladtával komoly komplikációk léphetnek fel. A legnagyobb veszélyt a petevezeték repedése jelenti, amely súlyos belső vérzést okozhat, és életveszélyes állapotot eredményezhet.
A méhen kívüli terhesség az összes terhesség 1-2 százalékában fordul elő. Az anya, aki sokszor még a várandósság tényéről sem tud, a szövődmények miatt életveszélyes állapotba kerülhet.
A méhen kívüli terhesség okai
Nem mindig egyértelmű, hogy mi okozza a méhen kívüli terhességet. Vannak olyan tényezők, amelyek növelik az embrió méhen kívüli megtapadását. Leggyakoribb ezek között a petevezető és petefészek gyulladásos állapotai, melyek olyan változásokat hoznak létre, amely növeli a kockázatot. Hasonló reakciók állnak kialakulásának hátterében, ha az előbb említett szerveken korábbi műtét történt valamilyen okból, akkor szintén nagyobb az esély a méhen kívüli terhesség kialakulására.
A megtermékenyített petesejt méhüregbe vándorlását lassító vagy megakadályozó tényezők hajlamosíthatnak méhen kívüli terhességre. Az alábbi tényezők növelhetik a betegség kialakulásának valószínűségét:
- méhen belüli fogamzásgátló eszközök;
- fejletlen belső nemi szervek;
- kismedencei gyulladás;
- petevezetéken végzett bármilyen korábbi beavatkozás;
- hasi műtétek;
- korábbi méhen kívüli terhesség;
- meddőség;
- mesterséges megtermékenyítés kapcsán alkalmazott technikák.
A méh bizonyos elváltozásai, köztük a meglévő jóindulatú miómák, polipok is szerepet játszanak a méhen kívüli terhességek etiológiájában, valamint szült nők esetében a méhen belül alkalmazott fogamzásgátló eszközök (hurok) is növelik kockázatát. Ezen okok között szerepel a lombikbébi eljárás, azaz az IVF (in vitro fertilizáció) is.
A lombikbébi programok során a méhbe ültetik vissza az embriót. Ennek ellenére esetenként előfordulhat a méhen kívüli terhesség az embrió transzferálása után. Felmerül a kérdés, hogyan jut az embrió a petevezetőbe, hiszen azáltal, hogy visszahelyezzük az embriót a méh üregébe, nem halad át a petevezetőn. Az IVF során ismert, hogy a méhüregbe túl magasan, vagy nagyobb erővel visszajuttatott embriók gyakrabban jutnak a petevezetőbe és implantálódnak az üregen kívül, de az ultrahang vezérelt transzfer esetén pontosan meg tudjuk határozni a visszaültetés helyét, így csökkenthetjük a kockázatot.
Fontos tényező lehet a méhen kívüli terhesség kialakulásának hátterében a méh izomműködése is. Ismert, hogy a méh bizonyos pumpafunkciót is elláthat az izomműködés által, mely hormonálisan és idegrendszeri úton is szabályozott. Ezt a működést befolyásolhatják olyan elváltozások, mint miómák, méhfejlődési rendellenességek, endometriózis, és egyéb hormonális zavarok, így valószínűleg ilyen okok is vezethetnek az IVF-et követő méhen kívüli terhességhez.
A méhen kívüli terhesség tünetei
A méhen kívüli terhesség korai jelei nagyon hasonlíthatnak a szokásos terhességi tünetekre. A méhen kívüli terhesség jelei általában az utolsó menstruációs ciklus után 6-8 héttel jelentkeznek a várandósság általános tüneteivel (pl. hányinger, émelygés, mellérzékenység). Leggyakrabban a petevezetőkben fordul elő (98%), de a hasüregben bárhol képes megtapadni a fejlődő embrió.
A méhen kívüli terhesség jellemző tünetei:
- hasi fájdalom;
- a menstruáció kimaradása (amenorrhea);
- barnás hüvelyi vérzés vagy időszakos (pecsételő) vérzés;
- sápadtság, ájulásérzés, eszméletvesztés;
- húzó deréktáji fájdalom;
- végbéltáji fájdalom.
- szédülés vagy gyengeség
Ha a petevezeték megreped, valószínűleg éles, erős fájdalmat tapasztal az alhasban. A petevezeték-szakadásból eredő fájdalom és vérzés olyan intenzív lehet, hogy hozzájárulhat más tünetekhez.
Mikor forduljon orvoshoz?
Általánosan elmondható, hogy nem szűnő vagy fokozódó hasi panaszok vagy a menstruáció kimaradása esetén kérjen orvosi segítséget. Ha a vérzés hirtelen és hevesen lép fel, akkor vérnyomásesés és sokkszerű állapot alakulhat ki. A legjellemzőbb, hogy a nő hirtelen erős fájdalmat érez, és elveszti az eszméletét. Mivel a vérzés a hasüreg felé történik, a vérzésnek külső jelei legtöbbször nincsenek. Ha a panaszok alapján felmerül a méhen kívüli terhesség vagy egyéb okból jelentkező kóros vérzés, azonnal menjen be a legközelebbi sürgősségi osztályra, vagy hívja a 112-es segélyhívó telefonszámot, és kérjen mentőt!
Diagnosztika és kezelés
Az orvos számos vizsgálatot fog elvégezni annak megállapítására, hogy a terhesség méhen kívüli-e. A kismedencei vizsgálat és a terhesség megerősítése is része lehet ennek az eljárásnak.
- vérvizsgálat - az egészségügyi szolgáltató vérvizsgálatot végezhet annak megállapítására, hogy mennyi humán korion-gonadotropin (HCG) hormon található a szervezetben. A szervezet csak terhesség alatt termel HCG-t.
- ultrahangvizsgálat - hanghullámok felhasználásával képet készít a test belső szerkezetéről.
A méhen kívüli terhességet nem könnyű felismerni. A diagnózis felállításához a kezelőorvos kikérdezi a panaszokat, és megvizsgálja a beteget, illetve terhességi tesztet kell végezni. Ha a teszt pozitív, és a panaszok alapján felmerül a méhen kívüli terhesség lehetősége, további vizsgálatok (pl. ultrahangvizsgálat) szükségesek.
A méhen kívüli terhesség kezelése az állapot súlyosságától és az anya egészségi állapotától függ. Előfordulhat, hogy a méhen kívüli terhesség során megtapadt embrió magától felszívódik. Amennyiben a terhességet jelző laborértékek normalizálódnak és az ultrahangon nem ábrázolódik a kóros terhesség, valamint a beteg is panaszmentessé válik, akkor spontán gyógyultnak tekinthető. Ilyen esetekben is szükségesek azonban utóvizsgálatok.
Bizonyos körülmények között az orvos tanácsolhatja a Metotrexát nevű gyógyszer szedését, hogy megakadályozza a megtermékenyített petesejt kifejlődését és a terhesség megszakítását. A petevezetőket a gyógyszer nem károsíthatja. Ha a petevezeték már megrepedt, vagy fennáll ennek veszélye, az orvos műtétet javasol a méhen kívüli terhesség eltávolítására. Ez sürgősségi eljárás és életmentő kezelés.
Szalpingotómia során a petevezetéken ejtett kis metszésen keresztül távolítják el a tubáris terhességet. A petevezeték megmarad és a metszés magától meggyógyul. Más esetekben az egész petevezetéket el kell távolítani. Ha a méhen kívüli terhesség megrepedt, tükrözéses eljárás (laparoszkópia) helyett nyílt hasi műtéten is áteshet a páciens. A laparoszkópos műtét előnye, hogy kisebb metszést ejtenek a hasfalon, így gyorsabb a gyógyulás és rövidebb a kórházban töltendő idő.
A méhen kívüli terhesség utáni gyermekvállalás
A méhen kívüli terhesség nem zárja ki a jövőbeli terhességet, de növelheti egy újabb méhen kívüli terhesség kockázatát. Ha a petevezeték sérült vagy eltávolították, a termékenység csökkenhet, de a másik petevezeték továbbra is működhet.
Általában 3-6 hónapot javasolnak a szervezet regenerálódására, de ez függ az orvosi kezeléstől és az egyéni egészségi állapottól. Fontos, hogy a próbálkozás előtt konzultáljon nőgyógyászával.
Ha a méhen kívüli terhességet Methotrexate-tal kezelték, legalább három hónapig várni kell a következő teherbeeséssel, mert ez a kemoterápiás szer károsíthatja a magzatot a fejlődés korai szakaszában. Ha a petevezeték megmaradt, és a menstruációs ciklus szabályos volt a méhen kívüli terhesség előtt, akkor az várhatóan 4-6 héten belül visszatér. Ha a ciklus rendszertelen volt, nehéz megjósolni, hogy mikor tér vissza.
Ha ez volt az első terhessége, anti-D ellenanyagot kell kapnia 3 napon belül, intramuszkuláris injekció formájában. Tubáris terhesség után biztonságosan használhatók a méhen belüli fogamzásgátló eszközök. Nincs bizonyíték arra, hogy ezek az eszközök méhen kívüli terhességet okoznának.
Sok nő aggódik amiatt, hogy egy méhen kívüli terhesség után képes lesz-e még egészséges terhességre. A jó hír az, hogy a legtöbb esetben igen. Az orvosi beavatkozás és a megfelelő utógondozás után a nők többsége sikeresen teherbe eshet és egészséges babát hozhat világra.
A lábadozási idő változó lehet, attól függően, hogy milyen beavatkozásra volt szükség. Ha a méhen kívüli terhességet gyógyszeres kezeléssel oldották meg, a felépülés gyorsabb lehet, míg műtéti beavatkozás esetén hosszabb időt vehet igénybe. Általában néhány héttől több hónapig terjedhet a teljes felépülés, de a fizikai gyógyulás mellett a lelki felépülésre is figyelmet kell fordítani.
A méhen kívüli terhesség váratlan és ijesztő lehet. Egy ilyen esemény jelentős traumát okozhat, ezért ha méhen kívüli terhességet tapasztal, az UNICA szakemberekből álló orvosi csapata rendelkezésére áll, hogy orvosi és érzelmi segítséget nyújtson.
MÉHÁNYÜLI TERHESSÉGI UTAZÁSOM | Műtét, felépülés és minden, ami a kettő között van
Megelőzés és kockázatcsökkentés
A méhen kívüli terhességet nem lehet megelőzni. A kockázatok azonban csökkenthetők egészséges életmóddal. Már a családtervezéskor kiszűrhető minden olyan betegség vagy elváltozás, amely méhen kívüli terhességet okozhat. Méhen kívüli terhességet követően nagyobb eséllyel alakulhat ki újabb méhen kívüli terhesség.
A dohányzás elhagyása, a fertőzések kezelése és a rendszeres nőgyógyászati ellenőrzések segíthetnek csökkenteni a kockázatot. Ha korábbi méhen kívüli terhessége volt, érdemes fokozott figyelmet fordítani a korai terhességi szűrésekre.
A rendszeres nőgyógyászati ellenőrzések lehetővé teszik a kockázati tényezők, például a kismedencei gyulladás vagy hormonális problémák korai felismerését és kezelését. A korai kockázatértékelés segíthet az érintetteknek tisztában lenni az állapotuk sajátosságaival, és szükség esetén megelőző lépéseket tenni.
tags: #mehen #kivuli #terhesseg #utani #gyermekvallalas